Van annak már legalább hat éve, hogy az internetböngészés kiindulópontjaként leginkább a magyar honlapot volt érdemes választani. Megjelent az országtérkép, rajta piros háromszöggel a megyében és sárga koronggal a megyeszékhelyen elérhető weboldalakkal. Bizony némely megye zöldjéből még hiányoztak ezek a színek, s öröm volt felfedezni, ha egy-egy újabb megyefolt tarkább lett.Hihetetlenül sokat változott azóta az internetes fedettség. Nem is lehetne ezt már a térképen ábrázolni. Talán ez a magyarázata, hogy a nosztalgikusan emlegetett magyar honlap újdonság rovata 2002 januárjából közöl utoljára friss linkeket, amelyek mögül azóta nem kis számban kifogytak a honlapok, megszűntek, más címre költöztek, útjukat nem követi itt senki. Illetve: Szolnokra klikkelve 2003. szeptember 9-ei az utolsó információ, de pl. Bajára, Szekszárdra klikkelve hibaüzenetet kapunk.

Nehéz volna visszaidézni, könyvtáraink milyen ütemben, sorrendben jelentek meg bemutatkozásukkal és kezdeti szerény távszolgáltatásukkal az interneten. Vajon Moldován Pista, aki a HUNOPAC gyűjtőlapjára összeterelte ezeket a könyvtári elérhetőségeket, őrzi-e a stációkat? Mindenesetre tény: ma minden megyei könyvtár működtet honlapot. Hogyan, milyen tartalommal, szolgáltatásokkal, milyen színvonalon? Milyen keresettséggel, hatékonysággal? Kiknek? Kik keresik fel? Ez utóbbi kérdésekre ebben az írásban nem tudjuk megadni a választ.

Megengedtük magunknak régen, hogy elviccelődjünk az olvasókkal s a könyvekkel kapcsolatos viszonyunkon. A könyvtárosnak két ellensége van, a könyv és az olvasó – mondtuk. Persze sose gondoltuk ezt így, ráadásul csak jókedvünkben és egymás között hangzott el. Aztán megjelent a számítógép, sokak szemében immár ténylegesen ellenségnek tűnve. Majd fogyni kezdtek (a könyvtáros nyugalmasnak tűnő életét a szakavatott feldolgozásigényükkel “felkavaró”) könyvek, ahogy fogyott a beszerzési keret. És mintha még a törzsolvasók is el-elmaradoztak volna. De aztán visszaszoktak, amiben nem kevés szerepe volt a könyvtárból elérhető internetnek. S ha megint ritkábban jönnek majd, annak talán az a mindenképpen üdvözlendő tény lehet a magyarázata, hogy sok szolgáltatást távolról, munkahelyről, kollégiumból, otthonról is elérhetnek, s egyre inkább lesz is mit elérni. Gondolok a gyarapodó számú teljes szövegű, digitális anyagokra, elektronikus folyóiratokra, naponta, sőt napszakonként frissülő információs anyagokra, amelyeket mind nagyobb számban tud már kínálni a könyvtár. Ha elfogadjuk tényként (márpedig erős rá a kényszer), hogy a szolgáltatások kínálásának ez a jövőbeli útja, ebbéli képességeinket kell erősíteni. Meggyőződésem, hogy nem kevesebb, hanem az eddiginél is több empátia kell az olvasó magas színvonalú kiszolgálásához, hiszen úgy kell “kitalálni” kívánságait, hogy személyesen nincs jelen. Mindez egy megváltozott olvasó-könyvtáros viszonyt jelent a feldolgozó, tájékoztató és olvasószolgálati munkában. (Megkockáztatható: a könyvtárosképzésnek is jóval nagyobb tempóval kellene megújítania önmagát s igazítani tantervét ehhez a ma már nem annyira új típusú feldolgozási és szolgáltatási technikához.)

Ezért is érdemes elemezni a virtuális olvasószolgálati pultokat, a honlapokat, rávilágítani esetleges gyengeségeikre, s megerősíteni erényeiket. Talán nem haszontalan összefoglalni azokat a szempontokat, amelyekre figyelni érdemes, amikor ezt az eszközt “bevetve” a könyvtár egy másfajta nyilvánosságot vállal, amikor csak ez a megmérettetés, a vélemény- vagy ítéletalkotás egyetlen alapja.

Arra vállalkoztunk, hogy egybegyűjtjük azokat a szempontokat, amelyekkel a használó, az olvasó is mérhet, s ezek alapján vizsgáltuk meg aprólékosan megyei könyvtáraink honlapjait. Ha a “megmérésben” kritikus észrevételek is előfordulnak, kérjük, higgyék el nekünk, ezt a jobbító és semmiképpen nem a bántó szándék mondatta velünk.

Ha nagy vonalakban akarnánk összegezni a vizsgálódás irányát, azt mondhatnánk: formai és tartalmi jegyeket elemeztünk. A formaiakban (a nyitó oldal keltette első benyomás, háttér és betűk viszonya, színhatása, képek és szöveg aránya, az oldal statikája, dinamikája stb.) akadhatnak szubjektív elemek, ezért igyekeztünk itt visszafogottak lenni. A tartalmiak már sokkal pontosabban elemezhetők, hiszen itt egy jobbára jól körülhatárolható dokumentum- és szolgáltatási kör más eszköztárú kínálatáról van szó. Ezek szervezettsége, alá-, fölé-, mellérendeltsége, megjelenítése, hozzáférhetősége, kapcsolatrendszere saját körben s azon túl is, kezelhetősége, átláthatósága, interaktivitása, egyértelműsége stb. mind-mind olyan jellemzők, amelyek objektíven értékelhetők. Figyeltük: kiket privilegizálnak, kiket céloznak meg, gondolnak-e a hátrányos helyzetű könyvtárpartnerekre, pl. a látássérültekre. (Ez utóbbira példát eddig alig láttunk.)

Nem szeretnénk a tévedhetetlenek szerepkörében tetszelegni, ám éreztünk annyi bátorságot magunkban (főként a 3K szerkesztőségének biztatására), hogy belevágjunk a nem biztosan hálás feladatba. Tartsanak velünk!

Katona József Könyvtár
(http://www.kjmk.hu)

A nyitóoldal üdvözlőszövege alatt reklámsáv váltogatja kínálatát. Ha eleget teszünk a kérésnek, s a hirdetésre kattintunk, legtöbbször a SoRanet, a könyvtár honlapját is szolgáltató cég weblapjára jutunk, a szintén meg-megjelenő Távoktatási adatbázis pedig az Indexére visz, és az is meglehet, hogy az OLIB 7 a könyvtár on-line katalógusához. De egyik sem biztos. Mintha időrelé működtetné, mikor hova jutunk. Izgalmas szerencsejáték, de kihagyható. Ami biztos, hogy a magyar mellett német, francia vagy angol nyelvre válthatunk. Nem teszteltük végig, minden link működik-e a választott nyelven, de az angolra áttérve, amikor a rendszer az OLIB-ot “sorsolta ki”, a katalógus főoldala nem angolul, hanem magyarul jelentkezett be. A nyelvváltással egyidőben előreugrott a webtérkép, olvashatatlanul kicsi betűkkel. Teljes ablakra nyitva sem változott a betűméret. (Elöljáróban a használt technikai háttérről: böngészéshez az Internet Explorer 6.0-s, rendszeresen frissített verzióját és 800´600-as felbontást (esetenként 1024´768 képpontost) használtunk a tesztekhez. A böngésző beállítása: közepes szövegméret, közép-európai [ISO] karakterkészlet.) Ekkor visszaváltottam a magyar nyelvre.

