1. Ramháb Mária könyvtárigazgatóval
a könyvtárak feladatairól
Kecskeméten a vonatról leszállva az ajánlott útirányt követtem, majd a város szívében kerestem a Katona József Megyei Könyvtárat. A Piaristák terére érve egy épület füstüvegén aranyló felirat vonzotta a tekintetem: “Könyvtári kávézó” – ékes betűi ezt hirdették, és már tudtam, hogy jó helyen járok. Később egy kis könyvtári séta után ebben a kávézóban beszélgettem Ramháb Mária igazgatónővel, és megbizonyosodhattam arról, hogy nemcsak az épület külseje kecsegtet a tudásanyag megszerzésének magas színvonalú lehetőségével, hanem belépve is otthonos körülményeket, modern technikai eszközöket és szakértő munkatársakat talál az olvasó.
– Hogyan született az Európai Információs Pont létrehozásának ötlete a könyvtáratokban?
– A Külügyminisztérium 1999-ben kezdte meg az Európai Információs Pontok létrehozására irányuló programot. Ez pályázati formában zajlott, megyei önkormányzatok, illetve a megyében működő szervezetek részére. Első évben a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat nem jelentkezett a pályázatra, ekkor a pályázó MTESZ kapta a támogatást. A következő évben azonban már szorgalmaztuk ezt a lehetőséget, és nyertünk is. A pályázat elbírálási szempontjai komoly feltételeket szabtak. Egy formailag és tartalmában is sok szempontból körülhatárolt szolgáltatásként kell megjelennie ezeknek a Pontoknak. Már az utcáról jól látható feliratokat kell kihelyezni, és egyszerű, semmiféle külön kötöttséget nem tartalmazó, ingyenes szabadon hozzáférhető, könyvtári beiratkozás nélkül igénybe vehető szolgáltatást kell nyújtani.
A Bács-Kiskun Megyei Európai Információs Pontot a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat, a Katona József Megyei Könyvtár és a Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Kht. közösen hozta létre 2000. augusztus 23-án. A működésben érvényesül a feladatmegosztás. Mi a támogatásunkat a Külügyminisztériumtól kapjuk. Külön támogatást nem kapunk a fenntartótól, viszont több olyan programban részt veszünk, melyet az önkormányzattal közösen szervezünk. A népszavazási kampány idején több közös akciónk volt.
– Hogyan illeszkedett ez a szolgáltatás a már meglévő könyvtári szervezetbe?
– A már meglévő szolgáltatások közé úgy kellett beilleszteni, hogy az az érték semmiképpen ne vesszen el, hogy az EIP egy könyvtárban működik és nem külön irodahelyiségben, önálló szervezetként. A 19 megyeszékhely közül mindösszesen 3 megyei könyvtárban létezik ilyen: Békéscsabán, Kecskeméten és a később csatlakozott Szolnokon. Veszprémben csak helyileg található az EIP a könyvtárban, de nem része annak. Nálunk elég egyértelmű volt, hogy ugyan egy formailag is hangsúlyozottan külön szolgáltatást hozunk létre, de mindenképpen integráljuk a könyvtárba. Ez a speciális gyűjtemény a könyvtár dokumentumhátterével szolgáltatóképes igazán. Ha valaki elkezd kutatni, valószínűleg kapcsolódó információkra is szüksége lesz, így az EIP elhelyezésénél a rokon területeket vettük figyelembe. Az Infotékában kapott helyet különgyűjteményként, ahol a teljes jogi anyaghoz, a vállalkozási és gazdasági témájú dokumentumokhoz és a turisztikai információkhoz jól illeszkedik. Külön számítógép áll rendelkezésére az olvasóknak az EU-s tájékozódáshoz, és ezt nem kell előre lefoglalni, mint a többi terminált. A technikai eszközökhöz – fax, tv, video, számítógép – a Külügyminisztériumtól kaptunk támogatást.
A megyei könyvtárakban ezeknek a Pontoknak jó helye van. Nemcsak a hatékony szolgáltatások lehetősége miatt, hanem a szakemberek szempontjából is. Első perctől kezdve kijelöltük azt a két munkatársat, akik ezzel a témával foglalkoznak. A szolgáltatások minősége, megbízhatósága azonban azon is múlik, hogy a könyvtár egésze felvállalja ezt a feladatot. A szakértelem nemcsak a Külügyminisztériumtól követelmény, hanem egyszerűen nélkülözhetetlen. Könyvtáron belül egyértelműen pozitív hatása van az EIP-nek. Több munkával jár, komoly felkészültséget és rugalmasságot igényel, de igen pozitív értelemben vett kihívás. Jó szervezetek jól reagálnak az ilyenfajta kihívásokra. Egyben egy lehetőség arra, hogy a könyvtár mint intézmény ott legyen a sikeres szolgáltatók között. A megye egész könyvtári hálózatával tartjuk a kapcsolatot, együttműködünk velük, hiszen a legfontosabb, hogy az embereknek a tájékozódásban minél többet tudjunk segíteni.
