Interjú Bálint-Pataki Józseffel, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnökével

Kategória: 2004/ 6

- Kérjük, hogy adjon képet olvasóinknak arról, hogy a rendszerváltozás óta eltelt másfél évtizedben milyen fő tendenciák, folyamatok jellemezték a határon túli magyarság kulturális, könyvtári életét!

- A XX. század eseményei (két világháború, a háborúkat követő határváltozások, az 1920-as, az 1947-es békeszerződések, rendszerváltások) nem kedveztek annak, hogy a meglévő könyvtárak modern nemzeti könyvtárhálózattá szerveződjenek. A határváltozások következtében a magyar könyvtárak jelentős része a szomszédos államok fennhatósága alá került. Gyűjteményeiket, főleg a II. világháború után – az egyháziak egy részének kivételével – államosították, és szakmai felügyeletüket, irányításukat is a szomszédos államok kulturális kormányzatai alá rendelték. Bár a II. világháború után a szomszédos államokban is nagy számban hoztak létre állami közkönyvtárakat, ez azonban azt eredményezte, hogy a korábbi önálló magyar könyvtárak gyakorlatilag megszűntek. Gyűjteményeik beolvadtak a többségi könyvállományba, nemegyszer zúzdába kerültek vagy eltűntek a raktárak mélyén.

A XX. század utolsó évtizede a határon túli könyvtárak számára is fordulatot hozott, ugyanakkor feltárta a szomorú valóságot is. A szomszédos országok könyvtárainak magyar könyv- és dokumentumállománya amellett, hogy hiányos, nagy része elavult, illetve elhasználódott. A könyvtárak jelentős részében nincs, tökéletlen vagy diszkriminatív a magyar állomány gyarapítása, a hiányzó dokumentumok pótlása. A térség rossz gazdasági helyzetéből adódóan ezek a tünetek az utóbbi években még politikai indíttatás nélkül is erősödtek, illetve erősödnek. A gyűjtemények jogi és financiális helyzete egyaránt bizonytalan. Némi stabilitásról csak azon magyar állománnyal rendelkező könyvtárak esetében beszélhetünk, amelyek állami-önkormányzati fenntartásúak. A magyar könyvállomány azonban ezek közül is csak ott van biztonságban, ahol a lakosság nagy többsége magyar, illetve magyar többségű az önkormányzat is. A szomszédos országokban nem volt magyar nyelvű könyvtárosképzés, továbbképzés, ennél fogva nincs elegendő szakképzett magyar könyvtáros. Hiányzott a magyar nyelvű könyvtári szaksajtó, gondot jelentett a térségi szakmai kapcsolatok hiánya, a magyar könyvtárosok szervezetlensége.

A ’90-es évek első felében (olykor még ma is) spontán módon, többnyire magánkapcsolatok alapján nagy mennyiségben érkeztek könyvadományok Magyarországról a határon túli térségekbe, amelynek hatása (főleg a lélektani) nem lebecsülendő, ugyanakkor az is tény, hogy a kiszállított könyvek jelentős része erősen elhasználódott vagy elavult. A kiadók nemegyszer a fölös (Magyarországon már eladhatatlan) könyveiktől is a jótékony adományozás ürügyén igyekeztek megszabadulni. Bár kétségtelen, hogy a könyvtárak állománya valamelyest bővült, és létrejöttek könyvtárak olyan településeken, intézményekben is, ahová korábban még a magyar könyv is alig jutott el, ez a támogatási és könyvtárfejlesztési módszer aligha felelhetne meg a korszerűség, és különösen nem a XXI. század követelményeinek.

- Milyen elütő tendenciákat, jellegzetességeket lát Ön a könyvtárügyben a Kárpát-medence különböző területein?