A nyitóoldal könyvtárfotójától elindulva bejárhatjuk az épület szintjeit, és kinagyítva is szemlélhetjük az itt elhelyezett képzőművészeti alkotásokat, megismerhetjük a könyvtárépítők adatait, majd egy másik menüből a (vár)megye könyvtárának történetét. Mindkettőre méltán lehetnek büszkék, akik benne dolgoznak.

Az első képernyőoldal olyan, mint egy könyv címoldala. Funkciójában is. Nem zsúfolt, nem itt akar mindent elmondani, háttere nem harsány, és szürkesége ellenére sem unalmas, hiszen sötétebb szürkén az egyébként színes könyvtárlogó tapétázza.

A képernyőoldalt lejjebb görgetve válik láthatóvá a tartalomjegyzék (Általános információk, Szolgáltatásaink, Gyűjteményünk, A könyvtár története, Névadónkról, A könyvtár épülete, A könyvtár logója, Vendégkönyvünk, Szervereink, Weblapunkról, Dolgozóink e-mail címei, Webhely-térkép). A térképet leszámítva (amely egyébként magyar változatában is használhatatlanul kicsi!) bármelyik menüpont megnyitásakor baloldalon a teljes tartalomjegyzéket látjuk, s akár ennek soraira, akár a balra-jobbra mutató nyilakra kattintva lapozgathatunk a menüpontok között. A nyíl ikonok között egy i betűset találunk, ettől az információt várnánk, ehelyett az index szó ugrik elő. Ha tudjuk, hogy rendre a legelső weboldal neve alapértelmezés szerint index, nem ér bennünket meglepetés, praktikusabb lenne azonban ennek feltételezése helyett a “nyitóoldalra” súgószöveg használata. A Tartalomjegyzékből elérhető tájékoztatók lényegre törők, jól áttekinthetők.

 

Tanulságosak a weblapról adott információk, amelyekből kiderül, hogy a nyitóoldalakat a W3 konzorcium hitelesítette, és a html 4.0 szabványnak felelnek meg, a webhelyen található összes dokumentumot tartalmilag hitelesítette a SafeSurf és az RSAC. Az is kiderül itt, hogy ez a weblap 1998-ban Top Club tagságot szerzett, vagyis ott volt az első legjobb száz között. (Múlékony kincs a dicsőség: öt év múltán most nincs helyezése.) Mint a “hagyományos” könyvtári szolgáltatások esetében, a honlapon kínáltakról is fontos tudni, melyiket milyen mértékben, gyakorisággal használják. Ennek a honlapnak, illetve webszervernek a statisztikáját a ShowStat Inc. készíti, copyright-ját pedig a Skaelede WebDesign jegyzi.

A főoldalra (most már ismerve az utat) visszalépve további menüpontokat találunk:

Aktuális (tartalma pillanatnyilag: Alapítvány a Bács-Kiskun Megyei Könyvtárért; KJK – a tanulás központja; Akkreditált minőségmenedzsment tanfolyam; Kincsestár – kiadványajánló; Pályázataink; Kodály-évforduló).

Gyűjteményünkből (CD-ROM-, könnyűzenei és jazz-CD-, valamint filmzene-ajánlat)

Eseménynaptár (a honlapnézegetés dátuma 2003. szeptember 29-e volt, az itt talált események kezdő dátuma október 2-a, a záróé október 5-e, továbbá egy ez évi és egy “eddigi rendezvények” archívumban lehet keresgélni).

Történeti és kegyeleti emlékhelyek: új szolgáltatás egy, a megyében 1989-ben végzett gyűjtés eredményeként.

Bács-Kiskun Megyei Európai Információs Pont: EU-információk, -programok, pályázatok.

A könyvtár on-line katalógusa (megnézzük külön).

LibInfo

Egyéb webhelyek – Ugródeszka (itt újra megjelenik a reklámsáv a “Kattintson a hirdetésre!” felszólítással, ami azonos kaland a nyitólapon már megtapasztalttal.)

Bács-Kiskun Megyei Önkormányzati Könyvtárak adattára.

A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés: képviselői adatbázis.

Listed project: az önálló tanuláshoz nyújt segítséget.

WEB-OPAC:

Lehetőségek a menü szerint:

Keresés

cím és név alapján,

kulcsszavak alapján,

osztályozási jelzet alapján,

tárgyszó alapján,

olvasó adatai.

Megállapodásunk (hiszen weblapok s nem könyvtári rendszerek vizsgálódásunk tárgyai), hogy nem elemezzük az integrált szoftvereket, mégis, mert ez web-opac, érdemes felvetni, nem volna-e jobb kifejezés a szűkítés a korlátozás helyett a keresőlapon, amikor azt ajánlja fel pl. hogy bármilyen vagy csak a kiválasztott nyelven kérünk találatokat. A web-opac főoldalán nem működik a súgó, mint ahogy az olvasó adatainál sem!

Összegzés: a Katona József Könyvtár jó anyagból, jó mesterekkel dolgoztatott. (Erről nincs adatunk, de valószínűleg jól kihasználva a reklámfelület adta lehetőséget is. Ámde kissé ellenőrzés nélkül, mert a tapasztalás szerint ez a felület önjáró, akkor is előtolakodik, ha a honlapon böngésző látogató nem ezt akarja látni. Egyetérthetünk abban, ennyire nem szabad megalkudni.) A könyvtári gyűjteményt feltáró katalógus feltétlenül hangsúlyosabb szerepet érdemel annál, mint amit ezen a honlapon tapasztalhattunk, és fontos volna, hogy minden reklámhoz kötődéstől és ebből eredő esetlegességtől megszabaduljon. Kerül, amibe kerül …

Jó példákat láttunk a kulturális értékek megmutatására, a sokszínűségre, aktualitásra és a jó minőségre törekvésre. Következetesen igazodnak tanúsítványukhoz, amelyben rögzítették, milyen böngészőverziók képességeit vették alapul, és semmi olyat nem építenek be honlapjukba, ami kiegészítések (pl. flash-kezelők) letöltését igényelné. Annál inkább nem, mert (természetesen) náluk (érthető okokból) csak rendszerfelügyelőnek van jogosultsága bármilyen letöltési ajánlás fogadására. Ez is a fenntartható minőség egyik garanciája. Sok weblap hiányossága, hogy nem ellenőrzik, tesztelik a csatolások helyességét, s a bosszantó “a weboldal nem található!” hibaüzenet jelenik meg, még rosszabb, ha ugyanez – angolul. Sajnálatos, hogy a minőségre sokat adó (és költő…) Katona József Könyvtár esetében is találkozhatunk ezzel a jelenséggel – még a nyitóoldal alján található (valószínűleg szintén reklámcélt szolgáló) ikonokra kattintva is.

