A hungarológia, a magyarság tudománya nem létezhet a kulturális örökség egyik legjelentősebb tárgya, a könyv nélkül. A könyveket és egyéb írott dokumentumokat összegyűjtő, megőrző és a nyilvánosság felé közvetítő könyvtárak hálózata ezért a legfontosabb közvetítő intézményrendszer ezen források és a hungarológia iránt érdeklődő kutatók, egyáltalán minden, a magyar kultúrával foglalkozó ember számára. Jelen előadásomban egy olyan sajátos könyvtárat szeretnék bemutatni, amely a XXI. század kihívásának megfelelően a legintenzívebben terjedő információs médiumot, az internetet használja a könyvtár raktára, nyilvános polcai, olvasóterme, sőt tájékoztató pultja gyanánt. Az elektronikus/digitális könyvtárak a ’90-es évek közepén jelentek meg egyre nagyobb számban külföldön és Magyarországon egyaránt. Mielőtt azonban konkrétan a Magyar Elektronikus Könyvtár működését ismertetném Önöknek, általánosan megközelítve a témát, néhány alapvetést tekintek át, bemutatva és hangsúlyozva azt a közeget, helyzetet, amelyből ez és az ehhez hasonló kezdeményezések születtek.
Alapvetések
Az írott kulturális örökség, a források digitálissá válása:
digitalizáció; régi, nyomtatott források
elektronikus kiadás; új, eredeti elektronikus források
Az információs kor sűrűjében élők számára evidensnek tűnik, de még nem általánosan ismert, elismert tény, hogy a kultúra írott forrásai egyre nagyobb számban és arányban kerülnek elektronikus formába. A nyomtatott kiadványok összességét tekintve ez még relatíve kis mennyiség, azonban az elektronikus források felhasználásának aránya nagyobb , mint a mennyiségüké.
Ezeknek azonban csak egy része születik a nyomtatott kiadványok digitalizációjából. Kétségtelen, egyre több, gazdagabb – főként állami, sőt EU-s – projekt indul az egyes országokban a nemzeti kulturális örökség digitalizálására; kéziratok, versek, egyéb szépirodalom stb. Ebben a témában feltétlenül említésre méltó a magyar Digitális Irodalmi Akadémia projekt, amely félszáz magyar kortárs szerző teljes szépirodalmi munkásságának digitalizálását tűzte ki célul (http://www.irodalmiakademia.hu). Ezen kezdeményezések többsége azonban főként a régebbi, szerzői jog által már nem védett dokumentumokat részesíti előnyben (lásd a témába vágó EU-projekteket a http://www.cordis.lu/ist/ka3/digicult/en/intro.html címen).
A digitalizálás mellett azonban jó ideje egyre erősödő tendenciaként tapasztalható az elektronikus kiadás is. És itt nemcsak az évtizede értelemszerűen ideértendő CD-ROM-kiadványokra kell gondolnunk, hanem a teljes szöveges elektronikus adatbázisokra, az elektronikus folyóiratokra, a különböző weboldalakon egyre nagyobb tömegben és a legkülönbözőbb színvonalon, témában megjelenő önálló elektronikus kiadványokra is. Nyugat-Európától eltérően azonban Magyarországon nem jött létre az interneten egy markáns, üzleti alapú információszolgáltató-szféra kereskedelmi adatbázisokkal, elektronikus folyóiratokkal (mint pl. a DIALOG, a SWETS, az Elsevier). Az alkalmanként értékes kulturális, tudományos, oktatási tartalmak nálunk sok esetben eldugott intézményi, tanszéki, esetleg magán weboldalakon jelennek meg.
Az információ, az írott források digitális fogyasztása
Az írott kulturális örökség digitális átalakulása mellett fontos tényező, hogy az információk fogyasztásában is növekvő mértékű ezen elektronikus források használata. Magyarországon a rendszeres internet felhasználók száma felmérések szerint 700-800 ezer fő között lehet: ennek nagy részét még a HUNGARNET Egyesület által képviselt ún. akadémiai szféra és a SULINET hálózatról érkező középiskolai felhasználói kör alkotja. Ez a szám 2002. január elsejétől, a hazai telekommunikáció liberalizációjával jelentősen megnövekedhet. Következésképpen Magyarországon is, amint – statisztikáink szerint – szerte a nagyvilágban egyre többen használják információszerzésre az internetet.
