A fenntarthatóság, a fenntartható fejlődés globális kiterjedésű témája évtizedek óta foglalkoztatja az emberiséget. Mert tudatára ébredt annak, hogy a Föld természeti erőforrásai egyre fogynak, és változtatni kell a fogyasztási szokásokon, a termelési módszereken, az életvitelen. Sok példa mutatja, hogy az erre való törekvés sikeres is lehet.
Munkám fő célja, hogy bemutassam, miként válhatnak a könyvtárak tevékeny részeseivé a fenntarthatóságért való küzdelemnek. Igyekszem ötvözni a hazai és nemzetközi tapasztalatokat, és bemutatni a lehető legszélesebb körben a könyvtárak részvételének lehetőségét a fenntarthatóság területén adódó feladatokban.
A XXI. században a “web 2.0″ mellett a “fenntarthatóság” az a másik trend, amely meghatározza a könyvtárak fejlődését, jövőjét. Ahogy a web 2.0 megjelenése gyökeres változásokat hozott a könyvtárak életében, úgy a fenntarthatóság is egyre nagyobb befolyással van és lesz rá. A könyvtáraknak reagálni kell a környezetükben történő változásokra. Talán ez az a fő tanulság, amit a XXI. század hozott: “Az »alkalmazkodó könyvtár« lesz a jövő intézménye.” – ahogy Ládi László írta.1 Ez az “alkalmazkodó könyvtár” pedig egyre sokszínűbb.A fenntartható fejlődés legnépszerűbb megfogalmazása az ENSZ Brundtland-jelentése szerint eredetileg így szólt: “Az emberiségnek megvan a képessége arra, hogy a fejlődést harmonikussá tegye, vagyis biztosítani tudja a jelen igények kielégítését anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak lehetőségeit saját igényei kielégítésére.”2
1988-ban, e jelentés megszövegezésekor a “harmonikus fejlődés” fogalmát használták. Mára “fenntartható fejlődés” formájában terjedt el a kifejezés. A fogalom jelentéseként a fenti mondatból szoktak kiindulni, eszerint: A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely biztosítani tudja a jelen igények kielégítését anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak lehetőségeit saját igényei kielégítésére.
Érdemes megemlíteni, hogy a fenntarthatóságnak több értelmezése is van. Ilyen például a fenntartható fejlődés három “dimenziós” modellje. Eszerint a fogalom nem azonos a környezetvédelemmel, annál összetettebb fogalmat takar: a környezeti problémák szociális és gazdasági problémákkal való összefüggéseit is magába foglalja. A környezeti problémákat a szociális és gazdasági problémákkal ötvözve láttatja, és keres e problémákra megoldást.
Egyesek szerint a fejlődés nem lehet fenntartható.3 Emiatt terjedt el a fenntartható fejlődés helyett a fenntarthatóság fogalmának használata. A fenntarthatóság leginkább egy rendszer tulajdonsága (cél: a rendszer egy bizonyos állapotának megőrzése), míg a fenntartható fejlődés egy folyamatra utal. A két fogalmat legtöbbször azonban mégis szinonimaként használják, mint ahogy én is így használom a dolgozatomban.
A fenntartható fejlődés fogalmának különböző értelmezései után diplomamunkámban bemutatom a fenntarthatósággal foglalkozó hazai kormányzati szerveket, hatóságokat, stratégiákat, valamint azokat a fontosabb jogszabályokat, amelyek e témához kapcsolódnak. Ezek közül most kiemelném az Alapvető Jogok Biztosa Hivatalának tevékenységét:
“Az alapvető jogok biztosának a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettese figyelemmel kíséri a jövő nemzedékek érdekeinek érvényesülését, és
a) rendszeresen tájékoztatja az alapvető jogok biztosát a jövő nemzedékek érdekeinek érvényesülésével kapcsolatos tapasztalatairól,
b) felhívja az alapvető jogok biztosának figyelmét a természetes személyek nagyobb csoportját érintő jogsértés veszélyére,
c) az alapvető jogok biztosának hivatalbóli eljárás megindítását javasolhatja,
d) közreműködik az alapvető jogok biztosának vizsgálatában,
e) javasolhatja, hogy az alapvető jogok biztosa az Alkotmánybírósághoz forduljon.”4

