Magyar Internetes Tájékoztatás – Hungarian Online Librarian
Az internet többféle módon is felhasználható a könyvtári tájékoztatásban. Kezdetben csak az on-line elérhető adatbázisok, katalógusok, weblapok épültek be a hagyományos referensz szolgálatok információforrásai közé. Később egyre több helyen tették lehetővé, hogy már maguk a kérdések is az internetről érkezzenek, rendszerint a könyvtár honlapján megadott e-mail címre. Néhány külföldi intézményben pedig már azzal kísérleteznek, hogy a könyvtárosok az internetes csevegő (chat) és a digitális hangátviteli szoftverek segítségével élőben tudják segíteni a távoli olvasókat a szakirodalom és az adatok keresésében, a hálózaton való eligazodásban. Az internet lehetővé teszi a tájékoztató könyvtárosok közötti együttműködést is: az egyes intézményekben rendelkezésre álló információforrások és szakmai ismeretek egyesíthetők, ezért sorra szerveződnek az országos és világméretű on-line referensz szolgáltatások. Az alábbiakban az első ilyen hazai együttműködés valamivel több mint egy éves történetét és tanulságait foglaljuk össze, és javaslatot teszünk a továbblépés, továbbfejlesztés lehetséges irányaira is.
A MIT-HOL létrejötte és működése
Az MKE Elektronikus Könyvtári Szekciójának keretében az 1999-es nyíregyházi Networkshop konferencián indult meg a később MIT-HOL néven bevezetett on-line referensz megtervezése, kialakítása. A név a Magyar Internetes Tájékoztatás – Hungarian Online Librarian rövidítése, ami egyben a szolgáltatás kétnyelvűségét is jelzi: a magyar mellett minden része angolul is rendelkezésre áll. A MIT-HOL lényege, hogy egy egységes rendszerbe szervezi a részben már korábban is – elsősorban a szak- és felsőoktatási könyvtárakban, valamint a MEK-ben – létező helyi internetes tájékoztató szolgáltatásokat, illetve az ilyen munkát végző könyvtárosokat. Az elképzelés megfogalmazása után a KATALIST levelezőcsoportban megjelent egy felhívás partnereket keresve az ötlet részletesebb megtervezéséhez és kivitelezéséhez. A jelentkezőkkel egy kifejezetten erre a célra létrehozott, HUNREFER nevű listán dolgoztuk ki a szolgáltatás induló szabályait, majd a Magyar Elektronikus Könyvtár szolgáltató gépén elkészítettük a szükséges weblapokat és szoftvereket. A szolgáltatást néhány hetes tesztidőszak után – szűk, főleg könyvtárosi körökben meghirdetve – 1999 szeptemberében indítottuk el hivatalosan. A tájékoztatási munkára kb. 25 könyvtáros és más szakember jelentkezett. A résztvevők egy része megkapta munkahelye hivatalos támogatását is, de lényegében mindenki önkéntes alapon, külön javadalmazás nélkül, lelkesedésből végzi ezt a feladatot.
Az ingyenes szolgáltatást a MIT-HOL weblapján található űrlap kitöltésével és elküldésével veheti igénybe bárki, a világ bármely részéről. A kérdést egy zárt levelezési lista továbbítja a résztvevő könyvtárosokhoz, mindenki automatikusan megkap minden kitöltött űrlapot. A résztvevők a rendelkezésükre álló források, a szabadidejük és a hozzáértésük függvényében válaszolnak egy-egy beérkezett kérdésre, gyakran alig néhány perc vagy néhány óra múlva, nehezebb esetekben pedig legfeljebb 2 munkanapon belül. A válaszokat a MIT-HOL könyvtárosai nemcsak a kérdezőnek, hanem a listának is elküldik, így a többiek is azonnal értesülnek arról, hogy valaki már megválaszolta az adott kérdést, és elolvashatják a válasz szövegét is. Ha valaki ki tudja egészíteni a választ, az egy újabb levelet küldhet a kérdezőnek és – másolatként – ugyancsak a levelezési listára. Így a kérdező néha több, egymást kiegészítő vagy pontosító válaszlevelet is kaphat. A koordinálás hiánya ellenére az eddigi tapasztalatok szerint ritkán fordult elő párhuzamos kutatómunka, a kérdező pedig mindig jól járt a két-három, különböző szempontú, részletességű válasszal. A válaszolás előtt a kérdezővel sincs semmiféle további egyeztetés, ellenőrzés vagy referensz interjú. Ezt a virtuális környezet nem teszi lehetővé, vagy legalábbis meglehetősen lelassítaná, elbonyolítaná a szolgáltatást. De itt is kedvezőek a tapasztalatok: az űrlap kellően részletes ahhoz, hogy ha rendesen kitöltik, akkor elég jó hatásfokkal tudunk válaszolni.
