Az ISBN rendszer átalakulása 2007-től

Kategória: 2006/11

Mint bizonyára sokan tudják, 2005 decemberében megjelent az új, 2007-től érvényes ISBN szabvány MSZ ISO 2108:2005 néven. Az új szabvány jelentősen megváltoztatja az ISBN szerkezetét, az ellenőrző jegy kiszámításának képletét, és valamelyest módosítja az ISBN alkalmazási körét. A változásokkal kapcsolatban 2004-ben megjelent az Útmutató a 13 jegyű ISBN bevezetéséhez című kiadvány, 2006 októberében pedig az új, 2007. január 1-jén életbe lépő ISBN Útmutató .

Az új szabályok természetesen nemcsak a könyvkiadókat, nyomdákat, forgalmazókat, hanem a könyvtárakat is érintik. Az alábbiakban áttekintem a változásokat és ezek hatását a könyvtári munkára.

A 13 jegyű ISBN

A legfontosabb változás, hogy az eddig 10 jegyű, 4 számcsoportból álló ISBN 2007. január 1-jétől 13 számjegyű lesz, és 5 számcsoportból tevődik össze. Az új számcsoport a számsor elejére kerülő előtag (egyelőre 978), amely a könyvágazatot jelzi. Fontos tudni, hogy az új, 13 jegyű ISBN megegyezik az eddig 10 jegyű ISBN-ből képzett EAN-13 vonalkód számsorával.

Az új szabvány más terminológiát használ a számcsoportok elnevezésére, mint a régi:

•  csoportazonosító 1 (group identifier) helyett nyilvántartásicsoport-elem (registration group element);

•  kiadói vagy előállítói azonosító (publisher or producer identifier) helyett kérelmezőelem (registrant element);

•  kiadvány azonosító (title identifier) helyett pedig kiadványelem (title element) szerepel. 2

A régi, 10 jegyű ISBN ellenőrző jegyét a 11-es modulussal, 10-től 2-ig terjedő súlyszámokkal képeztük, így az eredmény 0 és 9 közötti arab szám vagy – az arab 10 helyett – X lehetett. A 13 jegyű ISBN esetében az EAN kódnál is használt 10-es modulust kell alkalmazni, váltakozva 1-es és 3-as súlyszámokkal. A módszer részletesen olvasható a szabvány C mellékletében 3 és az ISBN Útmutatóban. 4 A 13 jegyű ISBN ellenőrző jegye csak arab szám lehet, X nem.

Mivel az ISBN rendszer több mint harminc éves történetében először fordul elő, hogy megváltozik a szám felépítése, felmerülhet a kérdés, vajon miért van erre szükség. A válasz az, hogy a rendelkezésre álló számmennyiség lassan kimerül. Egyre több ország csatlakozik a rendszerhez, növekszik a könyvkiadás mennyisége, és folyamatosan jelennek meg új, könyv jellegűnek tekinthető kiadványtípusok (pl. hangoskönyv, e-book); így könnyen belátható, hogy az eredeti 10 9 darab 5 lehetséges kombináció nem tart el a végtelenségig, ezért bővíteni kell a lehetőségeket. A másik fontos szempont az volt, hogy a géppel olvasható EAN-13 vonalkód mára világszerte elterjedt a kereskedelemben. A könyvek vonalkódját általában az ISBN-ből képezik, az EAN.UCC (azóta már GS1) nemzetközi szervezet által erre a célra kijelölt 978-as előtag beépítésével. Kézenfekvő megoldás volt, hogy magát az ISBN-t is az EAN-13 mintájára alakítsák át. Amikor a felhasználható ISBN-ek elfogynak (ez valószínűleg pár éven belül megtörténik), elég lesz lecserélni a 978-at egy másik előtagra, és újabb számokhoz jutunk. A következő előtag már biztosan 979 lesz.