Csorba Győző Megyei Könyvtár
(http://www.baralib.hu)

Őzbarna, foltos háttéren világosbarna betűkkel jelentkezik be a könyvtár honlapja. Azonnal szembetűnik, hogy az ékezetes betűk rosszak, s hiába a betűkód átállítása, nem változik. Hiba! Találunk itt egy angol nyelvű verzióra váltó feliratot, ez azonban nem verzió, csupán általános angol ismertető a könyvtárról. A főcím alatt sötét fotókivágat a könyvtár bejáratáról – mindez statikusan, baloldalt pedig csúsztatható menüsor amorf, nagy méretű szürke “gombokkal”, fent a könyvtár fontosabb elérhetőségeivel, és az igazgató nevével. Legfelül egy ólomüveg ablak részlete (a könyvtár logója lenne?)

A választható menüpontok nem sok dicsekvésre adnak okot, mondhatni szolgáltatási szempontból szegényesek. Annál inkább kényszeredett ötlet, hogy itt találjuk a könyvtári munkával kapcsolatos jogszabályokat, amelyek vélhetően nemigen érdekelhetik az olvasókat: tájékoztatásul a belső hálózaton a helyük. De kiderül valami…

Tipikus példáját látjuk, mekkora hiba ottfelejteni egy linket, és mennyire kártékony, ha nem gondoskodunk a hivatkozások frissítéséről. A megyei könyvtárak internetes elérhetőségeit (honlapcím és az on-line katalógus címe) a HUNOPAC-ról vettük át. Ez a http://www.pserve.hu/baralib/ weblapcímre küld, és nem jelzi az OPAC létét. Már éppen megfogalmaznánk, hogy ez a küllemében nem különösebben ötletdús honlap még OPAC-ot sem kínál, ám éppen ez felébreszti a gyanút, hogy “ez a lap nem az a lap”. Kitörölve a cím végéről a baralib-et, és a szolgáltató honlapjáról eljutva a “baralib”-re (http://www.baralib.hu) egészen mást találtunk.

Már csak az a kérdés, miért nem érdeke egy könyvtárnak, hogy egy olyan közismert gyűjtőhelyén a hazai internetes könyvtári szolgáltatásoknak, mint a HUNOPAC, pontos elérhetőségeket adjon. A HUNOPAC karbantartóját szeretném némileg menteni, mert úgy hiszem, ez a lap szolgáltat a könyvtáraknak is (nemcsak a könyvtári szolgáltatásokat keresőknek) azzal, hogy közvetíti őket, tehát e könyvtárak érdeke, hogy minden változásról értesítsék a honlapgazdát, aki nyilván készséggel vezeti át ezeket.

Jó volna kinyilvánítani szakmán belül is, és ennek kellő publicitást adni, hogy az egyébként dicséretes személyes kezdeményezésből létrejött és “dedikáltan” rendszeresen frissített HUNOPAC hivatalos összegző helye a magyar internetes könyvtári szolgáltatásoknak, s e rangjának megfelelően kezelni a frissítés kötelezettségét, mert ennek híján, mint látjuk, lényeges veszteségekkel számolhatunk!

Nézzük hát a meglelt valódi weblapot!

A “Története” almenüre kattintva szomorúan állapíthatjuk meg, nem javult a betűkészlet, s nem változik a szöveguralom sem: nemhogy (oldó, hitelesítő) kép nincs, de a szöveg sem vált át a nyomasztó kövérről normálra.

A táblázatba rendezett “Elérhetőségeink”-ben rejtőzik egy jó ötlet: nem írják ki az e-mail címeket, csak borítékikonnal jelölik, ha van elektronikus levélcíme a munkatársnak. Ez némileg talán véd a kéretlen-váratlan leveláradattól.

Lentebb a szolgáltatásokról tájékozódhat az érdeklődő, majd felcsillanhat a szeme, hogy virtuális sétán vehet részt, de erre még várni kell, fejlesztés alatt áll.

Szorosan összefügg a “Katalógusok” és az “OPAC” menüpont: a még sokféle hagyományos cédulakatalógus mellett itt mutatják be a webopac használatát is. Az OPAC angol felülettel is elérhető. Ide lépve a Corvina több könyvtár honlapjáról már jól ismert keresőképe kiegyensúlyozott megtervezettségével szinte felüdít.

Visszatérve a könyvtári menüsorhoz a “Rendezvények” idősora 2003. június 16., hétfő 18 órával zárul. Kár, hogy hagyják megállni az időt…

A főmenüben kínált video- és CD-ROM-gyűjteményben címek szerint lehet keresni (a raktári jelzeten kívül nincs más adat róluk.)

A “Könyvtárközi kölcsönzés”, “Nyitva tartás” és a “Könyvtárhasználati szabályzat” következik sorban. A lakonikus nyitva tartás nem, de a másik kettő teljes terjedelmével felettébb terjengős, valószínűen soha senki nem olvassa el, praktikusabb lett volna egy célratörő kivonatát megszerkeszteni, s csak ajánlani a lehetőségét a részletesnek. Szintén a hosszadalmas szöveg jellemzi a Csorba Győző emlékszobáról írottakat, egy virtuális tárlatlátogatás (jó felbontású képekkel) szerencsésebb megoldás lenne.

A “Pályázatok” fejlesztés alatt áll, a “Jogszabályok” ugyan tematikusan csoportosítottak, de formailag nem szembeötlő a tagolás a kiemelés hiánya miatt. Az öncélúságot némiképp ellensúlyozza, hogy a felsorolásban közérdeklődésre számot tartóak is akadnak (pl. az adózásról, jövedelemadóról), de csak címjegyzékről s nem teljes szövegről lévén szó, kérdezhetnénk: mi célból?)

2003 májusától (mint a többi magyar megyei könyvtár) a Csorba Győző Megyei Könyvtár is fenntart EU Információs Pontot. A helyben található kiadványféleségekről és hasznos internetes elérési pontokról találunk itt adatokat. Ehhez hasonló felépítésben olvashatunk az utolsó menüpontban a British Council “Gateway UK” Tájékoztató Pontról.

Összegzés: kevés megragadó ötlettel, azt is mondhatnánk, fantáziátlanul, kelletlenül készített a könyvtár honlapja. Nem sugárzik belőle a felkínálás öröme, az őrzött kincs felett érzett büszkeség, hogy küldetéstudatról ne is beszéljünk. Nem ajándékoz meg a kontaktusteremtés élményével. Mintha nem is lennénk fontosak számára. Még arra sem kíváncsi, mit kerestünk ott, s hányadikak vagyunk a sorban. Nem kíváncsi a véleményünkre, nem vár tőlünk ötleteket, javaslatokat. Minek is jönnék ide vissza még egyszer?

