Közös kutatási program brit partnerekkel, 2002-2004

Kategória: 2004/ 3

Lassan befejeződik az a brit-magyar könyvtári projekt, amely a két ország közötti felsőoktatási, kutatási és kulturális program keretében jelenleg is zajlik a veszprémi megyei és egyetemi könyvtárban a Könyvtári Intézet és könyvtáros szakértők részvételével. Erről a projektről szeretnénk menet közben egy beszámolót közreadni, és egyben jelezni, hogy a projekt záró konferenciájára 2004 júniusában kerül sor Veszprémben.

A projekt terve

A támogatás elnyerésére benyújtott pályázat rövid címe így hangzott: “Könyvtári teljesítménymérés: projekt az irányelvek kidolgozására, bevezetésére és értékelésére”. A projekt ötlete onnan eredt, hogy a teljesítménymérés, a minőségbiztosítás és a teljes körű minőségmenedzsment a magyar könyvtárakban is egyre inkább előtérbe kerül. Nagy-Britanniában ezt a szemléletet és a hozzá kapcsolódó technikákat már jó ideje alkalmazzák, és könyvtári-tájékoztatási szolgáltatások területén is meghonosították. A pályázók úgy gondolták, hogy a stratégiai tervezés, stratégiai gondolkodás és a bevált gyakorlatra (best practice) támaszkodó kezdeményezések széles körű megismerése az egész magyar könyvtárügy fejlődésére pozitív hatással lehet. A projekt során a részt vevő könyvtárak munkatársai megismerik a teljesítménymérési-önértékelési technikákat, elemzik a szolgáltatások hatékonyságát, és kidolgozzák a minőségbiztosítás későbbi rendszerét. A projekt emellett hasznos adalékokkal szolgálhat majd a közkönyvtári és felsőoktatási könyvtári irányelvek megfogalmazásához és bevezetéséhez, továbbá a Könyvtári minőségfejlesztési program 21 megvalósításához is.

Résztvevők és munkamódszerek

A projekt két helyszíne a Veszprémi Egyetem Könyvtára (a továbbiakban egyetemi könyvtár) és az Eötvös Károly Megyei Könyvtár (megyei könyvtár), koordinátorai brit részről Margaret Keeling, az Essex County Council könyvtárakért felelős vezető munkatársa, magyar részről pedig Dippold Péter, a Könyvtári Intézet igazgatója. A projekt másik brit szakértője Mark Brown, a southamptoni egyetemi könyvtár igazgatója; magyar résztvevői a koordinátoron kívül: Egyházy Tiborné és Halász Béla a két veszprémi könyvtár részéről, Skaliczki Judit és Zalainé Kovács Éva könyvtári szakértőként, Hegyközi Ilona pedig a Könyvtári Intézet munkatársaként. A projekt során a résztvevők könyvtárlátogatások, értekezletek, tapasztalatcserék és munkamegbeszélések alkalmával találkoztak, a két találkozás között pedig folyamatosan konzultáltak egymással: elektronikus levélben tartották a kapcsolatot, és különböző dokumentumokat küldtek meg egymásnak. A brit szakemberek tájékoztatást kaptak a felmerülő problémákról, megküldték észrevételeiket, javaslataikat, és egyúttal – lehetőség szerint – tájékoztatást adtak a brit gyakorlatban bevált módszerekről.

Az első helyszín: Veszprém

2002 októberében Veszprémben az első koordinációs értekezleten a résztvevők – a két könyvtár vezetői, munkatársai és a szakértők – arról tanácskoztak, hogy a megyei könyvtár és az egyetemi könyvtár mely területeken igényli a brit szakemberek támogatását a minőségfejlesztési kezdeményezések elindításához.

