Sebestyén Géza emlékülés
Az Országos Széchényi Könyvtár, a Magyar Könyvtárosok Egyesülete és a Könyvtárosok Sallai István Társasága február 13-án tartotta meg az OSZK húsz éve elhunyt főigazgató-helyettesének emléke előtt tisztelgő emlékülését. A nemzeti könyvtár dísztermét megtöltő nagy számú közönség színvonalas előadásokból kaphatott képet Sebestyén Géza sokoldalú szakmai és könyvtárszervező munkásságáról, vezetői és munkatársi erényeiről, valamint arról is, hogyan él és hat tovább “kortársunkként” az elgondolásait, eszméit továbbvivő és továbbfejlesztő könyvtárosok, könyvtárpolitikusok munkájában.
Az alább következő három előadást – szerzőik bizalmát megköszönve örömmel adja közre a 3K. Rajtuk kívül még másik három előadást hallhattak az érdeklődők. Szilvássy Judit “Sebestyén Géza és a nemzetközi információs rendszerek” címmel az ünnepelt közvetlen munkatársaként ismertette annak szívós és taktikus törekvéseit a korszerű információszolgáltatásba történő bekapcsolódás érdekében. Kégli Ferenc az utódok, a munkát folytatók nemzedéke szemszögéből szólt a Magyar Könyvészet retrospektív ciklusairól. (Megjelenik a Könyvtári Figyelőben). Végül Farkas László 1958-tól Sebestyén Géza haláláig tekintette át imponáló pontossággal, részletes okadatolással hatalmas közös munkájukat: az OSZK vári épületének tervezését és előkészítését. Reméljük, a folyóirat terjedelmi kereteit meghaladó írás valamely más módon publikussá válik.
Sebestyén emberi arcát, keresztény-polgári értékvilágát fia, Sebestyén György idézte meg néhány villanásban. A díszterem bejáratánál néhány tárlóban elhelyezett fotók, iratok és relikviák közül kettő különösen érdekesen mutatta meg ennek az értékvilágnak a megnyilvánulását egy olyan ember életében, aki egyébként tartózkodott mindenféle demonstratív politikai akciótól. Az egyik dokumentum az 1936-ban, hallei tartózkodása során a náci könyvmáglyáról ki- és hazamentett, kissé már megpörkölődött német nyelvű Ilja Ehrenburg-kötet; a másik pedig a Kádár Jánosnak 1974-ben írt levél másolata, amelyben a politikai vezetés aktívabb fellépését sürgette az erdélyi magyarság érdekében.