Beszámoló az Országos Könyvtári Kuratórium tevékenységéről, 2000-2003

Kategória: 2004/ 5

Az Országos Könyvtári Kuratórium létrejöttének
előzményei

Az Országos Könyvtári Kuratórium működése első négy éves periódusának vizsgálatakor helyesen járunk el, ha röviden felidézzük a testület létrejöttének célját és az azt megvalósító jogszabályi keretek kialakításának, valamint az első ülésnek a tapasztalatait.

Az Országos Könyvtári Kuratóriumot (OKK) az 1997. évi CXL. “könyvtári törvény” hívta életre. A törvény két paragrafusa is tartalmaz a testületre vonatkozó rendelkezéseket. A jogszabály 62. §-a így rendelkezik:

“Az Országos Széchényi Könyvtár és a Könyvtári Intézet irányításában közreműködik az Országos Könyvtári Kuratórium.” A 100. § szerint: “Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a törvény végrehajtásaként rendeletben szabályozza az Országos Könyvtári Kuratórium jogállását, összetételét, működését.”

Azzal, hogy a kormány magához vonta az OKK jogállásának, összetételének és működési rendjének szabályozását, kifejezte a megvalósítandó cél fontosságát. Röviden összefoglalva: a kuratórium célja magas szintű társadalmi kontroll biztosítása a könyvtárügyben stratégiai fontosságú két intézmény, az OSZK és a KI tevékenységének irányításában.

Az OKK stratégiai céljai és azok megvalósulásának lépései

1. stratégiai cél: Megismerni az Országos Széchényi Könyvtár gyűjteményét, működésének gyakorlatát, szervezetét, informatikai állapotát, finanszírozási helyzetét, szakmai törekvéseit, a fenntartó elvárásait.

Az OKK tájékoztatókat hallgatott meg az OSZK és a Könyvtári Intézet (KI) vezetői részéről. Először Monok István az OSZK főigazgatója tájékoztatta a testületet. Részletesen elemezte az OSZK helyzetét, majd ismertette az eredményeket:

Az OSZK-nak 2000 januárjától már nincsenek adósságai.

A szervezeti struktúra átalakítása megtörtént. A létszámcsökkentést követte a szervezet racionalizálása.

  • Felszámolták az olyan külső raktárakat, amelyekben nem használt, elfekvő könyvanyagot őriztek.
  • A nemzeti könyvtári alapfeladatok ellátásában nem keletkezett hiány.
  • A Magyar Elektronikus Könyvtár a nemzeti könyvtár részeként működik.
  • A nemzeti kulturális örökség digitalizálási folyamatában több programot beindítottak.
  • A könyvtár tudományos műhelyként is megfelelő színvonalon és eredményességgel működik.
  • A hazai és nemzetközi könyvtári és tudományos intézményi hálózatok tagjaival bővültek a kapcsolatok. Külön jelentősége van a Kárpát-medence könyvtáraival való szoros együttműködés kialakításának.

Természetesen az értékelő beszámoló részletesen tartalmazta az OSZK működésével kapcsolatos gondokat is, amelyek közül a főbb elemek a következők voltak:

  • Az új mélyraktár építésének felfüggesztése.
  • Az épület tetőszerkezetének garanciája lejárt, felújítása sürgős feladat.
  • Az épület homlokzata erősen leromlott, felújítása szükséges.
  • Az integrált könyvtári rendszer (AMICUS) üzemeltetése egyszeri nagy költségvetési támogatást igényelne.
  • A teljes könyvkatalógus gyors gépesítése (retrokonverzió) kívánatos, de a könyvtár nem tudja saját erőből megoldani.
  • A nemzeti kulturális örökség digitalizálási munkái elkezdődtek, de kizárólag pályázati alapon folynak a munkák.

A kuratórium úgy döntött, hogy miután a felsorolt problémák több összefüggésben is érintik az OSZK informatikai helyzetét, ezért első lépésként az informatikai helyzet elemzésével foglalkozik. E döntésnek megfelelően független szakértői bizottság felállítására került sor.