– Előbb a megyei szintű együttműködést említetted. Hogyan működik ez a nálatok?
– A Külügyminisztérium 2000-től már meghívásos pályázat formájában kezeli a programot, hiszen stabilizálódtak ezek a Pontok, és rengeteg programot bonyolítanak le. Szintén pályázati lehetőség volt az alpontok kialakítása. Megyénkben Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas és Solt csatlakozott hozzánk. Velük célirányosabb a kapcsolat. A Külügyminisztérium közkönyvtári programján is több községi és városi könyvtár nyert a megyében – Kiskőrös, Kiskunmajsa, Tiszakécske például –, és velük is tartalmas szakmai együttműködésünk van. Információs egységcsomagokkal, rendezvényekkel segítjük azonban a kisebb településeket is azokból a forrásokból, amelyekkel mi rendelkezünk.
– Mi a tapasztalatod, hogyan befolyásolta a könyvtár látogatottságát az Európai Információs Pont működése?
– A közkönyvtáraknak rendkívül fontos feladata, ha lehet így fogalmazni: küldetése, hogy olyan, a társadalom széles körét érintő valós programokban vegyen részt, melyek által az emberek egyértelműen érzik és tudják, hogy a könyvtárba érdemes bejönni. Érdemes azért, mert ott megfelelő tájékoztatást, a problémájuk megoldásához javaslatokat kaphatnak. Egy-egy ilyen új program meghonosítása teljesen új érdeklődőket hoz a könyvtárba, hisz az emberek azért jönnek be, mert valamilyen kérdésben információt, ahhoz kapcsolódó dokumentumokat, segítséget várnak. De nemcsak új rétegeket hozott be intézményünkbe az EIP, hanem a meglévő olvasók új igényeit is kiszolgálja. A régi olvasóink is óhatatlanul részesei lettek ennek a szolgáltatásnak. Nagyon fontos arra figyelni, hogy melyek azok a kérdések, melyekben ténylegesen egy széleskörű társadalmi réteg szeretne tájékozódni. Főleg ha egy, az egész országot érintő kérdésről van szó, mint például az uniós csatlakozás.
– Hogyan vettetek részt az EU-népszavazást megelőző kampányban?
– Számunkra elképzelhetetlen volt, hogy a mostani kulcsfontosságú kérdések közül éppen az uniós csatlakozásra való felkészülésben ne vegyünk részt. Az állampolgárok tájékoztatásán kívül még egy fontos feladatunk volt. Nemcsak a kampány idején, hanem kezdettől fogva nagyon sokat tettünk azért, hogy a döntéshozók minél többen felismerjék a könyvtárak sokoldalú szerepét az állampolgárok eredményes tájékoztatásában. Az európai uniós csatlakozás eddigi egyik legfontosabb pillanatát, a csatlakozási dokumentum aláírását a könyvtári kávézónkban kivetítőn láthatták az olvasóink. A könyvtár feladata az is, hogy az adott pillanatra próbáljon odafigyelni. Több ember itt élte át ezt a jelentős eseményt.
– Hogyan látod Magyarország Európai Uniós tagságának hatását a könyvtárak helyzetére?