Mivel az ISBN igénylésétől a könyv megjelenéséig hosszabb idő is eltelhet, és a könyvpiac szereplői nem egyszerre állnak át az új rendszerre, az új szabvány bevezetését megelőző hónapokat átmeneti időnek tekintjük. Ez azt jelenti, hogy a könyvekben fel lehet tüntetni az ISBN-t 10 és 13 jegyű formában is, a következő módon:

ISBN-10: 963-200-518-X

ISBN-13: 978-963-200-518-8

2006 októberétől a Magyar ISBN és ISMN Iroda is így utalja ki a számokat.

2007-től csak a 13 jegyű ISBN szerepel:

ISBN 978-963-200-518-8

Itt kell megemlíteni, hogy a korábbi szabvány (MSZ ISO 2108:1994) szerint az ISBN egyes számcsoportjait kötőjellel vagy szóközzel lehet elválasztani 6 ; Magyarországon a szóköz használata terjedt el. Mivel a kötőjeles tagolás jobban szolgálja az olvashatóságot, az új szabvány már egyértelműen ezt írja elő 7 . Természetesen a szóköz csak a számcsoportok közti határokat jelzi, nincs jelentésmegkülönböztető szerepe. Egy ISBN számsornak csak egyféle érvényes tagolása lehet. A lehetséges tartományok és a helyes tagolás megállapításának módszere elolvasható a szabvány D mellékletében 8 és az Útmutatóban. 9

A korábban megjelent könyvek ISBN-je értelemszerűen változatlan marad, függetlenül attól, hogy kaphatóak-e még kereskedelmi forgalomban. Ha viszont egy könyvből változatlan utánnyomás készül, abban már 13 jegyű formában kell feltüntetni az ISBN-t.

A fentiekből következik, hogy a könyvtári katalógusokban mindkét formátumot kezelni kell, sőt, biztosítani szükséges az átjárhatóságot ugyanazon ISBN kétféle megjelenési formája között. Ez azt jelenti, hogy a 978-as előtaggal kezdődő 13 jegyű ISBN-t akkor is meg kell találni, ha előtag nélkül, 10 jegyű ISBN-ként keresik. 10 Oda kell figyelni a konverzióra minden olyan műveletnél, ahol az ISBN-t használják azonosítóként. Ilyen lehet például a rendelés: előfordulhat, hogy egy könyvben még 10 jegyű ISBN szerepel, de a forgalmazó az egyszerűség kedvéért a 13 jegyű változatot tartja nyilván. Hasonló problémák merülhetnek fel a könyvtárközi kölcsönzésnél, a dokumentumrekordok importálásánál, a keresőkérdések kezelésénél stb. Általánosságban: minden 10 jegyű ISBN-nek egyértelműen meg lehet feleltetni a 978-as előtaggal rendelkező 13 jegyű számot, és természetesen fordítva is, de a későbbi (pl. 979-es) előtaggal rendelkező ISBN-eknek már nem lesz 10 jegyű megfelelőjük. Külön figyelmet kell fordítani azokra a könyvekre, amelyek az átmeneti időszakban jelennek meg, és mindkét formában tartalmazzák az ISBN-t. (Ilyenek valószínűleg még évekig lesznek a könyvpiacon.) Egyszerűsítené a helyzetet, ha a könyvtárak ilyen esetekben egységesen a 13 jegyű változatot vennék alapul. Ez természetesen nem zárja ki azt, hogy mellette a 10 jegyű változatot is felvegyék, ha az általuk használt rendszer ezt lehetővé teszi.

