ELDORADO – az Országos Elektronikus Dokumentumküldés Rendszere

Kategória: 2013/ 5

Vízió és helyzetjelentés

Az “Európa 2020″ stratégiához kapcsolódva az Új Széchényi Terv keretében 2012 tavaszán meghirdetésre került az elektronikus dokumentumküldés országos rendszerének (OEDR) megvalósítására kiírt pályázat (TÁMOP-3.2.4.B-11/1 – “Tudásdepó-Expressz” – Országos könyvtári szolgáltatások bővítése, fejlesztése az oktatás és képzés támogatásának érdekében).1 A pályázati konstrukció fő célja, hogy elősegítse a kulturális intézmények számára a kulturális alapú szolgáltatásfejlesztések fenntarthatóságát és széles körű elterjesztését. A létrejövő országos hatáskörű rendszer fő célja, hogy “a szerzői jog által nem védett dokumentumok mellett a szerzői jog által védett könyvtári dokumentumok is eljuthassanak a felhasználókhoz, olvasókhoz, ezzel segítve képzésüket, oktatásukat.” További kiemelt célként a felhasználói kör jelentős bővítése szerepel, hiszen az OEDR-ben “nemcsak könyvtárból, iskolából, de akár otthonról is megrendelhetők a kért anyagok.”A pályázati kiírás koncepciójának kialakítását nagy mértékben segítette a TÁMOP 3.2.4-08/2 (“Tudásdepó-Expressz” – A könyvtári hálózat nem formális és informális képzési szerepének erősítése az élethosszig tartó tanulás érdekében Országos elektronikus szolgáltatások bővítése, fejlesztése) pályázati konstrukció során megfogalmazódó összegző tanulmány (Sajó Andrea-Vonderviszt Lajos: Az országos elektronikus dokumentumküldő rendszer (OEDR) koncepciója. Összegző megvalósítási tanulmány).2
Négy kiemelten támogatható területet nevezett meg a kiírás szövege:

“Az OEDR megvalósításához kapcsolódóan támogatható a rendszer működtetéséhez szükséges szoftverek kifejlesztése, más közgyűjteményi adatbázisokkal történő adatszinkronizálás, a szükséges eszközök beszerzése és a rendszert működtető munkatársaknak a működtetéshez szükséges képzése …”

Az alábbiakban az OEDR-rel szemben a pályázati kiírásban szereplő elvárások kissé rövidített felsorolása olvasható, azzal a céllal közreadva, hogy áttekinthető legyen a megvalósítandó rendszer komplexitása:

  • A felhasználói kiszolgálást végző szoftver fejlesztése
    • Webes szolgáltatási felület (akadálymentes), legalább magyar és angol nyelven
    • Felhasználói regisztráció és nyilvántartás
    • Felhasználói kedvezmények kezelése
    • Személyes adatok kezelésének lehetősége
    • A megrendelés kezelése, folyamatkövetése
    • A rendszer szolgáltatásainak nyilvántartását, komplex megrendelések indítását lehetővé tevő felület
    • Keresőfelület az OEDR-en belül
    • A szerzői jogok tulajdonosai által szolgáltatott dokumentumok elérhetőségének biztosítása; ajánló linkek, ha a szerzői jog jogosultja által szolgáltatott dokumentum máshol is elérhető
    • Értesítési szolgáltatás a digitalizált dokumentumokról
    • Üzleti partnerek speciális kezelése – a szolgáltatás jogszerűségének ellenőrzésére (regisztrációhoz kötött)
    • Elektronikus fizetési rendszerek integrációja: bankkártyás és átutalásos fizetés lehetővé tétele kötelező
    • A magyar jogszabályoknak megfelelő számlázási rendszer kialakítása
    • Dokumentumelérési felületek kialakítása
    • Felhasználói elégedettség mérésének támogatása
    • A felhasználói panaszokat kezelni képes, a rendszerrel integrált kiszolgáló pult szoftver kialakítása (service desk)
    • Fogyatékossággal élők kiszolgálását segítő szolgáltatások
    • A jogvédelem alól kikerülő dokumentumok automatikus nyilvánossá tétele
  • A könyvtárak kiszolgálását végző szoftver fejlesztése
    • A könyvtárak és az OEDR-szolgáltatást nyújtó könyvtár közötti elszámolást támogató komponens
    • Többszintű jogosultsági rendszer kialakítása a résztvevő munkatársak feladatkörének megfelelően (pl. elektronikus dokumentum-előállítás joga, megrendelés, bibliográfiai feldolgozás stb.)
  • A szerzői jog jogosultjainak kiszolgálását végző szoftver fejlesztése
    • Felhasználáskövetési felület biztosítása
    • Az OEDR-en belül nem szolgáltatható dokumentumok iránti kérések továbbítása a kiadók és a szerzők felé
  • Munkafolyamat támogató szoftver fejlesztése
    • Munkakosár kezelése a munkafolyamat minden lépése során
    • Feladat-allokáció támogatás (a feladatmegoldás könyvtárak közötti átcsoportosítását szabályozó és kezelő mechanizmus)
  • Többszintű jogosultsági rendszer kialakítása
  • Statisztikai modul a minőségmenedzsmenthez (nyilvánossá téve legalább a kérések teljesítésének átlagos átfutási idejét)
  • OEDR- és a MOKKA-, ODR-, MATARKA- és MaNDA-rendszerek összekapcsolásának kifejlesztése
    • A fenti rendszerek és az OEDR adatszinkronizálása.
    • Az OEDR-nek szabványos protokollokon keresztül katalógus adatokat kell tudni átvenni a fent felsorolt rendszerekből
    • Kapcsolatok fejlesztése más rendszerekkel
    • Web service interfészek kialakítása
    • OAI szerver szolgáltatások (szabványos metaadatok megosztására alkalmas szerveroldali alkalmazás)
    • Nyilvános adatok kereshetőségének biztosítása az internetes kereső szolgáltatások számára
    • Térítésköteles cikkadatbázisok elérhetősége lehetőségének biztosítása
  • Védelmi szolgáltatások fejlesztése
    • Felhasználó azonosítási föderációk SAML alapú illesztése
    • Rendszer-behatolás elleni védelem kialakítása
    • Vírus, kémprogram és egyéb rosszindulatú programok elleni védelem integrálása
    • Mentési és archiválási rendszer integrálása
    • Rendszeres és bizonyító erejű naplózás
    • Titkosítás
    • Digital Rights Management (DRM) rendszer integrációja
  • Üzemeltethetőségi szempontú fejlesztés
    • A működés lényeges elemeinek tesztelhetősége
    • Adatbázis szoftver
    • Konvertáló szoftverek (epub, pdf)
    • Grafikus konvertálás
    • Optikai karakterfelismerés
    • Formátum konvertálás
    • Szervervirtualizáció

A felhívásra benyújtott pályázatával az Országos Széchényi Könyvtár nyerte el a 250 millió forint vissza nem térítendő támogatást. A projektben a megvalósítandó OEDR rendszer az ELDORADO nevet kapta, amely az Elektronikus Dokumentumküldés Országos Rendszere, Adatbázisa és Dokumentumtára kifejezésből képzett mozaikszó.3 Itt meg kell jegyeznünk, hogy az összegző tanulmányban kidolgozott modellek (optimális, közepes, minimális) közül a legszerényebb szolgáltatást és biztonságot biztosító is az egyszeri beruházást és az éves fenntartási költségeket összegezve a megvalósítás és fenntartás idejére összesen kb. 700 millió forint tervezett összköltségű volt.4 A projekt 2012. november 1-jén indult, és a befejezésének tervezett dátuma: 2014. október 31. A befejezés után ötéves, 2019. október 31-éig tartó fenntartási kötelezettsége van az Országos Széchényi Könyvtárnak, de ebben az időszakban nem használható föl az elnyert támogatás.

A projekt jelenleg a megvalósítás szakaszában tart. Kialakult a szervezete és működési rendje.5 Az eszközbeszerzések 2013 áprilisában megtörténtek központosított közbeszerzés keretében. Jelenleg a rendszer működéséhez szükséges szerverek és egy automata könyvszkenner-rendszer6 beüzemelése folyik. A szoftver-tender lebonyolítása előreláthatólag 2013. június végéig eltart, és utána kezdődik a tulajdonképpeni fejlesztés. A tender lebonyolítási időszakában folytatódik a tervező és szervező munka. Különösen nagy hangsúly kerül a folyamatalapú fejlesztés részleteire, a partnerkönyvtárakkal való tárgyalásokra az együttműködés lehetőségeiről és részleteiről. A könyvpiaci szféra résztvevőivel is intenzív megbeszélések folynak.