Minden, a levelezési listára elküldött levél bekerül a MIT-HOL böngészhető és kereshető archívumába. Mivel az archívum a kérdezők nevét és e-mail címét is tartalmazza, a személyes adatok védelme érdekében nem nyilvános, csak a szolgáltatásban regisztrált szakemberek férhetnek hozzá egy jelszóval. Ugyanakkor a tekintélyes mennyiségű levél, a sok, gyakran ismétlődő kérdés és válasz hasznos információforrás lehet más könyvtárosoknak és a potenciális MIT-HOL használóknak egyaránt, ezért az archívum egy, neveket és postafiók címeket nem tartalmazó másolata havi frissítéssel nyilvánosan elérhető a http://listserv.iif.hu/Archives/mithol.html oldalon.
Egy internet-könyvtáros tapasztalatai
A MIT-HOL válaszleveleinek végén a következő aláírás szerepel: Üdvözlettel… az internet-könyvtáros. Ez egyrészt – szándékosan – kicsit személytelenné teszi a választ, hogy a kérdező érezze: egy együttműködésen alapuló; központi szolgáltatást vett igénybe. (Persze a levél fejlécében a válaszoló könyvtáros neve és esetleg munkahelye is benne van, ami néhány embert így is arra csábít, hogy legközelebb már magánlevélben közvetlenül hozzá forduljon a további kérdéseivel.) Másrészt az internet-könyvtáros kifejezés egy újfajta munkakört is jelez: olyan könyvtári tájékoztatót, aki munkájához elsősorban hálózati forrásokat és eszközöket használ. A MIT-HOL eddigi működésének egyik legérdekesebb tapasztalata, hogy a beérkezett kérdéseknek már milyen nagy százaléka válaszolható meg pusztán on-line adatbázisok és web-keresőrendszerek segítségével. Persze az esetek egy részében csak idegen nyelven (főleg angolul) található meg a keresett információ, s a komolyabb szakirodalom-kutatáshoz sokszor – többnyire egyébként szintén (helyi) hálózaton át elérhető – CD-ROM adatbázisokat is igénybe kell venni, és azért nem elhanyagolható a nyomtatott források, főleg a kézikönyvek fontossága sem. De mindenképpen biztató, hogy a magyar internet milyen gyorsan telik meg könyvtári szempontból is értékes tartalommal.
A MIT-HOL egy év alatt több mint 2100 kérdést kapott, jelenleg naponta 5–10 kérdés érkezik. Ez igen komoly érdeklődést jelent, mivel a szolgáltatást nem reklámozzuk, nehogy túlterhelődjön. Nagyon valószínű, hogy egy kis hírveréssel, forgalmasabb weboldalakra való bekötéssel akár napi 50-100 kérdés is jönne. A több mint kétezer kérdésből kb. 50-60 esetben nem tudott segíteni az internet-könyvtáros, elsősorban olyankor, ha valamilyen nem klasszikus idézetet kerestek. Természetesen ennél többször fordult elő, hogy nem tudtunk pontos választ adni, csak továbbirányítottuk a kérdezőt az illetékes intézményhez, személyhez. A MIT-HOL, ahogy a neve is mutatja, alapvetően az elinduláshoz, a gyors tájékozódáshoz, a további keresés irányának megmutatásához akar segítséget nyújtani, már csak technikai okokból sem mindig tudjuk az elsődleges dokumentumokat eljuttatni a távoli kérdezőnek, főleg ha azok csak nyomtatásban jelentek meg. Kellemes tapasztalat az is, hogy a felhasználók nagy többsége megértette a szolgáltatás lényegét, értelmesen tölti ki az űrlapot, és könyvtárosoknak való kérdéseket tesz fel (orvosi és jogi tanácsadást például nem vállalunk), s sokan kedvesen meg is köszönik a segítséget, amelynek révén gyakran több órás vagy napos keresgélést spórolhattak meg az interneten vagy a könyvtárakban. A kérdezők jelentős része középiskolás vagy egyetemi-főiskolai hallgató, de vannak rendszeresen visszatérő vállalkozók, fordítók tudományos kutatók is, és egyre több az olyan könyvtáros kolléga is, főleg a kisebb városi/községi/iskolai könyvtárakból, aki saját forrásaiból nem tud válaszolni egy-egy helyi olvasó nehezebb referensz kérdésére, így a MIT-HOL-nak továbbítja azt. A kérdések a legváltozatosabb témákban jönnek – a Monopoly társasjáték szabályaitól kezdve a strucctenyésztésig –, ami különösen érdekessé teszi ezt a fajta tájékoztató munkát, hiszen a legtöbb szakkönyvtárban meglehetősen egysíkú kérdéseket kap a referensz könyvtáros. Néha pedig igazi rejtvényfejtést vagy nyomozást igényel egy-egy fogósabb feladat, például amikor valaki a sáfrányos szeklice extrakciójáról keres irodalmat, egy másik pedig azt szeretné tudni, hogy kitől kapta Horthy Miklós azt a bizonyos fehér lovat.
