Az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer (ODR) fejlesztésének irányai

Kategória: 2004/ 2

A jól működő könyvtári rendszer, amely különböző ellátási megoldások révén behálózza egy ország egészét és közvetít a világ és az adott ország között, olyan tárgyi és szellemi infrastruktúra, amely jóval több az információ és a dokumentum eljuttatására, illetve megszerzésére kialakított hálózatnál. Olyan alaprendszere ez az országnak, amelyen keresztül – megfelelő ICT, tárgyi technikai kiépítettség és minőségi szakmai munka mellett – az állampolgárokhoz el lehet jutni, meg lehet őket szólítani, a kérdéseikre választ lehet adni, azaz be lehet vonni az ország lakosságát a társadalom életébe, amelynek így alakítói lehetnek.

Az ODR kialakításával és működtetésével a NKÖM a könyvtári rendszeren belül ezt kívánja magas színvonalon megoldani.

Az ODR küldetése:

  • az esélyegyenlőtlenség csökkentése: megteremteni az információhoz és dokumentumokhoz való hozzájutás egyenlő esélyének lehetőségét;
  • csökkenteni az információban gazdagok és az információban szegények közötti különbséget.

A küldetés megvalósítása érdekében olyan feladatrendszert kell megoldani, amely alkalmas bármiféle hátrányos helyzet csökkentésére, feloldására, legyenek azok földrajziak, a nem megfelelő dokumentum- vagy információellátottságból eredőek vagy egészségügyiek.


Néhány jellemző külföldi példa

Az Egyesült Királyság fejlesztési irányai.

Alapvetően a decentralizáltság a jellemző. Ennek része:

  • a forrásfeltáró eszközök bővítése,
  • a teljes szövegű elektronikus folyóiratcikkek számának növelésese
  • széles körű együttműködés a dokumentumellátásban részt vevő intézmények között,
  • kereskedelmi szolgáltatók megjelenése a szolgáltatásban

A British Library – nemzeti könyvtári szerepköréből adódóan – a digitális szövegek gyűjtője és szolgáltató központja. E célok érdekében indított projektek:

  • a szabadalmak szolgáltatása,
  • automatikus rendelés-feldolgozás,
  • integrált témafigyelő és dokumentumrendelő szolgáltatás,
  • képmegjelenítés,
  • elektronikus dokumentumtárolás.

A British Library Document Supply Centre (BLDSC) szerepe a decentralizált szolgáltatási ellátás után is meghatározó. Emellett az Egyesült Királyságban hat nagyobb régió, illetve Anglián belül még nyolc régió felelős a dokumentumszolgáltatásért.

A szolgáltatás Hollandiában is a decentralizált szervezeti modell felé hajlik.

A Netherlands Central Catalogue Inter-Library Loan (NCC/ILL) száznál több könyvtár állományából automatizált könyvtárközi kölcsönzésre és dokumentumszolgáltatásra képes központi katalógusrendszer.

2001-ben a könyvtárak közötti együttműködést hangsúlyozandó létrehoztak egy virtuális közkönyvtári portált, a Bibliotheek.nl-t, ennek keretében 2003-ban közös digitális referensz-szolgáltatást.

Dániában a 2000-től működő webes szolgáltatás csaknem minden köz-, tudományos és szakkönyvtár állományadatait, a nemzeti bibliográfiát és a Dan.BiB közös katalógust tartalmazza. A használata teljesen ingyenes.

Németországban a dokumentumszolgáltatást a könyvtárak decentralizáltan oldják meg, a regionális ellátásban a kölcsönös segítségnyújtás és a térítésmentesség elve érvényesül.

Erőteljes hangsúlyt kap az üzleti dokumentumszolgáltatás – a kutatók és a vállalkozók számára a JASON és SUBITO nemzetközileg is versenyképes térítéses cikk- és dokumentumszolgáltatásai, ugyanakkor egyre több szerzői jogi problémával kell megküzdeniük amiatt, hogy a szabad felhasználás köréből átléptek az üzleti világba.

Az ODR hazai fejlesztésének stratégiája

A fejlesztés keretét az 1997. évi CXL. tv. 59 . (1) és az Országos Dokumentum-ellátási Rendszerről szóló 73/2003. (V. 28.) Kormányrendelet határozza meg. A lehetőségeit egyrészt a könyvtárak ICT fejlesztése, másrészt az éves minisztériumi támogatások biztosítják.

A kijelölt szolgáltató könyvtárak fejlesztése a könyvtári törvény hatályba lépése óta folyik, a minisztérium által évente nyújtott támogatás lehetővé teszi az ODR-ben szolgáltató könyvtárak számára, hogy gyűjteményüket többpéldányos beszerzéssel fejlesszék, ezáltal legyen a könyvtárközi dokumentumellátás keretében küldhető példány a helyi szolgáltatásra beszerzett dokumentumok mellett.

Az ODR-ben szolgáltató könyvtárak többségében a telematikai és technikai fejlesztés az elmúlt években lehetővé tette a korszerű és gyors elektronikus szolgáltatás bevezetését, a kérések fogadását faxon, e-mail-ben vagy a könyvtár webes felületén keresztül.

