Honlapnézőben: megyei könyvtáraink az interneten (2)

Kategória: 2003/11

II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár
(http://www.rfmlib.hu)

A hűvös színű háttér (szürkéskék, rücskös falfelület és a Microsoft Office kelléktárából is ismert fehér márvány) kissé rideggé formálná a nyitóoldalt, jelen esetben mégis inkább a rendet, az áttekinthetőséget fedezhetjük fel benne. Egy kép a könyvtár bejáratáról, mellette a legfontosabb elérhetőségi adatok, legalul egy adott dátumtól (vélhetően a “lapindítástól”) számlálja a látogatókat, de őrzi a titkot.

Feljebb újdonságként az Aktuális híreink, programjaink tesz kíváncsivá, nem is lehet nem rákattintani. A kattintás időpontja is fontos: október 25., ennek ismeretében értékelhető a kinyíló lap “életszerűsége”: a gyermekkönyvtár őszi rendezvényei közül október 15–17-ike közöttiekre (vagyis idejüket múltakra) hívogat. Üdesége nem harmatos tehát. Megfontolandó, merjen-e vállalkozni effélére a könyvtár, ha nem tudja időszerű eseményekkel frissen tartani, illetve talán praktikus volna levenni a honlapról a kínálatot, ha már lejárt. Még egy apróságnak látszó észrevétel: sok idézőjeles szöveg szerepel a lapon, rossz nyitó jelekkel: (alt 147), ezeknek helyesen alsó állásúaknak (alt 132) kellene lenniük. Ne feledjük, a könyvtári honlapoldalt olvasóközönsége (jelen esetben elsősorban gyermekek) okkal tekinti mintának.

A főlapon baloldalt világosból sötétbe tartó búzakék színű táblákon olvasható a főmenü: Könyvtárunkról, A könyvtár használata, Nyitva tartás, Folyóiratok, Katalógus, Főoldal (ami itt teljesen felesleges, hiszen éppen itt vagyunk).

A lakonikusan rövid, a részlegeket szinte csak felsoroló könyvtárbemutatót egy praktikusan nem szabályzatszerűen fogalmazott könyvtárhasználati útmutató követi a menük sorában. Bosszantó figyelmetlenségekkel. Egy példa:

Amennyiben az olvasó differenciált szol-gáltatásként raktári könyvet, illetve kölcsön-zési joggal megvásárolt hangzó és videó dokumentumot is kíván kölcsönözni, az évi beiratkozási díjon felül további 1200 Ft-díjat kell fizetni.

A szövegkicsinyítés szándékos, hogy látszódjék: teljesen értelmetlenül törik meg elválasztójelek a szöveget. Az egybeírási és igeragozási szabályokkal, no meg az összetett szavak írásmódjával is hadilábon állt a szövegalkotó, mindezt egyetlen mondaton belül sikerült bizonyítania.

Ennek kapcsán érdemes hangsúlyozni: a weblap tulajdonképpen elektronikus “nyomat”, ugyanolyan helyesírási és küllembeli szabályok érvényesek rá, mint a nyomdatermékekre, ennek megfelelően itt sem hagyható el a lektorálás és a korrektúra, s ez alól nem ad felmentést, hogy a gépi kiadványszerkesztés a papír alapú kiadványokat is sajnálatosan nagy számban slendriánná tette.

A Folyóiratok menüpont alatt Miskolc, illetve a megye városi könyvtáraiban 2001-ben előfizetett folyóiratok 2003. évi lelőhelyjegyzékét találjuk. Praktikus összeállítás.

A Katalógus (menüpont) lehet(ne) ennek a honlapnak a legfőbb szolgáltatása, ahol az olvasó saját állapotát, vagyis kölcsönzéseinek állását is ellenőrizhetné – akár. A teszt idején (az első látogatást követően egy héttel később – költségkímélés okán éjszakai órában – próbálkoztunk): a főlap és minden almenüje igen, ez a szolgáltatás nem volt elérhető.

Nincs más hátra (tényleg!): vissza a főoldalra!

Összegzés: (ha rosszul számoltuk, a weblapgazda elnézését kérjük), mindössze a címoldali fotó és két animációs ábra dekorálja az oldalakat, pedig a félmilliós könyvtári állományban és a helytörténeti gyűjteményben s bizonnyal a könyvtári rendezvénynaptárban is lehetnek fotóval színesebben kínálhatóak, már ha ez a honlap-üzemeltetés célja. Megyei könyvtárhoz mérten kissé visszafogott ez a megmutatkozás, ami nem volna baj. A gyémánt is általában kicsi, ámde csiszolt. Ehhez képest ez a lap (remélhetően) még munkában van.

 

Somogyi-könyvtár
(http://www.sk-szeged.hu)

Fehér háttéren mohazöld betűk, a menüpontok (szép számmal van belőlük) lefelé haladva terrakottából árnyalnak át majdnem mályvába. (Itt jegyezzük meg: a színmegállapítás meglehetősen szubjektív, nagy mértékben függ a megjelenítő hardver képességeitől és beállításaitól. Mindemellett nagyon fontos hangulati szerepük van a színeknek.)

Az egy év kihagyással újra megszervezett Összefogás a könyvtárakért akció nyitórendezvényeinek a saját (120.) évfordulóját is ünneplő Somogyi-könyvtár volt a helyszíne, természetes tehát, hogy számtalan programjára már a címoldalon invitál az előkúszó hívó mondat. A főoldalról nyitható meg a könyvtár (Corvina-rendszerű) gépi katalógusa is. Ugyancsak e helyről érjük el az intézményi dolgozók telefonkönyvét. (Név, beosztás, részleg, telefonszám; elektronikus levélcím nincs. Érdekes jelenség: a könyvtárak nem szívesen, illetve szinte egyáltalán nem fedik fel szervezeti felépítésüket, nem mutatják meg egységeik létszám- és szakmai összetételét. Ez a könyvtár sem. Noha lehetne ennek modellértéke is akár, valószínűen az intézeti titok körébe tartozik, miként a banktitok. A zárójeles megjegyzést legalábbis részben azonnal revideálni kell – ha nem néztünk volna még körül a főlapon –, amint megnyitjuk a nagyon előzékenyen szintén a fő helyről elérhető, az e könyvtáriakon túli lehetőségeket kínáló Kitekintőt (rossz ő betűvel, ami jelzi: a lap egyes elemeinél használt kódtábla nem azonos, ennek első oldala ismétli a főmenüt. Köztük a szervezeti felépítést, kiemelve közülük az önálló honlappal rendelkezőket, persze létszámadatok, nevek nélkül.) Ahogyan az természetes, a könyvtár fő elérhetőségeit találjuk még e kiemelt helyen s megint csak természetesen: kiemelt személyek nélkül.