Másodikként Dippold Péternek, a KI igazgatójának tájékoztatóját hallgatta meg a kuratórium. Ismertette az újonnan létrehozott intézet működésének jogszabályi hátterét, feladatait, terveit. A könyvtári törvény a KI elsőrendű feladatának a “könyvtáraknak, illetve a könyvtári rendszernek nyújtott szakmai szolgáltatások” végrehajtását jelölte meg. A tervezett szolgáltatások a következők:

  • Szakemberek továbbképzése.
  • Iskolarendszeren kívüli képzés.
  • Szakmai információk szolgáltatása a szakkönyvtáron keresztül.
  • Állománygyarapítást segítő információk szolgáltatása a hazai könyvtermésről.
  • Kutatási és fejlesztési feladatok.
  • Szabványok, szabályzatok elkészítésében való részvétel.
  • Irányelvek, normatívák kidolgozása, módszertani tevékenység.
  • Könyvtári statisztikai adatok összesítése, elemzése és szolgáltatása.
  • A könyvtárak és a társadalom közötti kapcsolat fejlesztése.
  • A miniszter által meghatározott egyéb feladatok.

Ezt követően tájékoztatott a KI-nek a könyvtári rendszeren belül elfoglalt helyéről és a könyvtáros szakma elvárásairól.

Az első két helyzetértékelő beszámoló után folyamatosan igényelte a kuratórium a tájékoztatást az intézmények általános helyzetéről is. A kuratórium tagjai rendszeresen részt vettek az OSZK és a KI különböző rendezvényein, szakmai tanácskozásain, ünnepi alkalmain. A fenntartó képviselői folyamatosan részt vettek a munkában, és minden szükséges tájékoztatást megadtak a testület számára.

2. stratégiai cél: Közreműködni a KI létrehozása kapcsán felmerülő szakmai koncepciók véleményezésében, a szervezeti keretek kialakításának véleményezésében, az intézmény által ellátni kívánt szakmai és tudományos feladatok alakításában.

Az OKK napirendjén rendszeresen szerepelt az intézet. A kuratórium foglalkozott a KI igazgatói pályázatával. Meghallgatta a tevékenységet bemutató igazgatói előadást, tájékoztatást kapott tevékenységének főbb irányairól. A tájékoztatókat részletes szakmai vita követte, amelynek eredményeként az OKK javaslatot tett a KI stratégiájának megalkotására. A stratégia elkészültét követően a dokumentumot külön napirendként megvitatta. Ezt követően is folyamatosan tájékozódott a KI működéséről, szakmai céljairól, költségvetési helyzetéről, megoldandó feladatairól.

3. stratégiai cél: Elkészíttetni az OSZK és a KI stratégiájának tervezetét, majd annak végső kialakításában aktívan közreműködni.

Az OKK felkérésére először egy informatikai bizottság jött létre az OSZK informatikai helyzetének vizsgálatára. A bizottság a felkérés után azonnal megkezdte a munkáját. Csaba László, a bizottság elnöke 2000. november 30-án tett jelentést a kuratóriumnak. A főbb megállapítások a következők voltak:

  • Rendkívül szerteágazó tevékenységi rendszert kell az informatikai rendszernek kiszolgálnia. Az informatikusok nagy hivatástudattal, a piaci bérekhez képest alulfinanszírozottan, gyenge infrastrukturális háttérrel végzik munkájukat. Jelentős lépés volt, hogy a NKÖM támogatásával az OSZK megvásárolhatta az AMICUS integrált könyvtári rendszert. Évek óta az AMICUS kötötte le az informatikai erőforrásokat. A bizottság véleménye szerint is több év szükséges egy ekkora rendszer telepítéséhez, különösen akkor, ha ennyi többletmunkát kell elvégezni. A rendszer még az idén elkezd üzemelni. Felmerült továbbá az 1921 és 1976 közötti könyvek retrospektív konverziójának szükségessége, az AMICUS karbantartási szerződés megkötésének jelentősége, a katasztrófaelhárítás megoldatlansága.

A bizottság javaslatokat is megfogalmazott:

1.   Az informatikai fejlesztés fő iránya továbbra is az AMICUS maradjon. A rendszer üzemeltetésének tapasztalatait egy hosszabb periódus után célszerű értékelni. Az AMICUS szerver bővítésével, illetve nagyobb szerverrel való cseréjével már most szükséges foglalkozni.

