MLS 3. konferencia az ELTE BTK informatikus könyvtáros hallgatóinak szervezésében

Eseményekből, évenként megrendezett konferenciákból hagyományt teremteni csak akkor érdemes, ha témáját, apropóját hosszú távon élteti a rendezők, résztvevők, előadók őszinte érdeklődése, ha valóban szükség van arra, hogy pont ők, pont ott, abban a témacsokorban gondolatokat cseréljenek. A hazai könyvtártudományi szféra talán legemelkedettebb, angolul fogalmazott konferenciacímével – Masters of Library and Information Science – több év kihagyása után szerveztek harmadszor is egynapos szakmai programot az ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézetének hallgatói.
E hagyomány kezdetei szorosan összefonódtak a közösségi web kialakulásának időszakával, a Könyvtár 2.0 mozgalom megjelenésével, s a kezdetek magyarázzák a névválasztás gesztusát is. Az első két MLS-konferencia megrendezésében olyan, máig lelkes és szép szakmai pályát futó könyvtáros hallgatóink játszottak szerepet, akik pályakezdőkként elsők között hirdették a blogok, testre szabható közösségi funkciók és felületek megjelenésével elkezdődött átalakulást, az olvasók szerves bevonását információtechnológiai eszközökkel, a kollaborálás új korszakát a könyvtár és könyvtárlátogatók viszonylatában is. Az MLS 1. (2007. november) és MLS 2. (2009. szeptember) konferenciákon bemutatkoztak olyan izgalmas megoldások, mint az iGlue, vagy a Moly.hu, az akkor szerveződő konyvtar.hu, a nyílt forráskódú szakterületi megoldások, s a résztvevő hallgatók maguk is könyvtári blogrendszerek szervezőjeként váltak ismertté, vagy éppen az e-oktatás, könyvtár-technológiai fejlesztések, technológiai meet-up-ok világában tevékenykednek azóta is. Mestereket, a könyvtáros szakma előremutató kezdeményezéseit, a technológiai fejlődés hazai pionírjait szólították akkor közös pódiumra és öntötték bemutatott eredményeiket tartalmas, máig frissnek ható konferenciakötetbe is*. A start-upok, mash-upok, közösségi alkalmazások hangsúlyosságát, a Library 2.0 mozgalom globális-összefogó hangulatát nyomatékosította az angol konferenciacím.
Fél évtizeddel később, az ELTE BTK Történeti Intézetének Szekfű Gyula Könyvtárában Kiszl Péter intézetigazgató és tanszékvezető megnyitójára várva, önkéntelenül félévtizedes emlékeimhez hasonlítottam az aktuális programfüzet által előlegezett témakínálatot. Az MLS profilja kétségtelenül együtt változott az eltelt évekkel, és hallgatóink érdeklődése talán éppen azt tükrözi, hogy a közösségi web mára mindennapos hátterévé vált a könyvtárak működésének, a szolgáltatások tervezésénél immár természetes, hogy számolunk a mobil eszközök használatával, az e-könyvek forgalmazási problémáival, tanultunk a közösségi terek szervezésének példáiból, ismerkedünk a céljaink szolgálatába fordítható geolokációs lehetőségekkel. A web 2.0-ás “forradalom” lezajlott, és ha nem is alakította át minden tekintetben a könyvtár szerepét azzal a radikalitással, mint azt bizakodva vagy épp aggódva vártuk, ma már nem az újabb és távoli lehetőségek bemutatására kíváncsiak hallgatóink, hanem a jelen mindennapos gyakorlatának őket is érintő problémáira, pályakezdésük során továbbgondolható tanulságaira.
A 2014 májusában lezajlott harmadik MLS konferencián a mester és példakeresés természetes igényét a két lábbal földön járó, gyakorlatiasabb mintakeresés igénye hatotta át. Úgy érzem, egyáltalán nem baj, hogy e megváltozott érdeklődés csak néhány év szünet után érte el ismét azt a fokú intenzitást, amit egy konferencia szervezése megkövetel, mert az MLS konferencia nemzedéket váltott hallgatói csapata így valóban az elődök lelkesedéséhez hasonló szervezettséggel, sikeres, tartalmas szakmai körképet adva térhetett vissza. A rendezvény ezúttal is neves szakemberek meghívásával, élénk érdeklődéssel kísérve tűnhetett ki a Bölcsész Napok eseményei közül.
A több, mint nyolcvan résztvevővel – szekciókra bontott – műhelymunkában Takács Dániel, Moldován István, Fodor János (digitalizálás); Wittinghoff Judit, Kóródy Judit, Sárközi Andrea (a könyvtári szolgáltatások trendjei); Horváth Sándor Domokos, Amberg Eszter, Lábody Péter, Senkei-Kis Zoltán (szerzői jog); Szakmári Klára, Hock Zsuzsanna és Barátné Hajdu Ágnes (a könyvtárostanár képzés aktualitásai) osztották meg tapasztalataikat, kutatásaik eredményét az érdeklődőkkel. Ezután a szekcióvezető hallgatók összefoglalóival és Barátné Hajdu Ágnes tanszékvezető zárszavával ért véget a program.
Ha a leginkább jövőbe néző előadást keressük, kétségtelenül Takács Dániel
A digitális dokumentumszolgáltatás lehetőségeit elemző prezentációját kell választanunk. A személyében a korábbi MLS-konferenciák hallgatói nemzedékét is képviselő Takács friss, személyes szakmai tapasztalataiból kiindulva, messzire vezető, de a gyakorlati igényekre és technológiai fejlődésre egyaránt reflektáló gondolatmenetet osztott meg a közönséggel, amely meglepően sok hasonlóságot mutatott a szomszédos, jogi szekcióban bemutatott ELDORADO projekt célkitűzéseivel is. Ott, a projekt jogi szakértőjeként Amberg Eszter beszélt az elektronikus dokumentumkölcsönzés megvalósítására tett eddigi legfontosabb és legígéretesebb hazai kezdeményezés szerzői jogi problémáiról, elemezte a szükséges technológiai megoldásokat (pl. a DRM lehetőségeit).
