Magyar kulturális honlapok minősége – európai szemmel

Kategória: 2005/ 8 —
  • Szerző: Szalóki Gabriella

A MINERVA Projekt WP5-ös, az európai kulturális honlapok minőségével foglalkozó munkacsoportjának találkozójára 2005. április 7-8-án került sor. A találkozó célja a tagországok honlapjainak értékelő bemutatása volt, nevezetesen, hogy mennyiben felelnek meg az európai követelményeknek. Az értékelés alapjául a Kézikönyv a minőségi elvekről (Quality Principles) című dokumentum szolgált, amelynek magyar fordítása ingyenesen letölthető a projekt hazai honlapjáról http://www.mek.oszk.hu/minerva/html/dok/minoseg-10elv.htm. A fent említett kézikönyv fejezeteiben ellenőrzőlisták találhatóak, amelyek a minőségi követelményeket mérik fel. A honlapokkal szemben támasztott tíz alapvető követelmény a következő: átláthatóság – hatékonyság – karbantartottság – elérhetőség – felhasználóközpontúság – interaktivitás – többnyelvűség – átjárhatóság – jogkövető és hosszú távú megőrzés.
A értékelésben öt hazai kulturális honlap vett részt, amelyeket a többnyelvűségi felmérés résztvevőit tartalmazó adatbázisból választottam:

Az összehasonlításból kiderül, hogy a legtöbb kulturális honlap a technológiai követelmények nagy részének megfelelően elérhető, többnyire átláthatók, de leginkább a Magyar Elektronikus Könyvtár és a Neumann-ház honlapja tekinthető felhasználóközpontúnak, amely szempontra egyre több figyelmet kell szentelnie minden minőségi kulturális honlap tulajdonosának.
Az elemzések 2005. márciusi pillanatfelvételek, hiszen a honlapokat folyamatosan fejlesztik, feltehető, hogy egy év múlva egészen más eredményeket kapnánk. A felméréshez használt ellenőrzőlisták és on-line eszközök bárki számára elérhetőek, így ezúton biztatunk minden intézményt honlapja minőségének ellenőrzésére.

1. Átláthatóság, áttekinthetőség

A honlapokkal szemben támasztott egyik legalapvetőbb követelmény, hogy a felhasználók számára könnyen áttekinthetőek legyenek, vagyis a honlapot egyértelműen lehessen azonosítani az oldal nevének és a küldetésnyilatkozatának megfelelő megjelenítésével. A honlap neve és a küldetése egyértelműen kell, hogy utaljon az oldal működésének céljára, amely alapján a felhasználó egyértelműen meg tudja találni a számára szükséges információkat. A felhasználónak a lehető leghamarabb, navigálás nélkül fel kell ismernie, milyen jellegű honlapon jár, mi a neve és ki a fenntartója. A küldetésnyilatkozat legfeljebb 50 karakterből álljon, tartalmazza a weboldal tárgyát, az oldal legfontosabb tartalmát, a fenntartásért felelős szervezetet, valamint a célközönséget, ha az meghatározható. Ezt célszerű a lehető legtöbb nyelven megfogalmazni. A Flash animáció lassítja az információhoz való hozzájutást, így célszerű a belépést e nélkül is biztosítani “az animáció átugrása” gombbal.

Hazai honlapok:
Minden vizsgált oldal neve megjelenik mind a böngészőben, mind a nyitóoldalon. A Miskolci Egyetemi Könyvtár és a Heves Megyei Levéltár honlapjai nem rendelkeznek küldetésnyilatkozattal. Egyedül a Neumann-ház küldetésnyilatkozata jelenik meg a nyitóoldalon, több nyelvű, és könnyű a nyelvek közötti váltás. A MEK és a Hung-art rendelkezik küldetésnyilatkozattal, de egyik sem a nyitóoldalon található. A fenntartó szervezet neve valamennyi esetben jól látható. A “splash screen” animációt egyik honlapon sem alkalmazzák.