A projekt keretében az Országos Széchényi Könyvtár által irányított fejlesztésben tovább bővül az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer.7

1. ábra. Az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer (ODR) átalakulása az ELDORADO rendszer megvalósulása után8

Az ODR rendszer adatkínálatának alapját az országos szolgáltatáshoz kapcsolódó könyvtárak biztosítják. Jelenleg több mint ötven tagkönyvtára van az ODR rendszernek.9 Jelen beszámolónak nem feladata, hogy áttekintést adjon a hazai könyvtári digitalizálásról és elektronikus dokumentumszolgáltatásról, de rövid összefoglalást azért kell tennünk, hogy világos legyen a megvalósítandó OEDR helye.
Sajnos, még nincsen olyan adatbázisunk, eszközünk, amely lehetővé tenné, hogy áttekintsük ezt a témakört. Bár többször is történt kezdeményezés ilyen rendszer kialakítására, de elemi szintű felmérésig és megvalósításig csak 2012-ben jutott el szintén egy TÁMOP pályázat keretében.10 Remélhetőleg az összegyűjtött adatok folyamatos frissítésére és felhasználására lehetőség nyílik a közeljövőben, mert különben aktualitásukat vesztik. Az elektronikus/digitális gyűjtemények és szolgáltatások egy része az egyes könyvtárak lokális szolgáltatásaihoz, katalógusaihoz kapcsolódnak, de e gyűjtemények adatai nem biztos, hogy megjelennek az ODR szintjén. Ilyen jelentős digitális dokumentumszolgáltatás például a Szegedi Tudományegyetem vagy a Debreceni Egyetem szolgáltatása, illetve az Országgyűlési Könyvtár Digitális Törvényhozási Tudástára.11 A digitális gyűjtemények másik része – túlmutatva a lokális könyvtári szinten – dokumentumtípus szerint (periodikák – EPA, képek – Magyar Digitális Képkönyvtár) 12 nyújtja szolgáltatásait. A legnépszerűbb és legrégebben működő, nevében országos, nemzeti igénnyel fellépő Magyar Elektronikus Könyvtár13 átmeneti helyet foglal el a szolgáltatások között. A folyóiratok részletes, cikkenkénti feltárásával is több rendszer foglalkozik (MATARKA, HUMANUS)14 és közös kereső program is megvalósult (EHM),15 valamint elkezdődött egy aggregált rendszer fejlesztése is.16 Részben már a könyvtárgépesítés kezdeti korszakában elkezdődött, de az elmúlt években kapott igazán lendületet az alsóbb szintek adataira építő, azok adatait együtt használó/lekérdező szolgáltatások működése. Az 1850 előtti nyomtatott könyvek adatait a MOKKA-R adatbázis, a muzeális dokumentumok nyilvántartását – az előbbivel részben átfedésben – az MKDNY (Muzeális Könyvtári Dokumentumok Nyilvántartása) adatbázis17 tartja nyilván. A magyar könyvtári rendszer legmagasabb szintjét (ODR) a MOKKA és az ODR rendszer együttműködése biztosítja, amelyben közel ötven könyvtár több mint négymillió dokumentumának adatai válnak hozzáférhetővé (MOKKA), megvalósul a példányszintű nyilvántartás és a példányok könyvtárközi kölcsönzése is.18
A jelenleg működő országos rendszer továbbfejlesztésére az alábbi – kiemelten fontos – területeken nyílik lehetőség a támogatás segítségével:
1. Az ODR kiegészül az elektronikus dokumentumok – e-könyvek, digitalizált tartalmak – a szerző jognak megfelelő szolgáltatásaival (másolatrendelés, kölcsönzés, online megjelenítés, emeltszintű szolgáltatások). Kiemelendő, hogy a tervezett szolgáltatások a szerzői jognak megfelelőek lesznek, így nem veszélyeztetik a könyves piac szereplőinek érdekeit.