Emellett felhívom a figyelmet a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács tevékenységére, valamint Jövőkereső – A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács jelentése a magyar társadalomnak című dokumentumára, amely 2010-ben megjelent, és elérhető az interneten is.5
2007 júniusában készült el a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium tervezői munkacsoportja által, amelyből kiemelnék egy, a könyvtárak, a könyvtárosok számára fontos részletet: “A tudományos kutatás erősödésével, és a kutatási eredmények elérhetővé válásával a fenntarthatóságról, az azt veszélyeztető folyamatokról és a szükséges értékváltásról való tudásbázisunk – a fenntarthatóbb értékrend és attitűd terjedésével együtt – növekedjen. A tudásbázis növelése és a tudás megosztása szorosan összefügg egymással. A fenntarthatóságról való tudás széles körű elterjesztése, megosztása az oktatáson, a kultúra intézményrendszerén, a médián és más csatornákon keresztül valósulhat meg.”6
Úgy gondolom, hogy a könyvtárak fontos szerepet tölthetnek be ennek a stratégiai célnak a megvalósításában. Mindemellett e stratégia kiemeli, hogy “a felelős állampolgári magatartás kialakítása érdekében erősíteni kell az önképzés szerepét. Növelni kell a nyilvánosan hozzáférhető tudást és fejleszteni annak átadását.”7 Megfogalmazói fontosnak tartják az élethosszig tartó tanulás ösztönzését is, amelyben a kulturális közintézmények fontos szerepet töltenek be.
A fenntarthatóság és a könyvtár témakörének összekapcsolásával a témakörök széles spektruma tárul elénk, hiszen a könyvtárak kiemelt szerepet játszhatnak a fenntarthatóságra való törekvésben, mégpedig az alábbiak szerint:
- a könyvek és a tudásbázis megőrzése a jövő generáció számára;
- könyvtárépületek építése, korszerűsítése a környezettudatos épületminősítési rendszerek (pl. LEED8 rendszer, BREEAM – Building Research Establishment Environmental Assesment Method) előírásai szerint;
- zöld állományú könyvtárak fejlesztése, létesítése olyan dokumentumállománnyal, amely az ökológia és a környezetvédelem, annak is elsősorban a kulturális, a gazdasági és a társadalmi vonatkozású dokumentumait foglalja magában;
- zöld állományú részleg létrehozása a már meglévő könyvtárban;
- Fenntarthatósági Terv készítése az intézmény számára;
- részvétel a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos tudás megosztásában;
- részvétel a környezettudatosságra nevelésben.

Még mielőtt részletesen szólnék a fenti törekvésekről, két fogalmat szeretnék elkülöníteni. Közszájon forgó elnevezés a “zöld könyvtár”, amelyet használnak a “zöld” könyvtárépületre és a zöld állományú könyvtárakra is. A két fogalom elkülönítése okán dolgozatomban az alábbi fogalmakat használom:
- zöld könyvtár: a környezettudatos épületminősítési rendszerek előírásai szerint épült vagy felújított épületben lévő könyvtár;
- zöld állományú könyvtár: ezekben a könyvtárakban az ökológia és a környezetvédelem, annak is elsősorban a kulturális, a gazdasági és a társadalmi vonatkozású dokumentumai, valamint az alternatív energiahasznosítási és építési eljárások témájában íródott művek lelhetőek fel. Emellett megtalálható itt a környezeti nevelés szakirodalma, illetve a biogazdálkodással, a hulladékgazdálkodással és az egészséges életmóddal kapcsolatos dokumentumok is.

Ahhoz, hogy a könyvtárosok részt tudjanak venni a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos tudás megosztásában és a környezeti (környezettudatosságra) nevelésben, fontos, hogy tisztában legyenek azzal a tájékoztató apparátussal, azokkal az információforrásokkal, amelyek e témakört felölelik. A diplomamunkámban bemutatom a fenntartható fejlődés témakörével foglalkozó kutatóközpontokat (MTA Ökológiai Kutatóközpont, Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont, MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Világgazdasági Intézet), néhány, a témával foglalkozó szakkönyvet, illetve honlapot és időszaki kiadványt, valamint bibliográfiát, adatbázist.
Most az adatbázisok közül röviden ismertetek néhányat:

AGRIS
(International Information System for Agricultural Sciences and Technology)
A mezőgazdaság és állatorvos-tudomány területéről találhatóak dokumentumok ebben a bibliográfiai adatbázisban9. A dokumentumok 75 százaléka folyóirat. A rekordok száma egymillió. Havonta frissülő, szabad hozzáférésű adatbázis. Az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezési Világszervezetének gondozásában jelenik meg. Az adatokat a Világszervezet letéti könyvtárai és az AGRIS központjai szolgáltatják. Az AGROVOC az AGRIS önálló fejlesztésű, többnyelvű, mezőgazdasággal, erdőgazdasággal, halászattal és agrártudománnyal foglalkozó tezaurusza.

