A kulturális törvény 66. §. c. bekezdése a megyei könyvtár kötelezettségét az alábbiak szerint határozza meg: “végzi illetőleg szervezi a megye nemzeti és etnikai kisebbségekhez tartozó lakosainak könyvtári ellátását.”

A feladat nem újkeletű számunkra, hisz 1974 óta működünk közre a megye nemzetiségi olvasóközönségének létrehozásában – az olvasóvá nevelésben –, a könyvellátás megszervezésében, az anyanyelvüket magas fokon használó értelmiségiek szakirodalmi ellátásában.

Könyvtárunk feladatellátásának nem minden szelete tekinthető sikertörténetnek. Amit fel tudunk mutatni, az ugyan nem kevés, de számos problémával küszködünk. A bevezetőben említett törvényi passzusból szeretném felidézni a “végzi ill. szervezi” igék páros jelenlétét. Munkánkban az 1972-es Művelődési Minisztériumi irányelvek óta folyamatosan jelen van a feladatteljesítés kötelessége, de több évtized eltelte, az önkormányzati törvény (1990), a kisebbségi önkormányzatokról szóló törvény (1993) létrejötte sem volt elégséges ahhoz, hogy tartósan és hiánytalanul olyan intézményekre találhassunk, amelyek segítik a feladatellátást, és kezdeményezéseikkel, együttműködési készségük kinyilvánításával előhívják szervező, koordináló szerepünket.

Intézményünk rendszerszerűen három nemzetiség (horvát, német, szlovén) könyvtári ellátását szervezi Vas megyében. A cigányságot érintő gyűjtés az utóbbi években indult meg, de kizárólag a központi könyvtár gyűjteményében. (A könyvek száma a félszázat sem teszi ki. Három periodikumot fizetünk elő: Amaro Drom, Lungo Drom, Roma.)

A nemzetiségi könyvtári ellátás gerince tehát a nemzetiségi ellátórendszer, amely 18 település anyanyelvű könyvellátásáról gondoskodik. Mi azonban nem szeretnénk leszűkíteni a kisebbségek könyvtári ellátásának feladatkörét az e területen végzett munkára. Véleményünk az, hogy a nemzetiségi identitásukat őrző könyvtárhasználóknak is lehetőleg a teljességet kell kínálnunk. Nem szeretnénk azt a látszatot kelteni, hogy a községi könyvtárban hozzáférhető anyanyelvű könyvek hiánytalanul reprezentálják anyanemzetük írott kultúráját. A nemzetiségi ellátórendszer a Berzsenyi Könyvtár nagy gyűjteményével, információs infrastruktúrájával, nemzetközi kapcsolataival és szolgáltatásközvetítési képességével együtt kerek egész. Referátumomban erről az egymásra építkező tevékenységről szólok.

l. Gyűjteményszervezés

Szakmai közhely, hogy forrás és dokumentumkínálat nélkül nem lehet állományt építeni. Valószínűleg nem egyedi jelenség a miénk, nevezetesen az, hogy mindkét feltételt igen nehéz teljesítenünk. Beszerzési forrásaink:

• saját költségvetésünk erre a célra elkülönített része (100 000 Ft/év);
• pályázati lehetőségek felkutatása (1998-ban sikeres: NKA Könyvtári Szakkollégiuma: 200 eFt, Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány: 190 eFt, Kölcsey Alapítvány: 40 eFt.)

Ami hiányzik, az a harmadik pillér: Sem a települési, sem a kisebbségi önkormányzatok nem részesednek a forrásbiztosítás kötelezettségéből. A gyarapodás tehát a kívánatosnál jobban pályázatfüggő (1998-ban 466 egységgel bővült az állomány, több mint félmillió Ft felhasználásával; a sikeres pályázatok a korábbi évhez képest 75%-kal növelték meg a mozgásteret! )

 Ellátórendszeri gyűjteményünk

Másik gondunk, hogy az egyes nyelvterületek gyarapítási lehetőségei igen különbözőek. A német nyelvű irodalom beszerzéséhez bőséges könyvkínálat áll rendelkezésünkre. A szlovén irodalomhoz több mint 30 éves muraszombati cserekapcsolatunk révén jutunk. Partnerünk messze a mi lehetőségeinket meghaladóan vesz részt az együttműködésben, melynek következménye állományi adatainkban is jól látható! Máig megoldatlannak minősíthetjük a horvát nyelvű irodalom gyarapítását. Ennek oka kettős. Egyrészt irodalmi horvát nyelvű könyvekből nincs rendszeres behozatal Magyarországra, partnerintézményt pedig nem sikerült találnunk. Másrészt a Vas megyében élő horvátok “grádistyei”-ként azonosítják magukat. Identitásuk támogatására a burgenlandi könyvkiadás kínálata adja az egyetlen lehetőséget.

Gyűjteményünk legnagyobb részt könyvekből áll. A nem hagyományos dokumentumok köre (video, kazetta, CD) mintegy 3%. A beszerzésben lehetőség szerint a felnövő generációnak nyújtott kínálatra helyezzük a hangsúlyt. Sok éves tapasztalatunk, hogy a nemzetiségi településeken még hatványozottabban igaz: a felnőtt generációk alig-alig olvasnak.