A konzultáció és a könyvtárlátogatások tapasztalatai alapján megfogalmazódott, hogy a projekt keretében az egyetemi könyvtárat főként az új szakok indításával, az ehhez szükséges állomány beszerzésével és az épület működőképességének biztosításával kapcsolatos gondok foglalkoztatják, míg a megyei könyvtár az új szolgáltatások bevezetése területén igényel segítséget. Kiderült, hogy ez a projekt jó alkalom a megyei és az egyetemi könyvtár megállapodásának kidolgozására, amelyben együttműködésük és közös szolgáltatásaik kereteit rögzítenék.

A résztvevők meghatározták a projekt keretében elvégzendő fő feladatokat:

1.   a stratégiai terv kidolgozása, amely érdekérvényesítési tervet is tartalmaz;

2.   állományelemzés, a használók elégedettségének mérése;

3.   egy-egy kiválasztott szolgáltatás részletes vizsgálata, teljesítménymérés, más magyar könyvtárak hasonló tevékenységével összevetve,

4.   a két könyvtár együttműködési megállapodásának megfogalmazása.

A második személyes találkozás:
a brit gyakorlat megismerése

2003 márciusáig a két könyvtár munkatársai elkészítették a könyvtárak stratégiai terveinek első változatát, javaslattervet dolgoztak ki az állományelemzés módszereire és az állomány súlypontjaira, kérdőívet állítottak össze az elégedettségi vizsgálathoz, valamint javaslatot tettek a vizsgálandó szolgáltatásokra és a két könyvtár közötti együttműködés területeire.

A southamptoni egyetemi könyvtárban dr. Mark Brown igazgató és vezető munkatársai bemutatták a könyvtárat, ismertették a tervezés gyakorlatát – a stratégiai terv és az éves cselekvési terv kapcsolódását is beleértve -, majd a teljesítménymérés gyakorlatáról konzultáltak a magyar vendégekkel. Rendelkezésükre bocsátották a náluk végzett elégedettségi vizsgálatok kérdőíveit. A SCONUL (Society of College, National and University Libraries = a brit felsőoktatási és nemzeti könyvtárak bizottsága) statisztikai adatai alapján példákkal illusztrálták a benchmarking alkalmazását, és felhívták a figyelmet a SCONUL további módszertani dokumentumaira (például a Benchmarking Manual-ra), amelyeket jól lehetne hasznosítani a magyar felsőoktatási könyvtárakban is.

Az Essex megyei közkönyvtári hálózatban tett látogatások azt mutatják, hogy a projekthez közvetlenül nem feltétlenül szorosan kapcsolódó témákban is hasznos megoldásokat lehet megismerni. Chelmsfordban, a megyei könyvtárban Margaret Keeling és vezető munkatársai tájékoztatást adtak

-   a People’s Network (a közkönyvtárak internetre kapcsolását célzó kormányprogram) előzményeiről és társprojektjeiről;

-   az Essex Online projektről, amelynek célja a megyei önkormányzati szolgáltatások – köztük a könyvtári-információs szolgáltatások – közvetítése egy közös portálon (2005-re az összes szolgáltatásé) elektronikus formában;

-   a állampolgároknak szóló webes szolgáltatások kialakításának folyamatáról a SeamlessUK országos projekt részeként (ebbe a szolgáltatásba helyi, regionális és országos információkat kapcsolnak be);

-   a különböző szintű és típusú hálózati tanulási lehetőségeket kínáló Learn-Direct programról, valamint

-   ennek regionális változatáról, a LearnEast programról, amely öt szomszédos megyei önkormányzat együttműködésével folyik.

Vendéglátóink részletesen bemutatták a megyei könyvtári hálózat közösen épített on-line katalógusát (ELAN), amely a közös állomány alakítását, kezelését és mozgatását is segíti (az ellátórendszerben három megye működik együtt), és szó esett a brit könyvtárügy kiemelt programjának megvalósításáról, a hátrányos helyzetűek könyvtári és információellátásáról is (a hajléktalanszállókra, nyugdíjasházakba, a házhoz kötöttek számára helybe viszik a szolgáltatásokat, egy-egy számítógépes munkaállomást is felállítottak).