Szemet gyönyörködtető a könyvtár főbejáratát mutató fotó, amint visszatükröződik a hatalmas üvegfelületén patinás környezete, a szegedi dóm kupolaegyüttese. Nem csoda hát, hogy ezt minden almenü nyitóoldalán megismétlik. Az ára pedig?

Három nyelven, angolul, németül, franciául kaphat az ide látogató sok-sok leágazással gazdagított áttekintést a könyvtárról.

A betekintésként megnyitott angol oldal normál telefonvonalra csatlakoztatott Smart Link 56 kb/sec sebességű modemen (a kapcsolat idején kijelzett tényleges, 26,4 kb/s letöltési tempóval) 12 perc múltán pompázott teljességében. 8272 bájt+8 fotó, együtt sem sokkal több 1 megabájtnál.

Érdemes utánaszámolni. 720 másodperc (12 perc) alatt 1 098 385 bájt jött át, vagyis másodpercenként 1525,5 bájt, azaz 12×04 bit. Valószínűleg a gyakori javítócsomagok miatt tehát a tényleges sebesség is tovább feleződik. És akkor még nem számoltuk bele a ráfordítási időbe a többszörös szolgáltatóhívási próbálkozásokat (minimum három, éjszaka is; fontos hozzátenni persze, hogy egy ingyenes, ebből adódóan nyilván nagy rohamnak kitett szolgáltatón keresztül). A kísérletnek két (lehet, hogy több?) fontos tanulsága van. Rendkívül nagy a szórás az elérési és letöltési sebességben a kitüntetett helyek, mint a főváros és pl. egy turisztikai szempontból ugyan fontos, de infrastrukturálisan elhanyagolt mátrai üdülőhely között. Valószínűsíthető, hogy amíg elsősorban nászutasokra számítanak a falu kapujában pompázó, Ybl-tervezte Károlyi-kastélyból lett szállóban, ez nem számít hátránynak, de ha pl. üzletembereket is megcéloznak… (Lehet egyébként, hogy ott más a helyzet. “Kísérleti terepünk” egy, a közelében lévő, nem profitorientált nemzeti intézmény üdülője.) A magunk számára érvényes tanulság mindenesetre: gondolni kell azokra, akik csekély letöltési lehetőséggel férnek hozzá (pl. a könyvtári) honlapokhoz, és itt nem tényleges letöltésre (download) gondolunk, csupán arra, hogy mihamarabb eltűnjön a homokóra a képernyőről. Ennek is vannak technológiai fokozatai, csak ne feledkezzünk meg róluk…

Talán nem veszik zokon Szegeden, ha éppen az ő honlapjuknál tartva időzünk el általánosnak vélt szempontoknál, s ebből eredően látszólag kevesebb figyelem jut nekik. Mindez valóban csak látszólagos még akkor is, ha terjedelmi okból tényleg nincs lehetőségünk végigpásztázni azt a gazdag kínálatot, amit a Somogyi-könyvtár a kincseiből, szellemi raktárából és saját szellemiségéből felkínál.

Figyelmük van rá, hogy 120 éves történelmüket megmutassák, tisztelegjenek könyvtáralapítójuk előtt, feltárják a haza életében sokszor fontos szerephez jutott város jelentősebb eseményeit és a vele gyakorta gyilkosan bánó, mégis szeretett szőke folyó “rakoncátlanságait”.

Mielőtt provinciális elfogultsággal vádoltathatnának, lépjünk tovább. Fiókkönyvtári hálózatukon túl a hivatalosan nem is létező megyei hálózat honlapján mintaszerű összeállítást böngészhetünk a megye könyvtárairól (megyei hálózati munka, a megyei közművelődési könyvtárak címtára, közhasznú információs szolgáltatások, képzés, szakmai rendezvények, statisztikai jelentések, Csongrád Megyei Könyvtárosok Egyesülete, Csongrád Megyei Könyvtáros, Negyedévi Értesítő.)

(Most végül is van vagy nincs megyei könyvtári hálózat? – ez persze másutt felteendő kérdés.)

Mielőtt pedig a honlap-recenzenseket érné az elfogultság vádja: sajnálatos, hogy a Kiadványok menüpont utolsó frissítése 2003. június 18., noha pl. ez év októberében a már említett nevezetes eseményre is számos méltatható minőségű kiadvánnyal rukkolt elő a patinás könyvtár.

Ezeken az oldalakon is felfedezhetők rossz karakterek, hibás nyitó zárójel, rossz ő és ű betű. Általános jelenség ez, ami persze nem adhat felmentést. Főként nem egy olyan kulturális intézmény számára, mint a könyvtár.

Az Összegzés-hez eljutva nehéz a helyzetünk: esetleg nem volna hiteles, ha a sokszínűség terjedelmi indokai miatt itt ki nem nyitott almenük elemzése híján tekintenénk mintának a Somogyi-könyvtár honlapját. Pusztán arra alapozva, hogy a saját intézményük és munkájuk iránti szeretetüket, elkötelezettségüket érezzük meg belőle. A látogatóval megosztott büszkeségüket a rájuk bízott s láthatólag jól kezelt kincsek okán. Ennek továbbosztására kiválóan használják ezt az információs láncot. Kérjük, figyeljenek a technikai korlátokra (pl. a képek csak ráklikkelés után jelenjenek meg teljes felbontásban). A vázolt esetleges (vagy nem is annyira az) gyengébb átviteli sebességű technikai háttérre gondolva nem is baj, hogy ezen a honlapon csupa hagyományos honlapszerkesztési megoldással találkoztunk. A tartalom bőséggel túlnő ezeken. A bőség zavarát okozva.

Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár
(http://www.vmmk.hu)

Minden felesleges “sallangtól” szabadulni akart a honlap készítője. Fehér alapon egy, a későbbi lapokon fejlécként felbukkanó mélykék, lapos téglalap, amely egy apró könyvtárfotót tartalmaz a könyvtár neve és címe mellett, s öt sort a klasszikus Vörösmarty-versből egy továbbléptető jellel. Minden szöveg kék színű az oldalon, már csak amiatt is, mert a csatolt állományt takaró szöveg (alaphelyzetben) automatikusan aláhúzott és kék színű lesz. A menücsoportok nevei ugyanolyan típusúak, színűek, csupán nagybetűsek. KIADVÁNYOK, EGYÉB, A KÖNYVTÁR, SZOLGÁLTATÁSOK, RÉSZLEGEK, TÁRSINTÉZMÉNYEK, s “nem rovatoltként” a jobb alsó sarokban: válogatott dokumentumok meg egy hozzá tartozó függelék, valamint (másutt talán semleges feketesége itt kiemelkedik) e dokumentumok összeállítójának neve. Tisztelet minden nagyrabecsült kollégának, de ekkora tisztességet (ismerve szerénységét) valószínűleg mégse kíván magának, mint amit e könyvtári honlap részéül juttat. Hiszen a könyvtárnévadó ablaka is csak külön kattintásra tárul fel, ha vágyat ébreszt a folytatásra a meghívó ötsoros… (Vörösmarty Mihály: Gondolatok a könyvtárban). Kinyitva azt tapasztaljuk, hogy a vélhetően a MEK népszerűsítését is szolgáló jószándék, vagyis forráskénti meghivatkozása a visszájára fordul: a rossz ékezetes betűkkel, formázatlan szövegként átvett vers nem biztosan jó reklámja a Magyar Elektronikus Könyvárnak. Érthetetlen, miért jelenik meg azon az oldalon is az ötsorost tartalmazó fejléc, ahol a teljes (ugyancsak érthetetlen módon középre zárt) vers.

Hangsúlyos helyen, a bal felső sarokban helyzeték el a könyvtár TextLib alapú on-line katalógusának használati útmutatóját, és innen meg is nyithatjuk a keresőoldalt. Az alatta található EGYÉB menüpontban hasznos linkek (MATÁV-tudakozó, MÁV-, Volán-, MAHART-, MALÉV-menetrend, térképek, tudakozók, internetes keresőoldalak, könyvtári információk, Fejér megyei és székesfehérvári oldalak találhatók.

Ezután következnek a könyvtár saját információi: telefonszámok, elektronikus levélcímek, nyitva tartás, a könyvtár története (amelynek tetejéről a könyvtár nyitó weblapjára, a vendégkönyvre, illetve egy, a honlapoldalak mindegyikén keresést végző űrlapra ugorhatunk, ez utóbbi műveletet azonban a rendszer visszautasítja, vagyis nem működik). Ugyanitt találjuk a könyvtár küldetésnyilatkozatát és ismételten az önálló menüpontból is megnyitható vendégkönyvet (ami csak egy űrlap, pedig – valljuk be – lapozhatóságáért kedveljük a vendégkönyvet, és sokkal nagyobb késztetést érzünk rá, hogy írjunk bele, ha olvashatjuk mások bejegyzéseit…).

Önálló kínálatcsoportot alkotnak a szolgáltatások: A könyvtárhasználat feltételei és a Könyvtárhasználati szabályzat (amelyek egymásból is hívhatók), majd a könyvtárközi kölcsönzés tudnivalói. Tematikus csoportosítású jegyzéket találunk a könyvtár CD-ROM-állományáról (utolsó frissítése 2003. június 17. [!]), betűrendes jegyzéket kurrens folyóiratairól (megnyithatjuk innen az ezzel rendelkezők saját weblapját, ami hasznos lehetőség, és minden bizonnyal meghálálja a csatolás aprólékos munkáját). Kottajegyzék és brit sarok található még itt, az utóbbi interaktivitását mindössze a British Council honlapjának elérhetősége jelenti, egyébként csak egy rövid áttekintés a sarokban található információs anyagokról.

Nagyon hasznos az Információk Fejér megye településeiről menüpontban elérhető szolgáltatás, részben a megyei helytörténeti anyagban kínál keresési lehetőséget, és a települések honlapját is meghívhatjuk innen. Egyetlen szépséghibája: egyikről sem léphetünk vissza kiindulópontunkhoz. Jó és az olvasók körében bizonyára hálával fogadott összeállítás a Könyvtárak Fejér megyében (aminek képi megformálása merőben – és túlzóan – eltér az eddigi, szinte puritán megjelenítésű oldalakétól).

A Részlegek menüpontban nincs “csoportosulás”: a zenei részlegről szóló információk, szolgáltatások találhatók itt.

Méltánylandó gesztus, hogy a könyvtár társintézményei, a megyei művelődési központ és a megyei levéltár honlapja önálló ablakban megnyitható a nyitóoldalról.

A könyvtár nyitó oldalát két értékes összeállítás zárja: Válogatott dokumentumok Fejér megye települési könyvtárainak történetéhez 1947–1952, valamint Függelék: Lista a körzeti könyvtár felügyelete alá nem tartozó közművelődési könyvtárakról (mindkettőt Kégli Ferenc állította össze).