Azokban a könyvtárakban, ahol a katalogizáláshoz használt szoftver megszabja a mező hosszát és/vagy kiszámolja az ellenőrző jegyet, ezeket a részeket át kell programozni. Vagy be kell építeni az új szabályokat a régiek mellé párhuzamosan, választható lehetőségként (ez a bonyolultabb megoldás), esetleg ki kell iktatni ezeket a funkciókat (ez sokkal egyszerűbb, de az adatbevitel szempontjából kockázatosabb, hiszen lehet, hogy a könyvben hibás szám szerepel). Ha a program úgy van beállítva, hogy a képlet alapján ellenőrzi az utolsó számjegyet, és csak a matematikailag helyes ISBN-t engedi bevinni, ez sokat segít az elírások kiszűrésében, ha a számot kézzel gépelik be. Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy a 13 jegyű ISBN képlete kevésbé biztonságos, mint a 10-es ISBN-é volt. Míg a korábbi képletben minden karakterre más súlyszám esett, az újnál az 1-es és a 3-as súlyszám váltakozik. Az ellenőrző jegy számítása mindkét esetben úgy kezdődik, hogy az egyes karakteren lévő értéket megszorozzuk a hozzá rendelt súlyszámmal, a szorzatokat összeadjuk, és ezzel az összeggel számolunk tovább. Mindez azt jelenti, hogy ha a 10 jegyű ISBN két számjegyét felcseréljük, a szorzatok értéke is változik, így az ellenőrző jegy értéke is. Ha viszont a 13 jegyű ISBN-nél cserélünk fel két, egymástól 2 (vagy bármilyen páros számú) karakter távolságra levő számjegyet (például 963 helyett 369-et írunk), az azonos súlyszámok miatt a szorzatösszeg és így az ellenőrző jegy is azonos lesz. Így nem derül ki azonnal az elírás.

Mint fentebb már említettem, várható, hogy néhány éven belül bevezetik az új előtagot, a 979-et. Mivel a különböző országok, régiók, nyelvterületek nem egyszerre fogynak ki a 978-cal kezdődő ISBN-ekből, nem egyszerre kapnak 979-cel kezdődő tartományt sem. Magyarország valószínűleg nem lesz az elsők között; nálunk még jó néhány évre elegendő szabad szám van. A 2006. november elején tartandó nemzetközi tanácskozáson téma lesz az új előtag bevezetése, ebből arra lehet következtetni, hogy néhány külföldi ügynökségnek hamarosan szüksége lesz rá. Lesz tehát egy olyan (alighanem évekig elhúzódó) időszak, amikor bizonyos ügynökségek 978-cal, mások 979-cel kezdődő ISBN-eket utalnak ki. Azt is fontos tudni, hogy az új előtaghoz sok esetben új nyilvántartásicsoport-elem kapcsolódik. Például Magyarország azonosítója jelenleg 963, így a nálunk kiadott 13 jegyű ISBN-ek a 978-963 számsorral kezdődnek. Egyáltalán nem biztos viszont, hogy a 979-es előtaghoz is a 963-at fogjuk kapni. (A nyilvántartásicsoport-elem hosszát a csoport korábbi és várható könyvtermése határozza meg. Magyarország esetében a jelenlegi szám jól bevált, hiszen nem merítettük ki az egész tartományt, de a nagy részét felhasználtuk, így valószínűnek tűnik, hogy a következő azonosítónk is 3 karakter hosszúságú lesz.) Elméletben akár az is megtörténhet, hogy még a 978-as előtaggal kapunk egy új nyilvántartásicsoport-elemet, ha a jelenlegi betelik, de ennek nagyon kicsi az esélye.

Az új előtaggal és új nyilvántartásicsoport-elemmel együtt változhat a tartományok felosztása is. Például a jelenlegi felosztásban, ha az ISBN-ben a 978-963 után 9-es szám következik, akkor biztos, hogy az a számcsoport 4 karakterből áll, pl. 978-963-9521-… Ha viszont 2-es szerepel azon a helyen, akkor a számcsoport 3 karakter hosszúságú, pl. 978-963-200-… Új előtag és új nyilvántartásicsoport-elem kiutalásakor viszont újra fel kell osztani a tartományokat.

Azok a kollégák, akik kottákkal is foglalkoznak, talán észrevették, hogy a 979-es előtag már foglalt. Való igaz: ahogy a könyvek vonalkódjánál az EAN.UCC a 978-as előtagot rendelte az ISBN elé, úgy a kottáknál a 979-es előtag és az ISMN 11 alkotja a vonalkódot. Az ISMN első karaktere mindig M, a vonalkódban az M helyén 0 áll. Ebből következik, hogy az ISBN-nél a 979-es előtag után nem következhet rögtön 0, de bármilyen más szám igen.

