Látogatás az Európa Tanács Információs és Dokumentációs Központjában

Kategória: 2005/ 3

Beszélgetés Pappné Farkas Klárával,  az intézmény igazgatójával

- Kezdjük az elején, az intézmény alapításánál. Mióta létezik a központ és miért hozták létre?

- A központ alapításának éve 1991. Létrehozása összefügg az Európa Tanács történetében 1990-től bekövetkezett mélyreható változásokkal, ugyanis Magyarország 1990. évi csatlakozásával megkezdődött az alapító atyák álmának megvalósítása az egységes Európáról. Nem sokkal ezután nyilvánvalóvá vált, hogy az újonnan belépett tagországokban célszerű lenne széles körben megismertetni az Európa Tanács tevékenységét, célkitűzéseit, jogi eszköztárát. Ennek a – tulajdonképpen nagyon egyszerű és kézenfekvő – felismerésnek köszönhető a Demoszthenész-program keretében megvalósított információs és dokumentációs központok hálózata. Budapest és Varsó nyitotta meg a sort. A nemzetközi szervezetek gyakorlatától eltérő módon úgy gondolták, hogy az Európa Tanács meghosszabbított karjaként működő központok nem nemzetközi, hanem nemzeti stábbal, a helyi adottságokat figyelembevéve állnak fel minden új tagországban. Ez nagyon fontos, hiszen így elkerülhető, hogy Strasbourgból irányítva túlságosan uniformizáltan működjenek, tevékenységükben nagyobb szerepet kaphatnak az aktuális kérdések. A budapesti központot az Európa Tanács és a Magyar Országgyűlés hívta életre. Más országokban általában egyetemek vagy a nemzeti könyvtár a társfenntartó. A mi esetünkben nagyon kedvezőnek bizonyult a parlamenti kapcsolódás, a napi együttműködés lehetősége. Elhelyezésünk az Országgyűlési Könyvtár területén olyan előnyökkel jár, ami a napi munkánk során nagyon fontos számunkra. Egyrészt a nyilvánosságot biztosítja, másrészt az együttműködés lehetőségeit is kiszélesíti. Az Európa Tanács dokumentumaiban gyakran hivatkoznak EU- és ENSZ-anyagokra. Ezek a gyűjtemények az Országgyűlési Könyvtárban megtalálhatóak, karnyújtásnyira tőlünk. Ezenkívül az sem hanyagolható el, hogy ugyanazokat az érdeklődőket szolgáljuk ki. Hiszen hozzánk is ugyanúgy a parlamenti képviselők, jogászok, egyetemi hallgatók, politológus kutatók járnak. A látogató csoportok fogadása, a szakmai gyakorlaton lévők, a Kulturális Örökség Napjai alkalmából szervezett nyílt nap – megannyi lehetőség az összefogásra. Tehát röviden összefoglalva a központ közös (nemzetközi és hazai) fenntartású intézmény, amely tevékenységét önállóan, az Európa Tanács útmutatása szerint végzi.

- Tehát információs és dokumentációs központ a hivatalos elnevezés. A név sugall valamit a tevékenységi körről…

- … Igen, de egyben kissé félrevezető is. A név könyvtárra utal, de az itt folyó munka szerteágazóbb. Nem véletlenül említettem, hogy az Európa Tanács meghosszabbított karjaként működünk. A tevékenységünknek alapvetően három pillére van: a nyilvános könyvtári szolgáltatások, a kiadói tevékenység és a rendezvényszervezés. A gyűjtemény alapját az Európa Tanács angol és francia nyelvű dokumentumai képezik, témájukat tekintve igen széles a skála: az emberi jogoktól a kulturális örökség védelméig, a történelemoktatás megújításától a területfejlesztésig terjednek. Szorosan kapcsolódik a könyvtári szolgáltatásokhoz a második terület: a központ gondoskodik az Európa Tanács által kiadott dokumentumok fordításáról, fordíttatásáról, kiadásáról és terjesztéséről. És végül a központ részt vesz az Európa Tanács által meghirdetett vagy szervezett együttműködési programokban (konferenciák, előadások, szemináriumok, versenyek, kampányok stb.), és ezekhez logisztikai-szervezési segítséget nyújt. A központ igazgatója képviseli az Európa Tanácsot a tevékenységi területét érintő magyar rendezvényeken.

- Hogyan működik a fordítói tevékenység?

