Az Országos Könyvtári Kuratórium szerepéről

Kategória: 2001/10

Beszélgetés dr. Skaliczki Judittal, a NKÖM Könyvtári Osztály vezetőjével

Amint azt a 3K minden olvasója jól tudja (és talán, sőt bizonyosan nem csak a 3K hasábjairól, ahol is legutóbb februárban írtunk arról, hogy az Országos Könyvtári Kuratórium beszámolt 2000. évi munkájáról Rockenbauer Zoltánnak, a NKÖM miniszterének, valamint közöltünk egy igazán mélyreható beszélgetést a Kuratórium tevékenységéről a Kuratórium titkárával, dr. Redl Károllyal), az Országos Könyvtári Kuratórium 2000. június 14-én megalakult, tagjait a miniszter kinevezte, sőt az OKK lendületesen neki is látott a munkálkodásnak. Ezúttal dr. Skaliczki Juditot kérdeztük, természetesen nem a Kuratórium napi munkájáról, hanem azokról az elvekről, amelyek szellemében a Kuratórium felállt, amelyek szellemében munkáját végzi, és persze arról is, mik lennének most a “főcsapás” irányai.

– Kedves Judit! Mindenekelőtt talán azt kérdeznénk Tőled, mik az alapelvek? Mi a cél? Korunk egyik fő tendenciája – hogy filozofikusan fejezzük ki magunkat – nem a szubsztancialitás, hanem a funkcionalitás jegyében áll. Mik a Kuratórium ilyen értelemben vett funkciói?

Mint azt ti is, és a szakmában remélhetőleg mindenki más is tudja, az Országos Könyvtári Kuratórium felállításáról a könyvtári törvény rendelkezett. A 62. § igen világosan fogalmaz: “Az Országos Széchényi Könyvtár és a Könyvtári Intézet irányításában közreműködik az Országos Könyvtári Kuratórium”. Igen fontos passzus ez, hiszen szakmai koncepció volt, alapvető szakmai elképzelés, hogy az Országos Széchényi Könyvtár és a Könyvtári Intézet helye törvényileg legyen meghatározva, kijelölve könyvtári rendszerben, nagyon stabilan és határozottan. Ehhez képest kellett azután arról dönteni, hogy milyen testület álljon ezek mellett az intézkedések mellett. Alaposan áttekintettük a “világhelyzetet”. Minden nemzeti könyvtár mellett van egy board (ezt fordítottuk mi kuratóriumnak). Nos, board és board közt – természetesen – igen nagy különbségek vannak. Két fő típust emelnék ki. Az egyik korporatív jellegű, lobbiérdekek, illetve hát ilyen érdekcsoportok képviselőiből áll össze, a másik a társadalmi ellenőrzés nyomvonalán jön létre, vagyis a társadalom meghatározó, reprezentatív csoportjai, mintegy képviselői kerülnek be a boardba. Az elsőre igen jellemző példa az osztrák nemzeti könyvtár mellett működő board, a másik legbeszédesebb példái a skandináv könyvtárak. Mi, hosszú meggondolás, alapos számvetés után a második modell mellett döntöttünk. Elvi–elméleti meggondolások mellett szerepet játszott ebben a döntésben az is, hogy az Országos Széchényi Könyvtár éppen változások előtt állt, a Könyvtári Intézet pedig még fel sem állt. Olyan kuratóriumra volt szükség tehát, amely a nagy változást elősegíti, támogatja, és persze ott áll a Könyvtári Intézet születése mellett is. Amikor felállítottuk a Kuratóriumot, szembe kellett néznünk a múlttal is. Az előzményekkel. Sokan emlékezhetnek még a valahai Országos Könyvtári Tanácsra. Kitűnő emberek vettek részt munkájában, ragyogó szakemberek sokasága dolgozott benne. És valóban dolgoztak, remek anyagok, tervek, javaslatok sokaságát készítették el, a legmagasabb szakmai színvonalon. Mi valósult meg ezekből az elképzelésekből, javaslatokból. Lajos, Te ott voltál, belülről ismerted ezt a munkát, mondd hát, micsoda?

– Bizony alig valamicske.

– Nos, én azt mondtam, hogy ez nem fordulhat elő még egyszer. Igaz, csak egyetlen betű a különbség az OKT és az OKK között, de ez utóbbinak működnie kell. De vajon mitől fog működni? Miért figyelne erre a Kuratóriumra a minisztérium, a miniszter, amikor a másikra egyáltalán nem figyelt? Természetesen az idők is változtak közben, az a korszak is elmúlt, amikor a javaslatokra, előterjesztésekben foglaltakra egyáltalán nem volt pénz, anyagi alap. Alapvető dolog ez is. De talán még fontosabb, hogy akkor működik egy ilyen kuratórium, ha olyan dolgokkal foglalkozik, amelyek alapvetően fontosak a miniszter, a minisztérium, a Könyvtári Osztály számára. És ez csak akkor lesz, lehet így, ha a Kuratórium a döntés-előkészítés szerve, intézménye. Ha az OKK tényleges döntés-előkészítést végez, akkor megkerülhetetlen. Ha nem, akkor… Nos akkor eltűnik az az egy betűnyi különbség.

Az OKK-nak úgy kellett fölállnia és a munkáját beindítania, olyan feladatrendszert kellett kialakítania, amely a szakma és az ország számára alapvetően fontos dolgokkal foglalkozik. Támogatnia kell a Könyvtári Osztálynak a Nemzeti Könyvtárat és a Könyvtári Intézetet érintő döntés-előkészítő, stratégiakijelölő, stratégiai kulcspontokat meghatározó munkáját. Az OSZK a magyar könyvtári rendszer kulcspozícióban lévő intézménye. És itt látom én az OKK legfontosabb, döntő szerepét: az OKK-nak hídnak kell lennie. Hídnak az OSZK és a könyvtári rendszer között, hídnak az OSZK, és annak a könyvtári rendszerben betöltött, mással pótolhatatlan, unikális szerepe között.