2. A piacösztönző hatás igénye a pályázati kiírásban megfogalmazódik, oly módon, hogy a könyvtári szolgáltatások ösztönzőleg kapcsolódjanak be a könyvpiac folyamataiba. Ezzel kettős hatást érhetnek el a könyvtári szolgáltatások. Egyrészt az elmúlt években a kiadók/jogtulajdonosok és a könyvtárak között kialakult feszültség enyhíthető, sőt megszüntethető, hiszen az országos könyvtári rendszer rendelkezni fog a jogszerű felhasználást segítő digitális jogkezelő rendszerrel (DRM). Másrészt a megvalósuló rendszer a piaci szereplőket érdekeltté teszi abban, hogy támogassák ezeket a szolgáltatási formákat. A haszonkölcsönzés rendszerén keresztül – remélhetőleg – pénz áramlik a könyvtári felhasználás mértéke szerint a jogtulajdonosokhoz (szerző, kiadó stb.). A jogtulajdonosok a könyvtárral, könyvtárakkal kötött szerződésben meghatározhatják a könyvtári publikálás módját, árát, a publikálás időkorlátozását stb. Elképzelések szerint a jogtulajdonosok nyomon követhetik műveik könyvtári forgalmát. A pályázati elvárás szerint a jogszerűen nem szolgáltatható művek adatrekordjairól átirányítjuk a felhasználót a jogtulajdonos által megjelölt (terjesztői, kiadói stb.) weboldalra, ahol a felhasználó jogszerű formában hozzájuthat a kívánt műhöz, dokumentumhoz.
3. A magyar könyvtári fejlesztések az elmúlt tíz évben töredezetten, szétaprózódva valósultak meg, és a jellemző volt, hogy a projektek befejezése után nem volt lehetőség a továbbfejlesztésre, korszerűsítésre, és jobb esetben is csak a szintfenntartást volt lehetőség biztosítani. A sokágú, még könyvtárosok számára is egyre nehezebben áttekinthető rendszerben viszonylag kevés figyelem fordult a felhasználók felé. Annak ellenére, hogy a pályázati követelményrendszerben sem kap erős hangsúlyt a felhasználóbarát szemlélet, a projekt megvalósítása során fontos feladatnak tekintjük, hogy a jelenlegi országos rendszer komponensei átláthatók legyenek a felhasználók számára, és hogy a szolgáltatások megjelenését és szemléletét minél inkább a felhasználók kiszolgálása határozza meg.
4. Az ELDORADO-rendszer erős folyamatkövető-rendszerben fog megvalósulni. A rendszerben zajló folyamatok nagy részének minden lépése nyomon követhető lesz. Például lebonyolítható lesz az elektronikus kötelespéldány-rendeletben meghatározott dokumentumtípusok beadási és jogkezelési folyamata a szerzői és kapcsolódó jogok figyelembevételével, vagy a megrendelési és digitalizálási folyamat minden szereplője és lépése követhető lesz a rendszerben.
5. Az országos rendszerben is lesz lehetőség a korszerű elektronikus fizetés különböző formáira. A legfontosabb cél az olyan pénzügyi modell megvalósítása, amelyben a felhasználók számára is elfogadható térítési díj befizetése mellett a szerzői jog tulajdonosai, a könyvpiac szereplői (kiadók, terjesztők) is érdekeltté válnak a könyvtári szolgáltatások minél jobb működésében.
A pályázati kiírásban és a pályázati vízióban megfogalmazottak alapján az alábbiakban ismertetendő komponensek lesznek a fő alkotóelemei az ELDORADO-rendszernek. Az itt megfogalmazottak még a vízió szintjén állnak és nem tekinthetők a rendszerterv részének. Ezen a szinten még nem beszélhetünk a megvalósításhoz kapcsolódó műszaki részletekről sem.19 Az áttekinthetőség kedvéért azonban logikai rétegekre bontva az alábbiak szerint ábrázolhatók a rendszer komponensei.