CAB Abstracts
A CAB bibliográfiai adatbázis mezőgazdasági referáló szolgáltatása 1932 óta létezik.10 Az adatbázis felöleli többek között az alábbi témákat: növénytudomány, állattudomány, egészség, parazitológia, ökológia, erdészet, földtudomány, élelmiszer-tudomány és termékek, mezőgazdasági közgazdaságtan, biotechnológia, mezőgazdasági mérnöki tudományok, szabadidő és turizmus.
A rekordok száma több mint 4,5 millió; éves gyarapodása közel 160 ezer tétel.

Enviromental Science Database
Eredetileg Enviromental Quality CD néven jelent meg ez a környezettudományos, bibliográfiai adatbázis, amely 1973 óta épül. 600 000 bibliográfiai rekordot tartalmaz, és az éves gyarapodás mintegy 30 000 rekord. A bibliográfiai rekordok mellett absztraktok is találhatóak benne. Az adatokat a CABI (Centre for Agricultural Bioscience International) kormányközi szervezet adja.11

GreenFILE
A GreenFILE az EBSCO környezetvédelmi adatbázisa12. Az adatbázis az emberiség és a környezet kapcsolatának összefüggéseivel foglalkozó anyagokat tartalmazza. A tanulmányok, cikkek az újrahasznosítástól a klímaváltozáson át, az alternatív üzemanyagforrásokon keresztül többféle témáról szólnak. Az adatbázis több mint 600 címet és kb. 295 000 rekordot tartalmaz. A teljes szövegű cikkek száma több mint 4600.

Magyar Mezőgazdasági Bibliográfia (MABI)
A MABI-t13 1960-ban kezdték el építeni. Ez az agrár-szakirodalmi bibliográfia a kurrens hazai agrár-szakirodalmi termés bibliográfiai adatait tartalmazza, és mind az agrár-alapkutatás, mind az alkalmazott agrártudomány publikációinak legjelentősebb hazai számbavevője. 1981-től kurrens nemzeti szakbibliográfia. A magyar mezőgazdasági, élelmiszeripari és erdészeti szakirodalom bibliográfiai feltárását az OMGK munkatársai végzik. Hozzáférhető az OMGK honlapján.

Zoological Record
A Zoological Record14 állattani adatbázist 1864-ben kezdték el építeni. Az állattan, állattudomány, környezetvédelem, mind-mind témája a benne található dokumentumoknak. Folyóiratok mellett könyveket, jelentéseket, konferencia anyagokat is tartalmaz. A 1,5 milliós adatállomány évente 72 000 rekorddal gyarapszik. Tárgyszavazása igen alapos.