Összegzés: tartalmas kínálattal jelenik meg az interneten a Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár, de nem sikerült megtalálniuk (vagy nem is keresték) ehhez az összhangot a formával. Nyitóoldaluk csak a vázát adja a később feltárulkozó kínálatnak, de nem ad hozzá kellemes, vonzó, kedvcsináló “csomagolást”. Hiányzik az aloldalak közötti formai összhang is (lásd pl. a megyei könyvtárak allegorikus nyitóoldalát.) Divatos kifejezéssel: kimunkálatlan a design, az arculat. Mindenképpen érdemes lenne ezt a meglévő (újra hangsúlyozzuk, értékes és minden bizonnyal gyarapodó) tartalomra alapozva átgondolni és átalakítani, figyelve az oldal-visszaléptetési lehetőségek megoldására is, hogy ne kelljen a főlapot újra megkeresni és meghívni.

Pest Megyei Könyvtár
(http://www.pmk.hu)

A bejelentkező oldal egyszerű, táblázatos formában fogadja az odalátogatót. Bal oldalon láthatjuk az egyes felületekhez vezető linkeket, és itt külön animációval emelkedik ki az aktuális információkhoz vezető Aktualitások menüpont, valamint a LAKINFO, a lakossági információkra mutató link. Jobb oldalon pedig a könyvtár gyorsan letöltődő logója található az elérhetőségével és egy, a könyvtárba talán nem csak virtuális látogatásra invitáló köszöntés.

Színvilágában egyébként egyszerű, egységes struktúrájú, jól olvasható mind a főoldal, mind a belső oldalak, így a honlapot böngésző hamar otthonosan mozoghat az egyes lapok között. Arial betűtípussal emelték ki az egyes részek címeit, minden egyéb az egyes felhasználók böngészőjének beállításától függő betűtípus, tehát nem előre definiált.

Nézzük sorban a menüpontokat, amelyek közül az első alatt megtalálhatjuk a könyvtárról szóló anyagot “Néhány szó a könyvtárról” címen, ami csak annyiban nem igaz, hogy bőven kapunk itt információt. Az ezen az oldalon szereplő első link mintegy összefoglalásként szolgál az alatta következő további, a könyvtárt és szolgáltatásait bemutató oldalaknak. Találunk itt pár mondatos ismertetőt, telefonszámokat, a könyvtár e-mail címét és webcímét, de vajon ez utóbbiak miért nem linkelhetők közvetlenül?

Tartalmában hasznos ez az oldal, mert gyors áttekintést nyújt a használat szabályairól, a beiratkozás feltételeiről, az állomány típusáról, valamint a felnőtt- és gyermekrészleg nyitva tartásáról, aki pedig bővebben érdeklődik, érdemes belepillantania A könyvtár története, A könyvtár használata, és a Gyermekkönyvtár című linkek alatt található oldalakba.

A Különgyűjtemények menüpont alatt elénk tárul a könyvtár szinte teljes szolgáltatási palettája, hiszen itt az imént már említett gyermekkönyvtári oldalt kivéve akármelyik linkre kattintunk, máris a könyvtár szolgáltatási oldalára jutunk. A szolgáltatások címszavait betűrendbe szedve kapunk néhány szavas/mondatos ismertetőt mindegyikről. Valóban széles a kínálat, hiszen az abc szinte minden betűjéhez tartozik valamilyen szolgáltatási címszó, ahol a navigálást a bal oldalon elhelyezett linkelhető betűfelsorolás segíti.

Megfigyelhető: ha ellépünk a Könyvtárunk–Különgyűjtemények–Helytörténet fonalon, visszalépést a honlap csak a főoldalon keresztül ajánl a könyvtár logójára kattintva, vagy használhatjuk a böngésző vissza gombját (ha van ilyen az adott képernyőn). Érdemes lenne a belső navigálást segítő linkszerkezetet kialakítani, hogy ne legyen a felhasználó lépéseiben korlátok közé szorítva.

A folyóiratok listája is hasonló szerkezetű, mint a szolgáltatások oldala, hiszen itt is a periodikák címe szerinti betűrendet látunk, és az egyes szókezdő karakterekre kattintva kapjuk a betűrend szerint oda tartozó folyóiratokat.

Lássuk, mi maradt még ki a Könyvtárunk menüpont alatt található tartalomból. Ehhez a folyóiratokról visszalépünk a főoldalra, majd ismét a Könyvtárunk menüpontot választjuk, és így már beléphetünk az Adatbázisok menü alá, ahol tájékoztatást kapunk arról, hogy a könyvtár a Szirén integrált könyvtári rendszert használja. Egy ezt reklámozandó link is vezet a rendszer fejlesztőinek honlapjára, sajnos azonban, ha rákattintunk erre a linkre, ugyanabban az ablakban nyitja meg a Szirén oldalt, mint amelyikben a könyvtár honlapját nézegettük, és ha netán elkalandozunk a szirén honlapján, hamar el is veszthetjük a fonalat, és gépelhetjük be újra a Pest Megyei Könyvtár webcímét…

Visszatérve még az Adatbázisok oldalra, jogosan vetődik fel a kérdés, ha van link a Szirén weboldalára, akkor az igen fontos Lakossági Információs Szolgáltatás adatbázisához innen miért nem vezet kapcsolat? Hiszen pont így lehetne kihasználni az internet hipertext elvét.

Az utolsó menüpont a távlati tervet mutatja Fotók címmel. Valószínű itt majd fényképeket találhatunk a könyvtárról, ha linkelhető lesz és elkészül ez az aloldal.

A főoldal következő menüpontja az Aktualitásokat kínálja, itt jelenleg mind az olvasók, mind a könyvtáros szakemberek érdekes továbbképzések között tallózhatnak.

A Szolgáltatások menüpont alatt a már korábban ismertetésre került betűrendbe szedett szolgáltatások felsorolásával találkozunk.

A “Csábítóan kandikált a körte rám”Petőfi-verssor kicsit átalakítva mondható el a következő menüpontról: csábítóan kandikál a Keresés gomb ránk, de ha odalépünk ismét, a Szirén rendszer főoldalának elérhetőségével kell beérnünk, amely jelzi, hogy “Katalógusunk a Szirén programot használó könyvtárak egyesített katalógusában érhető el az Interneten”.


