Néhány könyvtári mutató alakulása 1985 és 1995 között

Kategória: 1997/ 6

Időről időre veszélybe kerül az átfogó könyvtári statisztika, ezzel együtt a TEKE és a SZAKMA című kiadványok sorsa. Hol a pénzhiány irányából érkezik a támadás, hol az érdektelenség irányából, de hallani időnként olyan érveléseket is, amelyek fölöslegesnek ítélik a statisztikák készítését. Az alábbi rövid áttekintés nem akar állást foglalni ebben a vitában, csupán egy vékonyka szeletet kíván felmutatni abból a tengernyi lehetőségből, amelyet az adatok elemzése nyújthat számunkra.

Országos tendenciák
Először néhány országos adatsort hasonlítottunk össze 1985-től kezdődően, két évenként. Az első három ábra szemléletesen mutatja a tanácsi–önkormányzati könyvtárakban a legfontosabbnak ítélt kilenc mutató elmozdulási irányát. Közös bennük, hogy 1985-öt tekintettük a bázisévnek (100%-nak), és az azt követő időszakokban néztük meg a változások tendenciáit.
Mint az 1. sz. ábrán látható, a szolgálati helyek száma – vagyis a létező könyvtárak – száma folyamatosan, határozottan csökkent az 1985-ös 4644-ről az 1995-ös 3635-re. Tehát tíz év alatt több mint ezer kiszolgáló hely szűnt meg formálisan is az önkormányzati szférában. Ebben a számban nincsenek benne azok az intézmények – például a kisközségek könyvtárai – amelyekre évek óta nem költöttek, esetleg ki sem nyitottak. Nincsenek benne a munkahelyi könyvtárak sem, amelyek száma ezalatt 2354-ről 945-re – vagyis további 1400-zal – csökkent.
Nem ilyen látványos, sőt némi hullámzást is mutat az önkormányzati könyvtárak alapterületének változása: az 1985-ös 368 ezerről 1995-re 357 ezer négyzetméterre csökkent. Érdekesen alakult viszont a főfoglalkozású (8 órás) könyvtárosok száma: míg 1987-re a két évvel korábbi 3538-ról 4369-re emelkedett, addig újabb két év elteltével majdnem visszaállt az eredeti létszám, 1989-től pedig fokozatosan, egyre intenzívebben csökken.
A 2. sz. ábra az állománnyal kapcsolatos változásokat mutatja be. Tíz év alatt az állománygyarapításra fordított összeg az eredetinek majdnem ötszörösére emelkedett (99 millióról 470 millióra), miközben az év folyamán leltárba vett állomány az 1985-ös csaknem 5 millióról alig több mint 1 millióra csökkent! (Az egy kötetre jutó beszerzési átlagár 1985-ben 53 Ft volt, 1995-ben pedig 400 Ft.) Tehát hiába emelkedett az állománygyarapításra fordítható összeg az ötszörösére, az infláció miatt ezért a pénzért negyedannyi könyvet sem lehet venni!
A beszerzett újdonságok csökkenésével párhuzamosan csökkent az olvasók száma is (3. sz. ábra). Míg 1985-ben a tanácsi könyvtárakban 1 millió 670 ezer beiratkozott olvasót regisztráltak, addig 1995-ben már csak 1 millió 380 ezret.