2. ábra. Az ELDORADO-rendszer komponensei

A különböző komponensek részletesebb bemutatása messze meghaladja a jelenlegi terjedelmi lehetőségeket.
Nem tagadható azonban, hogy komoly kockázati tényezőkkel is számolnunk kell. A kockázatok nem a fejlesztést veszélyeztetik, hanem a kifejlesztett rendszer hatékony, aktív működését. Ezek a tényezők ugyanis nem fejlesztéstechnikaiak, hanem a rendszer működésének körülményeit befolyásolják. Három területen befolyásolja nagymértékben a megvalósítandó rendszer hatékony, hosszú távú működését.
1. A szerzői jog feltétlenül támogatandó érvényesítésével olyan feladat hárul a könyvtári rendszerre, amelyre eddig nem volt felkészülve. “A jogrendezés természeténél fogva a legtöbb európai kulturális intézménynek nincs sem forrása, sem munkatársa arra, hogy a szerzői jogi problémákkal foglalkozzon.” 20 Az európai ARROW projekt21 és a világ más részein zajló kísérletek is bizonyítják, hogy a jogkezelés problémája közel sem tekinthető megoldottnak. Az általános problémákon túl az ELDORADO-rendszernek szembe kell néznie azzal, hogy a szerzői jogok megfelelő kezeléséhez és az üzleti érdekek figyelembevételéhez szükséges adatkezelés hiányos Magyarországon. Hiányoznak az ún. Books in Print adatok, és most van kialakulóban az irodalmi és szakirodalmi művek jogkezelő rendszere is.22
2. Nem elhanyagolható “könyvtárelméleti” probléma az sem, hogy a “dokumentum” (manifestation, item) szintű könyvtári leíró adatok sok esetben nem azonosak a szerzői jog által védett “mű” (work) adataival. Ennek következtében szükséges egy, a művek adatait nyilvántartó adatbázis létrehozása. Erre történtek már kísérletek,23 de ha az ezekben nyilvántartott adatok számát összevetjük a könyvtári rendszerben feltételezhetően jogvédelem alatt álló dokumentumok számával,24 akkor nyilvánvalóvá válik a kockázat mértéke.
3. Az országos könyvtári rendszer támogatása – a feladat nagyságához és a könyvtári rendszerben betöltött szerepéhez képest – nem megoldott. Nincs megfelelő szervezeti és anyagi háttere a működtetésnek és a fejlesztéseknek. A megvalósítandó ELDORADO-rendszernek sem megoldott jelenleg a fenntartási és az utána következő szakasz szervezeti, működtetési és fejlesztési háttere.

A felsorolt kockázatok nem veszélyeztetik ugyan a fejlesztés megvalósulását, de felhívják a döntéshozók, jogalkotók és piaci szereplők figyelmét, hogy egy nagyszabású vízióra és pályázati lehetőségre épülő fejlesztés csak abban az esetben hasznosulhat a társadalom számára megfelelően, ha az ún. peremfeltételek biztosítják hatékony és folyamatos működését.