A kulturális örökség digitalizálása és/vagy összegyűjtése
A fentiekből következően írott kulturális örökségünk digitális formára váltása egyre fontosabb és szükségesebb feladat. Különösképpen a kisebb népeknek, nemzeteknek, amelyeknek a nyelve nem valamelyik világnyelv. A kisebb országnagyság és – bár ez nem feltétlenül függ össze – az adott nyelvet használók kisebb száma az internet globális világában azt eredményezi, hogy bizonyos nyelvi szolgáltatások kifejlesztése, üzemeltetése a kis forgalom miatt nem éri meg a piaci szférának, így ez nem működtethető piaci alapon. Tehát ezen országokban többszörös felelősség hárul a közszférára, azon belül is különösképpen a könyvtárakra. A nagy forrásigényű állami digitalizációs projektek mellett azonban lehetséges, sőt szükséges az adott nyelven íródott, illetve nemzeti vonatkozású elektronikus dokumentumok összegyűjtése, szakszerű feldolgozása és szolgáltatása is. Az elektronikus kiadás produktumai – a legkülönbözőbb helyen előforduló, megtalálható számítógépes dokumentumok egy része, főként az on-line dokumentumok halmaza – még nem kerültek intézményileg a könyvtárak figyelmébe. A kötelespéldány-törvény sok országban szabályozza már a nyomtatott kiadványok könyvtári szférába kerülését, regisztrálását, de az elektronikus dokumentumokra ez még kevés helyen vonatkozik, többnyire óvatos próbálkozások vannak csak. Az internetet intenzíven használók számára azonban ismerős élmény, hogy egy-egy tartalmas, gyakran használt oldal, forrás egyik napról a másikra eltűnik, jó esetben csak egyik gépről a másikra vándorol, rosszabb esetben pedig teljesen elvész. Az 1990-es évek óta egyre több és több írott dokumentum és információforrás csak elektronikusan, gyakran csak az interneten jelenik meg. A jövő kutatói számára ezek alapvető történelmi források lehetnek, ha … megőrződnek.
A Magyar Elektronikus Könyvtár létrejötte
A fenti előzmények, alapvetések után rátérnék konkrét kezdeményezésünk, a Magyar Elektronikus Könyvtár (rövidebben a MEK) bemutatására. Ha az indíttatás, a kiindulás magyarázatául a fentiek kellő alapot nyújtanak is, talán még egy ösztönző jelenséget érdemes megemlíteni. A 90-es évek elején a hazai közgyűjtemények egyre nagyobb mértékben kapcsolódtak a nemzetközi számítógépes hálózatokhoz, főként az Informatikai Infrastruktúra Fejlesztési Programnak (IIF) köszönhetően. Ez eleinte az ún. X.25-ös, később már az internet hálózatot jelentette. A hálózatokkal való korai megismerkedés tapasztalatai közé tartozott, hogy nagy mennyiségű, esetenként értékes kulturális tartalommal bíró szöveges dokumentumra, sőt néhány nagyobb szöveg-archívumra is rábukkantunk. Ezek nagy része azonban főként angol nyelvű volt, és főként az angolszász kultúrkör alapdokumentumai közé tartoztak, mint pl. az Amerikai Függetlenségi Nyilatkozat vagy az amerikai irodalom közismert művei. Ez a jelenség adta a fentiekkel együtt talán a fő indíttatást ahhoz, hogy a magyar nyelvű és a magyar vonatkozású oktatási, tudományos és kulturális jelentőséggel bíró elektronikus dokumentumokat is összegyűjtsük, rendezzük és nyilvánosan szolgáltassuk.
Ez a koncepció, rendszer, szolgáltatástípus kapta 1994-ben a Magyar Elektronikus Könyvtár nevet, amely az IIF technikai támogatásával, infrastruktúrájával valósult meg és gyarapodik a mai napig. 1999 őszén az addig könyvtárosok, egyetemi oktatók, kutatók által szervezett, inkább magánkezdeményezés helyet kapott az Országos Széchényi Könyvtárban, ahol azóta önálló osztályként működik. Ugyancsak 1999-ben megalakult a MEK Egyesület is számos könyvtár, néhány kiadó és több magánszemély összefogásával, és közhasznú egyesületként a MEK tartalmi gyarapításának kiterjesztését, segítését célozta meg.
A MEK szolgáltatásai
Az elektronikus könyvtár jelenleg több mint 3800, önállóan feldolgozott, azaz metaadatokkal ellátott digitális dokumentummal rendelkezik, közel 2 Gigabyte nagyságban. Az állomány egy könyvtári katalógushoz hasonlóan kereshető a bibliográfiai adatok alapján (pl. szerző, cím, tárgyszó), továbbá témák szerint böngészhető, valamint teljes szöveggel is kereshető. A dokumentumok túlnyomó része magyar nyelvű, de a könyvtár fejlesztői törekednek arra, hogy minél több nem magyar nyelvű, de magyar vonatkozású dokumentum is gazdagítsa a könyvtárat. A világnyelvek mellett – noha kis mennyiségben – néhány szlovén, román, finn nyelvű dokumentum is található az állományban.
A dokumentumok mellett különböző cím-gyűjtemények is helyet kaptak a MEK-ben, mint pl. más magyar nyelvű e-szöveggyűjtemények, elektronikus folyóiratok, hazai könyvtárak, levelező listák címei, adatai.
A különböző információforrások mellett az elektronikus könyvtár kezdeményezője volt, jelenleg pedig a technikai hátteret biztosítja egy országos on-line referensz szolgáltatásnak, a MIT-HOL-nak is (http://mit-hol.oszk.hu).
Gyarapítás, gyűjtés
Az elektronikus könyvtár főbb gyarapítási forrásai a következőek:
- Weboldalak, honlapok.
