Újabb “bizonyíték” a finn–magyar rokonság alátámasztására

Kategória: 1998/ 5

A finn egyetemi könyvtárak állománygyarapítási gondjairól olvasva szinte pontról pontra ráismertem saját problémáinkra. Némileg megnyugodva vettem tudomásul, hogy nemcsak nálunk hiányzik az összhang a könyvtártípus szolgáltatásaival szemben támasztott követelmények és azok finanszírozása között. Ez a helyzet nem egyik napról a másikra alakult ki, a hosszú folyamat ellentmondásai jelentkeztek nálunk is, a finn példákkal nagyjából egyidőben vagy néhány évvel később.

Abban azonban biztos vagyok, hogy hazánkban nem elsősorban az egyetemek autonómiája, a költségvetés által leutalt összeg szabadabb felhasználása, hanem általában a források irreálisan alacsony volta vezetett idáig. Nem állnak rendelkezésemre megfelelő adatok összehasonlítás céljára, de tartok attól is, hogy a két azonos feladatkörű könyvtárcsoportot szorító problémák lehetnek sok szempontból hasonlóak, a mértékük azonban eltérő, sajnos Magyarországon nagyobb.

A rendszerváltást követő politikai időszak a felsőoktatás fejlesztését szorgalmazta, amelyet a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX törvény, ezt követve az országgyűlés határozata foglalt törvényes keretbe. Ez többek között a hallgatói létszám folyamatos növelését, a kötelező óraszám csökkentését és az önálló tanulmányi munka szerepének emelését, a kreditrendszer bevezetését, a többszintű oktatási formák megvalósítását, a felnőttek folyamatos továbbképzését, a PhD-programok indítását jelezte előre. Várható volt és be is következett az olvasók létszámának drasztikus emelkedése.

Történt ez akkor, amikor az országos és szakmai elképzelések egyaránt szorgalmazták a könyvtári munka minőségi megújítását, az információ áramlásának meggyorsítását a számítógépes rendszerek alkalmazásával.

Miért éppen az egyetemi könyvtárak mozdultak elég gyorsan ebbe a költségigényes irányba? Azt gondolom, hogy azért, mert

  • ezeket a könyvtárakat szorosan körülveszi az oktatók és kutatók rétege, akiknek az igénye külföldi tapasztalatokon alapult, amelyeket saját körükben meg akartak honosítani,
  • az általános fejlesztési elképzeléseket megjelenítő pályázatok ebbe az irányba ösztönöztek,
  • volt elég szellemi kapacitás a jelzések fogadására, a pályázati források elnyeréséhez és a célok megvalósításához.

A számítógépes rendszerek bevezetése és alkalmazása az egyetemi könyvtárakban nagyjából 1992 és 1996 között megtörtént. Nem módszertani bravúr volt, hanem a felsőoktatás fejlesztésének hihetetlenül sok munkát kívánó része a hallgatók, az oktatók és a kutatók, sok esetben egy országot átfogó szakmai kör érdekében – de természetesen nem elsősorban a hallgatók kezdeményezésére.

A számítógépes technológia a korábbi, már amúgy is korszerűtlen könyvtári eszközök, berendezések elavulását eredményezte, a rendszerek szinten tartása (szoftver, hardver), a környezet átalakítása, a fokozódó használat miatti felújítása vált szükségessé.

Mindezek közben

  • az újonnan megjelenő hazai és külföldi hagyományos formában kiadott tudományos dokumentumok száma tovább nőtt,
  • megjelentek és polgárjogot nyertek az új információhordozók (videó, CD, multimédia, számítógépes szakértői rendszerek),
  • megjelentek a CD adatbázisok,
  • nőtt az infláció, és a folyóiratok, valamint a könyvek ára itthon és külföldön egyaránt rohamosan emelkedett.

A tervszerű állománygyarapítás költségigénye mind példányszám, mind dokumentumféleség tekintetében megsokszorozódott.

Ezzel szemben az elmúlt 5-6 évben az egyetemi könyvtárak költségvetése drasztikusan csökkent, ami érintette a könyvtárban dolgozók létszámát, az állománygyarapításra és működésre (pl. karbantartásra) fordítható költségeket egyaránt.