Miért várjuk el, hogy a webes katalógusban keresni óhajtó olvasó tisztában legyen azzal, hogy az egyesített katalógus egyenlő a Szinkronizált Központi Lelőhely Adatbázissal, vagyis a SZIKLÁ-val? Ez egy fontos adatbázis, amire fel lehet hívni a figyelmet, lehet propagálni, de ne rejtsük véka alá a keresőfelület pontos címét a csak dokumentumot keresni vágyók számára: http://www.szikla.net/kereso.php.

A főoldal következő menüpontja a Hírek címet viseli, ennek tartalma jó néhány egyéb weboldallal ellentétben ezúttal nem egyezik meg az Aktualitásokéval, hiszen itt nem továbbképzésekről kapunk információkat, hanem “Hírek, rendezvények, események” címen jelenleg két kiadványt ajánlanak a könyvtáros kollégák figyelmébe. De valljuk be, miután tisztáztuk a két menüpont tartalma közti különbséget, azért ott motoszkál még bennünk a kérdés: valóban szükség van-e mind a két menüpontra, és ha igen, akkor ilyen megnevezésekkel-e. És mindig egyértelműen elválasztható-e a kettő tartalma, vagy van átfedés olykor?

A Kitekintés linkre lépve széles választékú információs gyűjteményt kapunk. Hasznosnak tűnik első ránézésre, sajnos azonban, ha jobban megvizsgáljuk az oldalt, bizony itt is probléma, mint oly sok helyen, hogy elkészült a linkgyűjtemény, de senki nem ellenőrzi a hivatkozáscímek működését, olyannyira, hogy még html forráskódhibát is találhat a szemfüles linkelgető például az Internetto linknél. Az is nagyon furcsa, hogy magyar nyelvű keresők közé került be az alábbi cím: http://www.altavizsla.com/altavizsla/.

Ez ugyanis egy nem magyar nyelvű, meglehetősen agresszív tematikus linkgyűjteményre mutat, Ha ti. csalódottan tudomásul vesszük, hogy nem magyar nyelvű keresővel találtuk szembe magunkat, és szeretnék az oldalt bezárni vagy akárcsak visszalépni a könyvtár linkgyűjteményére, akkor a böngészőnk önálló életre kel, és újabb ablakot jelenít meg. Ilyen esetben a felhasználók zöme igyekszik ettől a felbukkanó ablaktól is megszabadulni, előfordul, hogy olyan heves küzdelemmel teszik mindezt, hogy fel sem tűnik az újabb jóváhagyást váró üzenetablak. Így fordulhat elő, hogy akaratunkon kívül engedélyezzük a böngésző átállítását vagy akár egy vírus lefutását a gépünkön. Ami viszont ezt a linket és a magyar nyelvű keresők közé sorolását jelenti, egészen biztos, hogy valami keveredésről van szó, hiszen a magyar nyelvű Vizsla keresőszolgáltatás webcíme teljesen más (http://vizsla.origo.hu), ahogy arra kicsit lejjebb a linkgyűjteményben történik is utalás.

A LAKINFO adatbázisra léphetünk el a következő linkkel, amely több szempontú visszakeresést (kulcsszavas, tárgyszavas vagy témák szerinti) biztosít az adatbázis rekordjaiból. A felület jól átlátható, könnyen kezelhető, a találati lista bő ismeretet nyújt a keresett témához kapcsolódó intézmények, személyek szolgáltatásairól, rendeletekről, stb.

Végül, de nem utolsósorban tallózhatunk a könyvtár munkatársainak névsorában, ahol a sok e-mail cím között ráakadhatunk a webmester saját honlapjára, amelyben egyebek mellett a html-szerkesztésről vallott véleményét is olvashatjuk. Talán hasznos lehet egy-két gondolatot ebből idézni, mintegy másoknak is megfontolandó ajánlásként és néhány internetezőre manapság is jellemző tulajdonságok felsorolásaként: “gondolok azokra is, akik modemen keresztül interneteznek”, “…ha én véletlenül olyan oldalra tévedek, amelyik egy percig töltögeti magát, nem várom ki. Annyi időm nincs, addigra elunom az egészet.”, “…zavar, hogy amíg olvasok valamit, közben valami nyughatatlan kép a szemembe villog.”, “Ezek az oldalak azt sugallják számomra, hogy a tartalmuk mellékes, az egész az öncélú designért van.”

Összegzésként elmondhatjuk, hogy a Pest Megyei Könyvtár honlapján egységes stílussal, zavaró elemektől mentes, tartalomra orientált felületekkel találkozunk. Mindezt érdemes lenne azzal megkoronázni, hogy az oldalakat frissítik, gondozzák, és a halott hivatkozásokat kiszűrve a felhasználót segítő navigálási lehetőséget építenek be.

Megyei Könyvtár Kaposvár
(http://www.mvkkvar.hu)

A weboldal kétrészes keretes szerkezetben fogadja a látogatókat, ahol a bal oldal menüként szolgál, a jobb oldal pedig az egyes menüpontokhoz tartozó oldalak megtekintésére.

