Kovács Máté előadás-vázlata az IFLA budapesti kongresszusára (1972)

Kategória: 2012/11

Negyven esztendeje múlt annak, hogy 1972 nyarának végén (augusztus 28.-szeptember 2. között) Budapesten lezajlott az első – és mindmáig az utolsó – itthoni IFLA-kongresszus. Sorrendben ez volt a nemzetközi könyvtáros szervezet harmincnyolcadik konferenciája. Az ünnepi hangulatot szomorú esemény árnyékolta be: a tanácskozás második napjának délutánján, augusztus 29-én váratlanul elhunyt Kovács Máté1, a rendezvény egyik szervezője, a korabeli és a huszadik századi magyar könyvtárügy egyik kiemelkedő személyisége, az Országos Könyvtárügyi és Dokumentációs Tanács elnöke, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Könyvtártudományi Tanszékének professzora.

Az IFLA végrehajtó bizottsága 1968-ban, a frankfurti közgyűlésen jelentette be, hogy négy év múlva a magyar főváros, a Magyar Könyvtárosok Egyesülete rendezheti meg a kongresszust.2 Az MKE elnyerte a kulturális kormányzat erkölcsi és anyagi támogatását is. Az elnökség az alapos előkészítés érdekében 1970. március 20-án két bizottságot (Társadalmi és Szervező) alakított; az előbbinek tagja lett Kovács Máté egyetemi tanár is.3 A két testület összetételét egy év múlva, 1971. március 25-én véglegesítették.4 A Társadalmi Bizottság október 20-án ült össze először5; ekkor az IFLA-közgyűlés plenáris üléseire tizenhét magyarországi referátum kidolgoztatását határozták el. Egyúttal megszabták a majdani terjedelmet (10-12 gépelt oldal), és előre bekérték a harminc-negyven soros szinopszist.6 Mint ahogy azt Székely Sándor, az MKE főtitkára levélben tudatta, Kovács Máté professzor érthető módon A könyvtárosképzés rendszere Magyarországon című témára kapott megbízást.7
A megadott határidőre, november végére a szinopszist (a vázlatot) megírta. A gépelt szöveg az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárában őrzött Kovács Máté-hagyatékban fennmaradt8, és világosan tükrözi előadói szándékait. Mint ahogy azt a mellékelt forrásközlés is tanúsítja, a történeti megközelítést alkalmazta, és messze előre látóan jelölte ki a fejlesztés irányait. Már ekkor, négy évtizeddel ezelőtt érzékelte, hogy milyen fontos lesz a jövőben a számítástechnikai ismeretek oktatása.
A konferencián – ahol a plenáris ülésen A könyv és az olvasás a változó világban című témát vitatták meg – a Képzési bizottság augusztus 30-ra kitűzött szekciójában szerepelt volna.9 Sajnálatos tény, hogy a referátum már nem hangozhatott el. Sokáig azt hittük, a kézirata is elkallódott. Néhány napja azonban váratlanul előkerült, az angol fordítással együtt.10 Sajtó alá rendezése, publikálása a közeljövő feladata.
Az előzetes tervezet azonban jelentős dokumentum: Kovács Máté kísérelte meg először a hazai könyvtárosképzés addigi történetének áttekintését. Némileg meglepő – és ez könyvtártörténet-írásunk jókora adóssága -, hogy azóta sem született hasonló összefoglalás. Miközben az eltelt évtizedekben a képzési rendszer rendkívül sokat változott.
Az 1971 őszén papírra vetett gondolatmenet mostani közzétételét mindenekelőtt a kerek évforduló, tehát a megemlékezés szándéka indokolja. Van azonban egy másik vezérlő motívum is: szeretnénk remélni, hogy a hajdani vázlat napjainkban arra ösztönözheti a mai könyvtáros nemzedéket, elsősorban a szakmánk múltja iránt élénkebben érdeklődő kollégákat, még inkább az egyetemi és főiskolai képzés részeseit, az informatikus könyvtáros szakos hallgatókat, különösképpen a leendő doktoranduszokat, hogy alaposan, a részletekig hatolóan feltárják a magyarországi könyvtárosképzés teljes történetét.