Míg a digitalizálási szekció másik két előadója inkább a téma sokszínűségét bizonyította: Moldován István a MEK mobilalkalmazásairól adott átfogó, aktuális körképet, e cikk szerzője pedig a digitalizált gyűjtemények megjelenési lehetőségeit elemezte a közösségi hálókon, az Egyetemi Könyvtárral egyeztetett átfogó kutatás eredményei alapján -, addig a jogi szekció koherensebb képet mutatva, egymást kiegészítő területeket tárt az érdeklődők elé.
Amberg Eszter előtt Horváth Sándor Domokos nyitotta a szekciómunkát beszédes című előadásával: “A hazai könyvtárügy esete Tóth Marival” – szerzői jogi értelmezések, félreértelmezések, slendriánságok és túlbuzgóságok az utóbbi évtizedekben és napjainkban. Felhívta a figyelmet az Európai Unióhoz való csatlakozás után jelentős változáson keresztül ment szerzői jogi törvény sajátosságaira is, érzékletes példákkal illusztrálva, mennyi félreértésre adott okot a közelmúltban, de bizony jelenünkben is a szabályok értelmezése, a megváltozó hálózati környezet, a digitális másolhatóság mindennapossá válása. Lábody Péter az árva művek kérdéséről tartott előadást annak apropóján, hogy a hazai szabályozás idén ősszel fog változni az európai uniós jogi környezet honosításával. Senkei-Kis Zoltán a könyvtáros hallgatók szerzői jogokhoz való viszonyáról készített felmérésének eredményeit ismertette. Talán kevéssé meglepő, hogy a hallgatók elnézőbbek az olyan digitális szerzői jogsértésekkel kapcsolatban, mint például a torrent oldalakról való letöltés, ugyanakkor figyelemre méltó, hogy a mesterképzésben részt vevő hallgatók jobban tiszteletben tartják a vonatkozó szerzői jogokat, mint alapképzésben tanuló társaik. Vitatható, hogy ez pusztán életkorukból eredő, nemzedéki “lemaradás”, avagy éppen, az általuk már elvégzett, szerzői jogi témájú kurzusok eredménye…
A könyvtári szolgáltatások trendjeit körbejáró szekciómunka három előadója a gyakorlati információszolgáltatás frontvonalában személyesen megtapasztalt, éles és fontos kérdéseket, jelenségeket járta körbe. Wittinghoff Judit A könyvtár szerepe a vállalati tudásmenedzsment folyamatban címmel, Kóródy Judit Infoszabóság címmel a nagyvállalati információszolgáltatásról adott helyzetjelentést, Sárközi Andrea pedig az Országos Idegennyelvű Könyvtár fél évtizedre visszatekintő fejlesztéseiről számolt be Szolgáltatások és azokon túl… címmel.
Külön szekciót szenteltek a szervezők a könyvtárostanár képzés aktualitásainak, ami ismételten a hallgatók realitásérzékét, jelenre nyitott érdeklődését bizonyítja. Az ELTE Könyvtár- és Információtudományi Intézetében is előkészítés alatt álló osztatlan könyvtárostanár képzés hátteréről, céljairól három előadó, köztük a képzés kialakításában kulcsszerepet játszó szakfelelős, Barátné Hajdu Ágnes beszélt az érdeklődőknek. Szakmári Klára A könyvtárostanár hétköznapjairól tartott előadást, Hock Zsuzsanna A könyvtáros tanári életpályamodellt elemezte a pedagógusok minősítési rendszerének tükrében, végül Hajdu tanárnő helyezte rendszerbe a képzési, feladatköri átmenetet A könyvtárpedagógia-tanártól a könyvtáros tanárig.
Egy tisztán hallgatói szervezésű konferencia sikere fontos visszajelzés képzőhelyünk működéséről, munkánk eredményességéről is, hiszen a hallgatók aktivitása, érdeklődése és kapcsolódása a tudományterület vezető műhelyeihez – munkánk talán legfontosabb, elérendő célja.
A hallgatói munka értékes, hasznos eredményeit mindenkor érdemes a nyilvánosság elé tárni, öltsön az formát akár komoly tanulmánykötetben**, építsen apró lépésekben értékes webprojektet***, vagy teremtsen naprakész kutatói eredmények megvitatására alkalmas konferenciát. A hagyományként ismét életképesnek, gondolatébresztőnek és motiválónak bizonyult MLS megújulása ezért különösen örvendetes, és folytatását, széles körben ismertté válását is ezért reméljük.
A konferencia lelkes szervezőcsapata jelenleg a résztvevők visszajelzését várja honlapján****, ahol a részletes program is megtekinthető. A munka nem ért véget, rövidesen közzé teszik az előadások prezentációit, és az írásos változatokból megkezdték a konferenciakötet szerkesztését is.

* Masters of Library and Information Science II. konferenciakötet. ELTE BTK KSzHÉK, 2011.
** Kiszl Péter: (szerk.) Trendek a hazai és nemzetközi könyvtárügyben. Eger, Líceum Kiadó, 2013.
*** Fodor János: A Fodor András hálózati életműkiadásról = Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 2013. 5. sz. 31-38. p.
**** Masters of Library and Information Science III. [honlap; elérhetőség: http://mls.elte.hu/]