Békés Megyei Könyvtár
(http://www.bmk.iif.hu)

Kissé talán leegyszerűsített szimbólumrendszer: a könyv mint a könyvtár jelképe. Borítóján a név és a könyvtár emblémája. Puha fekete háttérben lebeg a kávébarna bezárt könyv, mint egy ékszerdoboz, kínálja magát a felnyitásra. Hova máshova kattintanánk? A honlap és vele együtt a könyv kinyílik.

Takaros, szinte feszes rend fogad a nyitóoldalon, s bár sok mindent elhelyeztek rajta, nem tűnik zsúfoltnak. Mint egy gyakorlatias és jó színválasztással berendezett tágas fogadószoba, ahol minden lényeges holminak helye van, és nincs semmi felesleges. Baloldalt a menüsor (mint egy könyvjelző), jobbra a legfontosabb információk a könyvtárról: cím, központi telefonszám, a szolgáltatások e-mail címe, és további részletekért kattinthatunk a szolgáltatások megismeréséhez (térítéses és térítésmentesen igénybe vehető szolgáltatásaink, a szolgáltatások igénybevételének helye, időpontja, módja, nyitva tartás, fiókkönyvtárak, beiratkozás, folyóirat-olvasó, információs szolgálat, internetklub, gyermekkönyvtár, olvasóterem, zenei könyvtár, a szolgáltatások díjai). Navigációs lehetőségeket a lap alján is találunk, ez azonban eléggé rapszodikusan léptet előre-hátra a menüsorhoz képest, bár nem hagy tévedésben, hiszen pontosan megnevezi az innen azonnal elérhető menüpontot. Ha az oldalhossz miatt ennek van értelme, a lap tetejére vagy a főmenü oldalára ugorhatunk.

A könyvjelző-menü első kínálata Felhívás, amely az őszi könyvtári napok keretében zeneművészeti tanulmányokat folytatókat verbuvál közös koncertre a megyéből (aktuális). Az ezt követő Szolgáltatásokra a főoldalról is elugorhattunk (meg is tettük).

A Katalógusok menüpont a Textlib web-opachoz visz, ez is sallangmentes, rövid eligazítóval, és dicséretes, hogy csak a lap legalján ajánl linket a készítő Infokerhez.

Érdekes, hogy itt megbicsaklik az összhang a (most már maradjon ez a neve: könyvjelző-menü) és az aktuális lap alján lévő léptetési lehetőségek között. A “függönyön” a Képzés következik, a léptető átlépi a képzést. Pedig a könyvtárlátogatókat célzó internettanfolyamot hirdetnek benne. Ki érti?… Az utána következő, egyébként pedánsan aktuális rendezvénynaptár szintén átlépi a képzést.

Az Új beszerzések a kölcsönözhető könyvekről borítófotót és rövid bemutatást, az olvasótermiekről fotó helyett rövidített bibliográfiai leírást és egyik-másikhoz ugyancsak rövid bemutatót, az audiovizuális újdonságokról szerzői és címadatokat tartalmazó betűrendes jegyzéket tartalmaz. Az audiovizuális ajánlat új népzenei felvételeket, DVD-ket, videókat kínál. Innen a szolgáltatásokhoz vagy a zenei könyvtár lapjára léphetünk.

A Könyvtár ez évi, 50 éves évfordulójának emlékképei, beszédei, a könyvtár történetének, felépítésének, szerkezetének, munkatársainak bemutatása és a könyvtárhasználati szabályzat következnek sorra. Az utóbbit a könyvjelző-menübe is kiemelték.

Új ablakban nyílik meg a Gyermekkönyvtár menüpont, önálló, gondosan összeállított oldalt készítettek a gyerekeknek. A gyerekkuckó neve is mókás: Olvaslak. A sokféle színnel ajánlott, játékosan elhelyezett menüpontok tartalomban is sokszínű kínálatot rejtenek, a pályázatok, rendezvények, évfordulók frissen tartottak. (Az oldalon látható NKA- és NKÖM-embléma azt sugallja, hogy létrejöttéhez vagy fenntartásához kaptak anyagi támogatást s ezt igazoltan jól használták fel.)

2002 márciusától olvashatunk az Archívumban a könyvtár rendezvényeiről, eseményeiről.

Noha a megye már régóta nem szakmai gazdája a városi könyvtáraknak, de mindenképpen társak. Így gondolják ezt a csabaiak is, és szántak egy oldalt a megye városi könyvtárainak felvonultatására, és több nagy könyvtár és közös katalógus is elérhető erről a könyvtári oldalról.

Szintén gyűjtőhely a következő oldal (Internet), ahol általános érdeklődésre számot tartó szolgáltatók internetcímeit gyűjtötték egybe.

Egy általános keresőt is elhelyeztek a főoldalon, ez a teljes weblaprendszert pásztázza.

A British Council udvariasan először angol nyelven bejelentkező oldalt kapott, de ez átváltható magyar nyelvre. Végül helyet adtak a DARIK infovonalnak, amely a Dél-alföldi Regionális Információs Központ honlapja.

Összegzés: A Békés Megyei Könyvtár honlapjának készítői igyekeztek minden, az interneten jól hasznosítható információt elhelyezni a könyvtárról, annak szolgáltatásaiból, s gondjuk volt arra, hogy ezt a “műfaj” elvárásainak megfelelően tömör megfogalmazásban adják közre. Ehhez megfelelő formai megoldásokat is találtak (pl. jó színharmóniájú, nem testes betűk) s ez a tartalmi és formai összhang kellemesen lapozhatóvá, érdeklődést keltővé teszi honlapjukat. Minden fontosat elmondanak magukról, de semmi feleslegeset, s gondot fordítottak az egymásból nyíló s egymásra mutató lapok kapcsolatainak tesztelésére, ellenőrzésére (az említett képzési oldalt leszámítva) és azok aktualitásának megőrzésére is, ami a hitelesség egyik alapja. Vendégkönyv náluk sem nyílik a (felnőtt) látogatónak, pedig elférne még a főoldalon. A gyerekeket saját oldalukon biztatják, írják meg véleményüket elektronikus levélben. Az oldal hangulatához talán jobban illene egy interaktív üzenőfüzet vagy efféle.

Verseghy Ferenc Könyvtár
(www.vfmk.hu)

A honlapra lépve táblázatos formában, grafikai elemektől mentes, gyorsan letöltődő oldalakkal találkozunk, amelyeken jellemzően fekete, fehér, piros, és szürke színek dominálnak.

A főoldalon azonnal szembetűnik a könyvtár elérhetősége. Az oldal tetején piros háttérben jelennek meg a főmenüpontok, amelyek közül elsődleges helyet kap a könyvtár on-line katalógusa, emellett pedig a hibabejelentési lehetőség egy e-mail-küldő script segítségével arra az esetre, ha nem működne a katalógus, ami igazán hasznos szolgáltatás.

