(Magyar Nemzeti Bibliográfia Könyvek Bibliográfiája Szerkesztősége)
Bevezetés
Az előttem szólóktól hallhattunk elődeinkről, régi bibliográfusokról, műhelyekről, akikről, amelyekről nekünk, mai bibliográfusoknak a dicső jelző méltán jut eszünkbe. Azt, hogy a mai bibliográfusok munkájáról az utókor hogyan vélekedik majd, nem tudhatjuk. Természetesen azon vagyunk, hogy méltó módon örökítsük át azt a hagyományt, amely a magyar bibliográfiát jellemzi.
A különböző szakmai fórumokon (szakirodalomban, rendezvényeken) az elmúlt években több helyütt olvashattunk, hallhattunk már azokról a nemzetközi tendenciákról és fejlesztési törekvésekről, amelyek meghatározzák egy nemzeti bibliográfiai műhely tevékenységét, terveit.
A ’90-es évek végére ezek a törekvések testet öltöttek különböző javaslatok, irányelvek formájában. Meghatározó jelentőségű volt az 1998-ban Koppenhágában megrendezett nemzetközi konferencia a nemzeti bibliográfiai szolgáltatásokról, amelynek ajánlásai egyértelműen megfogalmazták az irányt. Ennek alapján minden nemzeti bibliográfiai műhely megfogalmazhatta, megtervezhette tennivalóit. Ugyancsak itt fogadták el a “Functional requirments for bibliographic records” (A bibliográfiai rekordok funkcionális követelményei) című, az IFLA által jegyzett dokumentumot, amelyet röviden FRBR-ként ismer és emleget a szakma.*
Az említett fejlesztési törekvések, tendenciák három témakörét emelném ki ez alkalommal:
- gyűjtőkör
- bibliográfiai adatok köre
- megjelenési formák.
Mindegyik témakörnél előbb röviden számba venném az ajánlásokat, majd azt követően arról szeretnék beszámolni Önöknek, hogy a Magyar Nemzeti Bibliográfia egyik műhelye, a Könyvek Bibliográfiája Szerkesztősége hogyan válaszolt/válaszol ezekre a kihívásokra. A szerkesztőség az OSZK-ban a Gyűjteményfejlesztési Főosztály és Nemzeti Bibliográfiai Központ keretein belül a Könyvfeldolgozó Osztály egyik csoportjaként működik.
1. Gyűjtőkör
“A nemzeti bibliográfia gyűjtőköre terjedjen ki a kurrens nemzeti kiadvány-termésre…” – olvashatjuk a ’98-as ajánlások között. Nem nevezi meg konkrétan az ajánlás, de egyértelmű a feladat: meg kell oldani az elektronikus források nemzeti bibliográfiai számbavételét is. Az elektronikus dokumentumok megjelenése és elterjedése már a ’90-es évek közepén felvetette e dokumentumok nemzeti bibliográfiai számbavételének igényét. Ma már több ország nemzeti bibliográfiájában találkozhatunk az elektronikus kiadványokról készült bibliográfiai tételekkel. A fizikai hordozón megjelent, ún. helyi hozzáférésű elektronikus dokumentumok számbavétele már nem megy ritkaságszámba, de a távoli hozzáférésű források számbavétele még csak néhány országban megoldott. Természetesen ma már rendelkezésünkre állnak azok a nemzetközi leírási szabályzatok, útmutatók, amelyek alapján bármely típusú elektronikus dokumentum feltárása megtörténhet. De nem feledkezhetünk meg a távoli források feltárásakor a hatalmas termésből való válogatásról és az archiválás kardinális kérdéseiről sem. Megvizsgálván a nemzeti könyvtárak, illetve nemzeti bibliográfiai ügynökségek ismertetőit kiadványaikról, elmondhatjuk, hogy a gyűjtőkör kiterjesztése az elektronikus forrásokra a legtöbb országban megtörtént. Az 1998 nyarán John Byrum és munkatársai által végzett felmérés adataihoz képest több nemzeti bibliográfiában, többnyire az on-line nemzeti bibliográfiai adatbázisokban, de más megjelenési formákban is feltűnnek ezek a tételek. Példaként említhetem a dán, a finn, a litván, a holland, a francia, a német, a szlovák, a szlovén, a norvég, az ausztrál nemzeti bibliográfiákat. Ezek közül a finn, a holland, a szlovák és az ausztrál a távoli hozzáférésű elektronikus forrásokat is feldolgozza.