A bejövő oldalon, mely a menüben Főoldal megnevezéssel szerepel, láthatjuk Somogy megyének, valamint Kaposvárnak a címerét, és magának a könyvtárnak a logóját. Láthatóan nem kis szerepet kap a könyvtár katalógusa, hiszen az egy mondatos köszöntő után máris szembetűnik az ugyan képformátumú Katalógus felirat, amelyhez nem tartozik a forráskódban ALT információ, így ha nem tölti le valaki a képet, vagy képernyőfelolvasó szoftvert használ, akkor innen nem egyértelmű ez a katalógusra történő hivatkozás. Ugyanez a helyzet a katalógus alatt lévő könyvtári fotóval is, bár megjegyzendő, ha ezt a képet nem látják a felhasználók, az kisebb veszteség, mint ha a katalógusra vonatkozó képes hivatkozást nem tudják észlelni. Ha tovább haladunk, megtudjuk, hogy a könyvtár szervere mely hálózathoz csatlakozik, kérdés, hogy hány felhasználó számára szükséges ez az információ…

Lejjebb kapunk két nagyon fontos e-mail címet: a könyvtárközi kölcsönzését, és egy általános könyvtári e-mail elérhetőséget. Mind a kettő egy animált gif kiterjesztésű képre kattintva érhető el, és itt érdemes egy picit elidőzni. Nagyon sok weboldalkészítő máshonnan vett képekkel, animációkkal illusztrálja oldalait, ha nem is teljesen, de részben, hiszen ha egyszer valami már készen van és használható, akkor minek alkossuk meg újra. Azt azonban nem mindegyik webszerkesztő veszi figyelembe, hogy az animált gif kiterjesztésű képeknek milyen tulajdonságaik vannak, nevezetesen, hogy az animáció elkészítésekor a legtöbb esetben lehetőség van a lejátszás ismétlésszámának megadására. Jelen esetben ez a kis borítékos animáció összesen 21-szer ismétlődik meg, és utána látszólag semmi sincs, mivel az animáció utolsó kockája az üres felületet mutatja. Ha viszont végighúzzuk egerünket ezen az üres területen, ahol addig az animáció játszódott le, akkor a szemfüles honlapnézegető – de csak ő! – észreveheti, hogy a böngészőprogram állapotsora (az alábbi illusztrációban a nyíllal jelzett terület) megmutatja a háttérben lévő e-mail címet, és az egér mutatója is kézzé alakul át, jelezve, hogy ott egy hivatkozás található.

Tehát a weboldal készítője minimum két hibát követett el, de inkább hármat: először is nem figyelt fel arra, hogy ennek az animációnak az ismétlésszáma viszonylag kevés, másodszor a kép beillesztésekor nem helyezett el ALT információt, hogy legalább ha rámegyünk az egérrel, akkor látszódjon, mire is szolgál az a kép, és hol található akkor, ha az animáció lejátszása netán befejeződne, vagy le sem tölti a felhasználó. A harmadik pedig, hogy ajánlatos az e-mail címeket szövegesen kiírni a honlapra, segítve ezzel valamennyi felhasználót.

A lap alján erősen kiemelve látható a látogatók száma 2003. október 6-ától számítva, és kapunk némi irányadó paramétert arra vonatkozóan, hogy milyen böngészőre és képernyőbeállításra optimalizálták az oldalakat.

Erről az első oldalról nem derül ki, hogy mi a könyvtár postai címe, telefon-, esetleg faxszáma, így aki ezeket az adatokat keresi, biztosan továbblép a második menüpontra, a Magunkról… címűre. Itt már valóban megtalálhatóak legfelül azok az adatok, amelyeket általában az első oldalon szoktak keresni, és olvashatunk a könyvtár történetéről, valamint részlegekre bontva az ott dolgozó kollégák névsorát is böngészhetjük. Sajnálatos, hogy ront az oldal átláthatóságán a névsor táblázatának külalakja, így még a vízszintes gördítősávot is használni kell, hogy mindenkit megtaláljunk, ami egy picit figyelmesebb formázással csiszolható lenne.

Fontos leágazása a kaposvári honlapnak az itt “otthonra lelt” KÖZTAURUSZ-oldal. Ennek bevezetőjében olvasható: “Elkészült az ETO középkiadásának jelzeteivel, a jelzetekhez tartozó magyarázatokkal és mutatószavakkal kiegészített új OSZK tezaurusz/KÖZTAURUSZ 3.0 változata. A tezaurusz általános tárgyszójegyzékként, az ETO középkiadásának mutatójaként, továbbá az ETO jelzetei közötti böngészésre is használható.” Ezek a mondatok azt sugallják, mintha már befejezett tényként beszélhetnénk a még előkészítés alatt (így még közzététel előtt) álló ETO-középkiadásról. Legalább e helyt pontosítani kell: ami a KÖZTAURUSZ-ba beépült, az ETO előkészítés alatt álló középkiadása egy munkaközi (2002. februári) állapotának felel meg. Az előkészítőknek s minden bizonnyal az alkalmazóknak is leghőbb vágya, hogy a KÖZTAURUSZ “az ETO középkiadásának mutatójaként, továbbá az ETO jelzetei közötti böngészésre is használható” legyen, de erről egyelőre csak jövő időben beszélhetünk. A KÖZTAURUSZ együttműködő karbantartási és fejlesztési felülete a több évtizedes munkát megtestesítő tezaurusz továbbfejlesztését, tökéletesítését segíti. A “Változtatáskérések és válaszok megjelenítése”, valamint a “Változtatások” művelet nyilvános, a többihez felhasználónév és jelszó szükséges, ezekkel az együttműködő könyvtárak rendelkeznek.

Amint visszalépünk a könyvtár honlapjának menüjéhez, máris kalandozhatunk a Somogyi Elektronikus Könyvtár digitalizált dokumentumai között, ahol egy külön látogatószámláló is fogad. Sajnálatos, hogy egy dokumentumot kivéve a teljes elektronikus könyvtár csak képekből áll, egy-egy kép olvasható formában megközelíti a 200 Kb-ot, ami igen nehezen kezelhető kis sebességű internetkapcsolat esetén.

Ahogyan a többi megyei könyvtári honlapon, itt is megtalálható a British Council Tájékoztató Sarokra utaló oldal, bár jóval szerényebb kivitelben, mint azt más megyei könyvtári honlapokon megszokhattuk. Itt csak pár mondatos ismertető olvasható a szolgáltatás lényegéről és egy hivatkozás a British Council hivatalos magyarországi weboldalára.