- Fordításoknál nagyon fontos az együttműködés. És ez a kulcsszó, azt hiszem, minden területünkre jellemző. Az általunk készíttetett fordításokon kívül igyekszünk a minisztériumokban, egyéb intézményekben egy-egy tanácskozáshoz készülő fordításokat gyűjteményünk számára megszerezni. A fordítások közül legkeresettebbek az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítéletei.

- Ezek hiteles fordítások?

- Nem, ezek nem hiteles fordítások. Hivatalos fordítások az egyezményekről készülnek, amelyeket – közismerten – amennyiben a tagországok magukra nézve kötelezőnek ismernek el és ratifikálnak, akkor beépülnek a jogrendbe.

- A két pillér már elég széles körű tevékenységet mutat. Bemutatnád a harmadik területet is?

- Ez a legszínesebb területe munkánknak. A konferenciák, szemináriumok szervezése, előadások tartása, kiállítások rendezése, kampányokban való részvétel – megannyi feladat. Emellett az Európa Tanács Magyarországra érkező delegációinak is segítséget nyújtunk. Az sem ritka, hogy programtorlódás esetén felkérnek előadás vagy sajtótájékoztató megtartására. Kiemelt fontosságú a sajtókapcsolatok építése, információs csomagok összeállítása a média munkatársai számára. És végül, a PR-munkában nélkülözhetetlen zászlókról, “magyarított” matricákról, lufikról és egyéb szóróanyagokról is mi magunk gondoskodunk.

- Tehát a tevékenységi területeket áttekintve van egy hasonló vonás a könyvtárak tevékenységeivel. Talán leginkább egy modern értelemben vett könyvtáréval.

- Igen, a munkánknak van egy modern könyvtári vonulata. De van egy másik is: az Európa Tanács képviselete, mint már utaltam rá korábban.

- Az interneten szép kivitelű honlapotok van (internetcím: www.europatanacs.hu ). Egyes dokumentumok on-line is elérhetőek. Miért pont ezek?

- Honlapunk az Európa Tanács honlapjához csatlakozik. Egyre bővül az on-line elérhető dokumentumok köre. Bár megvallom, az új kiadványaink esetében azt a bevált gyakorlatot követjük, amely szerint először cserealapként hasznosítjuk azokat, hiszen nagyon keresettek partnereink körében, és csak később tesszük őket “szabad prédává”. Ezzel kapcsolatban ki kell térnem kiadói politikánkra. Kiadványaink általában sorozatokba rendeződnek. Ezek közül a legismertebbek: az egyezmények, a kisebbségi kérdések, az etikai kódexek. Az élet hozta az etikai kérdések iránti érdeklődésünket. A köztisztviselők etikai kódexének megjelentetésével kezdődött, mert az ET Miniszteri Bizottsága éppen akkor fogadta el ajánlását és a mintakódexet, amikor Magyarországon felmerült kidolgozásának szükségessége.

- Az etikai kódexet említetted. A könyvtárosok számára is éppen most dolgozik egy hasonló kiadványon egy bizottság.

- Sorozatunk az Európa Tanácsnak a köztisztviselők számára készített ajánlásával és mintakódexével indult, majd a helyi és regionális önkormányzati képviselőkével folytatódott. A sorozat legújabb tagja a sport etikai kérdéseivel foglalkozik. Nagyon jók ezek a minták, modellek, sok apróságra ráirányítják a figyelmet. Az általad említett bizottság már foglalkozott az Európa Tanács példáival.

- A központ munkájában a kezdetektől részt veszel. Mikor lettél az intézmény igazgatója?

- Valóban, abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy az elejétől kezdve itt dolgozhattam. A vezetést 1998-ban vettem át Szilvássy Judittól, aki egy sikeresen működő intézményt adott át. Az együtt töltött évek során lehetőségem volt sok mindent megtanulni tőle.

- Mit tartasz az elmúlt évek legsikeresebb projektjeinek?

