“A 2000-es években a sajtóolvasás mennyiségi mutatói valamelyest gyengültek határokon túl is, minőségi mutatói pedig a bulvárosodás jegyeit mutatják. Tovább erősödött az a tendencia, hogy a felnőtt fiatal korosztályok és a képzettebb rétegek körében hódít a többnyelvű, sőt többségi nyelvű sajtóolvasás (és médiafogyasztás). A média belső szerkezetének változása – főleg urbánusabb és fiatalabb rétegekben – a televízióról az internetre áthangolódó igényekben is megmutatkozik. A könyvolvasás mennyiségével kapcsolatos információk – ahol időben összehasonlító adatokra leltünk – mindenütt és minden rétegben az olvasók arányának és az olvasás gyakoriságának drasztikus csökkenéséről tudósítanak. Ez a Magyarországon már elég régóta érzékelhető tendencia a külhoni magyarok körében is egyre inkább érezteti hatását.” (Gereben Ferenc)

“A találkozások felhívták a figyelmet egyik legfontosabb közös ügyünk, a külföldi magyar gyűjtemények, hagyatékok kérdésére. Ez a téma hosszú ideje foglalkoztatja a hazai könyvtári
szakmát és a külföldi magyarság kérdéseivel foglalkozó szervezeteket és intézményeket egyaránt. A jelenleg tervezett konferenciának is ez az egyik központi témája. (…) Nem kevésbé fontos azonban a korábbi, az eddig fel nem tárt, a gazdasági kivándorlók és korai emigránsok történelmi múltját dokumentáló, többségében magánkézben levő emlékek felkutatása, összegyűjtése és megőrzése” (Kovács Ilona)

“Hogy miből gondolnám, hogy a magyar könyvtárosok szerte a világon tehetnek valamit? Egyrészt, mert óhatatlanul kezükbe kerülnek magyar vonatkozású anyagok, amelyekről esetleg nem tud a világ. Másrészt a térítés nélkül végzett munka nincs ellenükre. De a legfontosabb, hogy a hozzáértés intim módon a sajátjuk. (…) A Magyar Könyvtárosok Világtalálkozója kiváló alkalom lehetne egy ötletbörzére, a párbeszéd megindítására vagy akár csak az érdeklődő könyvtárosok lajstromba vételére, akik szabad idejükben szívesen dolgoznának egy magyar világkönyvtár összeállításán.” (Hajnal Ward Judit)