- A könyvtárak állapota, könyvállománya a hasonlóság ellenére régiónként eltéréseket mutat. Különösen leromlott állapotban vannak a könyvtári épületek Kárpátalján. A Vajdaság esetében a könyvállomány rendkívüli mértékben elhasználódott, és nagyon hiányos. Az állománygyarapítást, az új magyar nyelvű könyvek beszerzését nagy mértékben akadályozta, hogy a délszláv állam a ’90-es években hosszú évekig nem engedélyezte könyvek bevitelét Magyarországról. Még adományok útján sem lehetett enyhíteni a hiányosságokat, mint történt ez más régiók esetében. Modern technikai eszközök (fénymásoló, fax, számítógép stb.) a kilencvenes évek elején úgyszólván nem léteztek a határon túli könyvtárakban. Bár történtek fejlesztések, érezhető az előrelépés, de a könyvtárak jelentős része ma sem rendelkezik ezekkel az eszközökkel. Ezek nélkül pedig modern könyvtári hálózat kialakítása lehetetlen.

- Intézménye az imént vázolt helyzet szerint működik. Milyen visszacsatolásokat kapnak? Hogyan érzékelik, érzékeli Ön, ha “jó úton” járnak? Hogy a hivatal azt (is) teszi, amit a határon kívüli magyarság valóban el is vár, amire valóban szüksége is van? Vannak-e az Ön látószögéből speciális vonásai a határokon túli magyar könyvtárügynek? Vagy az általános tendenciák jellemzők itt is?

- A fenti alaphelyzetből kiindulva 1996-ban a békéscsabai könyvtáros találkozón megalakult Kisebbségi Magyar Könyvtárosok Tanácsa beadványban kérte a művelődési szaktárcától a határon túli magyar könyvtárak rendszerszerű támogatását. A határon túli magyar könyvtárügyet egészében átfogó koncepció és támogatási rendszer kimunkálására a művelődési szaktárca szakmai bizottságot hozott létre az Országos Széchenyi Könyvtár, a Debreceni Egyetem Központi Könyvtára, a Zala Megyei Könyvtár, a Békés Megyei Könyvtár, az Informatikai és Könyvtári Szövetség, a Magyar Könyvtárosok Egyesülete, valamint a minisztérium közgyűjteményi és kisebbségi főosztályainak vezetőiből, képviselőiből. A szaktárca Határon Túli Magyarok Főosztálya 1997-ben a költségvetés közművelődési keretéből 5 millió forintot különített el, amely a következő években folyamatosan növekedett, és jelenleg 12 millió forint összegben nevesítve jelenik meg. Ezt kiegészíti a NKÖM Könyvtári Osztályának évi 5 millió forintos keretösszege, illetve a határon túli könyvtárak könyvellátását segítő Pro Hungaris Kulturális Értékközvetítő Alapítványnak juttatott évi 15 millió forint, ami azt jelenti, hogy a NKÖM jelenleg a költségvetési forrásokból évente 32 millió forint összeget biztosít rendszeresen a határon túli magyar könyvtárak és könyvtárügy támogatására. Az Illyés Közalapítvány 1990-2002 között 98 pályázatra összesen 26 597 122,- Ft összeget folyósított, illetve a Nemzeti Kulturális Alapprogram Könyvtári Szakkollégiuma és a Magyar Tudományos Akadémia is támogatta a határon túli könyvtárakat. (Az általuk juttatott támogatások adatai nem ismertek.)

A jelenleg ismert adatok alapján 1990-2003 között állami költségvetési forrásokból közvetlenül vagy közvetetten összesen mintegy 220-230 millió forint támogatás szolgálta a határon túli magyar könyvtárhálózat kialakításának, fejlesztésének ügyét.

A szaktárca főosztálya a szakmai bizottsággal, a Kisebbségi Magyar Könyvtárosok Tanácsával egyeztetve 1997-ben meghívásos pályázatot hirdetett a határon túli könyvtárak számára. A magyarországi megyei könyvtárak komplex feladatköréhez hasonlóan könyvtári rendszerközpontok, módszertani báziskönyvtárak kialakítását határozta meg célul. A pályázó könyvtáraknak vállalniuk kellett a könyvtári módszertani, képzési-továbbképzési, hálózati együttműködési, szakmai érdekképviseleti és információs szolgálati feladatok ellátását az adott régióban. Kiemelt feladat volt az informatikai fejlesztések (internetvonal létesítése) és a régió könyvtárügyének összefogott, összehangolt felvállalása.