– Úgy hiszem, sok lehetőséget nyit meg a csatlakozás. Talán a leglényegesebb az európai könyvtárakban dolgozók gondolkodásmódjának, az ottani munka rendszerének a megismerése. Ez jelenti a lakosság megnyerésének azt a tudatosságát is, amely által ezek a könyvtárak a legjobbak szeretnének lenni a szolgáltató intézmények között. Ebben a vonatkozásban kiemelkedő nemzetközi eredmények vannak. Ilyenek többek között a brit, a holland és a dán példák. Remélem, hogy a jövőben szélesebb körben lesz lehetőség az együttműködésre és arra, hogy a szemléletváltáshoz egyfajta közös szakmai gondolkodás által jussanak el a magyar könyvtárosok. Természetesen ezek a kapcsolatok nem most kezdődnek, de sajnos ma még szűkkörűek. Remélem, megsokszorozódnak a lehetőségek, többen tudnak utazni, látni és együttműködni. Nem azt mondom, hogy nincs lehetőség mások tapasztalataival megismerkedni, hiszen hozzá lehet férni a nemzetközi eredményekhez. Azt hiszem azonban, érezhető a különbség aközött, amikor az interneten megnézek egy honlapot vagy letöltök egy dokumentumot, vagy mikor személyes kapcsolat révén a megélt élmények, tapasztalatok alapján születnek ilyen ismeretek. Ehhez természetesen sokat kell tenniük a magyar könyvtárosoknak. Önálló munkavégzésre, kapcsolatteremtésre és magasabb szintű nyelvtudásra, kommunikációs készségre van szüksége sok szakembernek. Bízom benne, hogy ez a folyamat jó irányban halad és felgyorsul. Gondolkodás- és szemléletmódváltás szükséges ahhoz, hogy értsük a külföldi kollégák törekvéseit. Nemrégiben az OSZK-ban tartott “A stratégiától a cselekvésig” című, a könyvtárak fejlesztéséről szóló brit–magyar konferencia tapasztalatai is azt mutatták, hogy mennyire más szempontból nézik külföldi kollégáink ugyanazt a dolgot. Nem a könyvtárak fejlesztését és a könyvtárak fontosságát hangsúlyozzák elsőrendűen, hanem folyamatosan feladatok, programok megvalósításán dolgoznak. Ezek a programok a döntéshozók, a kormány részéről magas támogatottságúak. Ez hallatlanul fontos ahhoz, hogy meg tudjuk értetni, miért van egy programnak jó helye a könyvtárban. A legutóbbi brit siker, a People’s Network, ami a közkönyvtárakban internetes hozzáférést, az állampolgárok részére internetes tanfolyamokat jelentett, szintén nagyon tanulságos. Ezeket a magyar könyvtárak is fontosnak tartják és eredményeket is elértek e téren. Tehát látszólag túl sok különbség nincs, két dologban mégis óriási. Az angolok ezt nagyon pontosan és precízen, az ország egészére nézve meg tudták szervezni. Nem egyes könyvtárak mutattak fel kiugró eredményeket, hanem a könyvtári hálózat egésze. Ahhoz, hogy átütő sikereket érjenek el, és komoly odafigyelést kapjanak, országos összefogásra volt szükségük. A másik különbség, hogy amikor országos szinten megnyerték a projektet, a saját rendszerükön belül már nem a versengés, hanem az együttműködés volt a hangsúlyos. Nem tovább pályáztatták a résztvevőket, hanem a megszerzett pénzekből megtervezték a hálózaton belüli arányos támogatást. Van még mit tanulnunk tőlük!
– Ezen célok elérése érdekében személyesen is részt veszel a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma stratégiájának megvalósításában mint az egyik munkacsoport vezetője. Milyen terveitek vannak?
– A minisztérium stratégiai célkitűzései között kiemelten hangsúlyos szerepet kapott az Európai Uniós csatlakozás mellett a regionális, kistérségi könyvtári ellátás fejlesztése. Úgy gondolom, hogy ezt ténylegesen előtérbe kell helyezni, mert ha nem alakul ki megszervezett és sokkal hatékonyabb, kistelepülésekig eljutó könyvtári szolgáltatás, akkor a rendszer teljes egészében nem tud majd teljesíteni. Az természetes, hogy ez a fejlesztés nagyobb könyvtáraknál indult el, hiszen egy szolgáltatási rendszer fölfelé soha nem működik, de természetesen lefelé sem tud működni, hogyha a kistelepülési könyvtárak modelljei nem kerülnek kidolgozásra, és a rendszer egésze nem alakul át. Bízom benne, hogy a minisztérium stratégiájában szereplő nagyon fontos terület az elkövetkezendő időben konkrét gyakorlati megvalósításokra példát fog mutatni. Remélem, hogy az általam vezetett munkacsoportnak sikerül egy olyan több lábon álló rendszert kidolgoznia, amely valóban átütő erejű lesz a kistelepülések ellátása tekintetében. Figyelemmel kell lennünk a napirenden lévő közigazgatási reformra. Arra, hogy hogyan alakul a kistérségek és a megyék szerepe, hogyan fognak működni a régiók. Mindezért nagyon nagy szükség van arra, hogy folyamatosan nyitottan tájékozódjunk, és együttműködésben legyünk a döntéshozókkal. Ők végül nélkülünk is dönteni fognak ezekben az ügyekben, de nem mindegy, hogy szakmai véleményünkkel, érdekképviseletünkkel mi is részesei leszünk-e a döntéselőkészítésnek. A tájékozódás már csak azért is elengedhetetlen, hogy megértsük: történnek majd minket is érintő változások. Hiszen ezeket a változásokat nem lehet figyelmen kívül hagyni. Ha mindezeket sikerül összhangba hozni szakmai törekvéseinkkel, célkitűzéseinkkel, akkor sikeres programot valósíthatunk meg.