Az aloldalak is többé-kevésbé azonos formavilágban jelennek meg, mellőzve az animációt. A lapok beállított karakterkészlete nem közép-európai (ISO-8859-2), ezért “kalapos” ékezetes betűkkel találkozunk, amit persze át lehet a böngészőben állítani, ha a felhasználó ezzel tisztában van. A karaktertípusokat tekintve jellemzően Arial és Times New Roman betűtípussal készültek az oldalak.

Gyermekkönyvtárnál javascripttel megoldott érdekes egérkövető animációval találkozunk. Ennek az oldalnak a színvilága eltér a könyvtár egyéb oldalaiétól, ami indokolt is, hiszen más közönségnek szánják.

Az oldalak csak magyar nyelven érhetők el, kivétel ez alól a később tárgyalt brit sarok és az Európai Információs Pont oldalai. Külön nincs nyomtatási verzió, ámbár ez nem is indokolt, hiszen javarészt szöveges oldalakkal találkozunk, és a böngésző nyomtatási opcióját használva megfelelően nyomtatható oldalakat kapunk. A szöveges oldalak a látássérültek számára is könnyebben befogadhatóak a különböző szövegfelolvasó programokkal.

Oldaltérképpel nem találkozunk, de adott a keresési lehetőség, és ezen belül lehetőség van összetett keresésre is.

Az oldalakon található linkek azonos ablakban nyílnak meg, így a könyvtár szerveréről hamar más honlapokra ugorhatunk, ahonnan már nehézkes lehet a visszatalálás.

A belső oldalakról csak a főoldalra lehet linkelni, ami megnehezíti a navigációt. A frissítés dátumai nincsenek feltüntetve, csak következtetni lehet az aktuális menüpont alatt lévő információkból, valamint a statisztikából, amely pár hónapos (júliusi), nem automatikusan frissül, funkciója így nem egészen egyértelmű.

Ahogy az több könyvtárnál tapasztalható, itt is elég sok weboldal szövegszerkesztővel html formátumba mentéssel készült, így jóval több formázási paramétert tartalmaz, mint arra szükség lenne. Ilyen például az aktuális menüpont alatt jelenleg található Digitális Kihívás. Ha megtekintjük az oldal forrását a böngésző nézet menüjének forrás almenüjével, akkor többek között az alábbi információkkal találkozunk:

<head>
<meta http-equiv=”content-type” content=”text/html; charset=windows-1250″>
<title></title>
<meta name=”Generator” content=”MagyarOffice 1.0 (Win32)”>

Egyértelműen látszik, hogy milyen programmal készült a weboldal, milyen a karakterkészlet, sőt a böngészőablak felső címsorában sem az oldal tartalmára vonatkozó cím olvasható, hiszen a <title> és a </title> html címkék között kimaradt ennek a megadása.

Találkozhatunk olyan verzióval is, amikor azért a szövegszerkesztővel elkészített weboldal forrását utólag javítják.

Ezekben az adatokban érdemes feltüntetni az oldal címét (title), és legalább az oldal tartalmának leírását (description), ahogyan azt az alábbi példa mutatja, mivel sok kulcsszavas keresőrobot ezen információkból emeli ki elsőként, hogy mivel is foglalkozik az oldal.

<head>
<title>Szolgáltatások</title>
<meta http-equiv=”Content-Type” content=”text/html; charset=iso-8859-2″>
<meta name=”author” content=”XXX Könyvtár”>
<meta name=”description” content=”könyvtári szolgáltatások, kölcsönzés, helybenolvasás…”>

Visszatérve a Szolnoki Megyei Könyvtár honlapjára, megtalálhatjuk a nyitva tartást és a beiratkozási díjakat. Ehhez talán érdemes lenne még hozzáemelni a főbb kölcsönzési szabályokat, hogy az olvasónak ne az igen hosszú könyvtárhasználati és szolgáltatási szabályzatból kelljen ezt kikeresgélni.

A Digitalizálási terv sokat sejtető menüpontja egy oldalas pdf formátumú fájl, ám ez sajnos csak egy tartalomjegyzék ebből a bizonyára sokak számára érdekes témából. Megtalálhatjuk a könyvtár dolgozóinak (és részlegeinek) a telefonszámait, e-mail címeit, és itt már látható az aktualizálás dátuma. Ez betűrendbe szedett hasznos jegyzék, a feltüntetett dátum szerint megközelítőleg egy éve frissítve, ami örvendetes, hiszen a mi szakmánkban sajnos lassan megszokottá váló fluktuáció nem jellemző a könyvtárra.

Az eddig megszokott formától eltérő megjelenítéssel találkozunk a Kaptár menüpont alatt a Jász-Nagykun-Szolnok megyei könyvtárak híradójának oldalán, hiszen ha jól megfigyeljük, elkalauzol minket a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Elektronikus Könyvtárba. A folyóirat 2002 előtti számai html formátumban azonnal megjeleníthetők a böngészőben, 2002-től pedig a ma még talán nem annyira kedvelt pdf formátumban csak segédprogram segítségével válnak olvashatóvá. Ez a program (Acrobat Reader) ugyan ingyenes, de mégiscsak letöltést és telepítési beavatkozást igényel, amitől jelenleg még sok felhasználó idegenkedik, így gyakran inkább lemond az ilyen formátumú fájlok megtekintéséről.

Fontos megemlíteni, hogy külön figyelmet szentelnek a használt integrált könyvtári rendszer bemutatásának. Itt a textlibes feldolgozásról és honosításról is olvashatunk, közvetlen elérést kapva a Textlib Egyesületének honlapjára, amelyek mind hasznosak lehetnek azon társintézményeknek, amelyek a szoftver iránt érdeklődnek.

Napjainkban egyre aktuálisabb terület az Európai Unióval foglalkozó oldal, amelyet szintén más színvilággal, a talán harsányabb királykék háttérrel alakítottak ki. Innen kapunk információt arról, hogy a szolnoki megyei könyvtár egyike az Európai Információs Pontoknak. Itt már több a figyelemfelhívó elem, az animált szöveg és kép. Hosszú szöveges oldalról van szó, belső hivatkozásokkal segítve a navigációt. Tartalmilag az a zavaró, hogy a programajánlatok elavultak, formailag pedig, hogy az animált programokra felhívó szöveg miatt az egész oldal le-föl ugrál, ami mind az olvasást, mind a linkek kiválasztását nehezíti.

Az azonban rendkívül hasznos, hogy ugyan röviden, de angol, német, francia nyelvű tájékoztatást is kapunk arról, mire is szolgál ez az Európai Információs Pont. Sajnálatos, hogy néhány link nem él a kapcsolódó oldalak között.

A főmenü Eseménynaptár pontja májussal záródik, aminek talán a nyári “uborkaszezon” lehet a magyarázata. Találunk még a főmenüben egy Képek elnevezésű, jelenleg nem élő menüpontot is, remélhetőleg idővel tartalommal megtöltött oldal lesz alatta. A Térkép menüben egy színes térkép segíti a könyvtárba látogatókat.