2.   Prioritásokat kitűző stratégia kidolgozása szükséges, annak megjelölésével, hogy mit kell a költségvetésből megvalósítani ahhoz, hogy kézben tartható informatikai rendszer jöhessen létre és fejlődjön. A pályázatokat eszerint kellene benyújtani a kiegészítések megvalósítására vagy az ütemezett feladatok előrehozására.

3.   A digitalizálási elképzelések összehangolása fontos lenne.

4.   A szervezet nagy, ezért tökéletesen irányítani nem lehet. Az informatikai irányítást azonban egy kézben kellene tartani.

5.   Az informatikai szakembergárda létszámának bővítése, megfelelő finanszírozása, állandó továbbképzése indokolt.

6.   Az alap infrastruktúra kezelése (szerviz, telepítés) egy csoport kezébe kerülhetne, az alkalmazói rendszerek kezelését más-más csoport végezheti

7.   Az üzemelő rendszert fejleszteni és egységesíteni kell, az üzemeltetést elősegítő szoftverek beszerzése fontos.

8.   Meg kellene határozni a központi költségvetésből az informatikára szánt összeg minimumát.

9.   A “környezeti” infrastruktúra fejlesztése alapvető (épület, kábelezés, villámvédelem, elektromos ellátás, hálózatmenedzselés, tűzfalak stb.).

10.   A katasztrófa-elhárítás problémáját vizsgálni kell.

11.   A számítógépes hálózat biztonságát mielőbb meg kell teremteni (biztonságpolitika kidolgozása, tűzfal beszerzése stb.).

A jelentés meghallgatása és vitája után a kuratórium felkérte az OSZK főigazgatóját, hogy készítsék el a könyvtár stratégiáját. Ennek során tegyenek lépéseket az informatikai stratégia és ezen belül az egységes informatikai rendszer kidolgozása érdekében.

Miután az OKK meghallgatta a KI kialakítására vonatkozó terveket, majd egy későbbi időpontban az intézet tevékenységének főbb irányairól szóló tájékoztatót, úgy döntött, javasolja a KI-nek: készítse el az intézmény stratégiáját.

A kuratórium ezen döntése egybeesett a fenntartó elképzeléseivel is, hiszen mind a NKÖM közgyűjteményi stratégiájának megfogalmazása során, mind pedig a költségvetési tárgyalások során támaszkodni kívántak az intézményi stratégiában megfogalmazottakra.

4. stratégiai cél: Vizsgálni az elkészült stratégia prioritásaiból következő feladatok végrehajtását.

A kuratórium döntésének megfelelőn elkészült Az Országos Széchényi Könyvtár stratégiai céljai és cselekvési terve 2002-2004 című dokumentum. A stratégia 9 alapvető célt és 56 kulcsfontosságú területet határozott meg. A kuratórium a dokumentum vitája után javasolta, hogy a gyűjteményszervezési program kapjon prioritást. A másodikként támogatandó cél a telematikai program, harmadikként pedig a beruházási program kapjon támogatást. Ezzel egyidejűleg készüljön el a megvalósításhoz szükséges költségvetés a kuratórium számára.

Az Országos Széchényi Könyvtár 2002. évi munkatervét már a stratégiában megfogalmazott célokkal összhangban készítették el. Ennek megfelelően a kiemelt feladatok:

  • A Gyűjtőköri Szabályzat korszerűsítése, a gyűjtőköri együttműködés megújítása és megerősítése más könyvtárakkal.
  • Az AMICUS integrált rendszer bevezetése a gyarapítás és feldolgozás valamennyi területén.
  • A retrospektív katalóguskonverzió megvalósíthatósági – kutatási szintű -tanulmányának elkészítése.

Ugyancsak az OKK döntésének megfelelően elkészült a Könyvtári Intézet stratégiai terve, amelynek átfogó célja a könyvtárak, illetve a könyvtári rendszer hatékony működéséhez szükséges szakmai szolgáltatások megvalósítása, a hazai könyvtár-politikai elvek és a nemzetközi trendek figyelembevételével kutatási, oktatási szervező, dokumentum- és információszolgáltató, valamint kiadói tevékenység végzése. Elsőrendű feladata a magyar könyvtáros szakma tevékenységének fejlesztése és koordinálása a tudásalapú társadalom felépítése érdekében.