* * *

Magyarországon jelenleg nincs zöld könyvtár, viszont zöld állományú könyvtárunk több is létezik. Ezek közül mindenképp meg kell említeni a Kulturális Innovációs Alapítvány Könyvtárat, amelynek fő gyűjtőköre a humánökológia és a környezeti nevelés. A Keve András Madártani és Természetvédelmi Szakkönyvtár fő gyűjtőköre a természetvédelem és az ornitológia. Az Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ országos feladatkörű, nyilvános, tudományos szakkönyvtár, amely a FAO (az ENSZ egyik legnagyobb szakosított szervezete, az Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet) letéti könyvtára is.
Természetesen sok könyvtárban fellelhetőek a témával kapcsolatos dokumentumok, de csak alkalmanként találkozunk olyan példával, mint a gödöllői Klímakönyvtár, ahol egy könyvtáron belül külön polcokon találhatóak meg a klímavédelemmel foglalkozó angol nyelvű könyvek.
Itt érdemes megemlíteni, hogy az iskolai könyvtárak közül egyre többen törekednek “zöld sarok” létrehozására. A Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Gyakorló Általános Iskolája, Alapfokú Művészetoktatási Intézménye és Napközi Otthonos Óvodája (amely ökoiskola) könyvtárában külön gyűjtemény található “Zöld Könyvtár” néven természet- és környezetvédelmi könyvekből, filmekből. Tovább szeretnék bővíteni a Zöld Könyvtár nyomtatott és elektronikus állományát.15
Tehát a könyvtárak fontos feladata a fenntarthatóságra való törekvés során a környezeti, környezettudatosságra nevelésben való részvétel. “A környezettudatosságra nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezetmegóvására, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A fenntartható fejlődés feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatívan gondolkodnak, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság területén, és felelősséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikért.”16
Magyarországon 2010-ben jelent meg a Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium támogatásával.17 A stratégia a Magyarországon, valamennyi színtéren működő környezeti nevelők számára ad ajánlásokat a következő 3-6 év legsürgetőbb teendőit illetően. Megdöbbentőnek tartom, hogy e stratégiában a könyvtárak mennyire alulreprezentáltak. A dokumentumban elszórtan találhatunk a könyvtárra vonatkozó részletet. Például: “Tanítani kell az időgazdálkodást és azoknak a tevékenységeknek a megbecsülését, amelyek olcsón is értékesek (pl. könyvtár használata, természetjárás, a kreativitást igénylő és fejlesztő tevékenységek), illetve amelyek a környezetet kevésbé veszik igénybe. Ebben a feladatban fontos szerep jut a szabadidő-szervezőknek.”18
Egy javaslat tanárok számára: “Szenteljünk több időt kirándulásokra, könyvtári, múzeumi programokra.”19
“Támogatni kell a meglévő környezeti nevelési könyvtárak fejlesztését, állományuk ismertté tételét, használatuk népszerűsítését.”20
“Ajánló bibliográfiákat kell készíteni a pedagógusok számára a környezeti nevelés területén…”21
Úgy gondolom, hogy a könyvtáraknak az ilyen szintű dokumentumban legalább egy alfejezetnyi részt kellene szentelni, egységesen közvetítve a környezeti és környezettudatosságra való nevelésben betöltött szerepüket. A fent említett dokumentum tehát igen hiányosan számol be arról, hogy a könyvtárak milyen szempontokból vehetnek részt a környezettudatosságra nevelésben, pedig szerepük igen sokrétű.
Kiemelném e témánál az iskolai könyvtárak szerepét, amelyek, ha lehet, még több szerepet tudnak vállalni a környezeti, környezettudatosságra nevelésben, mint más könyvtárak, különös tekintettel az alábbiakra:
- a tanulók életkorának megfelelően tájékoztatás és felvilágosítás, valamint könyvajánlás a “zöld” kérdések terén;
- ajánló bibliográfiák készítése a környezeti nevelésben részt vevő tanároknak;
- “Zöld jeles napok” keretében vetélkedők, programok szervezése;
- tartós tankönyvek kezelése, a tankönyvek megbecsülésére való figyelemfelhívás.