Természetesen minden ilyen jellegű változásról (új előtag, új nyilvántartásicsoport-elem, új tartományok) azonnal hírt adunk majd a szaksajtóban.

Trendek az ISBN alkalmazásában

Az új szabvány bevezetésével nemcsak az ISBN felépítése, hanem alkalmazási köre is módosult. Új kiadványtípusok jelentek meg, amelyekkel a korábbi szabványok és útmutatók még nem foglalkozhattak részletesen.

Ezek közül a legfontosabb az elektronikus kiadványok köre. Az ISBN gyűjtőkörébe beletartozik minden könyv jellegű (szöveges tartalmú, lezárt, egyszeri megjelenésű) kiadvány, pl. regény e-book formában, egy konferencia előadásainak anyaga CD-n stb. Fontos tudni, hogy az ISBN nem a tartalmat, hanem a kiadványt azonosítja, tehát ha egy könyv többféle formátumban is hozzáférhető (pl. on-line pdf, on-line lit, CD-ROM stb.), ezeket külön kiadványnak kell tekinteni, és önálló ISBN-nel kell ellátni, ugyanúgy, mint egy nyomtatott könyv keménytáblás és puhafedelű változatát.

Nem tartoznak viszont az ISBN gyűjtőkörébe a folyamatosan frissülő internetes források, pl. a felhasználók által is szerkesztett, soha le nem záruló enciklopédiák, szótárak. Általánosságban nem tartoznak az ISBN gyűjtőkörébe a szoftverek és a filmek, itt viszont a szabvány megenged egy kivételt: a kifejezetten oktatási céllal készült termékek kaphatnak ISBN-t. 12

Viszonylag új és gyorsan terjedő kiadványtípus a hangoskönyv, amelyet szintén azonosíthat ISBN. Itt is fontos meghúzni a határokat: azt a terméket tekintjük hangoskönyvnek, amelynek tartalma a hagyományos könyv tartalmával egyezik meg, tehát pl. A varázshegy felolvasása CD-n. Nem kaphatnak viszont ISBN-t a zenei felvételek.

Érdekes problémát vetett fel a kiadók által folyamatosan frissített cserelapos kiadványok kérdése. Ezekről a korábbi szabvány nem tartalmazott konkrét állásfoglalást, és a magyarországi gyakorlatban – összhangban az Országos Széchényi Könyvtár feldolgozási elveivel – könyvnek tekintettük és ISBN-nel azonosítottuk őket. Az alapkötetre utaltuk ki az ISBN-t, és minden későbbi pótlapcsomag az alapkötet számát viselte. Azonban, ahogy az új szabvány világosan ki is fejti 13 , ezek valójában folytatódó dokumentumok, így nem ISBN-re, hanem ISSN-re jogosultak. Cserelapos kiadvány csak akkor kaphat ISBN-t, ha előre meghatározott számú részegységből áll – ilyen viszont a valóságban, legalábbis nálunk, nem nagyon fordul elő. Ennek megfelelően módosítottunk a szabályokon, és 2006. szeptember 15-étől az új indulású, folytatódó cserelapos kiadványokat már nem azonosítjuk ISBN-nel. A korábban kiutalt számok természetesen változatlanul érvényesek.

Az ISMN rendszer tervezett átalakulása

Az ISBN “kistestvére”, a hasonló mintára létrehozott ISMN is változás előtt áll: szintén 10 jegyűből 13 jegyűvé alakul, tehát azonos lesz a belőle képezhető EAN-13 vonalkóddal. Ahogy korábban már említettem, az ISMN előtagja 979 lesz, az M betű helyére (amely jelenleg az ISMN első karaktere) pedig 0 kerül. Az ellenőrző jegy kiszámításának a képlete már eleve ugyanaz, mint a vonalkódnál, így nem is fog változni. Az ISMN rendszer átalakítását az ISBN-nel egyszerre, 2007. január 1-jére tervezték, de mivel a nemzetközi szabvány 14 új kiadása még mindig nem jelent meg (a revízió folyamatban van), nem valószínű, hogy a közeljövőben be lehetne vezetni.