Vannak sajnos negatív tanulságai is ennek a kísérletnek. Az egyik legkellemetlenebb, hogy a hazai bibliográfiai adatbázisok és könyvtári katalógusok kezelőfelülete mennyire rosszul van megtervezve. Több könyvtár OPAC-ja annyira barátságtalan, hogy egyszerűen nem merjük ajánlani a használatukat a kérdezőknek, inkább mi válogatunk helyette, és csak bibliográfiát küldünk el, ami természetesen jelentős többletmunkát jelent. Szintén fölöslegesen sok időt visz el az on-line és CD-ROM adatbázisokból letöltött vagy kimásolt adatok formázása, mert szinte sehol sincs lehetőség egy tisztességes bibliográfia-lista összeállítására és átemelésére a levelező programba. A dokumentumok címe, szerzője és megjelenési adatai a legváltozatosabb formában és sorrendben, semmilyen szabványhoz nem igazodva jelennek meg a találati listákban, és olyan is van, hogy két különböző képernyőről kell összeszedni az alapvető bibliográfiai adatokat, vagy külön kereséssel kideríteni a folyóiratok és lelőhelyek – a laikus számára mindenképpen – rejtélyes rövidítéseinek feloldásait. Egy-egy kérdés megválaszolása átlagosan kb. fél órát igényel, és ennek gyakran a fele a különböző forrásokból származó adatok nagyjából egységes és értelmes formátumra való alakításával telik el. A könyvtáraknak nem volna szabad megelégedni a számítógépes cégek által alapértelmezésként beállított keresőképernyőkkel és output formátumokkal, hanem felhasználóbaráttá kellene alakítaniuk az adatbázisaik kezelőfelületét, mert különben az előállításukba befektetett rengeteg munkának csak egy töredéke hasznosul!
A MIT-HOL 2.0 verzió terve
A magyar könyvtárosok együttműködésén alapuló on-line referensz első időszaka mindenképpen sikeresnek mondható, és a vállalkozás továbbfejlesztésre érdemes. A lelkesedésre alapozott részvétel azonban kifulladni látszik, s a laza, virtuális szerveződés sem teszi lehetővé több, mondjuk akár egy nagyságrenddel több kérdés hatékony kezelését. A szolgáltatás jelenlegi keretében még a már meglévő felhasználói igény sem elégíthető ki megbízhatóan hosszú távon, és mindenképpen szükséges volna a hiányzó szakterületekről (pl. sport, zene) is alkalmas könyvtárosokat toborozni. A szolgáltatás elérte azt a szintet, amikor már elengedhetetlen, hogy az egyes szakterületekért intézményesen egy-egy könyvtár vállaljon felelősséget, s megfelelő szervezeti és anyagi háttér álljon rendelkezésre a további működtetéséhez. Vagyis itt az ideje egy 2.0-ás változat kidolgozásának és bevezetésének.
A továbbfejlesztés egyik lehetséges módja a következő:
A MIT-HOL-t kétszintessé kellene tenni. A kérdések először egy moderátorhoz kerülnek, aki vagy saját maga meg tudja válaszolni őket, vagy továbbítja a megítélése szerint illetékes könyvtárosoknak. Utóbbi esetben a válaszból is csak a többi illetékes könyvtáros és természetesen a moderátor kap másolatot. Valamennyi kérdés és válasz a referensz lista archívumába is bekerül, ahol a tagok bármikor hozzáférhetnek ezekhez. Ezzel a megoldással mindenki csak az érdeklődési körébe tartozó témájú kérdéseket és válaszokat kapja meg (a kapott levelek száma ennek ellenére persze a mainál magasabb lehet, ha a MIT-HOL igazán népszerű lesz). A szolgáltatás szervezeti keretét egy, a résztvevő könyvtárakból álló konzorcium adná, az élén az Országos Széchényi Könyvtárral, melynek eddig a MEK Osztálya koordinálta a MIT-HOL működését. A moderátorokat mindig egy ügyeletes könyvtár adná, legalább napi 16 órában. Az OSZK Tájékoztatási Osztálya szervezné a résztvevők felkészítését és az ügyeleti rendet, napi vagy heti váltásban. Az ügyeletes könyvtár köteles lenne a MIT-HOL szolgáltatásról gondoskodni, szakreferenst biztosítani a vállalt időkre. Az ügyeletesnek kijelölt munkatársakat az adott könyvtárnak kell ellátni megfelelő technikával, internetes géppel, CD-ROM-adatbázisokkal, nyomtatott kézikönyvekkel. A szolgáltatás második szintjébe a konzorciumon kívüli könyvtárak munkatársai és egyéb intézményekben dolgozó szakemberek is csatlakozhatnának külső szakértőként, lazább szerveződésben, fizetség nélkül.
