Bevezetés

A Digital Object Identifier (DOI(r)) rendszer a digitális környezetben fellelhető tartalmak azonosítására szolgál. Olyan aktualitást igénylő információ szolgáltatására használják, mint például hol (milyen linken) találhatóak a világhálón ezek a dokumentumok. A digitális tartalmak tulajdonságai – ide értve azt is, hogy hol található a világhálón – idővel változhatnak, a DOI azonban változatlan marad.[1]

“A digitális objektum – amely lehet szöveg-, kép-, hang-, videofájl stb. – a DOI-t akkor is »viszi magával«, ha máshová kerül az interneten; akár az eredeti szolgáltató strukturálja át a szerverét, akár más szolgáltató gépre kerül a szóban forgó dokumentum (vagyis megváltozik az URL)”[2]
“A rendszert az International DOI Foundation üzemelteti, egy nyílt konzorcium, mind kereskedelmi, mind nem nonprofit partnerekkel.”[1] A szervezetet 1998-ban alapították, az első igazgatója Norman Paskin lett. “A DOI rendszerhez tartozó regisztrációs ügynökségek már több mint 55 millió DOI-t osztottak ki az Egyesült Államokban, Ausztráliában és Európa-szerte. A DOI azonosításra történő használata sokkal könnyebbé és kényelmesebbé teszi a szellemi tulajdon kezelését a világhálón, és lehetőséget ad automatizált szolgáltatások és műveletek kialakítására.”[1]

A DOI természetesen nem “jár” automatikusan minden digitális tartalomhoz. Annak a szerzőnek a fejében, aki szeretné, hogy az online fellelhető tartalom rendelkezzen DOI-val, bizonyára megfogalmazódik a kérdés, hogyan is kezdjen neki a dolognak.

Az igénylés

Annak érdekében, hogy a DOI valóban egyedi azonosító maradjon, valakinek kontrollálnia, ellenőriznie kell a DOI-k kiosztását. Mivel napjainkban nagyon sokféle digitális tartalommal találkozunk, szinte lehetetlen lenne ezt egyetlen, központi irodában lebonyolítani. Így a DOI igénylése az adott dokumentumtípustól függően más és más ügynökségen keresztül zajlik, amelyek különböző területekre specializálódtak. A kutatókat, orvosokat leginkább az oktatási, tudományos folyóiratcikkek, könyvek, konferenciakiadványok érdekelhetik. Ebben az esetben a CrossRef regisztrációs ügynökség az, amelyikhez fordulnunk kell – a továbbiakban ennek menetét tárgyaljuk részletesebben. A többi regisztrációs ügynökség listája, és az általuk bejegyeztethető dokumentumtípusokról a következő linken tájékozódhatunk: http://www.doi.org/registration_agencies.html
A CrossRef-et a PILA (Publishers Internation Linking Association, Inc.) működteti, amely 2000 januárjában kezdte meg munkáját. 2001 februárjában már jelentős mennyiségű, szám szerint 3505 folyóirat, és 2 599 504 rekord, illetve 67 regisztrált kiadó szerepel az adatbázisukban.[3] A feltöltött rekordok száma alapján rangsorolt “legjobb” 15 kiadó az első év tekintetében az 1. táblázatban található.

1. táblázat

Az első évben
(2000. január-2001. január) a legtöbb rekordot feltöltő kiadók listája[3]

Természetesen az ügynökséghez egyre több és több folyóiratot regisztrálnak, ennek köszönhetően a feltöltött rekordok száma is nőtt. Ezek gyarapodása az elmúlt 12 évre visszatekintve nagyjából lineárisnak mondható.
Ahhoz, hogy CrossRef taggá váljunk, papíralapú regisztrációs nyomtatvány, valamint tagsági szerződés kitöltése szükséges, ami e-mailben igényelhető. Ebből két eredeti, aláírt példányt postai úton vissza kell juttatni az ügynökséghez.[4]
Ezen nyomtatványok kitöltéséhez az alábbi információk szükségesek:

1) Membership Application& Data Form:
- A szervezet, kiadó neve, amely a tagságot igényli.
- Körülbelüli éves kiadói bevétel (az éves tagsági díj meghatározásához szükséges, lásd lejjebb).
- Milyen közleménytípusokhoz tervez a szervezet DOI-t rendelni (Folyóiratok és cikkek/Könyvek és fejezetek/ Konferencia-kiadványok stb.).
- Tartalmaz-e a közlemény hivatkozásokat?
- Eredeti-e a közlemény?
- A publikációk URL címe.
- Full-text hozzáférés biztosítása a CrossRef részére (Felhasználónév/
Jelszó páros adása, vagy a CrossRef IP-címének engedélyezése (208.254.38.69).

2) PILA Membership Agreement:
- A szervezet neve, amely a számot igényli.
- Három kontaktszemély adatai (név, cím, email cím stb.):
- “Üzleti kontakt” (tagsági, működési kérdésekért felelős személy);
- “Technikai kontakt” (IT-kérdésekért felelős személy);
- “Számlázási kontakt” (Fizetésért, számlázásért felelős személy).
- Egy “ügynök”, akit a szervezet megbíz az ügyek intézésével (Opcionális)

Amint ezen információk mindegyike a birtokunkban van, a papírok kitöltése gyorsan fog menni, és ahogy elkészült, postára adhatjuk.

Mennyibe kerül?

A CrossRef árképzésében (http://www.crossref.org/02publishers/20pub_fees.html) olvasható, hogy az éves tagsági díj 2012-ben 275 USD (amennyiben a publikáló intézmény vagy kiadó éves bevétele nem éri el az 1 millió dollárt, lásd: 2. táblázat), amelyről minden év januárjában állítják ki a számlát.

2. táblázat

Az éves tagsági díj mértéke a kiadó éves bevételének függvényében[5]

A regisztrációs nyomtatványok (és valószínűleg az éves tagsági díj) beérkezése után megkezdődhet a folyóiratok, cikkek DOI-val történő ellátása. Ez további költségeket rejt magában, mivel a tagsági díjon felül minden kiosztott DOI után fizetni kell a CrossRef-nek, a 3. táblázat alapján.
A DOI igénylések után negyedévente összesítve küldik a számlát (januárban, áprilisban, júliusban és októberben).

3. táblázat

A kiosztott DOI-k darabonkénti ára
a DOI-val ellátni kívánt közlemény típusának függvényében[6]

Az igénylés menete

A közlemények DOI-val történő ellátása a mi feladatunk, és ez a legegyszerűbben az alábbi linken lehetséges: http://www.crossref.org/webDeposit/ Itt szükségünk lesz a CrossRef felhasználónevünkre és jelszavunkra, amit korábban megkaptunk.[4]
A DOI két részből áll: [prefix] és [suffix]. A prefixet a CrossRef adja, és a kiadót azonosítja, nem változtathatunk rajta, és mindig “10.”-tal kezdődik.
A suffix részt a kiadónak saját magának kell kitalálnia, és az előbb látott linken ellátnia a dokumentumait a suffix résszel. Ez teljesen a kiadóra van bízva, viszont arra ügyelni kell, hogy a saját érdekünkben is suffix konzekvensen, logikusan épüljön fel.
Ilyen felépítésre néhány példa:
[folyóiratkód].[kötet].[évfolyam].[füzet].[cikk_sorszám]
[folyóiratkód].[évfolyam].[cikk_kód]

(A cikk_kód a szerkesztőségi rendszerben használatos egyedi azonosítója a cikknek.)
Mivel ez a szám be kell, hogy kerüljön a nyomtatottba is (majd ez alapján kerül be az XML fájlba), ezért ezt a DOI-t a tördelő vagy a szerkesztőbizottság készíti.