A pályázaton részt vevő könyvtárak fejlesztéseinek köszönhetően kialakulóban vannak a határon túli magyar könyvtárhálózat korszerűnek mondható régióközponti alapintézményei. Mivel a fejlesztési program folyamatosan támogatást kapott, kiszámítható és tervezhető volt. A támogatott könyvtárakban jelentős fejlesztések történtek, kialakult az informatikai hálózat, saját honlapok, könyvtári hírlevelek, bibliográfiák készültek, a határon túli kiadványok egyre nagyobb mértékben kerülnek be a Magyar Nemzeti Bibliográfiába, megszokottá és mindennapossá vált az internet használata. A közművelődési könyvtárak területén Erdélyben három pillérű rendszer alakult ki a nagyváradi Könyvtári és Információs Központtal (a Bihar Megyei Könyvtárban), a kolozsvári Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvánnyal, valamint Hargita (Csíkszereda) és Kovászna (Sepsiszentgyörgy) megye központi könyvtáraival. Felvidéken a komáromi Duna-menti Könyvtár, Vajdaságban a zentai Thúrzó Lajos Közművelődési Központ Könyvtára vállalta a feladatokat. Kárpátalján az ungvári Megyei Könyvtár Magyar Osztálya keretében működik a program, és talán a Beregszászi Városi Könyvtárban is elkezdődhet a fejlesztés a közeljövőben. Elképzelhető, hogy a Muravidéken ezt a szerepet a Bánffy Központ könyvtára vehetné át. A horvátországi kisebbségi magyar könyvtárügyért jog szerint a pélmonostori könyvtár felelős, amelynek azonban az infrastrukturális, a szakmai és a személyi feltételei meglehetősen hiányosak.

A támogatási és fejlesztési programnak köszönhetően a régiókban a tudományos könyvtárak is kaphattak támogatást: Felvidéken a somorjai Bibliotheca Hungarica, a kassai Fórum Társadalomtudományi Intézet könyv- és dokumentumtára, Erdélyben a marosvásárhelyi Teleki Téka, az Erdélyi Múzeum Egyesület és Kriza János Néprajzi Társaság könyvtárai. Kárpátalján a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége mellett szintén elkezdte működését a Bibliotheca Hungarica, és várhatóan Zentán is kialakul a tudományos hungarica gyűjtemény. Korszerű és jól felszerelt tudományos könyvtárként is működik Burgenlandban az alsóőri Magyar Média és Információs Központ. Egyre bővülő állományukkal a hallgatók tanulmányait, az oktatók tudományos tevékenységét vannak hivatva segíteni a határon túl szerveződött magyar felsőoktatási intézmények – a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Magyar Főiskola, az Erdélyi Magyar Tudományegyetem, a Partiumi Keresztény Egyetem, a komáromi Selye János Egyetem, a Királyhelmeci Városi Egyetem – könyvtárai. (Jelenleg nem ismeretes a határon túli magyar könyvtárak pontos száma és megannyi adata. A NKÖM megbízásából jelenleg folyamatban van az MTA Kisebbségkutató Intézete által koordinált felmérés, amelynek keretében intézményi katasztert állítanak össze, s ez hamarosan pontos adatokkal szolgál a szomszédos országokban működő magyar vagy jelentős magyar gyűjteménnyel rendelkező könyvtárakról is.)