Jogosan merülhet fel a kérdés, hogy elsősorban az olvasókat kiszolgáló könyvtári honlapon miért az előbbi tartalmak után kapunk információt a nyitva tartásról, nem is szólva a menüpont nyelvtani hibájáról. A nyitva tartás táblázatát szembetűnően díszíti egy órát ábrázoló kép, amely eredeti méretben 128´96 pixel nagyságú, de itt a honlapon 48´36 nagyságúra zsugorították. Magának a fájlnak a mérete ezzel nem csökkent, 12 Kb. Ha kíváncsiságból egy képszerkesztő programmal valóban lekicsinyítjük, a fájlméret is változik 2 Kb-ra. Ez csak egy példa arra, hogyan lehet spórolni webszerkesztés közben a bájtokkal, hogy a felhasználók könnyebben és gyorsabban érhessék el az oldalainkat.

Ezután találkozhatunk a gyermekkönyvtári résszel. Ez a honlap lényegesen figyelemfelkeltőbb, képekben gazdagabb, színesebb, mint a honlap eddigi oldalai, ami gyermekek számára ideális. Bár itt is érdemes lenne a képeket a forráskódban szövegesen is megjelölni, mert ha nem töltöm le azokat, akkor igen szegényes képernyő fogad: nem tudni melyik kép tartozik a menühöz és linkelhető, melyik csak illusztráció.


Fontos információkat kapnak a gyermekek a kölcsönzési szabályokról és az ezzel kapcsolatos szolgáltatásokról. Könyvajánlóval segítik az olvasni vágyókat, havonta érdekes kérdésekre válaszolhatnak a rejtvényszeretők, akik között könyvutalványt sorsolnak ki. Hasznos honlapokat is ajánlanak, e linkek közül csak egy az, amely nem működik, látszólag egy apró elgépelés miatt. De ha mindez nem lenne elég, akkor e-mailen kérdezhetnek is a gyerekkönyvtárosoktól. Talán az tűnik furcsának, hogy a Nyitva tartás linkre a felnőtt könyvtár főoldala jelenik meg, nem pedig a nyitva tartást tartalmazó oldal. Mindezen formai hiányosságok javításával emelhetnék ennek a szép és tartalmas oldalnak a színvonalát.

Visszatérve a könyvtár főoldalára találunk még Ugródeszka névvel bő linkgyűjteményt. Ezek az összeállítások meglehetősen hasznosak lehetnek, de egy ilyen szolgáltatásnál mindenképpen érdemes figyelmet fordítani a frissítésükre, működésük ellenőrzésére, és a kényelmes navigálás szempontjából jobb, ha külön ablakban nyílnak meg a linkek. Ez a kaposvári könyvtár honlapjának következő szolgáltatásáról, az EU-információkról is elmondható, de ezt az oldalt is folyamatosan érdemes lenne figyelni, hogy ne veszítsen az értékéből a nem működő hivatkozások miatt.

A Somogy megyei könyvtárak címjegyzéke mind a szakma, mind a könyvtárt használók számára fontos forrásként szolgálhat, bár formai szempontból érdemes lenne dolgozni még az oldalon, ha másként nem, hát új ablakot nyitni számára, mert így a keretes szerkezet miatt bizony a vízszintes gördítősáv használatával sokkal nehezebb navigálni, és nem is tűnik egységesnek az adatfelvitel sem, ha csak az alábbi kiragadott példákat figyeljük meg: “dr. Fazekasné Mulesza Olga ig.” vagy “Varga Róbert igazgató”, az esetek zömében viszont csak a név található minden titulus nélkül. De előnyére szolgáljon az oldalnak, hogy keresési lehetőséget is ajánl, méghozzá település, könyvtár vagy igazgató nevére, sőt mindezt táblázatos fájlként le is lehet tölteni. Remélhetőleg egyre több lesz az “Internet cím” oszlop tartalma is. Ugyanilyen táblázatos formában érhető el a fiókkönyvtárak jegyzéke címmel, nyitva tartással, szolgáltatási palettával.

A honlap bizonyos frissítését jelzi, hogy a rendezvények között aktuális meghívókat is találunk, és tallózhatunk a korábbi rendezvények között az archívum segítségével.

Ahogy azt már korábban is említettem, itt is érdekesnek tűnik, hogy a könyvtár szolgáltatásai, térítési díjai miért kaptak ennyire eldugott helyet a menüsorban, hiszen általában ezek azok a tudnivalók, amelyeket a leggyakrabban keresnek a honlapra látogatók.

Első ránézésre elgondolkodtató az Irodalomkutatás menüpont alatt található két link: “irodalomkutatás 96–98″ és “irodalomkutatás 99–”. Semmi információval nem szolgálnak arról, hogy a felsorolt témákhoz tartozó irodalmat jelen pillanatban is gyűjtik-e, és hogy folyamatos témafigyelést végeznek-e, vagy csak egy adott kérésre történő gyűjtés volt, továbbá hogy az az anyag jelen pillanatban is hozzáférhető-e, esetleg térítés fejében hozzáférhető, vagy csak a könyvtár széles körű tevékenységi körét dokumentálandó van kint a lista?

Honlapokat nézegetve minden esetben elrettentően hat, ha egy évekkel ezelőtti módosítási dátumot találunk, ahogyan jelen esetben a Kurrens külföldi időszaki kiadványok listáját megtekintve. Jogosak lehetnek a kérdések ilyenkor, miért nincs azóta módosítás, vajon mi változott, egyáltalán változott-e azóta valami. Ilyen esetben többféle megoldás szolgálhat arra, hogy a honlaplátogató ne maradjon kétségek között.

Nem vitatható az a kérdés, hogy egy könyvtár nagy, de az olvasók szempontjából mindenképpen hálás munkát vállal magára, amikor könyvajánló elkészítésébe fog. Ezen a honlapon is található ilyen, sajnos ugyan csak 2002 januárig olvashatjuk ezeket az ismertetőket a februári rossz linkelés miatt, remélhetőleg azonban folytatódni fog ez a szolgáltatás is.

A könyvtár munkatársainak e-mail elérhetősége után legutolsó hivatkozásként juthatunk el Somogy megye az országos sajtóban címmel egy adatbázisba szervezett cikkbibliográfiához, amely 2003. szeptemberi frissítésű, és igazi csemege lehet a megyét kutató és arról anyagot gyűjtő emberek számára.