(A munkahelyi könyvtárakban ezalatt 320 ezerről 138 ezerre csökkent az olvasók száma!) Alig csökkent viszont a látogatók száma (1985: 17 millió 188 ezer; 1995: 16 millió 850 ezer). Az 1989-es mélypont időszakában ez a szám csupán 16 millió 400 ezer volt, ettől az időponttól kezdve viszont fokozatos az emelkedés, és az utóbbi években majdnem visszaállt az eredeti állapot. Hasonló mélypont figyelhető meg – két éves eltolódással – a kölcsönzött állományegységek tekintetében is. (1985: 39 millió 500 ezer; 1991: 36 millió; 1995: 37 millió 170 ezer.) Vagyis visszaköszön a jól ismert megállapítás: az egyre kevesebb beiratkozott olvasó egyre intenzívebben használja a könyvtárat!
Megyék közötti különbségek
Gyakran elhangzik különböző fórumokon, hogy Magyarország kulturális térképe kelet és nyugat között élesen kettéválik, és hogy ez a megosztottság jól kitapintható a könyvtárak vonatkozásában is. Az 1995-ös adatokat tartalmazó TEKE viszonyszámai alapján próbáltuk megerősíteni illetve megcáfolni ezeket a vélekedéseket, a következő mutatók alapján: könyvtári alapterület (m2/lakos), olvasók aránya (olvasó/lakos) és az állomány nagysága (állományegység/lakos). Mind a három adatsorból kiderül, hogy Budapest adatai nem hasonlíthatók össze a megyei adatokkal, hiszen a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár hálózata lényegesen kisebb súllyal vesz részt a lakosság igényeinek kielégítésében, mint a vidéki könyvtárak, amelyek adott esetben a település egyetlen könyvtárát jelentik. A települések könyvtári ellátásának összehasonlítása azért sem teljes, mert a TEKE csak az önkormányzati könyvtárak adatait veszi figyelembe, és nem tartalmazza az egyéb könyvtárakét.
A 100 lakosra jutó könyvtári alapterület vonatkozásában a legrosszabb helyzetű Budapestet Komárom, Pest, Hajdú és Bács megyék követik, míg a legjobb helyzetben Somogy, Békés, Vas és Nógrád megyék állnak. Csaknem hasonló a legrosszabb helyzetűek sorrendje az olvasó/lakos arányszámot tekintve is, azzal a különbséggel, hogy a kedvezőtlenebb helyzetű megyék közé Hajdú és Bács helyére Baranya és Borsod lépett, a kedvezőbb helyzetűek között pedig Vast és Nógrádot Zala és Szolnok váltotta fel. Az egy lakosra jutó állományegység tekintetében az örök vesztes Komárom és Pest megye mellett ott találjuk Hajdút és Békést, míg az örök győztes Veszprém, Zala, Somogy mellett Szolnok és Nógrád megyét.
Az alább közölt arányszámokból nehéz lenne egyértelmű érveket felsorakoztatni a kelet–nyugat különbözőség mellett vagy ellen, hiszen igaz, hogy a legrosszabbul ellátottak között a keleti megyék közül ott találjuk Hajdút és Borsodot, de ott van Komárom, Pest, Baranya is. Ugyanezt a jelenséget figyelhetjük meg a legjobban ellátott megyék vonatkozásában is: Veszprém, Vas, Zala és Somogy mellett ott találjuk Szolnokot, Nógrádot és Békést.
A könnyebb áttekinthetőség végett kiszámoltuk a megyék átlagos rangsorát, amelyben a kisebb sorszámok értelemszerűen a kedvezőtlenebb helyzetet jelölik. A kelet-nyugat különbség e rangsor alapján sem látszik bizonyítottnak, hiszen túl sok megye viselkedik másként, mint elvárnánk. A legrosszabbul ellátott megyék között találjuk a nyugatiak közül Komáromot, Baranyát, Fejért, míg a legjobbak között a keletiek közül Békést, Nógrádot és Szolnokot. (A centrumban helyet foglaló Pest megyével ilyen szempontból nem tudunk mit kezdeni.)