A projekthez szorosabban kapcsolódva az angol közkönyvtári statisztika (kiadja a CIPFA, a közpénzek elszámoltatásával foglalkozó hatóság) elemzésére is sor került az essexi közkönyvtári hálózat éves terveinek tükrében és más könyvtári felmérésekkel összevetve. A benchmarking tapasztalatai azt mutatják, hogy az adatokat egyrészt főként a megyén belül, másrészt pedig Essex megye és más angliai megyék viszonylatában is célszerű (a 2001-ben megfogalmazott országos normatívák felhasználásával) összevetni. (Az angol kollégák hasonló eljárást javasoltak a veszprémi megyei könyvtár számára is.)

Ismét itthon: felmérések, javaslatok kidolgozása
és az angol kollégák látogatása

A projekt következő szakaszában a két részt vevő magyar könyvtárban felmérésekre került sor a használók elégedettségének vizsgálatára (szempontjai: az állomány, a tájékoztatás, a használat és a használók képzése). Folytatódott a könyvtárosok továbbképzése a stratégiai tervezés, a minőségbiztosítás és teljesítménymérés területén. Kétszer került sor tréningre Skaliczki Judit és Zalainé Kovács Éva vezetésével. A felmérések eredményeként mindkét könyvtár elkészítette szolgáltatásfejlesztési javaslatának első változatát, különös figyelmet fordítva egymás szolgáltatásainak a használatára. Később, egy kiegészítő vizsgálat során az egyetemisták könyvtárhasználatát vizsgálták a megyei könyvtárban, valamint azokat az olvasókat kérdezték meg, akik a megyei könyvtár beíratkozott olvasói, de használják az egyetemi könyvtárat is.

A harmadik tanácskozás alapját 2003 novemberében már ezeknek a felméréseknek és javaslatoknak a dokumentumai képezték. Megszületett a két magyar könyvtár közötti együttműködési megállapodás első változata is. Világossá vált, hogy a felmérés eredményei nyomán módosítani kell az intézmények stratégiai terveit. Az angol kollégák azt tanácsolták, hogy a könyvtárak válasszák ki azokat a teljesítménymutatókat, amelyek számukra valóban fontosak, és amelyek más könyvtárakkal való összehasonlításra is alkalmasak, és felhívták a figyelmet a mennyiségi és minőségi mutatók összehangolására – ez ugyanis a projekt egyik legfontosabb célja. Úgy látták, hogy célszerű kevesebb, de megvalósítható fejlesztési célt kitűzni. (A prioritásoknál fontos szempont lehet például az, hogy a felhasználók számára mely célok a legfontosabbak, mely területeken várható külső – ti. központi – támogatás, milyen erőforrások szükségesek a megvalósításhoz stb.). A személyi feltételek javításához regionális tréningeket, rövid kurzusok szervezését látták szükségesnek a szolgáltatások fejlesztése érdekében.

A későbbiekben a használói felmérést mindkét könyvtár megismételte egy nagyobb mintán, a kérdőívet szükség szerint saját igényeihez igazítva.

Előzetes eredmények

A két könyvtárban munkacsoport alakult a beszerzések összehangolására. Mindketten továbbra is alapvetően a gyűjtőkörüknek megfelelő állományt szerzik be, de egyes, a regionális ellátás szempontjából fontos területeken – és a profilok összemosódása miatt – ésszerű összehangolniuk beszerzéseiket. A bölcsészettudományi oktatás igényeinek jobb kielégítése érdekében a megyei könyvtár számára hasznos lenne, ha a bölcsész tanszékektől megkaphatnák az ajánlott irodalom jegyzékeit. Ezek összegyűjtésére az egyetemi könyvtár vállalkozott; hasonló igénylistát kérnek a megyei könyvtár munkatársai a videodokumentumok beszerzéséhez (ezek biztosítását a továbbiakban teljességgel a megyei könyvtár vállalja).