Fő célkitűzéseik:

  • A szakmai információs tevékenység.
  • Az oktatási tevékenység.
  • Az infrastruktúra- és humánerőforrás-fejlesztés.

Az elkészült két stratégia megfelelő alapot nyújtott az intézmények szakmai működéséhez, és megfelelően szolgálta a fenntartó által korábban megfogalmazott elvárásokat is.

A stratégiából fakadó feladatok közül kiemelten foglalkozott a kuratórium a kötelespéldány-szolgálat működésével és fejlesztésével, különös tekintettel a jogi és számítástechnikai kérdésekre. A stratégia gyűjteményszervezési prioritásából fakadóan kiemelten kezelte a testület:

  • az e-könyvek beérkezésének, kezelésének, feldolgozásának és szolgáltatásának kérdéskörét,
  •  hangfelvételek gyűjtését, feldolgozását és szolgáltatását.

5. stratégiai cél: Véleményezni az OSZK és a KI éves költségvetéseinek előkészítését, a feladatok és a finanszírozás összhangját, ha szükséges konkrét javaslatokat megfogalmazni a Nemzeti Kulturális Örökség minisztere számára.

A kuratórium minden évben vizsgálta az OSZK és a KI költségvetési helyzetét. Már az első, a miniszternek írt jelentésében jelezte, hogy az intézményi stratégiák megfogalmazása során további költségvetési igények fognak felmerülni. Ennek három típusa várható:

  • Az intézmény alapműködésével kapcsolatos infrastrukturális problémák megoldásának igénye, (ilyen lehet például a könyvtár elektromos hálózatának és világítási rendszerének korszerűsítése, az informatikai katasztrófavédelem megoldása, az új mélyraktár építésének folytatása stb.).
  • Az intézmény fejlesztési terveiben szereplő tevékenységek támogatása.
  • Az intézmény működésével kapcsolatos, de kormányzati programként működtethető, millenniumhoz kapcsolódó programok támogatása (ilyen lehet a Magyar Nemzeti Bibliográfia 1473 és 1920 közötti részének adatbázisba rendezése és interneten való közzététele).

A kuratórium megtárgyalta a testület felkérésére elkészített költségvetési tervezetet. A vita során részletes elemzés hangzott el a NKÖM költségvetési helyzetéről, illetve a stratégia megvalósításához igényelt 7,3 milliárd forintos költségvetési többlettámogatás viszonyáról. A kuratórium az elkészült stratégiák költségvetési igényeit jelezte a fenntartó számára. A következő években azután az intézmények költségvetésére vonatkozó konkrét javaslatokat fogalmazott meg a miniszter számára a stratégia prioritásainak támogatására, a telematika kiemelt kezelésére, a retrospektív könyvkonverzió finanszírozására, különböző beruházási és egészségvédelmi (“kék azbeszt”-mentesítés) feladatok támogatására.

6. stratégiai cél: Véleményezni az ad hoc ügyekben felmerülő észrevételeket, javaslatokat.

Két ad hoc ügy merült fel eddig az OKK munkájában:

  • A 2001. májusi ülésen rövid helyzetértékelő vita után úgy döntött, hogy reagálni kíván az Oktatási Minisztérium sajtóközleményére az Országos Műszaki Információs Központ fúziójával kapcsolatban. E döntés eredményeként levelet intézett Rockenbauer Zoltán NKÖM-miniszterhez és Pokorni Zoltán oktatási miniszterhez. A levél felhívta a figyelmet az OMIKK könyvtári rendszerbeli súlyára és a döntés lehetséges következményeire.
  • Hiller István NKÖM-miniszter az OKK 2003. novemberi ülésén a könyvtárosképzéssel kapcsolatban kért egy döntés-előkészítő anyagot. A dokumentum a KI szakmai koordinálásával elkészült.

7. stratégiai cél: Elkészíteni és elfogadni a kuratórium működéséhez szükséges ügyrendet.

Az ügyrend elfogadására a második ülésen került sor. Az egyhangú szavazással elfogadott dokumentum módosításának igénye nem merült fel.

8. stratégiai cél: Tájékoztatni a szaksajtót a kuratórium munkájáról.

