Információs kompetenciák vizsgálata könyvtáros és tanítóképzős egyetemi és főiskolai hallgatók körében

Kategória: 2014/ 4

Alapvetés

Az utóbbi években világszerte nagy hangsúlyt kap az információs készségek vizsgálata több területen, így a felsőoktatásban is. Ennek legfőbb oka, hogy az információs társadalom új kihívások elé állította az emberiséget, hiszen a hatalmas mennyiségű információ megfelelő kezelése nem mindenkinek eredendően a sajátja. Márpedig napjainkban nélkülözhetetlen a tanulásban, kutatásban, mindennapi tevékenységeinkben egyaránt.Az Európai Unió oktatáspolitikája a felsőoktatásban nyolc hallgatói kulcskompetenciát (student competencies) határozott meg: anyanyelvi kommunikáció; idegen nyelvi kommunikáció; matematikai kompetencia, valamint alapvető természettudományos és műszaki kompetenciák; digitális kompetencia; a tanulás elsajátítása; szociális és állampolgári kompetenciák; vállalkozói készség; kulturális kompetencia.*
Kutatásunk a digitális kompetencia kérdéskörét vizsgálja a hazai felsőoktatás vonatkozásában. A célkitűzésünk, amelynek nyomán az első kutatási tanulmány megszületett, az volt, hogy felsőoktatási intézményekben tanuló hallgatók információs és kommunikációs technológiák alkalmazásához kapcsolódó fontos kompetenciáit felmérje, kompetenciaprofiljukat meghatározza, továbbá fejlesztési szükségleteket azonosítson a későbbi projektelemek hatékony megvalósítása érdekében.
A kutatáshoz kidolgozott eszköz hosszútávon, ismétlődő kutatást tesz lehetővé, amely lehetőséget biztosít az adatok összehasonlítására, valamint – általános jellege miatt – a kutatásban résztvevő intézmények, szakok körének bővítésére, változtatására is. Magyar és nemzetközi viszonylatban egyaránt fontos a felsőoktatásban részt vevő hallgatók információs készségeinek növelése, ennek folyományaként növelhető a végzős hallgatók elhelyezkedésének aránya.
Megfogalmaztunk néhány információkeresési, információfeldolgozási kompetenciát, amelyek a felsőoktatásban a hallgatók számára kiemelt jelentőséggel bírnak. Ennek értelmében fontos, hogy képesek legyenek:
• a dokumentumok különböző fajtáinak felismerésére, a bennük foglalt információk megtalálására és azok felhasználásra;

• a korszerű információkeresési technikák gyakorlatához kapcsolódó értelmezési-elemzési-létrehozási-közzétételi stratégiáknak, módszereknek és eljárásoknak a tanulási folyamatokban való működtetésére;
• a tudomány korszerű eredményeinek gyakorlatba való átültetésére, a tanítás-
tanulás folyamataiban való felhasználására megfelelő dokumentumokkal alátámasztva;
• szövegértési-szövegalkotási-érvelési kompetenciáinak differenciált fejlesztésére különböző műfajokban és kommunikációs helyzetekben;
• az önálló ismeretszerzéshez, a permanens tanuláshoz kapcsolódó kulturális, szociális és személyes kompetenciák fejlesztésére, a folyamat során fellépő tanulási nehézségek felismerésére és megoldására;
• az információs források kritikus használatára, a szerzői jogok tiszteletben tartására;
• a tanulási folyamat szervezésére, irányítására: változatos tanítási-tanulási formák kialakítására, a tudásforrások célszerű kiválasztására;
• az új információs-kommunikációs technológiák alkalmazására.**

A tanulási folyamat része az információ észlelése, értékelése, feldolgozása és a meglévő ismeretekbe való beépítése. A hallgatói sikerességhez az információs készségeken túl a tanulás hatékonysága is hozzájárul, ezért fontos a két terület összefüggéseinek vizsgálata.

A vizsgálat

A vizsgálat célja
Vizsgálatunk elsődleges célja az általunk kifejlesztett információs készségekre vonatkozó kérdőív kipróbálása (ilyen értelemben pilot study), a hallgatók információs készségeinek feltérképezése, az információs készségek és a tanulási stílus öszszefüggésének vizsgálata. Kíváncsiak voltunk arra is, hogy a könyvtár szakos hallgatók információs készségei jobbak-e képzésükből adódóan, mint más képzésben tanulóké.