2. Hatékonyság

Egy honlap hatékonysága azt jelenti, hogy az információk a felhasználó számára a tartalomnak megfelelően válogatottak, érvényesek, valamint megjelenítésük színvonalas legyen. A digitális tartalom összeállítását a felhasználói igények szerint kell alakítani. Olyan dokumentumokat érdemes digitalizálni, amelyek hosszú távú megőrzését állagromlás nélkül kívánjuk biztosítani. A kulturális honlapok az oktatás és kutatás forrásai lehetnek, így döntő jelentőségű a hiteles információk közvetítése. Gyakran szükség lehet háttérinformációkra, amelyek a felhasználókat tájékoztatják a dokumentum eredetéről, történetéről. Ehhez érdemes egy elfogadott metaadat-szabványt választani, például a Dublin Core-t. Amennyiben lehetséges, a címkéket és a kiegészítő információkat érdemes több nyelven is feltüntetni. A honlap stílusának kialakításába beletartozik a színválasztás, a képek megjelenítése és a navigáció. A képeket mindig a legcélszerűbb felbontásban kell bemutatni, a nagyobb méretű képekről érdemes miniatűr változatot készíteni. A képeket megfelelő címkékkel kell ellátni. A honlapon való tájékozódás a hatékonyság fontos összetevője. A felhasználónak mindig tudnia kell, hol jár a honlap többi részeihez viszonyítva, és biztosítani kell, hogy könnyen eljusson az általa keresett információkhoz. Az oldalon belüli kereséshez megfelelő keresőeszközt kell nyújtani.

Hazai honlapok:
A Magyar Elektronikus Könyvtár és a Neumann-ház a tartalom elrendezésében és felépítésében figyelembe vette a felhasználói igényeket. A kiegészítő információk hitelesek, szakértők által felülvizsgáltak, noha ezek csak magyarul jelennek meg. A hyperlinkek megfelelően működnek, nagy felbontású és miniatűr képek egyaránt a megfelelő helyen szerepelnek. A honlapok bármikor elérhetőek, viszont egyedül csak a Neumann-ház rendelkezik honlaptérképpel. Útvonalmutató csak a Heves Megyei Levéltár honlapján található, a Neumann-ház ennek kialakítását a jövőben tervezi. A Hung-art honlapján a kiegészítő információkhoz nem használták a nemzetközi metaadat-szabványokat. A Heves Megyei Levéltár és a Miskolci Egyetemi Könyvtár, Múzeum és Levéltár honlapjának kialakításába a felhasználókat nem vonták be, a kiegészítő információk egynyelvűek, és az oldal nem mindig érhető el.

3. Karbantartottság

A karbantartás a kulturális honlap esetében az jelenti, hogy a megjelenített információk frissítése a szolgáltatás minőségét javítja. Ezért az oldal tartalmát rendszeresen felül kell vizsgálni, hogy tartalma aktuális és releváns-e. Ezek elsősorban nem a statikus, hanem az időbeliséghez kötődő információkra vonatkoznak, például a projektbeszámolókra vagy a virtuális időszaki kiállításokra. A felhasználói igényeknek megfelelően érdemes időnként arculatváltást is végrehajtani, ennek során a formai és tartalmi szempontokat össze kell egyeztetni. A karbantartásnak vannak konkrét technológiai jellegű követelményei is, például az oldalról folyamatosan biztonsági mentéseket (back up) kell készíteni, amelyekről a szolgáltatási politika szerint kell dönteni.

Hazai honlapok:
A Magyar Elektronikus Könyvtár és a Neumann-ház honlapjai az ellenőrzőlisták alapján karbantartottnak tekinthetőek. A Neumann-ház az elmúlt hetekben mutatta be a megújított honlapját, viszont a MEK oldalán az elmúlt félévben nem történt arculatváltás, és nem is tervezik a közeljövőben. Ugyanez vonatkozik a Hung-artra is. A Miskolci Egyetem honlapja az elmúlt félévben újult meg, a Heves Megyei Levéltár már tervezi az arculatváltást. Több honlap tulajdonosa éppen a folyamatban lévő változások miatt utasította el a felmérésben való részvételt, így elmondható, hogy a honlapok fejlesztése több intézménynél időszerű probléma.