Amikor DOI-val szeretnénk ellátni cikkünket, szükséges a cikk URL-jének megadása, ugyanis ez alapján ellenőrzi majd a CrossRef annak helyességét. Így felmerülhet a kérdés, hogy vajon előbb kell megjelennie online a folyóiratnak, hogy a nyomtatottba már bekerülhessen? A válasz egyszerű: nem.
A prefix nem változik, így ezzel nincsen különösebb teendő, a suffixet pedig ha következetesen adjuk meg, akkor nem lehet gond vele: ha egyszer már egy formátumot “befogadott” a CrossRef, onnantól kezdve már előre dolgozhatunk. Ennek szemléltetésére egy példával élnék:

Legyen folyóiratunk címe “A Példa Folyóirat”(APF), amely havi rendszerességgel jelenik meg.
Regisztráltunk a CrossRefnél, megküldték a prefixet ami legyen a példa kedvéért “10.1234/”.
Tegyük fel, hogy éppen a 100. évfolyamnál járunk 2012 januárjában. Ekkor ebben a számban az első cikknek adhatjuk a következő DOI-t:
10.1234/APF.100.2012.1.1
A második cikk rendre lehet: 10.1234/APF.100.2012.1.2
A következő (februári) szám első cikke pedig ehhez igazodva:
10.1234/APF.101.2012.2.1

Talán a példán keresztül belátható, hogyan kerülhet be korábban a DOI a nyomtatott verzióba.

Nemcsak a cikkeket lehet ellátni DOI-val, hanem az abban szereplő képeket, táblázatokat stb. is. Ez arra szolgál, hogy aki esetleg hivatkozni szeretne a táblázatra, képre, elég közvetlenül a táblázatot hivatkoznia. Az előző példához ragadva, “A Magyar Folyóirat” 101-es évfolyam, 2012. februári számának, 5. cikkében található 1. ábra, és 2. táblázat DOI neve rendre lehet: 10.1234/AMF.100.2012.1.1.fig.1 és 10.1234/AMF.100.2012.1.1.tbl.2

Természetesen ez nem kötelezően követendő minta.

Szabályok a tagság megszerzése után

Természetesen azzal, hogy CrossRef-taggá váltunk, még nincsen vége kötelezettségeinknek. A DOI megkönnyíti az online tartalmak nyilvántartását, és annak érdekében, hogy ez valóban könnyítés legyen, lefektettek néhány alapvető szabályt, amelyeket be kell tartanunk.
Szükséges például a jól elkészített leírás – mivel mindig képesnek kell lennünk a tartalom beazonosítására -, amelynek tartalmaznia kell azt az URL-t is, amely a DOI-val ellátni kívánt tartalomra mutat.
Ezt a leírást, beleértve az URL-t naprakészen kell tartani, még akkor is, ha már a CrossRef tagság esetlegesen megszűnik. Továbbá el kell még fogadnunk azt, hogy a megszerzett DOI nem törölhető vagy változtatható.
A DOI-val rendelkező hivatkozásokat DOI-val együtt csatolni kell a dokumentumhoz maximum 18 hónapon belül. Amennyiben ez nem történik meg határidőn belül, az a tagság elvesztésével járhat.

JEGYZETEK

[1] Welcome to the DOI(r) System [Internet].
http://www.doi.org/doi_handbook/1_Introduction.html
[megnézve: 2012. 04. 13] (Cikkírás közben az oldal tartalma változott)
[2] Tószegi Zs.: A szerzői jogok védelmét szolgáló digitális technológia.
TMT, 2006, 53, Online, http://tmt.omikk.bme.hu/print.html?id=4533&issue_id=476
[3] CrossRef Newsletter Archive [Internet]
http://www.crossref.org/06members/56newsletter_archive.html
[megnézve: 2012. 03. 16]
[4] Qualifications for membership [Internet]
http://www.crossref.org/help/CrossRef_Help.htm
[megnézve:2012. 02. 16]
[5] CrossRef 2012 Annual Fees [Internet]
http://www.crossref.org/02publishers/20pub_fees.html
[megnézve:2012. 01. 19]
[6] CrossRef 2012 Deposit Fees [Internet]
http://www.crossref.org/02publishers/20pub_fees.html
[megnézve: 2012. 01. 19]