Jelenleg alacsony hallgatói létszámmal csak a Babeş-Bolyai Tudományegyetemen kapcsolt szakként folyik, a többi szomszédos államban viszont egyáltalán nincs magyar nyelvű könyvtáros szakképzés. A magyarországi egyetemeken, főiskolákon ugyancsak nagyon kevesen folytatnak tanulmányokat könyvtártudományi szakon, s a végzettek jórészt alig térnek vissza szülőföldjükre. Mivel a képzett könyvtárosok hiánya is nehezíti a könyvtárhálózat dinamikusabb fejlődését, az 1997-ben beindított fejlesztési programban kellő hangsúlyt kapott a határon túli magyar könyvtárosok szakmai képzése, továbbképzése. A szaktárca a támogatási keretből évente egymillió forintot különített el a magyarországi képzéseken való részvételre, továbbképzésekre, szakmai rendezvényekre, amelynek megállapodásban rögzített szakszerű felhasználásával a Magyar Könyvtárosok Egyesületét bízta meg. Általánosan elterjedtek a magyarországi és helyi szakemberek közreműködésével szervezett, szülőföldön rendezett szakmai találkozók, képzések, amelyek nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy több határon túli régióban (Erdély, Vajdaság, Kárpátalja) is létrejöttek a könyvtárszakmai szervezetek (könyvtáros egyesületek), amelyek testületileg is csatlakoztak a Magyar Könyvtárosok Egyesületéhez. Évente jelentős azoknak a száma, akik Magyarországon vesznek részt az OSZK, a MKE és a megyei könyvtárak által szervezett tanfolyamokon, képzéseken (pl.: számítástechnikai ismeretek, pályázás-módszertani ismeretek, könyvtármenedzselés, drámapedagógia, EU-információk stb. témakörökben), országos rendezvényeken, mint például a könyvtáros vándorgyűlések stb. Az elmúlt közel másfél évtizedben a testvérkönyvtári kapcsolatok sokasága alakult ki. Több hazai megyei és városi könyvtár (például Békés, Zala, Somogy, Szabolcs, Hatvan, Sárospatak stb.) tekinti szívügyének és kiemelt feladatának a határon túli könyvtárak segítését, támogatását. (Például a nyíregyházi Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár igazgatója és Hargita megye Önkormányzatának alelnöke 2003 júniusában írta alá azt a megállapodást, amely a két megye könyvtárainak szorosabb együttműködését célozza.) A könyvtárakat segítő Kölcsey Alapítvány olyan rendszert alakított ki, amelyben a határon túli könyvtárak nevében magyarországi testvérkönyvtáraik pályáznak, s ők juttatják el a támogatásokat a határon túlra, amit gyakran saját könyvadományaikkal is kiegészítenek. Évente ez 20-50 ezer forintos könyvbeszerzési támogatási keretet jelent könyvtáranként.

A támogatási rendszer talán leggyengébb eleme az állománygyarapítás (a határon túli könyvtárak könyvellátása). A támogatott könyvtárak ugyan évről-évre kapnak néhány százezer forintos vásárlási lehetőséget, ez azonban csak a legszükségesebb kézikönyvek beszerzésére elegendő. Arra, hogy szélesebb körű állománygyarapításra, még inkább a csatlakozott kisebb könyvtárak könyvellátására is sor kerüljön, a források hiányában gondolni sem lehet. Némi segítséget jelentenek a más forrásból származó könyvadományok, de azok sem tudják a hiányokat pótolni. Az Országos Széchenyi Könyvtár korábban jelentős könyvadományokkal segítette a nagyobb határon túli könyvtárakat. A köteles példányok számának jelentős mértékű csökkenése azonban ezt a lehetőséget szinte teljes egészében megszüntette. Az OSZK ugyancsak forráshiánnyal küzdve a támogatott könyvtárak szaklapokkal, folyóiratokkal való ellátását is csak nehézkesen tudja megoldani. Kb. 100 millió forint nagyságrendű éves keret tenné lehetővé az egész Kárpát-medence határon túli könyvtárainak hozzávetőleges ellátását magyar dokumentumokkal (könyvek, folyóiratok, egyéb ismerethordozók stb.).

Jelenleg folyamatban van annak a könyvtári fejlesztési programnak az indítása, amelyhez a NKÖM ötmillió, az Illyés Közalapítvány 38 millió forintot biztosít. Egyrészt a korábban folyó meghívásos pályázatokat, a báziskönyvtárak fejlesztését finanszírozza, de jelentős összeget fordítanak végre állománygyarapításra is. Megemlíteném, hogy a HTMH a közeljövőben kisebb összegű támogatást kíván biztosítani a határon túli könyvtáraknak magyarországi irodalmi lapok előfizetésére.