Az ODR-szolgáltatásokat a könyvtárhasználó számára közvetítő, ún. kérő könyvtárakban is elindult a fejlesztés, ma már minden városi és sok községi könyvtár rendelkezik internetkapcsolattal.

A megyei és városi könyvtárak, valamint több nagyközségi könyvtár ingyenes használóképzést folytat a lakosság legkülönbözőbb rétegeiből jelentkezők számára a könyvtárban, ez nagy mértékben hozzájárul az elavult könyvtárkép változásához.

Az ODR fejlesztése keretében az országos lelőhely-nyilvántartás fejlesztése a legfontosabb feladat, az ODR-ben szolgáltató könyvtárak teljes gyűjteményének bevitele. Ez egyrészről az egyes könyvtárak állományának visszamenőleges feldolgozását jelenti, másrészről a különböző számítástechnikai programokat alkalmazó könyvtárak adatbázisának átjárhatóságát kell megteremteni.

Az ODR szolgáltató könyvtáraiban az európai minőségi követelményeknek is megfelelő szolgáltatás-szervezés megvalósítása a következő évek feladata, és ezt a minisztérium támogatja, s megvalósulását a könyvtári szakfelügyelet eszközeivel is ellenőrzi.

Fontos feladat a cél megvalósítása érdekében az ODR szolgáltatásait igénybe vevő könyvtárak körében a korszerű szolgáltatások fogadására alkalmas technikai és telematikai fejlesztés megvalósítása. A kormányprogram tartalmazza azt a célt, hogy minden könyvtár internetkapcsolata kiépítésre kerüljön, ezt nyilvánvalóan az Informatikai és Hírközlési Minisztérium valósíthatja meg a NKÖM-mel együttműködve.

A könyvtárak számára fontos feladat a továbbképzés, amelynek során a könyvtárosok mindegyike képes lesz a korszerű szolgáltatások igénybevételére, közvetítésére a könyvtárhasználók számára.

Ugyancsak fontos feladat a cél megvalósítása érdekében a korszerű könyvtári szolgáltatások propagálása elsősorban a könyvtárat nem használó rétegek körében. Ezzel párhuzamosan a helyi nyilvánosság keretében szükséges a könyvtár korszakváltásának propagálása: köztudomásúvá kell tenni, hogy az információk hozzáférhetőségének nyilvánvaló helye a könyvtár.

A könyvtári dokumentumok szolgáltatásának hatékonysága érdekében az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer fejlesztésének egyik kiemelt feladata a megyei és országos szakkönyvtárak csatlakozásának elősegítése a MOKKÁ-hoz. Másik pedig az ODR lelőhely-nyilvántartás és a MOKKA összekapcsolása. A közös katalogizálás eredményeként létrejövő adatbázis az országos lelőhely-nyilvántartás alapja.

A megyei könyvtárak mindegyike rendelkezik integrált könyvtári rendszerrel. A jelenleg alkalmazott rendszerek közül a TextLib (6), az SrLib (4) és a SZIRÉN (2) nem alkalmas a MOKKA-rendszerhez való csatlakozásra. Ezeket a rendszereket vagy át kell alakítani, vagy le kell cserélni a közös katalogizálásra alkalmas, MOKKA-kompatibilis szoftver(ek)re. A fejlesztések és rendszerek cseréjének költségei körülbelül azonos nagyságrendűek.

A hazai fejlesztés legfontosabb iránya és egyben az eddigi legjelentősebb eredménye a könyvtári rendszer működése szempontjából a különböző könyvtártípusok együttműködése és az együttműködésből született szolgáltatási forma, a könyvtárhasználó szempontjából pedig a gyorsan megkapott dokumentum és információ.

Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a továbbiakban a következő stratégiai fejlesztés szükséges az Országos Dokumentum-szolgáltatás terén:

  • információs infrastruktúra-szolgáltatás, minden könyvtárba internet,
  • sávszélesség-bővítés,
  • új szerverek, hardverek és korszerű integrált szoftverek,
  • közös megyei katalógusok,
  • a MOKKA továbbfejlesztése – a megyei könyvtárak rekordjaival történő föltöltése,
  • a MOKKA és az ODR lelőhely-nyilvántartásának egyesítése,
  • az OSZK retrospektív konverziójának elkészítése,
  • az OSZK és a Könyvtári Intézet feladataként a könyvtári digitalizálási koordináció megvalósítása,
  • a tudományos kutatást és innovációt támogató elektronikus tartalomszolgáltatás,
  • a tartalomszolgáltatás összehangolt fejlesztése,
  • az információszolgáltatás továbbfejlesztése a dokumentumszolgáltatás gyorsítása érdekében,
  • a minőségi dokumentumszolgáltatás elveinek kialakítása, fejlesztése, biztosítása és dokumentálása.

(A külföldi példák a Hegyközi Ilona és Tóth Máté [Könyvtári Intézet] által készített szakirodalmi szemléből valók.

Címkék