A The British Council menüpont első olvasásra csalóka lehet, mert alatta nem közvetlenül az említett intézmény weboldalára jutunk, hanem megtudhatjuk, hogy 1999. április 29-e óta, a szolnoki megyei könyvtárban brit sarok működik. Számos érdekes rendezvényről ad hírt egészen 2003 nyaráig, ezzel azonban ellentétben áll az oldal utolsó frissítésére vonatkozó dátum (2002. 06. 20.)

Maga az oldal egyébként számos képpel gazdagított, színes, látványos oldal. Viszont ha a böngésző úgy van beállítva, hogy ne töltse le a képeket, akkor nem látszik, hogy mi az, ami link, mi az, ami nem, vagyis mi található az ilyenkor be nem töltött képen. Ennek oka, hogy az oldal forrásából lemaradtak a html szerkesztésben hasznos alt tag-ek, ahogy az alábbi példa mutatja:

<img src=”dscf0183b.jpg” width=”160″ height=”95″>

Ez a kiragadott példa így lenne helyes:

<img src=”dscf0183b.jpg” width=”160″ height=”95″ alt=”British Council Hungary”>

Ez nem csak a kis sebességű internetkapcsolattal és gyakran képek nélkül böngészőket segítené, hanem a látássérülteket is.

Az oldalon használt aláhúzások megtévesztők lehetnek, mivel néhány az alatta lévő ugrópont miatt aláhúzott, néhány pusztán formázás miatt van aláhúzva. Azonban íratlan szabály, hogy egy honlap esetében kerüljük az aláhúzott formázást, fenntartva azt a linkeknek.

Ha nem is annyira bőven, de kapunk erről a szolgáltatásról a magyar mellett angol nyelvű tájékoztatást is. Itt már csak egy halott link található, és a vizsgálat idején ugyanez elmondható az EIFL Direct szolgáltatással foglalkozó oldalról is.

A Tájékozódás alatt hasznos linkeket találunk a többi megyei és egyéb könyvtári oldalakra, elektronikus gyűjteményekre, szakmai szervezetekre. Indokoltan külön formai megmunkálással készült el az MKE Jász-Nagykun-Szolnok megyei szervezetének oldala.

Különösen gazdag a Kárpát-medencei Magyar Elektronikus Könyvtárak belső oldala, sok hasznos kapcsolódó határon túli oldallal.

Az olvasói nyitóoldal több grafikai elemmel gazdagodott. Külön kiemelkedő és hasznos a textlib bemutató. Itt is jellemző, hogy néhány link már nem él, nem aktuális, ilyen például az Internetto hivatkozás, hiszen ez a portál már megszűnt.

A gyermekolvasó honlapja vidám színekkel, hasznos linkekkel tárul elénk, könnyű navigálási lehetőség jellemzi. Egyetlen negatívum, hogy képek nélkül itt sem tudni, mi az, ami visszavezet a könyvtár főoldalára.

Az elektronikus könyvtár külön kereshető katalógussal ellátott oldalak gyűjteménye. Ezt a katalógust kivéve a színvilág teljesen más, mint a hagyományos könyvtárt bemutató oldalakon. Az egyes szerzők műveire ugró oldal viszont ismét a korábban megszokott oldalak megjelenítési struktúráját és színvilágát követi.

Összefoglalva a tapasztaltakat elmondható, hogy néhány link nem működik, illetve frissítésre szorul. Nem található vendégkönyv, amely egyfajta kapcsolat lehetne a könyvtár és használói között. A betöltődés sokszor nehezebb az indokolatlanul sok formázási paramétert tartalmazó oldalak miatt. A látogatók száma a főoldalon nem egyértelmű, hiszen több statisztikai számadat is látható, köztük ingyenes látogatószámláló, de a saját szerveren is készül látogatószám-figyelés. Ezzel együtt a honlap egészében véve átlátható, világos szerkezetű, információra orientált.

József Attila Megyei Könyvtár
(www.jamk.hu)

Az oldalak keretes szerkezetben – bal oldalt a menü, jobb oldalt pedig az egyes menüpontokhoz tartozó információk tárulnak elénk. A könyvtár épületének fotójával jelenik meg főoldal, amely jó elrendezésű, szembetűnően az olvasó számára fontos könyvtárcímmel, telefonszámmal, főbb e-mail címekkel, nyitva tartással. A honlap látogatottságának mérésére ingyenes számlálót használnak.

Hamar észrevehető, hogy a menüt tartalmazó keret nem gördíthető, ezért 800´600-as felbontásban az Új Forrás folyóirat logója alatti szövegek nem látszódnak, így csak 1024´768-as felbontásban vagy a teljes képernyős nézetben használható itt minden elem. Érdemes lenne a menü gördíthetőségét engedélyezni, vagy legalább a képernyőfelbontásra vonatkozó technikai információt feltüntetni.

Az oldalakat egységes stílus jellemzi: a főoldalra a könyvtár almenü mutat, erre kattintva egy három részből (keretből) álló oldalt kapunk. Itt a felső keretben a könyvtár bemutatkozását rejtő almenüpontokat találjuk, ha viszont ezekre kattintva elnavigálunk a főoldalról, oda ismét csak a bal oldali menü könyvtár almenüpontjával térhetünk vissza. Valószínű, hogy ez a gyakori látogatók számára megtanulható, megszokható, de mégis nehézkessé teszi a navigálást. Az oldal színei jó kialakításúak, a narancsos háttérszínen jól olvashatóak a fekete betűk. Hasznos, hogy minden oldalnál alul megtalálható a módosítás dátuma.

A Gyermekkönyvtár honlapja is hasonló színvilágú, több képpel, grafikával, amitől igen vidám, élvezetes oldalt kapnak az idelátogatók. Jellemzően itt az ikonok a linkek, és erre praktikusan a kezdő oldalon fel is hívják a figyelmet. A megfogalmazás tegeződő, és ezáltal barátságosabb a gyermekek számára. A Kapcsolatok menü alatt – téma szerint – hasznos oldalak gyűjteményére lelünk. Egy kis interaktivitás is megjelenik, hiszen a vendégkönyvnél kifejezhetjük, hogy mennyire tetszettek a gyermekkönyvtári oldalak a honlap osztályozása alatt. Ez – akárcsak a vendégkönyv-szolgáltatás de legalább egy e-mail ahova írhatnak a honlapra látogatók – különösen fontos, hiszen a felhasználók így az interneten keresztül is megszólíthatják a könyvtárost, elmondhatják véleményüket, valamilyen szinten virtuálisan is hatással lehetnek a könyvtár életére.

Itt ingyenes vendégkönyvi szolgáltatással találkozunk, amely első nekifutásra talán nem mindenki számára fedezhető fel, hiszen a leckét író kisfiú grafikára kattintva léphetünk el magához az űrlaphoz. Ha nem pásztázzuk végig az egerünkkel a lapot, akkor könnyen hihetjük, hogy csak elektronikus levélben szólíthatjuk meg a könyvtárosokat.