Végül de nem utolsósorban fontos megemlíteni, hogy a honlapnak van angol nyelvű változata is, ami nem egészen ugyanaz, mint a magyar. Az viszont biztosan nem szerencsés, hogy némely angol nyelvű linkre a magyar nyelvű oldalt kapjuk. Találhatunk olyan oldalt, amely nem töltődik le, de akadnak olyanok is, amelyek a magyar oldalon nem jelentkeznek, bár magyar nyelvű oldalak, mint például a CD-ROM lelőhelyjegyzék.

A térképeket szolgáltató oldalnál a beállított színek miatt nem vagy csak alig vehető észre, hol is találhatók a linkek. Ezzel együtt sok internetezőnek hálás információ ez utóbbi oldalon, hogy az egyes térképek mekkora fájlméretűek.


Végignézve az oldalakat elmondható, hogy külső szemlélő számára a menüpontok sorrendje nem tűnik logikusnak, több esetben találkozhatunk helyesírási pontatlanságokkal, tartalmi következetlenséggel, ami egy ilyen bő szolgáltatást kínáló weboldalnál sajnálatos, és az oldal rendszeres és gondos karbantartásának hiányára utal.

Mindezzel együtt formailag egységes stílus jellemzi a honlapot, apróbb kivételektől eltekintve jól olvashatóak az oldalak szöveges információi, hamar átlátható a menürendszer, sőt azokra a böngészőkre is gondoltak, akik nem tudják a keretes szerkezetű oldalakat fogadni. Érdemes lenne a fent jelzett hibákat javítani, hogy a főoldalon elhelyezett számláló folyamatos forgalmat jelezhessen.

Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár
(http://www.mzsk.hu)

Képkockákként összeállított, talán a megszokott könyvtári honlapoktól némileg eltérő, de mindenképpen érdekes design fogad, ha behívjuk ezt a könyvtári oldalt.

Ezzel együtt ha a képeket valaki nem is tölti le, akkor is tökéletesen olvasható az oldal, ami igazán jó példa arra, hogy nem feltétlenül kell háttérbe szorítania az oldal mozgalmas formai szerkezetének a szöveges tartalmat, hiszen csak szerkesztés kérdése, hogy a kép és szöveg illeszkedjék egymáshoz.

Néhány link, egy rövid üdvözlés, copyright-jelzés, pár mondatos állományra vonatkozó leírás, valamint a könyvtár logója az, amivel tartalmilag találkozik a látogató.

Ahogy lépegetünk az egyes oldalak között, látható, hogy az egyes menüpontok néhány oldalon nem élnek, máshol meg igen, ahogy például a főoldalon jelzett Egyéb linkek nem linkelhető, az aloldalakon viszont igen.

Hogy éppen miről olvasunk, azt az adott menüpont tipográfiai kiemelése is jelzi, így a főoldalon jelzett függőleges és vízszintes menüpontok közül a legelső, amelyre ráléphetünk, az Általános információkat tartalmazó oldal, mely alatt olvashatunk a névadó Móricz Zsigmondról is, megtudhatjuk a Központi Könyvtár és a fiókkönyvtárak címét, telefonszámát, nyitva tartását, végül pedig egy könyvtári sétára invitáló linkre kattinthatunk, ahol a könyvtár részlegeiről olvashatunk.

Külön linket kap a könyvtár első oldalán a Gyermekkönyvtár, valamint a könyvtár on-line katalógusának a felülete; ezek sajnos a vizsgálat időszakában nem működtek.

Találunk viszont Egyéb linkek címmel egy meglehetősen megtévesztő oldalt. Sokan azt hinnék, hogy a honlap idegen nyelvű változata, azonban ez koránt sincs így. Csupán arról van szó, hogy még nem készült el az ide szánt tartalom, és helyette automatikusan generálódott ez a válaszoldal “Intranet Answers” címmel. Egy átlagos honlapböngésző számára azonban ez nem evidens, és nincs is ennek helye egy megyei könyvtári honlapon. Így marad a találgatás, hogy vajon mit szánt ide a könyvtár.

Ezzel véget is ér a megyei könyvtári honlapok közül minden bizonnyal legszűkebb tartalommal bíró Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár honlapja. Szomorú, hogy az első ránézésre tiszta, világos szerkezetű honlap pusztán “mézesmadzag”, pedig az információgazdag könyvtári weboldalak sokszor csábítják az olvasókat, hogy személyesen is felkeressék az adott intézményt. A könyvtárak mint a mai kor információrengetegének iránytűi nem mellőzhetik az on-line felületet, más szóval egy marketingcélokat is szolgáló felületet, amelynek segítségével gyakorlatilag földrajzi határok nélkül mutathatják be magukat, dokumentumgyűjteményüket és szolgáltatásaikat. (Folyt. köv.)

Címkék

(1) (1) (1) (12) (2) (2) (3) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (10) (3) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (19) (1) (12) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (1) (5) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (5) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (28) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (10) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (16) (4) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (27) (3) (10) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (8) (3) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (12) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (7) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (10) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (4) (2) (10) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (30) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (33) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (1) (1) (4) (3) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (6) (3) (1) (19) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (4) (1) (9) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (6) (15) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (10) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (7) (5) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (6) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (13) (1) (1) (2) (4) (3) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (38) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (6) (1) (6) (17) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (19) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (4) (1) (3) (1) (1) (2) (9) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (21) (6) (5) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (8) (1) (25) (1) (1) (1) (1) (2) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (18) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (4) (14) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (14) (7) (2) (4) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (5) (1) (1) (1) (1) (2) (22) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (6) (1) (4) (1) (1) (1) (10) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (3) (12) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (17) (3) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (9) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (60) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (3) (1) (11) (5) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (4) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (9) (1) (1) (7) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (42) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (9) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (6) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (4) (6) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (1) (1) (1) (1) (4) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (7) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (2) (2) (8) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (8) (1) (1) (1) (4) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1)