Számos publikáció látott napvilágot az OKK tevékenységéről:

Megalakult az Országos Könyvtári Kuratórium. = Könyvtári Levelező/lap, 2000. július

“…a szakma nagy várakozással tekint a Könyvtári Intézetre …” Beszélgetés dr. Dippold Péterrel, a Könyvtári Intézet igazgatójával.  http://ki.oszk.hu/3k/2012/09/a-szakma-nagy-varakozassal-tekint-a-konyvtari-intezetre/= 3K, 2000. október

Dippold Péter: Könyvtári Intézet. = Könyvtári Levelező/lap, 2000. november

Az Országos Könyvtári Kuratórium beszámolt 2000. évi munkájáról Rockenbauer Zoltánnak, a Nemzeti Kulturális Örökség miniszterének.  http://ki.oszk.hu/3k/2012/09/az-orszagos-konyvtari-kuratorium-beszamolt-2000-evi-munkajarol-rockenbauer-zoltannak-a-nemzeti-kulturalis-orokseg-miniszterenek/= 3K, 2001. február

Az Országos Könyvtári Kuratórium tevékenységéről – Beszélgetés dr. Redl Károllyal, az OKK titkárával.  http://ki.oszk.hu/3k/2012/09/az-orszagos-konyvtari-kuratorium-tevekenysegerol/= 3K, 2001. február

Dippold Péter: A Könyvtári Intézet tevékenysége a könyvtárügy fő fejlesztési területeinek tükrében.  http://ki.oszk.hu/3k/2012/09/a-konyvtari-intezet-tevekenysege-a-konyvtarugy-fo-fejlesztesi-teruleteinek-tukreben/= 3K, 2001. május

Skaliczki Judit: Az Országos Könyvtári Kuratórium szerepéről. http://ki.oszk.hu/3k/2012/09/az-orszagos-konyvtari-kuratorium-szereperol/= 3K, 2001. október

Az Országos Könyvtári Kuratórium beszámolt 2001. évi munkájáról Rockenbauer Zoltánnak, a Nemzeti Kulturális Örökség miniszterének. http://ki.oszk.hu/3k/2012/09/az-orszagos-konyvtari-kuratorium-beszamolt-2001-evi-munkajarol-rockenbauer-zoltannak-a-nemzeti-kulturalis-orokseg-miniszterenek/= 3K, 2002. március

Modern könyvtárrá válik a nemzeti könyvtár – Beszélgetés Monok István főigazgatóval.
http://ki.oszk.hu/3k/2012/09/modern-konyvtarra-valik-a-nemzeti-konyvtar/
= 3K, 2002. március

Monok István: A nemzeti Könyvtár évfordulójára.  http://ki.oszk.hu/3k/2012/09/a-nemzeti-konyvtar-evfordulojara/= 3K, 2002. július

Monok István: Alexandria óta változatlanul. Nemzeti könyvtár változó időben.  http://ki.oszk.hu/3k/2012/09/alexandria-ota-valtozatlanul/= 3K, 2002. szeptember

Összegzés

Négy olyan kérdést fogalmazhatunk meg, amelyek alkalmasak lehetnek az OKK négyéves munkájának értékelésére:

1.   Képes volt-e az OKK testületként működni?

2.   Milyen együttműködés alakult ki az OSZK, a KI és az OKK között?

3.   A Nemzeti Kulturális Örökség minisztere figyelembe vette-e az OKK által megfogalmazott javaslatokat?

4.   A javaslatok szakmailag időtállóak voltak-e?

Az elmúlt négy év tapasztalatai alapján a következő válaszok adhatók a kérdésekre:

1.   Az OKK annak ellenére folyamatosan működött, hogy 2001-ben két tagja lemondott, és pótlásukra nem került sor. A testület képes volt független szakértőkből álló informatikai bizottság felállítására és működtetésére.

2.   Az OSZK, a KI és az OKK között kitűnő együttműködés alakult ki. Az OKK az ülésein minden alkalommal élénk, szakmailag magas színvonalú vitában tárgyalta a napirenden szereplő témákat. A viták hangulatát, a megfogalmazódó javaslatokat a segítségnyújtás szándéka jellemezte.