Tartalmilag információkat kapunk az aktuális pályázatokról, interaktívan rejtvényekkel tanítják a kicsiket és nagyobbakat az Európai Unióval kapcsolatos hasznos tudnivalókra.

A Programok alatt inkább érdekességeket, valamint összefoglalókat olvashatunk lezajlott eseményekről, nem pedig aktuális programokra történő invitálást.

Abban az esetben, ha keretes szerkezetű weboldalt készítünk, fontos figyelni, hogy melyik linkre kattintva melyik keretben kell megjelennie az információnak, és melyiket érdemes új ablakban megnyitni. Sajnos itt is találkozhatunk nem jó helyre betöltődő linkekkel, mint például a gyermekkönyvtárnál az on-line katalógusra kattintva, s további zavart okoz, ha onnan a könyvtár főoldalát hívjuk be.

Visszatérve a könyvtárról szóló részhez, hasznos információkkal és könnyen áttekinthető oldalakkal találkozhatunk a Helyismereti gyűjtemény, Nemzetiségi állomány, Folyóiratok menüpontok alatt.

Az Informatikai rendszerünk megnevezéssel szereplő linknél megtalálhatjuk a website térképét. Nem egészen egyértelmű, hogy miért pont oda került. Itt csak a címjegyzék az, ami nemlétező helyre mutat.

A főmenüben a Nyomda és kötészet nem fér ki, így csak “Nyomda és kötésze” lesz, amikor pedig rámutatunk az egérrel, az animáció miatt már csak “Nyomda és kötés” címmel szerepel ez a menüpont, amivel az oldal veszít formai szépségéből.

Az Új Könyveink alatt szereplő Gyarapodási jegyzék sok könyvtárral ellentétben friss információkat tartalmaz, és ez utalhat a honlap egészének tartalmi gondozottságára.

A Kapcsolódások alatt a telefonszámok és e-mail címek mellett mind a szakmának, mind az olvasóknak hasznos kapcsolódási pontokkal találkozhatunk, többek között a megye fontosabb internetes oldalait is mintegy közhasznú információként sorolja fel az oldal. Külön lehetőség van egyszerre akár 4 keresőben is kulcsszavas keresésre. Ahány keresőt használunk, annyi részre oszlik a találati halmazokat tartalmazó képernyő, minden kereső találati listáját külön képernyőrészben megjelenítve.

Az on-line katalógus a Textlib rendszer katalógusa. A használók a keresést segítő tudnivalókból kapnak tájékoztatást a keresés mikéntjére, sőt még a kölcsönzési státuszukra vonatkozóan is szolgálnak információkkal. A Gyermekkönyvtárnál jelentkező probléma itt is érvényes, hogy ti. hasznos lenne a jobb kezelhetőségért új ablakban megnyitni az on-line katalógust.

Külön link vezet az Új Forrás című folyóirat honlapjára, ahol a Tartalomjegyzék keresőfelülete jelenleg fejlesztés alatt áll, és nem is vezet vissza link a folyóirat főoldalára, csak a böngésző “vissza” gombját lehet használni. Az újság archívumához a Lapszámok menüponttal lehet eljutni, ahol nyomógombok segítségével az oldalon belül elnavigálhatunk az egyes évekhez. Sajnos ezeknek a nyomógomboknak is elvész a funkciójuk, ha a képeket nem töltjük le az oldallal. Az évszámokra utaló képek alatt szöveges felsorolásban is vezet minden számhoz egy-egy hivatkozás. Az oldal alján található szerkesztőségi adatok között szerepel a folyóirat internetes címe, de ha erre kattintunk, ismét rossz helyre töltődik be a honlap, zavaróan két fejlécet jelenítve meg.

Formailag ez az oldal eltér a könyvtár többi oldalától, amit indokol a tartalmában külön egység.

Minden lapra jellemző, hogy gyorsan letöltődik, de ennek ellenére sajnos itt is találkozhatunk túl hosszú forráskóddal. Ez is attól van, hogy a szövegszerkesztőből hozzák létre a weblapot. Nyelvváltásra nincs lehetőség, ahogy külön nyomtatható változat sem készült, ami ebben a keretes szerkezetű kialakításban problémát jelenthet. Ha a felhasználó bizonyos információkat szeretne kinyomtatni, a korábbi verziójú böngészőknél kifejezetten nincs lehetőség a nyomtatási kép állítására.

Maga a menü, leszámítva a fent említett problémákat, szerkezetileg megfelelő strukturáltságú, jól átlátható. Keresési lehetőség az oldalakon nincs még, bár a webtérképen már jelezve van.

A Hírek oldal egyben linkoldal is, talán egyértelműbb lenne a kapcsolatoknál feltüntetni a megye honlapjait. A teljesség igénye nélkül ugyan, de található az oldalon néhány hivatkozás elektronikus könyvtári szolgáltatásra, adatbázisra, szakmai szervezetre.

Vendégkönyv – a gyermekkönyvtári vendégkönyvet kivéve – nincs, de e-mail-en lehet írni a rendszergazdának, illetve a könyvtár többi munkatársának. Az oldalakon elvétve vannak csak nem működő kapcsolódási pontok. Az apróbb és könnyen javítható hibákat leszámítva tehát világos szerkezetű, elsősorban tartalomra orientált honlap a József Attila Megyei Könyvtár honlapja.

Balassi Bálint Megyei Könyvtár
(www.bbmk.hu)

A nyitólapon szürkés háttéren zöld betűkkel üdvözlik a látogatókat, azonban az üdvözlést követően túl nagy térközzel folytatódik az oldal a könyvtár épületének képével és postai, valamint elektronikus elérhetőségével, telefonszámaival, igazgatónőjének nevével. Ezeket rögtön a részlegekre lebontott dolgozói névlista és e-mail elérhetőség követi. Ha vannak, akkor érdemes lenne a telefonszámokat is feltüntetni ezen az oldalon, legalább az egyes részlegekét. A lista mellett egy animált ikon segítségével akár a könyvtár központi e-mail címére is írhatunk.

Ezen információk alatt szintén egy animált ikon figyelmeztet az Újdonságokra, és ide kattintva szerezhetünk tudomást, hogy a könyvtár 2001 őszétől tagja a Libinfo internetes könyvtári tájékoztató szolgálatnak. Az erről szóló oldal azonban több szempontból is hiányos, például az oldal alján az “info-tár-salgó.JPG” névre hallgató képfájl nem töltődik le. Ennek a cikknek nem feladata ismertetni, hogy hogyan nevezzünk el számítógépes állományokat, különösen ha internetre szánjuk, ezért erre nem is térünk ki, csak jeleznénk, hogy egy 479×309 képpontos nagyságú látványról maradunk le. Az oldalon található link (http://mit-hol.oszk.hu) az internetes tájékoztatás régi nevére és elérésére utal, szerencse, hogy egy címátirányítással ezt megoldották a szolgáltatás székhelyén. Sajnos a tájékoztató szöveget olvasva néhány “ő” betű helyett kérdőjellel találkozhatunk. Ezek a fenti hiányosságok mindenképpen indokolttá tennék az oldal átnézését “Újdonságok”-hoz méltó aktualizálását.