1998-ban a koppenhágai tanácskozást követő hónapokban készült el az elektronikus dokumentumok leírását szabályozó Könyvtári és Szakirodalmi Tájékoztatási Szabályzat, a KSZ/2 Bibliográfiai leírás. Elektronikus dokumentumok az ISBD/ER alapján. Abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy részt vehettem a szabályzat gyakorlatba való átültetésében az OSZK Könyvfeldolgozó osztályán, ahol 1999 elején kezdtük meg (a ’98-as kötelespéldány-rendeletnek köszönhetően) a köteles példányként beküldött helyi hozzáférésű elektronikus források (floppyk, CD-ROM-ok) feldolgozását. Ez a kör bővült 2002-ben a távoli hozzáférésű források egyik típusával, az elektronikus könyvekkel, amelyeket szintén köteles példányként szolgáltat be néhány kiadó. Tehát az elektronikus dokumentumok említett típusai megjelennek az on-line nemzeti bibliográfiai adtabázisban. További feladatunk, hogy valamennyi megjelenési formában szolgáltassuk ezeket a tételeket is.
Ehhez a meglévő ún. termék-előállító programjaink módosítása is szükséges. Terveink szerint 2004-től jelennének meg e tételek valamennyi szolgáltatott formátumban.
2. A bibliográfiai tételekben/rekordokban megjelenő adatok köre
Az egyszerűsítés jelszavát az IFLA a ’90-es évek elején a gazdaságosság szempontját szem előtt tartva hirdette meg. Ez egyrészt az ISBD-knek, a bibliográfiai leírás nemzetközi szabályzatainak átdolgozását jelenti, másrészt az alapszintű vagy egyszerű nemzeti bibliográfiai tételek adattartalmának meghatározását. Ez utóbbi a már említett FRBR egyik fontos fejezetét alkotja. Az FRBR eme fejezetét és az egyszerűsítésre vonatkozó szabályait könnyen magukévá tehetik a bibliográfiai műhelyek. E szabályok alapján folyik az ISBD/M átdolgozása is. (Az FRBR forradalmi fejezetére, amely az entitáselemzéssel, a mű, kifejezési forma, megjelenési forma, egység kérdéseivel foglalkozik, most nem térnék ki.)
Az MNB KB tételeinek szerkesztése természetesen az érvényben lévő magyar szabványok, szabályzatok és az azokhoz készült döntvénytárak alapján történik. A gyakorlat persze a nemzetközi és hazai tendenciákat is figyelembe véve folyamatosan változik a szabályzatok adta kereteken belül. Az elmúlt években egyrészt a MOKKA katalogizálási szabályzata, másrészt az egyszerűsítés jegyében az FRBR által előírtak alakították gyakorlatunkat. Nagyon fontos és folyamatos feladatunk, hogy ezeket az apróbb módosításokat a felhasználói igényeknek is megfelelően hajtsuk végre. Apróbb módosításokat említettem, amelyek bizonyos nem kötelező adatok elhagyását, a megjegyzések egyszerűsítését jelentik. A nagyobb változtatásokat majdan a készülő új ISBD/M alapján kidolgozandó hazai szabályzat alapján lehet véghez vinni.
Amennyiben komplexen értelmezzük a tételekben megjelenő adatok körét, és a tartalmi feltárás adatait is vizsgáljuk, akkor itt kell megemlíteni egy nagy jelentőségű változást az MNB tartalmi feltárásában. 2004 januárjától nemcsak az ETO-jelzetek, hanem az OSZK tezaurusz/Köztaurusz tárgyszavai is megjelennek tételeinkben, segítve a tárgyi visszakeresést. Az implementációs folyamat utolsó szakaszában járunk, készülőben a házi szabályzatunk és példatárunk. Ily módon követjük a nemzetközi tendenciákat, és ami a legfontosabb, eleget tehetünk annak a jogos felhasználói igénynek, miszerint egy hierarchikus és egy mellérendelő információkereső nyelv együttes használatával biztosítsuk a tárgyi visszakeresést.