A jelenlegi keretek már sok esetben a legszükségesebb folyóiratok előfizetésével kimerülnek (ld. Nurminen-cikk, 22. p.).

Az egyetemi könyvtárak igyekeztek tanszéki kutatási forrásokat mozgósítani annak érdekében, hogy a felsőoktatási szférában helyrehozhatatlan hiányok keletkezését elkerüljék. Ez azonban – amint a finn elemzés rámutat – a dokumentumok elérhetőségét gyengíti (ld. a cikk, 24. p.). Míg világszerte az a törekvés, hogy a kis, szakszerűtlenül kezelt gyűjtemények szerepét nagy szolgáltató központok vállalják át, a pénzhiány ezzel ellenkező irányban fejti ki hatását.

A könyvtárközi kérések csökkenését magam nem tapasztaltam, azonban a postai árak növekedése a működési költség emelkedésében jelentkezik, amely végső soron az állománygyarapítástól von el pénzösszeget.

A karbantartás hiánya mára az egy-két éve még jónak mondható eszközpark elavulását eredményezte, ez ismét a dokumentumok elérhetőségét veszélyezteti. Új épület átadására, teljes körű átalakításra, férőhelyek számának bővítésére nem került sor. A felbukkanó részeredmények egy-egy könyvtárigazgató partizánakciójának eredményeként születtek.

Az egyetemi könyvtárak ügyfeleit, hallgatókat, oktatókat és kutatókat egyaránt – joggal – egyetlen dolog irányítja: meg kell találniuk a munkájukhoz szükséges, megfelelő dokumentumokat, és fel kell használniuk a korábban dokumentált ismereteket. Oda vándorolnak, ahol kényelmesebb körülmények között és bizonyos esetekben (főként humán területen) nagyobb valószínűséggel találják meg.

Ezt a folyamatot az egyetemi könyvtárak nem indikálják, hanem kénytelenek tudomásul venni. Nem minden esetben szerencsés, ha 10-20 éve adott tudományág szolgálatában álló kollégák azért nem tájékoztathatják a körükben felnövő nemzedéket, mert a hátuk mögött elfogy a hely és a dokumentumbázis. Kényelmes, tágas, mindennel felszerelt “alma mater”-ben miért ne olvasnának, tanulnának szívesen az egyetemi polgárok?

Hogy a sokat vitatott tendencia ne okozzon problémát a dokumentum-ellátásban egyéb feladatot vállaló közkönyvtárak számára, én egyetlen megoldást látok: az egyetemi könyvtárak fejlesztésére kell fordítani megfelelő forrásokat mindaddig, amíg a potenciális olvasói kör (azaz a hallgatói létszám) növekszik. A normatív támogatás már ígéretes kezdeményezés ebben az irányban. Ha ez országos méretekben megvalósulhatna, átadhatnánk tapasztalatainkat finn rokonainknak.

Címkék

(1) (1) (1) (12) (2) (2) (3) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (10) (3) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (19) (1) (12) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (1) (5) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (5) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (28) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (10) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (16) (4) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (27) (3) (10) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (8) (3) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (12) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (7) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (10) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (4) (2) (10) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (30) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (33) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (1) (1) (4) (3) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (6) (3) (1) (19) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (4) (1) (9) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (6) (15) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (10) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (7) (5) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (6) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (13) (1) (1) (2) (4) (3) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (38) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (6) (1) (6) (17) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (19) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (4) (1) (3) (1) (1) (2) (9) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (21) (6) (5) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (8) (1) (25) (1) (1) (1) (1) (2) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (18) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (4) (14) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (14) (7) (2) (4) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (5) (1) (1) (1) (1) (2) (22) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (6) (1) (4) (1) (1) (1) (10) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (3) (12) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (17) (3) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (9) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (60) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (3) (1) (11) (5) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (4) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (9) (1) (1) (7) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (42) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (9) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (6) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (4) (6) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (1) (1) (1) (1) (4) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (7) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (2) (2) (8) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (8) (1) (1) (1) (4) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1)