3.   A Nemzeti Kulturális Örökség minisztere három alkalommal fogadta a kuratórium képviselőit, az elmúlt évben személyesen vett részt a testület ülésén. Az OKK munkamódszereit és a stratégiák elkészítését támogatta, a stratégiában megfogalmazott célokat jóváhagyta, azok megvalósítását a NKÖM költségvetésének függvényében támogatta. Az OSZK mint nemzeti intézmény mindig kiemelt támogatást kapott, ez természetesen nem jelenthette a stratégiában megfogalmazott összes cél azonnali megvalósítását. Jól jellemzi az OKK megítélését Hiller István miniszter úr döntése, amely szerint “a könyvtári stratégia megvalósítása során kiemelt szerepet szán az Országos Könyvtári kuratóriummal folytatott konzultációnak”.

4.   Az OKK által megfogalmazott konkrét szakmai javaslatok megvalósultak. A testület tevékenységével, javaslataival kapcsolatban nem merült fel sem szakmai, sem pénzügyi kifogás, sem az irányított intézmények, sem a minisztérium, sem a könyvtári szakmai szervezetek oldaláról. A döntés nyomán létrejött stratégiák megfelelő működési keretet biztosítanak a magyar könyvtárügy két kulcsfontosságú intézményének.

* * *

Bármely intézmény jól teszi, ha munkáját olyan személyekkel, adott esetben testülettel véleményezteti, amelyik azt kívülről látja. Az Országos Könyvtári Kuratóriumot ugyan a törvény hozta létre, de létrehozásának szükségességét a könyvtáros szakma többsége is pontosan látta. Az OKK első periódusa végén talán a legjobb értékelés az a tény, hogy a múzeumi és a levéltári berkekben kinyilvánított irigykedéssel figyelik tevékenységét, a Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Országos Levéltár is szívesen látna egy ilyen testületet maga mellett. Tegyük hozzá rögtön, hogy valóban ilyen testületet. Hiszen az OKK-t sikerült olyan összetételben munkára hívni, hogy csakugyan az OSZK-t ismerőkből vagy megismerni szándékozókból áll. Olyan személyekből, akik segíteni szeretnének, kritikájuk megfogalmazásakor is ez a szándék vezeti őket.

Az első, az intézmény vezetőinek munkáját könnyítő lépés az volt, amikor egyes munkafolyamatok, munkaterületek külső szakmai átvilágítását kérték, majd a stratégiai terv megalkotásához is ragaszkodtak. A leglényegesebb azonban az, hogy az elfogadott terveket azután minden lehetséges hivatali és informális fórumon támogatták. Jelentős lobbitényezővé tudtak ezzel válni.

A tervek megismerése tette lehetővé azt is, hogy a Könyvtári Intézet igazgatói, illetve a főigazgató-helyettesi pályázatok elbírálásában valóban állást tudtak foglalni, választásukat – azt hiszem, mondhatjuk – az eltelt idő igazolta.

Szeretném aláhúzni, hogy az OKK azért tudta eddig az OSZK-t bizonyos értelemben menedzselni, mert megismerte munkáját, gondjait és terveit. Nem valamilyen elvi vezetői, vagy éppen munkaszervezési modellt kért számon a könyvtáron. Munkája nem formális bizottsági működés volt, és ez az elnök és a titkár áldozatos munkájának köszönhető.

Monok István,
az OSZK főigazgatójának megjegyzése

Címkék

(1) (1) (1) (1) (1) (12) (1) (2) (2) (3) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (10) (3) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (20) (1) (18) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (1) (5) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (5) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (28) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (10) (1) (5) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (18) (6) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (27) (3) (10) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (8) (3) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (12) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (7) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (11) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (4) (2) (10) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (30) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (33) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (1) (1) (4) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (3) (1) (19) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (4) (1) (9) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (6) (15) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (10) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (7) (5) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (6) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (13) (1) (1) (2) (4) (3) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (38) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (6) (1) (6) (17) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (19) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (4) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (9) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (2) (1) (21) (6) (5) (1) (3) (2) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (8) (1) (25) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (18) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (4) (14) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (14) (7) (2) (4) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (5) (1) (1) (1) (1) (2) (22) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (6) (1) (4) (1) (1) (1) (10) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (3) (12) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (17) (4) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (5) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (9) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (62) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (4) (1) (11) (11) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (4) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (9) (1) (1) (7) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (43) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (9) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (6) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (4) (6) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (4) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (8) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (2) (2) (9) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (8) (1) (1) (1) (4) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1)