JEGYZETEK

1 A magyarországi gyakorlatban ezt országazonosítónak szoktuk nevezni, mert a 963 Magyarországot azonosítja. Vannak azonban olyan azonosítók, amelyek régióra vagy nyelvterületre vonatkoznak.

2 Szabvány (2005), 1. p.

3 Szabvány (2005), 14. p.

4 Útmutató (2006), 10. p.

5 A 10 jegyű ISBN-nél csak az első 9 karakter variálható szabadon, mert a 10. az első 9-ből képzett ellenőrző jegy.

6 Szabvány (1994), 2. p.

7 Szabvány (2005), 6. p.

8 Szabvány (2005), 15-18. p.

9 Útmutató (2006), 11-14. p.

10 Útmutató 13, 7. p.

11 International Standard Music Number = Nemzetközi Szabványos Kottaazonosító

12 Szabvány (2005), 9. p.

13 Szabvány (2005), 4. p.

14 ISO 10957 Information and documentation – International standard music number (ISMN)

IRODALOMJEGYZÉK

1 Szabvány (2005) = MSZ ISO 2108 Információ és dokumentáció. Nemzetközi szabványos könyvazonosító szám (ISBN), 22 p.

2 Útmutató 13 = Útmutató a 13 jegyű ISBN bevezetéséhez, OSZK, 2004, 16 p. Elérhetősége: http://www.ki.oszk.hu/szabalyzatok/utmutato20050419.pdf

3 Útmutató (2006) = ISBN Útmutató, 4. átd. kiad., OSZK, 2006, 50 p. Elérhetősége: http://www.ki.oszk.hu/szabalyzatok/isbn_uj_utmutato_2006.pdf

4 Útmutató (2003) = ISBN Útmutató : felhasználói útmutató a könyvek nemzetközi szabványos azonosító száma, az International Standard Book Number (ISBN) hazai alkalmazásához, 3. átd. bőv. kiad., OSZK, 2003, 40 p. Elérhetősége: http://www.ki.oszk.hu/szabalyzatok/isbn.pdf

5 Szabvány (1994) = MSZ ISO 2108 Információ és dokumentáció. Könyvek nemzetközi azonosító számozása (ISBN), 4 p.

6 ISO 10957:1993 Information and documentation – International standard music number (ISMN), 4 p.

7 MSZ ISO 10957:1997 Információ és dokumentáció. Kották nemzetközi szabványos azonosító száma (ISMN). 5 p.

Címkék

(1) (1) (1) (1) (12) (1) (2) (2) (3) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (10) (3) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (20) (1) (18) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (1) (5) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (5) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (28) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (10) (1) (5) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (18) (6) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (27) (3) (10) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (8) (3) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (12) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (7) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (11) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (4) (2) (10) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (30) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (33) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (1) (1) (4) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (3) (1) (19) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (4) (1) (9) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (6) (15) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (10) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (7) (5) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (6) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (13) (1) (1) (2) (4) (3) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (38) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (6) (1) (6) (17) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (19) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (4) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (9) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (2) (1) (21) (6) (5) (1) (3) (2) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (8) (1) (25) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (18) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (4) (14) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (14) (7) (2) (4) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (5) (1) (1) (1) (1) (2) (22) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (6) (1) (4) (1) (1) (1) (10) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (3) (12) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (17) (4) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (5) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (9) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (62) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (4) (1) (11) (10) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (4) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (9) (1) (1) (7) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (42) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (9) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (6) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (4) (6) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (4) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (8) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (2) (2) (9) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (8) (1) (1) (1) (4) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1)