JEGYZETEK

1 [Székely Sándor]: Kovács Máté elhunyt. = Tájékoztató, 1972. 9-10. sz. 1. p.
2 Somkuti Gabriella: IFLA-kongresszus Frankfurtban. = Könyvtáros, 1968. 717-718. p.
3 Feljegyzés az 1970. április 30-án tartott Szervező Bizottsági ülésről (OSZK Kézirattára Fond 210/224/90.).
4 Az Elnökség ülése. = Tájékoztató, 1971. 4. sz. 1. p.
5 Tájékoztató, 1971. 11. sz. 2. p.
6 Feljegyzés az MKE Társadalmi Bizottságának 1971. október 20-án tartott üléséről (OSZK Kézirattára Fond 210/224/119.). A MKE Társadalmi Bizottságának 1972. február 8-i ülésén végül is 16 témát fogadtak el (23 szinopszis érkezett be); Tájékoztató, 1972. 3. sz. 1. p.
7 Székely Sándor levele Kovács Máté egyetemi tanárnak, 1971. okt. 28. (OSZK Kézirattára Fond 210/224/120.).
8 A könyvtárképzés Mo-on (Vázlat) (OSZK Kézirattára Fond 210/224/121.); másik példánya: uo. 224/129. A februárban készített gépiratos másolaton a neve mellett ceruzával kiegészítette az előadás valamelyest módosított címét: A magyar könyvtárosképzés rendszere [továbbfejlesztése]. (OSZK Kézirattára, Fond210/224/146.)
9 Az IFLA előkészületei. = Tájékoztató, 1972. 8. sz. 1. p. A rendezvényről szóló tudósítás: A könyvtárosok világkonferenciája. = Könyvtáros, 1972. 1. sz. 571-595. p.
10 Jelenleg professzor úr lánya, dr. Kovács Ilona őrzi.

A könyvtárosképzés rendszere M[agyarország]on
(Vázlat)

- kezdetben szaktanfolyamok (1898-1913, 1937-1938), ill. szakvizsgák
párhuzamosan: az ország egyetemein magántanárok előadásai bölcsészettudományi hallgatók számára könyv- és könyvtártörténet, bibliográfia, könyvtártan körében (Kolozsvár, 1901-1918, Budapest 1914-1950, Debrecen 1930-1945, Pécs 1936-1940)

- egyetemi szak: 1919 – Magyar Tanácsköztársaság rendelkezései
1948-49 – budapesti tudományegyetemen a bölcsészettudományi karon – az egyetemi oktatás reformja során a 260/1949. sz. kormányrendelet és a 600/1949 sz. közoktatásügyi minisztériumi rendelet alapján
előbb nappali tagozaton 4, ill. 5 éves, később levelező, majd esti és kiegészítő tagozaton is az 1955/56., az 1962/63., ill. az 1959/60. tanévektől 6-6, ill. 3 éves időtartammal – a tanulmányi rend az egyes tagozatokon közel azonos volt
megszerveződött a dokumentálók közel 1 éves szaktanfolyama és [az] egyetemet, ill. főiskolát végzett dokumentálók számára
az eltelt 22 év során e tagozatokon 914 hallgató végzett – nagy többségük könyvtárakban és dokumentációs intézményekben helyezkedett el – jelentős részük vezető, irányító munkakörben dolgozik
1971/72. tanévben az egyetemen 217 hallgató folytatja tanulmányait

- felsőfokú könyvtárosképzést szerveztek a Budapesti Pedagógiai Főiskolán 1951-1956 között – itt 605 hallgató végzett
továbbá az OSZK KMK keretében 1958-1961 között – itt 63 egyetemet, ill. főiskolát végzett hallgató szerzett kiegészítő oklevelet

- a könyvtárosok középszintű képzése két és fél éves tanfolyamokon folyt 1957-től a kijelölt fővárosi és vidéki tankönyvtárakban -
a hallgatók a középiskola elvégzése után nyerhettek felvételt, s nappali, ill. levelező tagozaton végezhették tanulmányaikat
ezek 1966-tól levelező szaktanfolyamokká alakultak, amelyek műszaki-mezőgazdasági, orvosi-egészségügyi, ill. társadalomtudományi szakkönyvtárosokat képeztek
a közművelődési könyvtárosokat a Felsőfokú Tanítóképző Intézetek népművelő-könyvtáros tagozatán képezték nappali, ill. helyi vagy kihelyezett levelező formában (Szombathelyen 1962-től, Debrecenben 1963-tól) -
eddig mindegy 2500 középszintű könyvtáros fejezte be tanulmányait
jelenleg 550 hallgató tanul ezekben az intézményekben

- a szakképzés rendszerében ezután kell kialakítani több hiányzó formát
pl. gyermek- és ifjúsági, ill. iskolai könyvtárosok
dokumentálók
könyvtári ügyviteli dolgozók
képzését biztosító intézményeket, ill. tagozatokat
fokozatosan gondoskodni kell az új munkakörökre szakemberek képzéséről
pl. számítástechnikai
reprográfiai
elő kell készíteni a végzett könyvtárosok intézményes szakmai továbbképzését is

Címkék