3. Megjelenési formák
Elöljáróban idézzük fel a koppenhágai javaslatok vonatkozó pontját:
“Tekintettel arra, hogy lehetővé vált a nemzeti bibliográfia változatos formátumokban való terjesztése, ezek közül választva a felhasználói igényeknek leginkább megfelelő nemzeti bibliográfiai szolgáltatásokat kell nyújtani, figyelembe véve a speciális használói igényeket is, és a kialakított formátumok kövessék a nemzetközileg elfogadott szabványok előírásait. A terjesztett formátumok közül legalább egyet állandóan hozzáférhetővé kell tenni …”
A nemzeti bibliográfiák megjelenési formái elég változatos képet mutatnak, de ma már nem létezik nemzeti bibliográfiai szolgáltatás elektronikus megjelenési formák nélkül. A legtöbb, bibliográfiai értelemben hagyományokkal rendelkező országban a nyomtatott verzió mellett közreadják a bibliográfia html- vagy pdf-formátumú változatát az interneten keresztül, rendszeresek a CD-ROM kiadások, illetve az on-line nemzeti bibliográfiai adatbázisok szolgáltatása is általánossá vált. Meg kell jegyezni, sok esetben az on-line nemzeti bibliográfiai adatbázis a nemzeti könyvtár on-line katalógusának részeként férhető hozzá. Érdekes látni és figyelemmel kísérni, hogy az utóbbi években milyen formák, formátumok jelennek meg ezen a területen, és azt is, ahogyan változnak, fejlődnek főként a webes megjelenési formák.
Külön felmérés tárgyát képezhetné a nemzeti bibliográfiai rendszerek egyes tagjainak periodicitás, térítés és megjelenési formátum szerinti vizsgálata.
Az MNB KB megjelenési formái több szempontból is az átlagos európai képet mutatják.
Amint a körülmények lehetővé tették, megjelent a bibliográfia elektronikus verziója az első on-line integrált rendszer, a Dobis/Libis bevezetését követően. A floppy-szolgáltatás (1996-tól) a füzet anyagának összeállítása után, még a nyomdai kézirat véglegesítése előtt, a nyomdai átfutás idejét megtakarítva jutott el az előfizetőkhöz. Ma ezt a szolgáltatást már többen nem floppyn és postán, hanem csatolt fájlként e-mailben rendelik meg. Azt hiszem, mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogy mit jelentett a hazai könyvtáraknak e szolgáltatás segítségével a nemzeti bibliográfiai rekordok áttöltése a saját adatbázisukba.
Időben erre a korszakra esik az MNB CD-ROM megjelenése és indulása is. A lemezen kezdetben (1994) a könyvek adatbázisa volt megtalálható az 1976-1991 közötti időszak adataival. Ez 1996-tól félévente frissül, de ma már kiegészülve két másik adatbázissal, a sajtóbibliográfiával és a sajtórepertóriummal.
Mindeközben ugyancsak a telneten keresztül, de elérhetővé vált az OSZK on-line katalógusa, amelynek része volt már a nemzeti bibliográfiai adatbázis is (1992-től).
1997-ben indult útjára az első weben elérhető szolgáltatás, a Könyvek Bibliográfiája – www, amely megint csak a nyomdai változatot megelőzően html-formátumban tartalmazza az adott füzet tételeit, előfizetőknek HUNMARC-formátumban letöltési lehetőséggel. Mindig az öt legfrissebb füzet anyaga található meg a webes környezethez kialakított felépítésben az OSZK honlapján. A 2000-ben lezajlott OSZK-beli “rendszerváltás” (áttérés az Amicus használatára) nem okozott fennakadást a nemzeti bibliográfiai szolgáltatások folyamatosságában.