A HTMH esetenként kisebb támogatásokkal, illetve könyvadományokkal segítette a határon túli könyvtárakat, többször közreműködött a mások által adományozott könyvek kijuttatásában. (Például Britannica Hungarica Lexikon stb.)

- Nagyobbrészt a jelenről és a közeljövőről beszéltünk. Vannak-e, lehetnek-e távlatosabb elképzelések? Hosszú távú perspektívák? És ha igen, milyenek lehetnek ezek? Hogyan látja, képzeli el a jövőt a határon túli magyarság és kultúrája tekintetében?

- Vörösmarty Mihály Gondolatok a könyvtárban című versében kérdezi: “Ment-e a könyvek által a világ elébb?” Mielőtt válaszolnánk, másként is megfogalmazhatjuk a kérdést, és jelenkorunk kérdését is érdemes mellé tenni: Ment-e a könyvtárak által, s még inkább, milyen könyvtárak által megy a világ elébb? Azaz: milyen legyen a jövő könyvtára?

Az 1997-es könyvtári törvény már rendszerben szemléli és kezeli a magyarországi könyvtárügyet. A könyvtári telematikai hálózat fejlesztésének koncepciója beleágyazódik a kormányzat Nemzeti Informatikai Stratégiájába, amely országos informatikai hálózat kiépítését határozta meg. Az információs társadalom létrehozása, amelynek célja az információhoz való korlátlan hozzájutás minden állampolgár számára, nem nélkülözheti a könyvtárakat. Mivel a könyvtárak behálózzák szinte az ország egész területét, a nyilvános könyvtári ellátási rendszert a jövőben alapvető információs szolgáltatási rendszernek is kell tekinteni. Létrejött az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer, amely 55 magyarországi kiemelt könyvtárat foglal magában, és lakóhelytől, a könyvtár típusától függetlenül minden állampolgár számára ingyenesen a dokumentumokhoz való korlátlan hozzáférést teremti meg. Elkezdődött a nemzeti digitalizálási program, a kulturális örökség digitalizálása, amely a határon túli intézményekre is kiterjed. Az OSZK-ban működik a Magyar Elektronikus Könyvtár, amelyhez a fejlesztéseknek köszönhetően a korábban jelzett határon túli könyvtárak már most hozzákapcsolódnak, hozzákapcsolódhatnak. Az informatikai fejlődés nem áll meg a határoknál, a szomszédos országok hozzánk hasonlóan érdekeltek az informatikai fejlesztésekben s a világhálóhoz való kapcsolódásban. Ennél fogva, ami nem sikerülhetett a XX. század elején, a XXI. század első egy-két évtizedében valóra válhat, és virtuálisan létrejön a Kárpát-medence egész területén a magyar nemzeti könyvtárhálózat.

- Köszönjük a beszélgetést!

Címkék

(1) (1) (1) (12) (2) (2) (3) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (10) (3) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (19) (1) (12) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (1) (5) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (5) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (28) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (10) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (16) (4) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (27) (3) (10) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (8) (3) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (12) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (7) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (10) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (4) (2) (10) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (30) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (33) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (1) (1) (4) (3) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (6) (3) (1) (19) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (4) (1) (9) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (6) (15) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (10) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (7) (5) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (6) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (13) (1) (1) (2) (4) (3) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (38) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (6) (1) (6) (17) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (19) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (4) (1) (3) (1) (1) (2) (9) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (21) (6) (5) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (8) (1) (25) (1) (1) (1) (1) (2) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (18) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (4) (14) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (14) (7) (2) (4) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (5) (1) (1) (1) (1) (2) (22) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (6) (1) (4) (1) (1) (1) (10) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (3) (12) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (17) (3) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (9) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (60) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (3) (1) (11) (5) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (4) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (9) (1) (1) (7) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (42) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (9) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (6) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (4) (6) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (1) (1) (1) (1) (4) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (7) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (2) (2) (8) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (8) (1) (1) (1) (4) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1)