Az OKK így és csak így adhat olyan segítséget a minisztériumnak, amilyen segítsége eleddig nem volt. Ez a segítség teszi lehetővé, hogy a minisztérium ne egyszerűen a fenntartói szerepet töltse be. Hisz azt betöltheti az OKK nélkül is.

– Miért és miben több ez, mint a fenntartói szerepkör?

Egészen más. Leegyszerűsítve azt mondhatnám, hogy a fenntartói szerepkör kimerül az éves költségvetés meghatározásában, a munkatervek kíalakításában, a beszámolók elfogadásában. Az OKK-ban fejlődési, fejlesztési irányokról, stratégiákról, prioritásokról, nagy ívű, sokéves koncepciókról van szó. Nem a büdzsé kialakításáról, hanem feladatokról. Hogy mit kell megoldani, mit kell elvégezni, mibe kell belevágni. Ezért van szükségünk az OKK-ra. És ha így szemléljük a dolgokat, márpedig így kell szemlélni őket, világos, hogy ennek a munkának maradandó és jól látható eredményei is kell legyenek. Persze nem egy éven belül. Hisz a stratégia éppen attól az, ami, hogy nem az idei pénzmennyiség elköltéséről szól. Lehetnek (talán vannak is), akik megkérdezik: miért nem lett idén – mondjuk öt millióval – több az OSZK-nak juttatott pénz. Nos, az eddig elmondottak miatt tartom értelmetlennek ezt a felvetést.

– Azt jelentené ez, hogy az OKK-t a minisztérium Könyvtári Osztálya irányítja?

– Semmiképp. Szó sincs róla. Én természetesen tagja vagyok a Kuratóriumnak, én képviselem benne a minisztériumot, ám korántsem irányítom. A Kuratóriumnak van egy kitűnő elnöke, mint ismert, Bakonyi Péter, és egy agilis, aktív titkára, Redl Károly. És persze ott vannak a tagok, a könyvtári szakma, a tudományos világ és a gazdasági élet szereplői, képviselői. A középpontban, nem lehet elégszer elmondani, a stratégia áll. Az a centrum.

– Nem szóltál még a Könyvtári Intézetről, a vele kapcsolatos tennivalókról.

– Nos, azt mondottam, hogy a Kuratórium egyik első feladata a bábáskodás volt az Intézet felállásánál. Az Intézet – és valóban az OKK igen tevékeny részvételével – felállt, megkezdte és nagy iramban végzi a munkáját. Elfoglalja azt a helyet, amely rá van kiszabva mint központi, szakmai, koordinatív szerep és feladatkör. A szakmai szolgáltatás területe. Mielőtt megkérnétek, hogy erre is mondjak egy konkrét példát, említek is rögtön egyet. Az Informatikai Kormánybiztosság – mint tudjátok – 800 milliós pályázatot írt ki könyvtárak számára. Ugye nem kell mondanom, micsoda jelentősége van ennek a pályázatnak. 2002 végéig nagyközségi könyvtári szintig a könyvtárak hálózatban lesznek. Ez már az európai szint. Csodálatos dolog, nyilván még sok szó fog esni erről. Ám pályázni mindenkor nehéz, ez a pályázat meg kiváltképp EU-s jellegű. Tudjátok, milyen “bonyolultak” ezek az EU-s pályázatok. Nos, a Könyvtári Intézet a FSZEK-ben rendezett egy egynapos konzultációt – pályázat ügyben. A pályázatok elkészítésének érdekében, megkönnyítésére. Hát valami ilyenre is kell gondolni, amikor a nagy stratégiai tervek – mert hisz ez a 2002-es hálóra kerülés nyilvánvalóan az – konkrét feladatokra való lebontásáról szólok.

– Kedves Judit! Te ritkán tartasz úgy előadást, hogy ne említenéd a minőségbiztosítást, a minőségmenedzsmentet. Az OKK kapcsán nem szólsz ilyesmiről?

– Nem. A minőségmenedzsment, a minőségbiztosítás igen konkrét, gyakorlati kérdés. Annak nem ez a terepe. Arról majd a szakfelügyelet kapcsán érdemes szólni.

– Köszönjük a beszélgetést!

Címkék

(1) (1) (1) (1) (12) (1) (2) (2) (3) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (10) (3) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (20) (1) (18) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (1) (5) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (5) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (28) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (10) (1) (5) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (18) (6) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (27) (3) (10) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (8) (3) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (12) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (7) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (11) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (4) (2) (10) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (30) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (33) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (1) (1) (4) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (3) (1) (19) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (4) (1) (9) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (6) (15) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (10) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (7) (5) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (6) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (13) (1) (1) (2) (4) (3) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (38) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (6) (1) (6) (17) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (19) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (4) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (9) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (2) (1) (21) (6) (5) (1) (3) (2) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (8) (1) (25) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (18) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (4) (14) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (14) (7) (2) (4) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (5) (1) (1) (1) (1) (2) (22) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (6) (1) (4) (1) (1) (1) (10) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (3) (12) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (17) (4) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (5) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (9) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (62) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (4) (1) (11) (10) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (4) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (9) (1) (1) (7) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (42) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (9) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (6) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (4) (6) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (4) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (8) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (2) (2) (9) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (8) (1) (1) (1) (4) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1)