Mint már megállapítottam, a könyvtárak fenntarthatósági terv készítésével és az abban vállaltak teljesítésével is hozzájárulhatnak a fenntartható fejlődéshez.
A könyvtárak bizonyos esetekben európai uniós projektjeinek megvalósítása során vállalják fenntarthatósági tervük elkészítését. De természetesen önálló intézményi döntés folyománya is lehet egy ilyen terv elkészítése, illetve minőségmenedzsment-projektek keretében is megvalósíthatók ezek a törekvések.
A fenntarthatósági terv elkészítésének célja, hogy a fenntarthatósági szempontokat, a fenntarthatóságra való törekvéssel kapcsolatos elhatározásokat a szervezet tevékenységébe integrálják. A szervezet saját maga dönti el, milyen lépéseket tesz a fenntarthatóságért, és ennek megfelelően készítheti el a tervét. Jelenleg hazánkban a könyvtárak számára e terv elkészítésében látom a legtöbb lehetőséget, amely a fenntartható fejlődés útján előre visz. Annak ellenére, hogy sok esetben nem önálló épületben működnek a könyvtárban, ami ebből a szempontból hátráltató tényező, érdemes lenne minél több intézményben elkészíteni e tervet. A fenntarthatósági terv előnye éppen az, hogy mindenki a saját körülményei figyelembevételével alakíthatja ki a stratégiáját és tűzheti ki céljait.
Diplomamunkámban a fenntarthatósági tervek elkészítéséhez közlök támpontokat, illetve néhány tervet mutatok be (az Országos Széchényi Könyvtár és a miskolci II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár, valamint az Országgyűlési Könyvtár terveit). Emellett az Országgyűlési Könyvtár Digitalizált Törvényhozási Tudástár (EKOP-2.1.5-09-2009-0001) projekt keretében megvalósított környezeti fenntarthatósági feladatokról is beszámolok röviden.
Még ha fenntarthatósági tervet nem is készítettek, de komolyabb kezdeményezést tettek “zöld ügyekben” az ELTE-n és könyvtárhálózatukban. Az ELTE Bölcsészettudományi és Természettudományi Kara 2011-ben indította el a két szemeszteren keresztül tartó “Élj kislábon!” fenntarthatóságra nevelési programját. Az ökoprogram keretében kerekasztal-beszélgetések, a témát népszerűsítő programok kerültek megrendezésre.22 Az ELTE BTK fő célkitűzései között szerepelt a Trefort-kert parkosítása és kerékpárosbarát környezetté alakítása, valamint a karon a szelektív hulladékgyűjtés megvalósítása. Ez utóbbiban az ELTE Egyetemisták a Környezettudatos Szemléletért program önkéntesei is részt vesznek. 2010-ben, az Egyetemi Könyvtár vezetésével működő K21 könyvtári minőségfejlesztési projekt keretében jött létre a Zöld könyvtár munkacsoport. Fő célja, hogy valamennyi hálózati könyvtár és könyvtáros ismerje a zöld könyvtár fogalmának mibenlétét, és minél többjüket megnyerjék a ,,zöldesítés” programjuknak. A könyvtári hálózaton belül szeretnék tudatosítani a példamutatás fontosságát, a személyes felelősség és a fejlődés lehetőségeit és az eddigi környezettudatos programok kiterjesztését a hálózaton belül.
A zöld könyvtár munkacsoportban dolgozók a minőségbiztosítási eljárások és a fenntarthatósági célok ötvözésén dolgoznak. Így például a PDCA-kör23 segítségével próbálnak rendszert vinni a fenntarthatósági feladatok elvégzésébe. A pályázatok mellett kedvező alkalom lehet a fenntarthatósági témakör napirendre tűzésére egy minőségbiztosítási eljárás bevezetése.