Az interneten nap mint nap számos értékes forrás kerül fel eldugott, kevésbé látogatott oldalakra. A legnagyobb internetes keresők is a világhálónak csak egy részét tudják indexelni, és ez az arány inkább csökken, mint nő.
- Könyvkiadók, kutatóintézetek, egyetemi tanszékek.
Mind több intézmény teszi ingyenesen hozzáférhetővé nyomtatott kiadványainak elektronikus változatait. Sőt a nyomtatott kiadás egyre költségesebbé válása megakadályozza, hogy számos értékes művet papíron adjanak ki, a nyilvánosságra hozatalként szinte egyetlen lehetőség az internetes publikálás marad.
- Szerzők.
A szépirodalmi és tudományos publikációk szerzői mind nagyobb számban készítik műveiket számítógépes formában. A MEK számukra arra is reális lehetőséget nyújt, hogy közvetlenül eljuttathassák műveiket egy nagy forgalmú elektronikus könyvtárba.
- Önkéntes rögzítők.
Az internet sok embert képes mozgósítani hasznos, értelmet adó tevékenységekre. A több mint 20 éves amerikai kezdeményezés, a Project Gutenberg nagyrészt önkéntes rögzítők segítségével biztosítja gyarapodását. Sokan digitalizálnak többnyire szépirodalmi műveket a MEK számára is, amelyek – amennyiben jogi akadályok nincsenek vagy elhárulnak – ellenőrzés után a könyvtár állományát gazdagítják.
- CD-ROM-ok.
A gyorsan változó, avuló számítástechnikai környezetben a CD-ROM-okra rögzített tartalmak felhasználása, megőrzése nem biztosítható. Ezért van jelentősége annak, hogy ezeket az anyagokat hosszabb távon felhasználható formában megőrizzük, és lehetőség szerint az interneten is elérhetővé tegyük. A MEK egyik forrását ezért a CD-ROM-on megjelent, a gyűjtőkörbe tartozó elektronikus dokumentumok átvétele képezi.
Felhasználás
A havi több mint 40 000 felhasználónak csak valamivel több mint fele érkezik megállapíthatóan magyar számítógépekről. A felhasználók egyharmada bizonyíthatóan, évek óta külföldi gépekről éri el a szolgáltatást. A külföldi felhasználók jelentős számára utalnak a Vendégkönyvbe érkező bejegyzések is, amelyek sokszor határon túl élő magyaroktól származnak. Az olvasók között az évtizedek óta külföldön élő kitelepültek mellett más országokban tanuló egyetemisták, ösztöndíjasok, sőt nem magyar anyanyelvű, a magyar kultúra iránt érdeklődő emberek is előfordulnak.
A MEK egyik idei fejlesztése a monografikus dokumentumok mellett a magyar vagy magyar vonatkozású elektronikus folyóiratok archiválása. A MEK címgyűjteménye már több mint 1000 elektronikus, az interneten nyilvánosan elérhető magyar folyóiratról, újságról, egyéb sajtótermékről tud, amelyek között tudományos szaklapok, hírlevelek, nyomtatott változattal bíró és csak interneten megtalálható periodikák egyaránt vannak. Ezek a hálózaton szerteszét, feldolgozatlanul találhatóak, egységes keresés és – eddig – biztos megőrzés nélkül. Az induló projekt külön hangsúlyt fektet a határontúli magyar folyóiratokra, amelyeket a külföldön élő magyarok készítenek, többnyire most már szinte csak az interneten.
Határontúli magyar e-könyvtárak
Idén tavasszal a MEK Egyesület együttműködési megállapodást kötött két vajdasági civil szervezettel azzal a célkitűzéssel, hogy együttműködjenek a határontúli magyar szép- és szakirodalom elektronikus formában való összegyűjtésében és szolgáltatásában. Az együttműködés kiterjesztése folyamatban van más határontúli szervezetek bevonásával Erdély, Szlovákia, Szlovénia, Kárpátalja vonatkozásában is.
A MEK fennállásának hét éve alatt több százezer on-line módon érkező olvasót szolgált ki, és számos elismerő levelet kapott mind Magyarországról, mind határainkon túlról. Ez és az ehhez hasonló szolgáltatások biztosítják, biztosíthatják kulturális örökségünk megőrzését és az internet által lehetővé tett globalitás keretében ezek hozzáférését a magyar nyelvű irodalom, a magyar kultúra és tudomány iránt érdeklődő emberek számára akár a legeldugottabb faluban vagy a legtávolabbi országban. Másrészt, bővítve a nem magyar nyelvű, de magyar vonatkozású dokumentumok körét, mind szélesebb körben népszerűsíthetnénk a kultúránkat a magyarul nem tudók között is.
MEK honlap:
Nyelvtudomány polc
http://www.mek.iif.hu/porta/szint/tarsad/nyelvtud/index.html
* Elhangzott a “Kulturális innováció és információkeresés: A finnugor örökség digitalizálása és automatizált tartalmi feltárása” című konferencián, az Országos Széchényi Könyvtárban 2001. szeptember 14-én.