4. Elérhetőség, hozzáférhetőség

A minőségi kulturális honlapnak minden felhasználó számára hozzáférhetőnek kell lennie, függetlenül képességeitől és technológiai eszközeinek műszaki színvonalától. Az elérhetőség elve azt jelenti, hogy a kulturális honlapok minden felhasználó számára hozzáférhetőek legyenek. A hangsúly itt a minden szón van, vagyis azokra a felhasználókra is gondolni kell, akik vakok vagy gyengénlátók, siketek vagy hallásproblémáik vannak, akik ideg- vagy kézügyesség-problémákkal küzdenek, akik olvasási (pl. dyslexia) vagy tanulási nehézségekkel küszködnek. A nehézséget az okozza, hogy a fejlett webes technológiák képeket, ikonokat, formákat és színeket használnak, hogy a közönség számára vonzóvá és érdekessé tegyék a honlapot. Sajnos, ez a vizuális kultúra megnehezíti az oldal elérését a gyengénlátók számára. Ma már azonban léteznek olyan megoldások, amelyek azoknak a felhasználóknak segítenek, akiknek a hagyományos kereső-egér-billentyűzet használata nehézséget okoz. Ilyenek a Braille-képernyők és billentyűzetek, illetve olyan szoftverek, amelyek “felolvassák” a honlapok tartalmát. A minőségi kulturális honlapok szerkesztőinek az a dolga, hogy megkönnyítsék ezeknek a kiegészítő technológiáknak a használatát. A honlapoknak meg kell felelniük az elérhetőséget szem előtt tartó legjobb nemzetközi gyakorlatnak és szabványoknak. Ezek közül a legelterjedtebb a W3C Web Access Initiative (WAI) (http://www.w3.org/WAI/). Ezen érthetjük azt a fokot, amely megmutatja az egyes képi felhasználói felületekhez (mint pl. képek, gombok, ikonok) rendelt szöveges megfeleltetések arányát. Ez akár testet ölthet az oldal párhuzamos “csak szöveges” verziójában, vagy megvalósulhat egy gondosan megtervezett és alkalmazott kettős célú honlapon. Léteznek olyan eszközök, amelyek automatikusan elvégzik a megfelelőségi vizsgálatot. Az elérhetőséget vizsgáló eszközök listája elérhető a http://www.w3.org/WAI/ER/existingtools.htmlcímen. A példák között említhető a Bobby és a Watchfire Corporation. Egy egylapos teszt eszköz megtalálható a http://bobby.watchfire.com/bobby/html/en/index.jspcímen is. Az elérhetőség technikai megvalósítása azt jelenti, hogy a honlap egyidejűleg többféle technológiát támogat. Különféle böngészőprogramot (nemcsak az Internet Explorert, hanem Mozilla-alapú keresőket, a Netscapet, Operat) támogat, valamint a kézi és mobil platformokat is tekintetbe veszi. A honlapot azok számára is elérhetővé kell tenni, akiknek lassú (modemes) hozzáférésük (pl. 56 kbps) van. Ennek az olyan kulturális tartalmú bemutatók módjára és minőségére nézve van jelentősége, amelyek tipikusan multimédiás elemeket vagy aránytalanul sok, esetleg nagy méretű képet tartalmaznak.

Hazai honlapok:
A vizsgált honlapok saját bevallásuk szerint mind megfelelnek a W3C WAI előírásainak, az ezeknek való megfelelést a következő URL-en található ikonok jelzik: http://www.w3.org/WAI/WCAG1-Conformance.html.en#level-A. A lépcsős vagy kaszkádolt stíluslapok 1-es, illetve 2-es ajánlásának való megfelelésre utal a Heves Megyei Levéltár honlapján megjelenő ellenőrzést igazoló ikon, amelynek megjelenítése minden honlap számára minőségi igazolást jelent. A fenti honlapok nem használnak gyártói technológiákat, sem pluginokat. A felhasználók lassú internetkapcsolata egyedül a Heves megyei honlapon jelent akadályt. Mindegyik honlap többféle böngésző platformot támogat.