Az ELTE BTK könyvtári hálózatának széttagoltsága és a pénzhiány hátráltatja a fenntarthatósági célok megvalósítását. A BTK könyvtárainak jellege (építészeti megoldások, a terület nagysága, tagoltsága, üzemeltetési függőség stb.) nagyon különböző. Ez kihívást jelent a fenntarthatósági célok kitűzésében és összehangolásában is. A zöld könyvtár munkacsoport tagjai a nehézségek ellenére mégis arra törekednek, hogy – ha kis lépésekkel is, de – egyre több “zöld” ötlet kerüljön megvalósításra.
A könyvtárépületek környezettudatos épületminősítési rendszerek előírásai szerint való építése és felújítása szintén a fenntarthatóságra való törekvés része. Két külföldi példán keresztül – az Amerikai Egyesült Államokban levő Minneapolis Central Library és a tajvani Beitou Branch Library bemutatásával – lehet szemléltetni a zöld könyvtárak létének szakmai és társadalmi jelentőségét.24 Bár Magyarországon még nincsen ilyen könyvtárépület, de bizonyos pozitív kezdeményezéseknek már léteznek. Budapesten, a XIII. kerületben a Radnóti Miklós Művelődési Központban, ahol a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár egy fiókkönyvtára is helyet kapott, már modern, környezetbarát üzemeltetés működik.25
A külföldi tapasztalatokból bizonyítékot kapunk arra, hogy egy a zöld könyvtár léte nem csak energiatakarékos, nem pusztán költségtakarékos megoldást jelent. A tajvani tapasztalatok26 azt mutatják, hogy az új, zöld könyvtár a könyvtárlátogatók és a zöld könyvtár támogatói számának növekedését, a könyvtárral kapcsolatos sztereotípiáknak változását, a könyvtár sokoldalú oktatócentrummá válását hozta magával. Egy zöld könyvtár elősegíti a könyvtár valódi közösségi térré válását is. Remélhető, hogy a pozitív tapasztalatok azt eredményezik, hogy minél több ilyen épület lesz a világon.
Diplomamunkám témáját személyes érdeklődésemből következően választottam. 2011 decemberében kezdtem el írni egy blogot “Books and Soul27 – könyvtárak, önkéntesség, írás és lélek” címmel. Az elmúlt másfél évben több bejegyzést adtam közre a fenntarthatóság és könyvtár témakörében – magyarul és angolul. Időről időre, újabb és újabb témákkal, érdekességekkel találkoztam, és találkozom, amelyeket érdemes bemutatnom. S bár a diplomamunkám az önkéntességgel nem foglalkozik, úgy gondolom, hogy az önkéntesség is fontos része, illetve fontos részévé fog válni a fenntarthatóságnak.
Vannak vélemények28, amelyek szerint a fenntarthatóság fogalma már inflálódott, és csak mint egy pozitív jelzőként használatos, “kedvező”, illetve “jó” jelentéssel. Szerintük a műszaki fejlődés által generált igények szinte lehetetlenné teszik, hogy az ökoszisztéma korlátozott lehetőségein ne lépjen túl az emberiség. Még úgy gondolom, hogy a jóra való törekvés előre viszi a világot, és a fenntarthatóságért folyó küzdelem ilyen irányba mutat. A fenntarthatóságra való törekvésben történő részvétel pedig lehetőséget ad arra, hogy a könyvtárak valóban felvegyék a versenyt a modern kor kihívásaival.