* * *
2. Szűcs Margit könyvtárossal
az EIP működéséről
– Milyen jellegű az EIP dokumentumállománya?
– Az EIP dokumentumállományának alapja a Katona József Könyvtár Európai Uniós különgyűjteményéből származó állomány volt, melynek további célirányos és a felhasználók igényeihez igazodó bővítése folyamatos. Kiadványokkal és információkkal az Európai Bizottság Magyarországi Delegációja is támogat bennünket. Szolgáltatásaink működtetésének további fontos alapjai könyvtárunk technikailag korszerű informatikai hálózata, technikai eszközei és a könyvtár szakképzett információközvetítő szakemberei. Állományunk nagy részét a hagyományos, nyomtatott dokumentumállomány teszi ki: az Európai Uniós szakirodalom, turisztikai szakkönyvek, időszaki kiadványok, jelentések, konferenciabeszámolók, prospektusok, plakátok. Az elvihető leporelló térképek például a gyerekek körében is nagyon népszerűek. Mindezek együttvéve jelentik információközvetítő szolgáltatásunk alapvető bázisát. Gyűjtőkörünkben az uniót bemutató általános témakörök – olyanok, mint például EU-történet, EU-tagállamok, EU-intézményrendszer – mellett kiemelném a mezőgazdasági jellegű kiadványokat, hiszen megyénk mezőgazdasági régióban található, így a nekünk feltett uniós kérdések nagy számban erre a területre vonatkoznak.
Az információs pont munkáját mezőgazdasági jellegű referenszkérdések, gazdafórumok szervezése tekintetében Török Tamás mezőgazdasági szakvégzettséggel rendelkező kollégánk segíti.
– Gondolom, a nyomtatott dokumentumok mellett az elektronikus információforrások is népszerűek.
– Az elektronikus információforrások igénybevétele még nem annyira jellemző. Felhasználóink többsége még mindig a nyomtatott dokumentumokat részesíti előnyben. Az elektronikus információforrásokat elsősorban a nyelvtudással rendelkező látogatóink használják: diákok, pedagógusok, valamint az olvasók megbízásából a tájékoztatást végző könyvtárosok. Közülük az egyik legjelentősebb az Euro Info Service által szolgáltatott magyar nyelvű Európa Szerver. A tájékoztatásban fontos információforrásaink ezen kívül az Európai Unió hivatalos honlapja, az Európai Unió magyarországi intézményeinek honlapjai, valamint a magyar minisztériumok honlapjai. Ezek közül kiemelném a Külügyminisztérium és a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium internetes szolgáltatásait. A weboldalak mellett az információs pont állományába tartoznak még a különböző multimédiás és CD-ROM-adatbázisok: Eurostat, PRESSDOK, vagy az elsősorban gyerekeknek készített EURO-Poly és a Hello Europe CD-k.
Elektronikus hírleveleink közül a BRUXINFO és az EUROATLANTI Hírlevél számait emelném ki, melyek olvasóink körében is közkedveltek.
Jogi kérdésekben vagy az EUR-LEX-ről keresünk információkat, vagy az egyetemeken működő Európai Dokumentációs Központoktól kérünk segítséget. Itt szeretném megemlíteni és egyben megköszönni a Delegáció kommunikációs munkatársainak, az országban működő információs pontok kollégáinak, valamint a szegedi és debreceni dokumentációs központok kollégáinak a segítséget.
– Milyen témakörök iránt érdeklődnek leginkább a látogatók?
– Ez érdekes kérdés. Attól függ, hogy ki a kérdező. Több korcsoportba és a társadalom különböző rétegeibe tartozó olvasó használja az Európai Információs Pontot. A diákok és az oktatók általában nyelvtanulási és képzési pályázatok, lehetőségek iránt érdeklődnek. Egyébként ezeket az anyagokat, pályázati plakátokat elküldjük az iskoláknak is. A felsőoktatási intézmények tanulói évfolyamdolgozatokhoz, szakdolgozatokhoz kérnek speciális információkat. Az állampolgárok a legkülönbözőbb, szakmájuknak vagy munkaterületüknek, esetleg érdeklődésüknek megfelelő kérdésekkel keresnek meg bennünket. Főként mezőgazdasági, pénzügyi témájú, valamint környezetvédelemmel kapcsolatos kérdéseket kapunk. A kérdéseknél megfigyelhető, hogy látogatóink érdeklődése egyre témaspecifikusabb, vagyis a “Mi a különbség az Európai Tanács és az Európa Tanács között?” helyett már az unióban felállítandó ügyészségek tervezetére, a díszállat-kereskedés megnyitásához szükséges előírásokra vagy a libatoll szabványméretére kíváncsiak.