5. Felhasználóközpontúság

A felhasználóközpontúság azt jelenti, hogy a honlap üzemeltetéséért felelős intézmény figyelembe veszi a célközönség igényeit, biztosítja, hogy a honlap mindenki számára könnyen kezelhető legyen. A felhasználói igények kielégítése kiemelt jelentőséget kapott a MINERVA projektben, amely a dublini konferenciájának központi témája volt és amelynek szlogenje “A felhasználókat szolgáljuk” volt. Ehhez először is meg kell határozni a honlap célközönségét. Fontos tisztázni, kik azok, akik számára szolgáltatunk, mert ez nagymértékben befolyásolja az oldallal szemben támasztott elvárásokat. A honlap tartalmát úgy kell összeállítani, hogy tartalmazzon minden olyan hasznos információt, amelyre a felhasználóknak szüksége lehet. Az információkat úgy kell elrendezni, hogy a felhasználók könnyen tudjanak az oldalon tájékozódni. A kereskedelemből vett marketing szemlélet szerint a felhasználókkal intenzív kapcsolatot kell fenntartani, hogy lehetőségük legyen véleményüket az oldallal kapcsolatban kinyilvánítani. A legcélszerűbb, ha a célközönség egy reprezentatív csoportját kezdettől fogva bevonjuk a tervezésbe. A skála széles lehet, az iskolás gyerekektől az egér használatával küzdő felnőttekig, akik a tervezés különböző fázisaiban véleményt alkothatnak a készülő honlapról. Amennyiben egy intézmény elmulasztotta a felhasználók bevonását, lehetőséget kell teremtenie a visszacsatolásra az e célt szolgáló e-mail cím vagy on-line kérdőív segítségével. Ezen kívül kérdőívekkel, interjúkkal lehet tesztelni a közönség véleményét az elérhetőséggel, a navigációval és a megjelenítéssel kapcsolatban. Ezek a módszerek arculatváltások előtt, illetve után is alkalmazhatóak. Továbbá lehetőséget kell biztosítani, hogy a felhasználók is hozzájárulhassanak az oldal tartalmához, például egy adott műtárgyhoz való viszonyukról.

Hazai honlapok:
A felmérésben szereplő honlapok közül a MEK és a Neumann-ház kiemelkedő eredményt ért el a felhasználóközpontúság terén. Mindkét honlap rendelkezik úgynevezett akadálymentes felülettel, amely a fogyatékos felhasználókat segíti az információkeresésben. Továbbá lehetővé teszik a felhasználóknak, hogy saját tartalmaikkal hozzájáruljanak az oldalakhoz. A felhasználók véleményt írhatnak az adott dokumentumról, illetve elküldhetik ismerőseiknek a borítót képeslapként. A többi három honlap tervezéséből kihagyták a felhasználókat, viszont lehetőséget biztosítanak a véleményalkotásra, legtöbb esetben egy megadott e-mail cím segítségével.

6. Interaktivitás

Egy honlap akkor interaktív, ha lehetőséget ad a felhasználóknak a kapcsolatteremtésre és megfelelő válaszokat ad a kérdéseikre. Ezt elősegíthetjük a kérdezés és a viták bátorításával a felhasználókkal, illetve a felhasználók között. A felhasználókkal történő kommunikáció akkor ideális, ha nyílt fórumon zajlik, amelybe a közönség más tagjai is beleszólhatnak. Azzal, hogy a felhasználók saját tartalmaikkal járulhatnak hozzá az oldal tartalmához, hogy kérdéseket tehetnek fel és véleményt cserélhetnek, a honlap vonzóbbá válik számukra. Optimális esetben valakit ki lehet jelölni a munkatársak közül, akinek elegendő időt és megfelelő forrást tudunk adni, hogy a kérdésekre választ adjon, és üzemeltesse a fórumot. A kijelölt munkatársnak pedig kapcsolatban kell lennie kulturális szakértőkkel, akik segítséget nyújtanak nekik a szakmai kérdések megválaszolásához.