JEGYZETEK

* Az azonos című diplomamunka az ELTE BTK informatikus könyvtáros MA képzésén készült. Ezúton is köszönöm témavezetőm, Kiszl Péter, valamint a diplomamunka-szeminárium vezetője, Boda Gáborné Köntös Nelli segítségét.

1 Ládi László: Könyvtár 2.0. = Könyv, Könyvtár, Könyvtáros 2008. 2. sz. 16. p.
2 Közös Jövőnk. A Környezet és Fejlesztés Világbizottság jelentése. Persányi Miklós (szerk.). Budapest, Mezőgazdasági Kiadó, 1988. 31. p.
3 Karcagi-Kováts Andrea: Mivel mérjük a fenntarthatóságot? (PhD-értekezés) Ihrig Károly Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola, Debrecen, 2012.
Online: http://hdl.handle.net/2437/111439 (Letöltés ideje: 2013. 02. 16.) 2. fejezet
4 2011. évi CXI. Törvény az alapvető jogok biztosáról 3. § (1)
5 Jövőkereső. A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács jelentése a magyar társadalomnak. (Felelős szerk. Schmuck Erzsébet). [Budapest], A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács Titkára, 2010.
Online: http://www.nfft.hu/dynamic/Jovokereso_Hosszu_Screen.pdf (Letöltés ideje: 2012. 10. 26.)
6 Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia. 53. p.
Online: http://www.nfu.hu/ormany_altal_elfogadottt_nemzeti_fenntarthato_fejlodesi_strategia (Letöltés ideje: 2012. 10. 26.)
7 Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia. 54. p.
Online: http://www.nfu.hu/ormany_altal_elfogadottt_nemzeti_fenntarthato_fejlodesi_strategia (Letöltés ideje: 2012. 10. 26.)
8 A LEED jellemzőiről és a zöld technológiák könyvtári felhasználásáról bővebben olvashatnak Asbóth László szakdolgozatában is. Asbóth László: Zöld technológiák felhasználása könyvtári környezetben. Nyugat-magyarországi Egyetem, Szombathely, 2010.
9 AGRIS (International Information System for Agricultural Sciences and Technology).
Online: http://agris.fao.org/ (Letöltés ideje: 2013. 03. 01.)
10 Elektronikus Információszolgáltatás (EISZ). CAB Abstracts.
Online: www.eisz.hu/hu/licenszek/osszes/Cab_Abstracts/licensz.html (Letöltés ideje: 2013. 02. 12.)
11 CABI. Enviromental Science Database.
Online: http://www.cabi.org/default.aspx?site=170&page=1016&pid=2224 (Letöltés ideje: 2012. 11. 28.)
12 Óbudai Egyetem. EBSCO ismertető.
Online: http://lib.uni-obuda.hu/node/32 (Letöltés ideje: 2012. 12. 27.)
13 Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ honlapja. Magyar Mezőgazdasági Bibliográfia (MABI).
Online: http://www.omgk.hu/pages/mabi.htm (Letöltés ideje: 2012. 11. 07.)
14 Thomson Reuters honlapja. Zoological Record ismertető.
Online: http://thomsonreuters.com/products_services/science/science_products/a-z/zoological_
record/ (Letöltés ideje: 2013. 01. 25.)
15 Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Gyakorló Általános Iskolája, Alapfokú Művészetoktatási Intézménye és Napközi Otthonos Óvodájának könyvtári blogja. Ökoiskola lettünk!
Online: http://jugyu-gyakkonyvtar.klog.hu/2009/05/okoiskola-lettunk/ (Letöltés ideje: 2012. 11. 03)
16 Részlet a Nemzeti Alaptantervből.
Online: http://www.nefmi.gov.hu/kozoktatas/tantervek/nemzeti-alaptanterv-nat (Letöltés ideje: 2012. 11. 03.)
17 Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia. Vásárhelyi Judit (szerk.). [Budapest], Magyar Környezeti Nevelési Egyesület, 2010.
Online: http://mkne.hu/NKNS_uj/layout/NKNS_layout.pdf (Letöltés ideje: 2012. 11. 08.)
18 Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia. Vásárhelyi Judit (szerk.). [Budapest], Magyar Környezeti Nevelési Egyesület, 2010.
Online: http://mkne.hu/NKNS_uj/layout/NKNS_layout.pdf (Letöltés ideje: 2012. 11. 08.) 97. p.
19 Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia. Vásárhelyi Judit (szerk.). [Budapest], Magyar Környezeti Nevelési Egyesület, 2010.
Online: http://mkne.hu/NKNS_uj/layout/NKNS_layout.pdf (Letöltés ideje: 2012. 11. 08.) 107. p.
20 Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia. Vásárhelyi Judit (szerk.). [Budapest], Magyar Környezeti Nevelési Egyesület, 2010.
Online: http://mkne.hu/NKNS_uj/layout/NKNS_layout.pdf (Letöltés ideje: 2012. 11. 08.) 182. p.
21 Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia. Vásárhelyi Judit (szerk.). [Budapest], Magyar Környezeti Nevelési Egyesület, 2010.
Online: http://mkne.hu/NKNS_uj/layout/NKNS_layout.pdf (Letöltés ideje: 2012. 11. 08.) 182. p.
22 Az ELTE “zöld tevékenységei”-ről történő beszámolóhoz az alábbi forrásokat használtam:
Kutasi Zsuzsanna-Dubniczky Zsolt: A Zöld könyvtár építése. A “Zöld könyvtár” csoport beszámolója. Elhangzott: Budapest, ELTE Egyetemi Könyvtár. 2011. október 26.
Kutasi Zsuzsanna-Horváth Gabriella: Úton a “zöld könyvtár” felé. Elhangzott: Budapest, ELTE BTK. Szakmai Nap. 2012. február 22.
23 PDCA (Plan, Do, Check, Act = Tervezés, Megvalósítás, Ellenőrzés, Intézkedés).
24 Jelen cikk szerzője a két könyvtárat részletesebben is bemutatja a 3K valamelyik következő számában (A szerk.)
25 Kövesdi Emese: Környezettudatos magatartás a közművelődésben. In: Trendek változások, innovációk a budapesti közművelődésben. Slézia Gabriella (szerk.). Budapest, Budapesti Művelődési Központ, 2012. (Módszertani füzetek 13.) 155-189. p.
26 Forrás: Shu-hsein TSENG: Green library design and evaluation: the Taipei Public Library, Taiwan. New Library World. 2008. Vol. 109. Issue 7/8. p. 321-336.
27 Books and Soul honlap.
Online: wordpress.booksandsoul.com (Letöltés ideje: 2012. 03. 10.)
28 Kiss Károly: Néhány mondat a fenntarthatóságról (vagy: Egy fogalom tündöklése és bukása).
Online: http://kisskaroly.x3.hu/korny/nehanymondat.pdf (Letöltés ideje: 2013. 02. 16.)