A megyék átlagos rangsora az alapterület, az olvasók számának
és az állományegység nagyságának alapján

A könyvtárak eltérő fejlettségi szintjét tehát nem lehet önmagában a területi elhelyezkedéssel magyarázni, hanem számos egyéb tényező közreműködését kell feltételezni – melyek számbavétele, főleg pedig elemzése meghaladja e cikk kereteit.
Két megye elmúlt nyolc évének összehasonlítása
A fejlődés eltérő módozatainak szemléltetésére két megyét választottunk ki: keletről Hajdú-Bihart, nyugatról pedig Győr-Sopron-Moson megyét. A keleti régióból azért választottuk Hajdú-Bihart, mert a vizsgált mutatók alapján egyértelműen az bizonyult a legkedvezőtlenebb helyzetűnek. A nyugati régió élharcosai viszont mind településszerkezetben, mind a lakosság számát tekintve lényegesen különböznek Hajdútól, végül is ezért esett a választás Győr-Sopron-Mosonra, amelyet a legfejlettebb iparú megyék között szoktunk emlegetni.
A 4. sz. ábra a szolgálati helyek számának alakulását mutatja, 1987-et véve bázisévnek. (Az 1985-ös TEKE még nem tartalmazott megyei összesített adatokat.) Hajdúban az elmúlt nyolc évben az országos átlagnál valamivel több könyvtár szűnt meg (1987-hez képest 22 százalék), ugyanakkor Győr-Sopron-Moson megyében az országos átlaghoz képest lényegesen kevesebb: mindössze 5 százalék!
Hasonló eltérést figyelhetünk meg az egy lakosra jutó állományegységek tekintetében is (5. sz. ábra). Míg Hajdú-Biharban jóval az országos átlag alatti stagnálás figyelhető meg, addig Győr-Sopron-Mosonban az országos átlagot meghaladó, tendenciájában is emelkedő a fejlődés.
Érdekes ellentmondás bontakozik ki a lakosokra jutó olvasók arányát tekintve, hiszen miközben Hajdúban jelentős mértékben csökkent a könyvtárak száma, az állomány nagysága pedig messze elmaradt az országos szinttől, aközben az egy lakosra jutó beiratkozott olvasók száma 1989-től kezdődően fokozatosan növekszik. Ez annál inkább meglepő, mert az országos adatok a beiratkozott olvasók számának csökkenését mutatják (6.sz. ábra). Hasonló eltérés mutatkozik az egy olvasóra jutó kölcsönzött állományegységek, illetve a látogatók számának vonatkozásában: Győr-Sopron megye az országos átlag közelében mozog, Hajdú-Bihar viszont mindkét esetben fölötte. Történik mindez annak ellenére, hogy az egy lakosra jutó beszerzési kvóta Hajdúban mindig alacsonyabb volt az országosnál (1995-ben például több mint 20 forinttal), Győr-Sopronban pedig mindig az országos átlag fölött mozgott valamivel (7. sz. ábra).
Összefoglalva a két megye összehasonlítását: Győr-Sopron megye könyvtárai a vizsgált szempontok alapján az elmúlt években vagy az országos átlagnak megfelelő, vagy annál kedvezőbb helyzetben voltak, Hajdú-Bihar megyében viszont egyértelműen intenzívebb a növekedés mind az olvasók, mind a látogatók, mind pedig a kölcsönzött állományegységek számának tekintetében – miközben ebben a megyében a könyvtárak száma drasztikusan csökkent, az állomány nagysága stagnál, a beszerzési kvóta pedig egyre inkább eltávolodik (negatív irányban) az országos átlagtól.
1.sz.ábra

2.sz.ábra

3.sz.ábra

4.sz.ábra

5.sz.ábra

6.sz.ábra

7.sz.ábra

Címkék

(1) (1) (1) (12) (2) (2) (3) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (10) (3) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (19) (1) (12) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (1) (5) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (5) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (28) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (10) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (16) (4) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (27) (3) (10) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (8) (3) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (12) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (7) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (10) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (4) (2) (10) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (30) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (33) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (1) (1) (4) (3) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (6) (3) (1) (19) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (4) (1) (9) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (6) (15) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (10) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (7) (5) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (6) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (13) (1) (1) (2) (4) (3) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (38) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (6) (1) (6) (17) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (19) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (4) (1) (3) (1) (1) (2) (9) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (21) (6) (5) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (8) (1) (25) (1) (1) (1) (1) (2) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (18) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (4) (14) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (14) (7) (2) (4) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (5) (1) (1) (1) (1) (2) (22) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (6) (1) (4) (1) (1) (1) (10) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (3) (12) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (17) (3) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (9) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (60) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (3) (1) (11) (5) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (4) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (9) (1) (1) (7) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (42) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (9) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (6) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (4) (6) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (1) (1) (1) (1) (4) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (7) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (2) (2) (8) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (8) (1) (1) (1) (4) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1)