Hazai honlapok:
Interaktívnak tekinthető oldal a MEK-é és a Neumann-házé, ezek lehetőséget biztosítanak a felhasználói vélemények nyílt megvitatására. A többi honlap nem rendelkezik felhasználói fórummal. Kérdések felvetésére azonban mindegyik honlap teremt lehetőséget. Egyedül a Heves Megyei Levéltár esetében nincs kijelölt válaszadó, de a szakemberekkel történő kommunikációt megoldják. A válaszadásra vonatkozó szolgáltatási irányelvekkel csak a Neumann-ház és a MEK rendelkezik.

7. Többnyelvűség

Minél nagyobb közönséget szolgál egy honlap, annál nagyobb értéket képvisel, ezért lehetőleg minél több nyelvre célszerű lefordítani az oldal tartalmát. A fizikai határok nélküli webtérben a nyelv az elérés korlátja lehet. Ez különösen igaz az európai kulturális honlapokra, hiszen az Európai Uniónak jelenleg húsz hivatalos nyelve van, de felmérések szerint mintegy 150 beszélt nyelvet tartanak nyilván a kisebbségek és bevándorlók nyelveivel együtt. Célszerű legalább az alapszolgáltatásokat lefordítani azok számára, akik nem beszélik a honlap eredeti nyelvét. Ideális esetben az intézmény minden uniós tagállam hivatalos nyelvén is közli a honlap tartalmát. Ajánlatos fontolóra venni a jelnyelvek támogatását is. A többnyelvűséget a honlap készítésének a legkorábbi szakaszában kell megtervezni, és már a technikai kivitelezés során számításba kell venni. Ügyelni kell a forrásfájlok hatékony használatára és a felhasználói interfészben előforduló szöveges elemek külön kezelésére. Ezt az elvet alkalmazni kell olyan egymásba ágyazott objektumokra is, mint a Flash movies, háromdimenziós és egyéb alkalmazásoknál is. Biztosítani kell azt is, hogy a fontos információknál a nyelvek közti váltás biztosítva legyen. A legjobb, ha ezt bármely oldalon megtehetik a felhasználók anélkül, hogy vissza kellene menniük a nyitólapra.

Hazai honlapok:
A vizsgált honlapok mindegyikéről elmondható, hogy kizárólag angol nyelvű fordítással rendelkezik. Jelnyelven egyik honlapon sem található információ. A honlap szerkezete és a felhasználói felület a Neumann-ház, a Miskolci Egyetem és a Hung-art esetén független a nyelvtől. Egyik honlapon sem végeznek többnyelvűségre vonatkozó vizsgálatokat, erre vonatkozó irányelvekkel csak a MEK honlapja rendelkezik.