JEGYZETEK

1 http://www.nfu.hu/doc/3224
2 http://konyvtar.uni-pannon.hu/tamop324/images/stories/pdf/OEDR_osszegzo_tanulmany.pdf
3 Sajó Andrea-Vonderviszt Lajos: Az országos elektronikus dokumentumküldő rendszer (OEDR) koncepciója. Összegző megvalósítási tanulmány, 345 p.
4 Sajó Andrea-Vonderviszt Lajos: i. m. 313-341. p.
5 http://www.oszk.hu/eldorado
6 http://www.kirtas.com/kabisIII.php
7 Az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer komponenseinek megnevezésében még a törvények szövegében is zavar mutatkozik. Az ODR rövidítés egyrészt az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer egészét is jelöli, másrészt viszont ugyanezzel a rövidítéssel jelöljük az Országos Dokumentumküldő Rendszert is (http://www.nefmi.gov.hu/kultura/konyvtarszakmai/orszagos-dokumentum). A rövidítések körül kialakult bizonytalanság és a jövőbeli funkcióbővülések miatt érdemes lenne megfontolni az országos rendszer nevének megváltoztatását is, pl. Országos Könyvtári Információ- és Dokumentumszolgáltató Rendszerre.
8 A sötétebb szín jelzi az ODR jelenleg meglévő komponenseit, a világosabb szín pedig a tervezett 2014. őszi állapotot.
9 http://www.odrportal.hu/web/guest/odr-tagkonyvtarak?date=V280413060233
10 “21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció”, TÁMOP-3.1.1-08/1 – (Bánkeszi Katalin-Dippold Péter-Ládi László: A digitális könyvtári állományok felmérésének szakmai terve. Budapest, 2011. Csak a projekt céljaira készült, nem publikált anyag.) A felmérés és elemzés főbb témakörei:
• a magyarországi könyvtárakban korábban lezajlott, illetve jelenleg folyó digitalizálási tevékenység;
• a jelenleg elérhető digitális gyűjtemények, dokumentumok;
• a jövőben tervezett digitalizálási projektek prioritásai;
• a digitalizálást folytató intézmények elérhetőségi adatai és ráfordításai;
• a digitalizálás és a szolgáltatás céljára rendelkezésre álló hardver és szoftver eszközök. (Bánkeszi Katalin-Dippold Péter-Ládi László: A digitális könyvtári állományok felmérésének szakmai terve. Budapest, 2011. Csak a projekt céljaira készült, nem publikált anyag.)
11 SZTE Contenta – A Szegedi Tudományegyetem repozitóriumainak közös honlapja (http://contenta.bibl.u-szeged.hu/); DEA – Debreceni Egyetem Elektronikus Archívuma (http://ganymedes.lib.unideb.hu:8080/dea/); DTT – Digitális Törvényhozási Tudástár (http://dtt.ogyk.hu/hu/)
12 http://epa.oszk.hu/; http://kepkonyvtar.hu/
13 http://mek.oszk.hu/
14 http://www.matarka.hu/; http://www.oszk.hu/humanus/
15 http://ehm.ek.szte.hu/ehm
Vö.: Burmeister Erzsébet: Az EHM (EPA-HUMANUS-MATARKA) közös kereső létrejötte. = Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 2011. 10. sz. 25-31. p.
16 http://www.cikkarchivum.hu/jadox/portal/ (Béta verzió)
17 http://www.eruditio.hu/mokka-r/; http://www.eruditio.hu/lectio/mkdny
18 http://www.mokka.hu/; http://www.odrportal.hu/web/guest
19 Az ajánlattételi felhívásban (tender) részletesebb műszaki paraméterek fognak megjelenni.
20 Legeza Dénes István: “Segítsük az árvákat” – Útmutató az árva művek egyes felhasználásaihoz. = Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 7.(117.) évfolyam 5. szám, 2012. október, 29. – További szakirodalom, amely ezt a véleményt erősíti: Naomi Korn: In from the Cold – An assessment of the scope of ‘Orphan Works’ and its impact on the delivery of services to the public, JISC, April 2009.; Anna Vuopala: Assessment of the Orphan works issue and Costs for Rights Clearance, European Commission, May 2010.; Barbara Stratton: Seeking New Landscapes – A rights clearance study in the context of mass digitisation of 140 books published between 1870 and 2010, British Library, 2011.
21 http://www.arrow-net.eu/
22 http://www.miszje.hu/
23 http://www.sztnh.gov.hu/szerzoijog/onkentes/ – Jelenleg 1957 művet tart nyilván az adatbázis. – Az árva művek nyilvántartása néhány tucat műről közöl adatokat (http://sztnh.gov.hu/szerzoijog/arva/ARVA-muvek-nyilvantartas_teljes.pdf).
24 Vita tárgya, hogy lehet-e egyáltalán “dátumvonalat” húzni, és hogy mikor legyen ez a dátumvonal, ami előtt már biztosan, vagy nagyon nagy valószínűséggel nem találunk jogvédelem alatt álló művet. Az eddigi tapasztalatok a mindenkori jelen előtt kb. 120-150 év között vélik ezt a határt. Tehát ennyi év irodalmi és szakirodalmi teljesítményéről kell potenciálisan adatokat gyűjteni.

Címkék

(1) (1) (1) (12) (2) (2) (3) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (10) (3) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (19) (1) (12) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (1) (5) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (5) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (28) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (10) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (16) (4) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (27) (3) (10) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (8) (3) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (12) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (7) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (10) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (4) (2) (10) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (30) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (33) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (1) (1) (4) (3) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (6) (3) (1) (19) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (4) (1) (9) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (6) (15) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (10) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (7) (5) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (6) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (13) (1) (1) (2) (4) (3) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (38) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (6) (1) (6) (17) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (19) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (4) (1) (3) (1) (1) (2) (9) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (21) (6) (5) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (8) (1) (25) (1) (1) (1) (1) (2) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (18) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (4) (14) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (14) (7) (2) (4) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (5) (1) (1) (1) (1) (2) (22) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (6) (1) (4) (1) (1) (1) (10) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (3) (12) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (17) (3) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (9) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (60) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (3) (1) (11) (5) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (4) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (9) (1) (1) (7) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (42) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (9) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (6) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (4) (6) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (1) (1) (1) (1) (4) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (7) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (2) (2) (8) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (8) (1) (1) (1) (4) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1)