Vizsgálati személyek
A vizsgálatban összesen 63 egyetemi és főiskolás hallgató vett részt: 29 hallgató az ELTE Könyvtártudományi tanszékéről, 34 hallgató a Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Karának (KF-TFK) óvópedagógus és tanító szakáról. A mintában 7 férfi szerepel (6 fő az ELTE, 1 fő a KF-TFK hallgatója), így a nemek közötti összehasonlítást kénytelenek voltunk mellőzni. Az életkort tekintve nagy volt a különbség a két alminta között, az ELTE diákjainak átlagéletkora 23,6, míg a tanítóképzős hallgatóké 21 év volt. A tanulmányi átlagok tekintetében nem volt jelentős különbség, ELTE: 4,44, KF-TFK: 4,36.

Mérőeszközök
Az információs kompetenciák mérésére kérdőívet állítottunk össze, ez az Információs készségek kérdőív, amely összesen 31 itemből áll. A skála reabilitását ellenőriztük, Cronbach a: 0,875 értékkel a kérdőív megbízhatónak mondható. Az Információs készségek kérdőív négy dimenzióban mér: információkeresési, információértelmezési, információfeldolgozási és az információ kommunikálása dimenzióban. A dimenziók kialakításánál figyelembe vettük azt a kognitív folyamatot, amely az információ megkeresésétől az információ beépítéséig tart, figyelembe véve a nemzetközi szakirodalom eredményeit (Pinto, 2010, Heinström, 2002). A skála önértékelős, a vizsgálati személyeknek ötfokozatú Likert típusú skálán kell megítélni, hogy az itemekben megfogalmazott állításokat mennyire tartja magukra jellemzőnek.
A tanulási stílust a Kolb-féle tanulási stílus kérdőívvel vizsgáltuk. A Kolb által kifejlesztett mérőeszköz az egyik leggyakrabban használt kérdőív a tanulási stílus mérésére. Kolb a tanulást ciklikusos folyamatként értelmezte, amelyben a tapasztalatszerzés, megfigyelés, gondolkodás és alkalmazás szakasza ismétlődik. Az első fázis a tapasztalatszerzés, majd a megfigyelés, elemzés következik. A harmadik a gondolkodás, a logikai következések fázisa, végül a negyedik, a tanultak új környezetben való kipróbálása következik. A folyamat itt újra indul egy magasabb szinten az eredmények áttekintésével (Tóth, Béky, 2009). A kérdőív a tanulást két dimenzióban méri, az információ felvételének és feldolgozásának dimenziójában. Az információ felvétele dimenzió két végpontja a konkrét, tevékenységen alapuló, illetve az absztrakt, elméletalkotó információfelvétel. Az információfeldolgozási dimenzió két szélső pontja: aktív, kísérletező és a reflektív, megfigyelő stílus.
Kolb négy tanulási stílust különít el (Tóth, Béky 2009, Nahalka [szerk.] 2006);
• alkalmazkodó, cselekvésorientált,
• divergens, érzékelésorientált,
• asszimiláló, gondolkodáscentrikus,
• konvergens, tervezéscentrikus.

Az alkalmazkodó jellegű tudás: nyitott, könnyen bővíthető, jellemzője a cselekvés, a próbálkozásokon, kísérletezgetéseken keresztül bővülő tudás. A divergens jellegű tudás nem egyetlen jó választ ad a kérdésekre, hanem különböző válaszokat, megoldásokat hoz fel az adott problémára, jellemzője a tapasztalatokra építés, az ötletgazdag, rugalmas, induktív gondolkodás. A konvergens jellegű tudás a problémamegoldás lépéseire, folyamatára fókuszál, deduktív, gyakorlati alapokon nyugvó gondolkodás jellemzi. Az asszimiláló jellegű tudás kidolgozott gondolkodási rendszerrel, koncepcióval rendelkezik, elvont elméleti modelleket állít fel, és ebbe az elméleti rendszerbe építi be, az elméleti keretével hasonlítja össze az új információkat.

Eredmények

Az Információs készségek kérdőív eredményei

 

Információs készségek
A kérdőív kategóriáinak átlagát tekintve látható, hogy a hallgatók inkább pozitívan ítélik meg az információs készségeiket. Legjobbnak az információ kommunikálását tartják, de legkedvezőtlenebbnek ítélt információfeldolgozási kategória is a pozitív irányba mutat.