8. Átjárhatóság

Egy honlap akkor tekinthető átjárhatónak, ha a kulturális hálózatokon belül lehetővé teszi a felhasználóknak, hogy könnyen megtalálják az igényüknek megfelelő információkat és szolgáltatásokat. Ha a honlap szabványos technológiákkal, adatmodellekkel és felületekkel készül, akkor ez elősegíti az átjárhatóságot és a kapcsolatot más kulturális honlapokkal és portálokkal. A szabványok az alábbi területekre vonatkozhatnak: metaadatok, webes technológiák és az osztott keresés. Az alkalmazni kívánt szabványok kiválasztására már a tervezésnél érdemes gondolni. A második fontos terület a láthatóság, felfedezhetőség. A honlapot úgy kell megalkotni, hogy mind a keresőmotorok, mind a felhasználók megtalálják, és egyértelmű legyen számukra, hogy miről szól, mit tartalmaz és milyen szolgáltatásokat képes nyújtani. A honlapok közti átjárhatóság elsősorban attól függ, hogy a honlapok a szemantikailag hasonló tételekhez és fogalmakhoz hasonló adatmodelleket és metaadat-készleteket használjanak. Erre sok olyan szabvány van, amelyet figyelembe kell venni a honlap és a honlap alapját képző adatbázis, illetve adatmodell létrehozásakor. Bővebb információt erről a Minerva technikai útmutató (Minerva Technical Guidelines) című dokumentumban találhatunk, ez letölthető a projekt hivatalos honlapjáról PDF formátumban (http://www.minervaeurope.org/publications/technicalguidelines.htm). Az átjárhatóságot nagymértékben megkönnyíti, ha a honlap létrehozása során a webes technológiák belátható halmazát használjuk. A gyártóspecifikus kiterjesztéseket a szabványos webes technológiákat (XHTML, HTML, Javascript) kerülni kell. Minden olyan honlap funkció, amely további technológia letöltését és installálását igényeli (pl. plugin) kerülendő. Ha a honlap az átjárhatóságot prioritásként kezeli, akkor ajánlott az oldal tartalmáról metaadat rekord formájában információt adni, amely “learatható” (harvestable) lesz. Ez általában azt jelenti, hogy gondoskodni kell az OAI metaadat protokoll támogatásáról (OAI-PMH protokoll). Ez vonatkozik a gyűjteményi szintű, valamint a tétel szintű metaadatokra is. A honlapot úgy tudjuk láthatóvá tenni, hogy inkább a honlap jellegét és egészét írjuk le, mint az adatbázisait. Erre az RSLP gyűjteményszintű metaadat-készlet a leginkább alkalmas. A Dublin Core és az RSLP metaadatok a honlap META címkéiben szerepelhetnek. Az osztott keresés arra ad lehetőséget, hogy a honlapon távolról is lehessen információkat keresni. Ez vonatkozik mind a honlapon belüli, mind a honlapon keresztül elérhető adatbázisokban és katalógusokban való keresésre. A honlapon történő keresést megkönnyítik a lapok tetején alkalmazott fejlécekben (page headerekben) használt metaadat-címkék. Ezentúl létezhet egy olyan dokumentált felülettel rendelkező honlapkereső eszköz, amely távolról is meghívható. A honlapon található katalógusok és adatbázisokban való keresés megoldható egy Z39.50 szerverrel, vagy egy SRW/SRU webes felület alkalmazásával.

Hazai honlapok:
A hazai honlapok közül csak a MEK és a Neumann-ház használ nemzetközi metaadat-szabványt, a Dublin Core-t, illetve OAI-PMH protokollt, amelyek az átjárhatóságot leginkább elősegítik. Osztott keresésre alkalmas Z39.50-es szerverrel csak a MEK honlap rendelkezik. Láthatósági profillal és az ehhez szükséges RSLP szabvánnyal szintén csak a MEK honlapja rendelkezik, ami azt jelenti, hogy a keresőmotorok (pl.: Google, Yahoo!) nagy valószínűséggel megtalálják rekordjaikat.

9. Jogkövetés

Egy honlap akkor tekinthető jogkövetőnek, ha figyelembe veszi a szellemi tulajdonjoggal és az adatvédelemmel kapcsolatos rendelkezéseket, és világosan közli a honlap és annak tartalmára vonatkozó feltételeket. A kulturális honlapok általában nagy mennyiségű, nagy értékű tartalmakat publikálnak az interneten, így nagy az esélye annak, hogy ezeket kereskedelmi célra, vagy jogtalanul felhasználják. A kulturális anyag csábító vonzereje azt vonja maga után, hogy a jogkövetés és a jogvédelem kitüntetett helyen kell, hogy szerepeljen minden kulturális honlap napirendjén. Ez vonatkozik a honlapon megjelenő bármilyen tartalom tulajdonosának, a honlap tulajdonosainak, valamit a felhasználók személyiségi jogainak védelmére. Előfordulhat, hogy egy kortárs vagy közelmúltban elhunyt költő verseit vagy festő műveit akarjuk a honlapon megjeleníteni. Ehhez a szerzővel, illetve jogutódjaival tisztázni kell a feltételeket. Képek esetén megoldást jelenthet, ha kisebb felbontású vagy elektronikus vízjellel ellátott változatokat szolgáltatunk. A honlap tulajdonosának jogait úgy tudjuk védeni, ha megtiltjuk az adatbázis nagybani másolását. Ha a felhasználó a személyes adatait (pl. név, cím) közli, akkor ezeket az adatokat az adatvédelmi szabályokkal összhangban óvni kell. Ügyelni kell arra, hogy nemkívánatos cookie-k, vagy más kémprogramok (spyware) ne kerüljenek a felhasználó gépébe. A felhasználó feleslegessé vált adatait ne tartsák meg a kulturális honlapokon.