Számítástechnikát oktatókként nagyon elszomorít bennünket, hogy a British Council hivatkozás alatt az alábbi címmel találkozhatunk: http://www.bbmk.hu/BritishC/Brit%20Sarok%20honlapra1.html

(Ebből a “%20″ karakterek a fájlnévben lévő szünetjelet jelentik.) Jogosan vetődik fel a kérdés, ki az, aki ezt a hosszú elérési útvonalat egyáltalán megjegyzi? Egy gondos honlapkészítő vagy rendszergazda ezt a kuszaságot nem engedheti meg a szerverén.

A Brit Sarokról szóló oldal, noha fontos információkkal szolgál, formázásában eléggé elnagyolt. Ennek egyik oka, hogy a weboldal elkészítésében ismét nagy szerepet kapott a Microsoft Word 97-es program. Olyan karaktertípust használ, amely soha nem tartozott és tartozik a Windows operációs rendszer alap karakterkészletébe, így valószínű egy kezünkön megszámolhatnánk, hogy hány felhasználó látja ezt az oldalt a forráskódban szereplő “CG OMEGA” betűtípussal. És ez csak egy példa a nagyméretű, sok felesleges formázást tartalmazó oldalból. Ezek helyett hasznosabb lenne frissíteni a Programok részt, és a belső navigálást segítően jobban tagolni a lapot.

A főoldal alján található táblázatban az első link a könyvtári ismertető oldalra ugrik, ahol többek között a könyvtárról, állományáról, híres olvasókról, 2000-es (!?!) eseményekről stb. olvashatunk. Ha picit hozzáértőbb szemmel összehasonlítjuk néhány oldal forrásából a színkódokat, látható, hogy nincs egység az egyes aloldalakon, mintha minden részleg honlapjának más és más személy lenne az elkészítője: más a háttérszín, a betűszín, a linkek színe, nem ritkán a giccs határát súrolva. Más-más betűtípussal, többször elgépelésekkel, helyesírási hibákkal is találkozhatunk, valamint le nem tölthető képek üres helyei fogadnak. Strukturálatlanságra utal az is, hogy mindegyik oldalról csak a főoldalra lehet visszalépni, nem pedig a könyvtári ismertető oldalra.

További almenükkel találkozunk a Gyűjteményeink oldalon, mely szintén merőben más színvilágú, mint az eddigi oldalak, hiszen itt sötétzöld oldalháttéren, világoszöld hátterű táblázatban jelennek meg az egyes részlegekre ugró menük, az oldal alján pedig egy igen illusztratív – ámbár nem biztos, hogy ideillő – tulipáncsokor fogad.

Meglepő, hogy a Szolgáltatások menüpont alatt egyetlen kép található, mint valami szóróanyag digitalizált változata, ami könnyelműség, hiszen hosszú-hosszú idő kell, mire letöltődik egy ilyen képfájl, és az olvasó közben könnyen azt hiheti, hogy ismét csak egy hiányzó képről van szó.

A gyűjtemények oldalon néhány gyűjtemény csak felsorolásszerűen jelenik meg, de bővebb információval nem szolgálnak, pedig például a British Council Információs Saroknak van különálló honlapja, de nincs bekötve a link. A 2000-es eseménynaptár meglehetősen elavult: vagy frissíteni kellene, vagy kihagyni az oldalról.

Ami viszont hasznos, és úgy tűnik, hogy a 2003-as évre frissítették, az az évfordulók (válogatott) jegyzéke.

Katalógusunk és bibliográfiáink menüpont alatt a Corvina webes keresőfelülete mellett felsorolásszerű jegyzéket találunk egyebek mellett a kurrens folyóiratokról, az Info*tár*salgó kézikönyveiből, valamint utalást Madách, Mikszáth és más szerzők a könyvtárban megtalálható bibliográfiájára.

A Gábor Dénes Információs Kabinet és Tanulási Forrásközpont valamint a Gerelyes Endre Irodalmi Kávéház jelenleg fejlesztés alatt áll. Bóna Kovács Károly Galériája című link alatt egy 2002-es kiállítási meghívót találunk kép formátumban, ami elég lassan töltődik le. Helyette érdekesebb lenne a kiállításról néhány képpel és egy összefoglalóval szolgálni.

Majd az Info*tár*salgó oldalra juthatunk, ahol a már korábban is olvasható szolgáltatási ismertetők és egyebek mellett regisztrálhatjuk egy űrlap segítségével intézményünket, vállalkozásunkat. Ami kicsit érthetetlen, hogy az űrlap egyéb információ begépelésére alkalmas mezőjében miért találunk karakterformázási paramétereket:

“egyéb információ”

 

A nem szakavatott felhasználónak ez elég bizarr látvány lehet. Tovább nézve a forrást kiderül, hogy csak egy e-maillel lehet az űrlapba beírt adatokat elküldeni, de ha nincs a levelezőprogram megfelelően beállítva a felhasználónál (ahogy manapság elég sokan nem telepített levelezőprogrammal, hanem webes felületen leveleznek), akkor bizony a küldés meghiúsulhat. Az érdekes kérdések mellett egy linkgyűjteményt is találunk, amely hasznos, bár jó néhány cím már nem él belőle. Fontos lenne ezt az oldalt is aktualizálni, nem csak elkészíteni, aztán magára hagyni. Az “Intézmények, szervezetek, melyekkel kapcsolatban állunk” című menüpont építés alatt van, ahogyan az “Olvasótáboraink” is. Az “Érdekességek” oldal egyáltalán nem linkelhető, csak a szándékot mutatja, hogy egyszer majd talán lesz ilyen is.

Végül az utolsó menüpont tartalmazza a könyvtár ez évi programtervezetét. Ez az olvasóknak igen hálás felsorolás, a kérdés, hogy ebből mi az, ami megvalósult. Ha megvalósult belőle valami, akkor hasznos lenne hírt adni róla.

Összegzésként elmondható, hogy sok hiánnyal (nyelvválasztási lehetőség, oldaltérkép, vendégkönyv, statisztika, keresési lehetőség) és egységes koncepció nélkül készült el a könyvtár oldala. Visszalépési lehetőség a főlapra egyik oldalról sincs, hiányzik az oldalak gondozása, ellenőrzése is, hiszen jó néhány hivatkozás nem működik.

Hasznos lenne, ha azonos formát, stílust kapna a honlap egésze: ez biztonságérzetet is adna a böngészőknek, hiszen a sorra felbukkanó más és más kinézetű oldalaknál folyton fürkészően kell körbetekinteni a képernyőn, hogy még mindig a Balassi Bálint Megyei Könyvtár honlapján járunk, vagy már egészen máshova tévedtünk. (Folyt. köv.)