1. táblázat

Az Információs készségek kérdőív dimenzióinak
átlagai

Ha részleteiben nézzük az információfeldolgozás kategóriáját, elmondható, hogy a minta információkeresését leginkább a kitartás (m [m = mean/átlag]: 4,16, sd [sd = standard deviation/szórás]: 0,86) és a keresési feltételeken való változtatási képesség (m: 4,14, sd: 0,85) jellemzi. Inkább hatékonynak mondják a hallgatók a keresési módszerüket (m: 3,9, sd: 0,66), azonban az adatbázisok ismerete kevésbé jellemző (m: 2,63, sd: 0,98). Azt is megvizsgáltuk, milyen keresési feltételeket alkalmaznak a hallgatók leginkább. Leggyakrabban a kulcsszavas (m: 4,4, sd: 0,69) és a cím alapján történő (m: 4.43, sd: 0,759 keresést alkalmazzák. Legritkábban a dátum és a kiadó szerint (m: 2,56, sd: 1,0, illetve m: 2,49, sd: 1,1) keresnek.
Az információértékelési kategória esetében a hallgatók az információk fontosságának megítélésében tartják magukat (m: 4,37, sd: 0,72), illetve jól meg tudják ítélni, hogy egy információ érvényes és megbízható-e (m: 4,14, sd: 0,71). Legkevésbé a szakszövegek kritikus olvasásával (m: 3,38, sd: 0,92) és az idegen nyelvű szakszöveg fontos információinak kiszűrésével (m: 3,11, sd: 1,0) elégedettek. Azt is megkérdeztük a kérdőívben, milyen tényezők alapján ítélik meg az információ fontosságát. A rangsorolás alapján a tudományosság és az információforrás (m: 2,89, sd: 1,6 és m: 2,9, sd: 1,7) számít, legkevésbé a dátum és a nyelv (m: 4,08 sd: 1,52 és m: 4,95, sd: 1,49).
Az információfeldolgozási dimenzió változatosabb képet mutat. Vannak itemek, amelyek magas értékelést kaptak, például az információ felhasználása (m: 4,46, sd: 0,69) és beillesztése (m: 4,22, sd: 0,65) a hallgató munkájába. Azonban a számítógépes programok letöltése és használata gondot okoz a hallgatóknak (m: 2,56 sd: 1,2), bár itt a legnagyobb a szórás, vagyis ennél az állításnál mutatkoztak a legnagyobb különbségek a hallgatók között.
Az információ kommunikálása, disszeminációja fontos része a hallgatók tanulmányainak, a kategória itemjeinek megítélése azt mutatja, hogy ezen a területen vannak hiányok. A hallgatók legkevésbé az idegen nyelven való kifejezéssel (m: 2, 94, sd: 1), az előadói készségeikkel (m: 3,19, sd: 1,1) elégedettek. A legjobbnak (m: 4,27, sd: 0,72) a lényegkiemelésüket ítélték meg.
Az ELTE könyvtár szakos hallgatóit és a KF-TFK hallgatóit független mintás T-próbával hasonlítottuk össze. Erősen szignifikáns különbséget találtunk az információértékelési dimenzióban (p < 0,00), de szignifikáns volt a különbség az információfeldolgozási (p < 0,017), információkeresési (p < 0,021) dimenzióban is, vagyis az ELTE hallgatói ezekben a dimenziókban szignifikánsan kedvezőbben ítélték meg magukat. Az információkommunikálási készségeik megítélésében nem volt szignifikáns különbség.

INFORMÁCIÓKERESÉS JELLEGZETESSÉGEI
A kérdőívben kitértünk annak a felmérésére is, hogy mi alapján keresnek a hallgatók információkat. Az eredmények azt tükrözik, hogy a kulcsszavas keresés a legjellemzőbb a mintában, ezt a cím alapján történő keresés követi. A dátumot és a kiadót veszik legkevésbé figyelembe a kereséskor, és a nyelv alapján történő keresés esetében mutatkozott a legnagyobb eltérés a hallgatóik között.

2. táblázat

Az információkeresés feltételeinek átlagai,
szórásai

A két alminta (ELTE és KF-TFK) összehasonlítása nem mutatott szignifikáns különbséget a keresési szokásokban, vagyis a könyvtár szakosok és a tanítóképzősök hasonlóan, elsősorban kulcsszó, cím és szerző alapján keresnek.

AZ INFORMÁCIÓ ÉRTÉKELÉSÉNEK JELLEGZETESSÉGEI
A kérdőív arra is rákérdezett, mi alapján ítéli meg a hallgató egy adott információ relevánsságát, fontosságát. A hallgatóknak rangsorolni kellett a megadott lehetőségeket. A hallgatók leginkább az alapján ítélik meg az információt, mennyire tűnik tudományosnak. Ezt követi az információforrás típusa, illetve a szerző. Az információ nyelvezete, dátuma és nyelve kevésbé számít a fontosság megítélésekor. Az eredmények szórása azt mutatja, hogy viszonylag nagyok az egyéni különbségek.

3. táblázat

Az információértékelés szempontjainak rangsorátlagai
és szórásai