Hazai honlapok:
A vizsgált honlapok közül a Neumann-ház és a MEK honlapjai tekinthetőek teljes mértékben jogkövetőnek, hiszen védik a tartalmak tulajdonosainak szerzői, valamint saját és felhasználóik jogait. A honlapok, amennyiben erre szükség van, jogvédő céllal korlátozzák a megjelenített tartalmak minőségét. Digitális vízjeleket azonban egyik honlapon sem használnak. Kémprogramok és cookie használata szintén nem fordult elő.

10. Hosszú távú megőrzés

A kulturális honlap tartós megőrzése bizonyos stratégiák és szabványok követésével történik. A különféle technológiák gyors fejlődését és a kulturális értékek időtállóságát kell összeegyeztetni, ezért a megőrzésre külön stratégiákat kell kidolgozni. A képek, multimédiás megjelenítések, digitális szövegek sokkal tovább megőrzik majd az értéküket, mint maga a honlap, amelyen megjelennek. A hosszú távú megőrzésre vonatkozó stratégiának azon kell alapulnia, hogy a jövőben is igény lesz a digitális dokumentumokra. Néhány ma meglévő technológiát továbbra is támogatni fognak, feltehetően azokat, amelyek jelenleg a legelterjedtebbek és szabványosak. Ezért célszerű szabványos technológiákat alkalmazni.
Érdemes a rövid távú megőrzés stratégiáit is kidolgozni olyan esetekre, ha bármilyen nem várt esemény, például technikai szünet vagy katasztrófa történne. A megőrzésnek a legegyszerűbb formái a periodikus mentésre használt CD-k, DVD-k, vagy DLT-szalagok, de hasznos lehet egy távoli szerveren tárolni az adatokat. Az adatok átmentésére az adathordozók elavulása előtt kell gondolni.

Hazai honlapok:
A felmérésben szereplő honlapok mindegyike rendelkezik rövid és hosszú távú megőrzési stratégiával, és rendszeresen végeznek biztonsági mentéseket. Katasztrófa esetére helyreállítási tervvel nem rendelkezik a Hung-art és a Miskolci Egyetem honlapja. Az elavult adathordozók cseréjét a Hung-art, a Miskolci Egyetem és a MEK is fontolóra vette, de erre vonatkozó terv vagy konkrét tevékenység sehol sem folyik.
DLT-szalagra történő periodikus mentések csak a Neumann-házban és a Heves Megyei Levéltárban folynak.

Összegzés

Összességében elmondható, hogy a hazai honlapok fenntartói törekednek a tökéletességre, így fejlesztéseik folyamatosak. Örömmel tapasztaltuk, hogy a fejlesztők közti egészséges versengésre is van példa. A kulturális honlapoknak a jövőben nagyobb hangsúlyt kell fektetniük közönségük igényeinek minél tartalmasabb és színvonalasabb kielégítésére. Különös figyelmet kell fordítani a hátrányos helyzetű felhasználókra, akik képességeik vagy technikai lehetőségeik miatt nehézségekkel küszködnek az információhoz való hozzáférésben. Gondolni kell az átjárhatóság lehetővé tételére a nemzetközi szabványok használatával, hiszen a digitális gyűjteményeknek a falak nélküliség nyújt új perspektívát.

Címkék