2. A szolgáltatóhelyek könyvellátása

Alapelvünk, hogy a nemzetiségi ellátórendszer a Berzsenyi Könyvtár központi gyűjteményével együtt legyen képes kielégíteni Vas megye nemzetiségi lakosainak dokumentum- és információs igényeit. Ennek csak egyik eleme, hogy valamennyi szombathelyi részleg kínál olvasnivalót, a tájékoztatás forrásait (kézikönyvek) olvasótermünkbe tudatosan szerzeményezzük, nem csupán magyar nyelven. Igen fontos lehetőségnek tekintjük a szolgáltatásközvetítést. A legmodernebb információközvetítő csatornák, a partnerkönyvtárak sora, a könyvtárközi kölcsönzés intézménye olyan lehetőséget kínál, melynek segítségével minden igény kielégítésére képesek vagyunk. E védőernyő birtokában tudatosan arra törekszünk, hogy a megye nemzetiségi olvasói számára lakóhelyükön az írott anyanyelvi kultúra reprezentáns műveit bocsássuk rendelkezésre, az ezt meghaladó igényeket rendszerszolgáltatásként kívánja intézményünk kielégíteni. (Feltöltésként évente 2226 alkalommal összesen 600-800 kötetet juttatunk az ellátórendszer tagkönyvtáraiba.)
3. Nemzetiségi könyvtári szolgáltatásunk fontos része a támogatásnyújtás mindazoknak, akik az irodalom közvetítésében, a nemzeti indentitás ápolásában szolgálatot teljesítenek. Mindenekelőtt pedagógusokra, könyvtárosokra gondolunk, de újságírók, népművelők, önkéntes szervezők, civil szerveződések kulcsemberei, kutatók és politikusok is találhatók ügyfélkörünkben.

A közreműködés módjának teljes körű bemutatására egy rövid referátumban nincs lehetőségem, így csupán néhány példával szeretném illusztrálni a fentieket. Szakmai konferenciákat, tapasztalatcsere lehetőségeket szerveztünk: 1994-ben horvátok lakta települések nyelvtanárai, könyvtárosai részére; 1994–95-ben Magyar–Szlovén Könyvtáros Nap Szentgotthárdon és Murska Sobotán. A NAT követelményrendszerét figyelembe véve – a német nemzetiségi szaktanácsadó kezdeményezésére – tematikus ajánló jegyzéket állítottunk össze; publikációk, beszédek, pályázatok elkészítéséhez irodalomkutatásokat, adatbázis-lekérdezéseket hajtunk végre, de segítettünk már ruhatervezőt is, aki művészeti együttes autentikus szereplőruhájának elkészítéséhez vette igénybe szolgáltatásainkat. A falutörténet-írásba fogó kutatók könyvtárunkban találhatják meg a publikált és feltárt források legteljesebb körét stb.
4. Meggyőződésünk, hogy a nemzeti identitás megélésében a nyelv megőrzésének és ápolásának minden másnál fontosabb szerepe van. Az olvasás mint kitüntetett lehetőségekkel bíró nyelvfejlesztő tevékenység érdemes arra, hogy megkülönböztetett szerepet szánjanak neki a közösségek. Az olvasásra motiválásban, élményszerző rendezvények szervezésében a könyvtáraknak is vannak feladataik. Az író-olvasó találkozóktól a különféle versenyekig mi magunk többfélét is kipróbáltunk (1994: “Én két nyelven szeretnék álmodni” – olvasmányélmény pályázat; 1995: háromnyelvű szavalóverseny; 1996: “Kincskeresők” prózaverseny; vándorkiállítás és anyanyelvi könyvtári foglalkozások stb.). Folytatására bármikor készek vagyunk, ha a kisebbségi önkormányzatok, amelyek az utóbbi években aktivizálták magukat ezen a területen, alkalmas és kívánatos partnert látnak intézményünkben, és kezdeményezéseiket jelzik.
5. Utolsóként a megye nemzetiségeinek történetét, életét is érintő dokumentációs tevékenységünkről szólnék röviden. A Vas megye irodalma c. kurrens bibliográfia részére feltárunk minden olyan érdemi publikációt, amely látókörünkbe kerül. Természetesen helyismereti gyűjteményünk gyűjti és archiválja azokat a nyomtatott és av-dokumentumokat, ill. aprónyomtatványokat, amelyekről tudomása van. Számítógépes adatbázisaink (VAS I-II; VMI CD-ROM), az Országos Idegennyelvű Könyvtár adatbázisával kiegészítve, sokoldalú tájékoztatásra képesek. A figyelésbe bevont sajtótermékek között szerepel a Hrvatski Glasnik, a Neue Zeitung és a Porabje is, és ezen sajtótermékek végleges megőrzésével a gyors és biztonságos dokumentumszolgáltatást is biztosítani kívánjuk.

A legutóbbi (1990-es) népszámlálás adatai szerint mintegy 5 és félezer ember, Vas megye népességének nem egészen 2%-a vallotta magát nem magyar anyanyelvűnek, (horvát: 2810, szlovén: 2252, német: 868), cigánynak 1630-an mondták magukat, a nyelvet ebből csupán 634-en beszélik.

Ugyanakkor közismert, hogy nemzetiségi kutatók ennél jóval kiterjedtebbre teszik az identitás szerinti kötődést. (Ld. A Vas megyei nemzetiségek (Zielbauer György, Gadányi Károly, Sprapits Lajos. Kiad. Vas M. Közgyűlés Etnikai és Nemzeti Biz. 1993.) Könyvtárunk nem kívánja mennyiségi kérdésként kezelni a nemzetiségi könyvtári ellátás kérdését. Azt szeretné, ha a megyei közgyűlés mellett a települési és kisebbségi önkormányzatok is felismernék felelősségüket a feltételek biztosításában, és kezdeményezéseikkel, támogatásukkal segítenék az olvasóvá nevelést, a dokumentum- és információszolgáltatás hatékony, gazdaságos és korszerű szervezését.