A vállalkozók részéről is nagy az érdeklődés az Európai Információs Pont szolgáltatásai iránt. Az EU-konform vállalkozásokkal, szabványokkal kapcsolatos kérdések megválaszolásában több Kecskeméten működő szakmai képviselettől, kamarától tudunk segítséget kérni.
A kérdéseket vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a célirányosan, egy adott témáról információt gyűjtő, illetve kereső látogatóink száma megnőtt. A technikai jellegű kérdések száma – mint például az információs pont nyitva tartására, technikai szolgáltatásainkra vonatkozó érdeklődés – viszont csökkent. A látogatóink számát napi rendszerességgel mérjük, rögzítjük a referenszkérdéseket, valamint hogy az olvasók kutatásaikhoz, tájékozódásukhoz hány darab dokumentumot használtak fel az információs pont állományából, és külön mérjük az elektronikus információforrásokat igénybevevők számát is. A rendezvényeinken megjelent vendégeinket a beszámolókban regisztráljuk.
– A népszavazás előtti kampány idején hogyan alakult az érdeklődés?
– A látogatók száma többszörösére nőtt, nagyon sok kérdést kaptunk telefonon, levélben és e-mailben. Nemcsak a megyéből, hanem az ország más területéről is.
– Előbb a rendezvényeiteket említetted. A honlapotok is naprakészen hirdeti ezeket az eseményeket.
– Különös figyelmet fordítunk a rendezvényekre. A szakmai fórumok mellett információs standunkkal a megye és a város programjain is részt veszünk. A legfrissebb statisztikánk szerint idén január és április között 40 rendezvényünk volt. A lakosság részére havonta szervezünk az unió működését, politikáját bemutató fórumokat. Nemrég az EU elnökségeit és azok programjait bemutató előadássorozatot tartottunk. Szakmai fórumainkat, képzéseinket szakmai szervezetek és civil egyesületek együttműködésével szervezzük, a civileknek tartott legutóbbi rendezvényünk az európai és a magyar civil társadalom működésének összehasonlításáról, a támogatási és pályázati lehetőségekről szólt.
Megyénkben nagyon népszerűek mezőgazdasággal foglalkozó szakmai fórumok. A termelőknek célzott, főleg a borászattal kapcsolatos rendezvények megszervezéséhez a kamarától és az országos szakmai intézményektől kaptunk segítséget és előadókat. Ezek a rendezvények nagyon fontosak és egyben sikeresek is, hiszen a mezőgazdaságból élők létkérdéseiről szólnak. Igyekszünk, hogy a programjaink témáját a hozzánk beérkező leggyakoribb, illetve legkeresettebb témakörök határozzák meg. Például az euró bevezetése után pár hónappal az unió új valutájáról rendeztünk tájékoztató fórumot. Könyvtárosok részére is szerveztünk továbbképzéseket. Főként az európai uniós témában történő tájékoztatást segítő információforrásokról tájékoztattuk őket. A tanulók ismereteit a könyvtárunkban tartott európai uniós órák bővítik. Kiállítások, játékos vetélkedők is várják a gyerekeket. A közelgő Madarak és fák napja alkalmából az Európában honos madarakról lesz vetélkedő. Májusban, az Európai Nemzeti Parkok napja alkalmából érdekes és látványos előadást szervezünk, melyre az Állatkertből hívunk vendéget.
Szolgáltatásainkkal nemcsak a könyvtárban, hanem a megyében megrendezett fesztiválokon is találkozhatnak az érdeklődők. Ilyenek a Kecskeméti Tavaszi Fesztivál, a Hírös Hét Fesztivál, a Széchenyivárosi Fesztivál és Búcsú, a keceli Flóra Virágfesztivál, az Arató Fesztivál, az őszi Majsai Napok. A fesztiválokon, a többi résztvevővel ellentétben, nem édességeket, hanem kisebb ajándékokat adunk, ha a játékosok megválaszolják az unióval kapcsolatos kérdéseinket! Ezek a játékok felnőttek számára is érdekes feladatok: ilyenek az EU-TOTÓ, EU-LOTTÓ és a kirakós játékok.
– Gratulálok ehhez a sokrétű és tartalmas tevékenységhez. További sikeres programokat kívánok!