A szolgáltatások fejlesztésének megtervezésénél többnyire olyan területek élveznek majd elsőbbséget, amelyek fejlesztéséhez külső támogatás várható. Felmerült például

-   a két könyvtár közös felkészülése a hátrányos helyzetű olvasók ellátásával kapcsolatos NKÖM-pályázatra (esetleg közös pályázat benyújtása), együttműködés a városi szociális szolgálattal, igény esetén a dokumentumok házhoz szállításának megszervezése;

-   javaslat összeállítása a megyei könyvtárban a kistelepülési könyvtárak ellátásának fejlesztésére;

-   gépbeszerzési terv készítése a számítógépes szolgáltatások fejlesztését elősegítendő, és

-   egyéb, az intézmények számára bevételt hozó szolgáltatások kidolgozása (pl. technikai eszközök kölcsönzése).

A két könyvtár együttműködése ennél jóval szélesebb körű:

-   Útmutatót készítenek az egyetemi könyvtárban található, bölcsészettudományi forrásokat tartalmazó on-line adatbázisokról, és tisztázzák, hogy az egyetemi könyvtár hálózati szolgáltatásait milyen feltételek mellett vehetik igénybe a megyei könyvtár olvasói, és viszont.

-   Megállapodást dolgoznak ki arra nézve, hogy az egyetemi hálózaton szolgáltatott elektronikus könyvekhez és folyóiratokhoz a megyei könyvtár olvasói hogyan és milyen feltételekkel férhetnek hozzá.

-   Tervezik, hogy a későbbiekben az olvasókról közös számítógépes nyilvántartást működtetnek.

-   Közös tanfolyamok indításán is gondolkodnak, különösen a számítógép- és internethasználat területén (esetleg távoktatási formában is).

-   Az egyetemi könyvtár felvetette, hogy az Aleph-rendszer gyarapítási moduljának használatával távmunkára is nyílna lehetőség az új beszerzések katalogizálására.

A 2003. novemberi látogatás az angol szakértők számára kitekintéssel is szolgált. A Könyvtári Intézetben tájékoztatót hallgattak meg a települési könyvtárak helyzetének alakulásáról a könyvtári statisztika tükrében, továbbá a Debrecenben, Egerben és Szolnokon folyó, a közkönyvtárak és a felsőoktatási könyvtárak munkatársai által közösen lebonyolított könyvtári marketingvizsgálat közbenső tanulságairól. Sikerült egy-egy könyvtárlátogatást is beiktatni az angol vendégek programjába: egyikük a FSZEK egyik régióközpontjába (Kőbányára), másikuk pedig a Budapesti Műszaki Egyetemre (BME-OMIKK) látogatott el.

Egy ilyen projekt alkalmat ad arra, hogy két egymás mellett működő könyvtár munkatársai felmérjék az együttműködés konkrét lehetőségeit, s az együttműködés a szolgáltatások színvonalának emelése mellett ésszerűsítéshez és megtakarításhoz is vezethet.

A projekttervben kitűzött célok teljesítése előreláthatólag változásokat fog hozni a részt vevő intézmények működésében. Megoldásaik és gyakorlatuk modellként szolgálhat majd a hasonló típusú intézmények számára és az együttműködésükhöz. A záró konferencián 2004 júniusában, Veszprémben a résztvevők és a szakértők előadásaiból a szélesebb szakmai közönség is részletesen tájékozódhat a projekt menetéről, a felmerült problémák megoldásáról, a vizsgálati eredményekről és a tanulságokról egyaránt.

A Könyvtári Intézet az egyetemi és a megyei könyvtári irányelvek összeállításához, a NKÖM pedig az átfogó Könyvtári minőségfejlesztési program 21 lebonyolításához használja fel ennek a British Council által támogatott projektnek a tapasztalatait. A projekt dokumentumai a Könyvtártudományi Szakkönyvtár gyűjteményébe kerülnek.

Címkék