- Azokat a projekteket szeretem igazán, amelyekben tevékenységünk különböző területei ötvöződnek. Általában azok a legsikeresebbek, ahol a kiadványaink szerves részét képezik a népszerűsítő tevékenységnek. Számomra legkedvesebb A vakok esélyegyenlőségéért címmel 2001-ben elindított mintaprojektünk. Az Európa Tanács főtitkárának védnökségével megvalósuló kezdeményezés keretében az Olvasás Évében pontírásos kiadványokat jelentettünk meg, a következő évben hangos könyvet adtunk ki. A Fogyatékosok Európai Évében – az eredeti célkitűzéseknek megfelelően – kiszélesítettük a projekt kereteit, az Európa Tanácsnak a fogyatékossággal élők társadalmi integrációját elősegítő dokumentumait jelentettük meg nyomtatott és elektronikus formában. A kezdeményezés kezdetektől feladatának tekinti a speciális információs igények kielégítésén túlmenően a döntéshozók figyelmének ráirányítását e hátrányos helyzetű csoportok problémáira, elősegítve köztük az együttműködés kialakítását. Beszélgetésünk apropójául is e projekt szolgált, ugyanis a 2004. év kiemelkedő eseménye számunkra, hogy a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének székházában megnyitottuk az Európa Tanács első Speciális Információs Pontját. Erre az alkalomra a szövetség munkatársainak bevonásával elkészült magyar nyelvű kiadványaink vakbarát változata. Az információs pont működtetését a két alapító munkatársai közösen látják el. A projekt keretében megvalósuló bemutatókat, megnyitókat, rendezvényeinket mindig úgy szervezzük, hogy a döntéshozók és az érintettek minél szélesebb köre legyen azokon jelen. A kezdeményezés sikeréhez nagy mértékben hozzájárul az országgyűlés elnökének támogatása és a média által biztosított nyilvánosság.

Szeretnék még megemlíteni egy-két területet. A központ tevékenységében kiemelkedő szerepet játszik a kisebbségvédelem. A 2004. évet A kisebbségek Európában című kiállítással kezdtük az Országos Idegennyelvű Könyvtárral közös rendezésben. A kiállítás anyaga Békéscsabától Kecskeméten át Szekszárdig vándorolt az év folyamán.

Évente visszatérő rendezvényünk a Kulturális Örökség Napjai. Az Országgyűlési Könyvtárral közösen szervezett nyílt nap sok érdeklődőt vonz, de a könyvtár munkatársaival is szorosabbra fűzi kapcsolatainkat. Könyvtári vonatkozású programjaink közül hadd említsem meg részvételünket a Sziget Fesztiválon és kiadványainkat a Civiliádán.

- Mint minden intézmény életében, gondolom, nálatok is vannak nehézségek. Miből adódnak ezek? Mivel kell megküzdenetek?

- Az első és legfontosabb – sőt talán egyetlen – nehézség, hogy e sok feladatot mindössze három fős csapat végzi, szerencsére felkészült, elkötelezett kollégáim vannak. Ez nagyon fontos, mert enélkül nem tudnánk eredményesen dolgozni. És a központ kettős fenntartásából fakadóan a bürokratikus kötelezettségek is elég sok időt és energiát vonnak el az érdemi munkától…

- Kicsit visszakanyarodnék a beszélgetésünk elejére. Az Európa Tanács “meghosszabbított karja” hogyan tart kapcsolatot a “testtel”? Hogyan folyik a kapcsolattartás Strasbourggal?

- E-mailek és telefonok özöne jön és megy nap mint nap. Személyesen egy évben kétszer a központok igazgatóinak tanácsülésén cserélhetjük ki a tapasztalatokat, építjük a kapcsolatot az Európa Tanács igazgatóságain dolgozó kollégákkal. Jó példa a központok gyakorlati segítségnyújtására például a megfelelő nyelvi változatok biztosítása a kisebbségek számára. De a határon átnyúló regionális együttműködés is sok lehetőséget kínál egy-egy projekt megvalósítása során. És minthogy minden központ egyéni arculattal bír, bevált ötleteket szívesen átveszünk egymástól.

- Milyenek ezek a strasbourgi látogatások? Milyen a hangulata?

- Ha az utazáson túlesik az ember, utána már csodálatos és főleg nagyon hasznos. Az utazás nehézségét az adja, hogy nincs közvetlen járat Budapestről. Szinte minden úthoz fűződnek történetek, amelyek csak később válnak kedélyesen mesélhető anekdotává. De a város barátságos. Az impozáns épületbe ennyi év után is jó érzés belépni, a személyes találkozások pedig a kinti kollégákkal, az éppen ott tartózkodó magyar képviselőkkel, szakértőkkel otthonossá teszik a hivatalt.

- Sok sikert kívánok a jövőbeli másokkal közös és saját projektjeitekhez! Köszönöm az interjút!

Címkék