Egy évvel ezelőtt született meg a döntés, miszerint a nemzeti bibliográfiák nyomtatott változatai tovább nem jelennek meg. Úgy gondoltuk azonban, biztosítani kell a lehetőségét annak, hogy a felhasználók a megszokott formában is hozzáférhessenek az MNB KB füzeteihez. (A megszokott formán a nyomtatott füzet szakcsoportos elrendezését, mutatórendszerét értem.) Ezért továbbra is elkészül a füzet kézirata elektronikusan, és azt pdf-formátumban tesszük közzé az OSZK honlapján, amely az Adobe Acrobat Reader nevű segédprogrammal (letölthető a netről) ingyenesen hozzáférhető, kinyomtatható. Ezeket a füzeteket, fájlokat folyamatosan hozzáférhetővé kell tenni. Ily módon az 58. évfolyam már csak elektronikus formákban jelenik meg.
Tehát napjainkban a Magyar Nemzeti Bibliográfiai rendszer egyik meghatározó tagjának, a Könyvek Bibliográfiájának megjelenési formái a következők:
on-line nemzeti bibliográfiai adatbázis az OSZK on-line katalógusának részeként;
önálló formákban:
1. MAGYAR NEMZETI BIBLIOGRÁFIA. KÖNYVEK BIBLIOGRÁFIÁJA
ISSN 1589-388X
http://www.oszk.hu/mnb/mnbkb_pdf
A kéthetente megjelenő füzetek a korábbi nyomtatott változatban megszokott szakrendben és indexekkel pdf-formátumban. Ingyenes, nyomtatható változat.
2. MAGYAR NEMZETI BIBLIOGRÁFIA. KÖNYVEK BIBLIOGRÁFIÁJA – WWW
ISSN 1417-1791
http://www.oszk.hu/mnbkb/index.html
Az öt legfrissebb füzet anyaga html-formátumban is megtekinthető, rekordjai előfizetőknek HUNMARC-formátumban letölthetők.
3. KÖNYVEK NEMZETI BIBLIOGRÁFIÁJA FLOPPYN
ISSN 1219-6444
A megrendelők a füzetek számítógépes feldolgozásával egyidőben postán vagy e-mailben csatolt fájlként kapják meg a kiadványt, így a friss tételeket azonnal saját katalógusukba tölthetik, megtakarítva ezzel a saját feldolgozást.
4. MAGYAR NEMZETI BIBLIOGRÁFIA. KÖNYVEK.
ISSN 1218-2192
Évente kétszer megjelenő CD-ROM, amely tartalmazza az 1976 óta megjelent könyvek bibliográfiai tételeinek adatbázisát többféle formátumban. Az adatbázis lehetőséget nyújt minden lényeges bibliográfiai adat szerinti keresésre és a rekordok HUNMARC-formátumban való letöltésére. A CD-ROM-on elérhetőek a Nemzeti Bibliográfia más adatbázisai is: Magyar Nemzeti Bibliográfia. Periodikumok és Magyar Nemzeti Bibliográfia. Sajtórepertórium.
Reményeink szerint minden felhasználó, legyen az könyvtár, más intézmény vagy magánszemély (kutató), megtalálja a szükségleteinek leginkább megfelelő formát.
Összefoglalva elmondhatjuk, hogy mindhárom érintett témakör kapcsán vannak tennivalóink. Szerencsére ezeknek a feladatoknak a megoldásai nem a távoli jövőben körvonalazódnak, hanem erős kontúrokkal itt állnak előttünk. A közelmúltban és a jelenben végzett munka eredményei a jövő évtől láthatóvá válnak az egész világ számára. Az MNB KB gyűjtőköre kibővül az elektronikus dokumentumok egy körével, a bibliográfiába kerülő művek tartalmi feltárása kiegészül az OSZK-tezaurusz tárgyszavaival, s mindezek a tartalmi változások természetesen valamennyi megjelenési formában előttünk lesznek.
* A nemzeti bibliográfiai szolgáltatások nemzetközi konferenciájának ajánlásai a nemzeti bibliográfiai szolgáltatások megújítására, Koppenhága, 1998. november 25-27. = Könyvtári Figyelő, 9.évf. 1999. 4.sz., 888-891. p.
Az FRBR-ről magyar nyelven: Az egyszerű nemzeti bibliográfiai rekord adatkövetelményei = Könyvtárosok kézikönyve 2. köt. 247-250. p.