A szolgáltatás hosszabb távon, nagy forgalom esetén akkor vállalható, ha mind a résztvevő könyvtárak, mind a könyvtárosok érdekeltté tehetők a munkában, az eddig elért színvonal fenntartásában és továbbfejlesztésében. A MIT-HOL próbaidőszaka és a külföldi tapasztalatok arra utalnak, hogy egyre nagyobb igény van egy ilyen jellegű szolgáltatásra az interneten. Ez azt is jelenti hogy megfelelő hírverés esetén meglehetősen nagy hálózati forgalmat generálhat. Ez a forgalom-kellő szervezettségben – biztosíthatná a résztvevők munkájának finanszírozását és a szolgáltatás folyamatos működésének és technikai fejlesztésének költségeit. Úgy gondoljuk, hogy egy ilyen vállalkozás menedzselésére, a szolgáltatás marketingjére egy internetes cég, valamelyik tőkeerős portálszolgáltató alkalmasabb lenne, mint egy könyvtár, egy nehézkes döntési és pénzügyi mechanizmussal rendelkező költségvetési intézmény. Megfelelő részletes megvalósíthatósági terv kidolgozása után az eddigi szolgáltatás eredményével megerősítve a konzorciumnak egy piaci partnert kellene keresnie. Így a könyvtáros szakma, a könyvtárakban felhalmozott információs vagyon és szaktudás együttjelenhetne meg a napi több tízezer látogatót vonzó portál oldalakon az orvosi, jogi, adóügyi stb. tanácsadó szolgáltatásokkal, amelyek már régóta működnek és nagyon népszerűek a legnagyobb internetes vállalatok weblapjain. A MIT-HOL finanszírozásának másik hátteréül a hazai és külföldi pályázatok szolgálhatnának, hiszen több szervezet is támogatja az ilyen az interneten való tájékozódást segítő új fejlesztéseket. Fontos volna bekapcsolódni a külföldi AskA projektekbe is, például a Library of Congress által szervezett Collaborative Digital Reference Service együttműködésbe, melynek keretében jelenleg mintegy 60 – nagyrészt angol nyelvterületen működő – könyvtár teszteli egy világméretű on-line referensz szolgálat létrehozásának lehetőségeit. A CDRS szervezői a jövőben más országokat is szeretnének bevonni az együttműködésbe és már érdeklődnek a MIT-HOL iránt is. Egy ilyen nemzetközi meta szolgáltatáshoz természetesen csak megfelelő szervezeti háttérrel és kapacitással lehet/szabad csatlakozni.
Javaslat
A fentiek alapján javasoljuk az Országos Széchényi Könyvtárnak, valamint az érdekelt szak-, felsőoktatási és közművelődési könyvtáraknak, hogy jöjjön létre a fent ismertetett szolgáltatásra egy könyvtári konzorcium, amely nyílt legyen minden, a szolgáltatásba bekapcsolódni kívánó könyvtár, könyvtáros és más szakember számára. A konzorcium koordinátorának az Országos Széchényi Könyvtárat javasoljuk. Az alapvető célkitűzések elfogadása után meg kell alapítani a konzorciumot, kidolgozni a szolgáltatás továbbfejlesztésének részletes ütemtervét. Elsődlegesen meg kellene szólítani és meghívni a szolgáltatásban eddig önkéntes alapon részt vett és aktívan dolgozó könyvtárosokat, szakembereket, elismerve és megköszönve eddigi munkájukat.
Néhány érdekes URL cím:
A MIT-HOL szolgáltatás weblapja:
http://www.mek.iif.hu/MIT-HOL
Üdvözlettel egy Internet-könyvtáros (szakdolgozat a MIT-HOL-ról):
http://www.mek.iif.hu/porta/szint/tarsad/konyvtar/hasznal/mithol2/
Collaborative Digital Reference Service (CDRS) homepage:
http://www.loc.gov/rr/digiref/
Diane Nester Kresh: Offering High Quality Reference Service on the Web The Collaborative Digital Reference Service (CDRS) D-Lib Magazine, June 2000. Vol 6. Num. 6.
http://www.dlib.org/dlib/june00/kresh/06kresh.html
NOLA AskUsQuestions Project
http://www.askusquestions.com
Virtual Reference Desk AskA Locator
http://www.vrd.org/locator/subject.shtml
* Az lnformatikai és Könyvtári Szövetség Tudományos és Szakkönyvtári Tagozatának 2000. december 6-án tartott szakmai napján elhangzott két előadás szerkesztett szövege.