Kedves Hallgatóság! Tisztelt Megjelentek!
Szeretettel köszöntök mindenkit az Országos Széchényi Könyvtár Plakát- és Kisnyomtatványtára kiállításmegnyitóján. Tárlatunk aktualitását az adja, hogy Csiby Mihály grafikusművész e hónapban, 2012. április 9-én tölti be 90. életévét. Csiby Mihály az ex libriseiből, alkalmi és szabad grafikáiból 2010 folyamán nagyobb adományban részesítette a Plakát- és Kisnyomtatványtárat. E gyűjteményegység képezi kiállításunk alapját. Különösen örömünkre szolgálhat, hogy magát a művészt is körünkben üdvözölhetjük.
Csiby Mihály életútját, azt a 90 évet, amelynek nagy része komoly munkával telt, nehéz lenne ezen ünnepség keretében részletekbe menően ismertetni. Egy rövid bemutatásra mégis vállalkoznék, visszaidézve az életpálya bizonyos meghatározó eseményeit, főbb pontjait.
A budapesti születésű Csiby Mihály érdeklődését rajztanára, Kássa Gábor irányította a képzőművészeti pálya felé, majd Gallé Tibor festő- és szobrászművész szabadiskolájában folytatott előtanulmányokat. Az Iparművészeti Főiskola festőszakán mesterei Leszkovszky György és Diósi Antal voltak. Művészi életútján számos egyesület, társaság fogadta soraiba: alapító tagja az Altamira Egyesületnek, sok éven át vezetője a Molnár C. Pál Társaságnak, 1961 óta tagja a Képzőművészeti Alapnak, 1979-1980 között a Kisgrafika Barátok Köre titkára. Részt vett a Sint-Niklaas-i (Belgium) Nemzetközi Exlibris-centrum létrehozásában. Alkotói sokrétűségét mutatja, hogy tevékenységi köre a festmények, táblaképek, freskók, templomdíszek, üvegfestmények, üvegablak-tervezés mellett az illusztrációk, kisgrafikák, ex librisek, alkalmi grafikák és plakátok készítésére is kiterjedt. A Természettudományi Múzeum Állattárának 1954-től negyven éven át volt külső munkatársa, illusztrátora. Pókokról, bogarakról, lepkékről, legyekről, poloskákról készített tudományos igényű, aprólékos rovarillusztrációkat, fekete-fehér tusrajzokat, akvarelleket. Számos könyv, kiadvány tudományos precizitású illusztrálását végezte; ezek egy része a jelen kiállításon is bemutatásra kerül, például a Mi él a ház körül? című, vagy a Búvár Zsebkönyvek sorozatban az Egzotikus rovarok (1989), a Szitakötők, kérészek, hangyalesők (1984) című kötetek.
Csiby Mihály a művészet erejével, eszközeivel korunk és az utókor számára is méltó módon örökíti meg az őt körülvevő világ szépségeit, ezzel emelve piedesztálra a maradandó emberi értékeket. Sokoldalú munkásságáért többször kitüntetésben részesült: nívódíjjal, a gyermekkönyvesek IBBY különdíjával, Frivaldszky-emlékéremmel, a Molnár C. Pál Társaság Életműdíjával jutalmazták.
Jelen kiállítás a kisgrafikai munkásságát állítja középpontba, azon belül is az ex libris és az alkalmi grafika területét. A sokoldalú művész 1961 óta foglalkozik az eredetileg a könyvek tulajdonosát jelölő ex libris, illetve a különböző ünnepekhez, évfordulókhoz kapcsolódó alkalmi grafikák készítésével. Mára már több száz kisgrafikát alkotott. A könyvjegy szerepéről, funkciójáról így vall Az én újságom hasábjain:
“Az ember legbensőbb énjének tömör kifejezője; ismeretterjesztést és közművelődést szolgáló forrás; kis mérete miatt a mívesség, a lelkiismeret, a szakmai tudás művészete; a művészi szép terülj-terülj asztalkája; házi képtár, valóságos múzeum.”
Csiby Mihály kisgrafikáit a kiegyensúlyozott formavilág, szigorú kompozíciós rend, aprólékos kidolgozottság, gazdag ornamentika jellemzi. Gyakran népies, realista stílusban alkot. Szívesen alkalmazott eszköze a szimbólumteremtés, de a teljesen elvont, absztrakt formanyelv kevéssé jellemzi. Nemegyszer expresszív erejű alkotásokat hoz létre. Műveiről általánosságban elmondhatjuk, hogy az esztétikai élményen túl ismeretközlő tartalmakat is közvetítenek. Ennek megfelelően alkotásait a tematikai sokrétűség jellemzi. A képi elemeket sokszor egészíti ki olyan latin jelmondattal, vagy más idegen nyelvű, illetve magyar idézettel, amely az adott motívumok elvonatkoztatását és értelmezését jobban elősegíti gondolati síkon, például: Consolamini! (Vigasztalódj!); Ex caritate ex caritatem (A szeretetet szeretettel viszonozd). Főleg egyházi vonatkozású grafikáira jellemző a moralizáló, bölcselkedő jelleg.
A kiállítás betekintést nyújt a kisgrafikai életmű sokszínűségébe: láthatunk portrékat, hitéleti-egyházi vonatkozású, szentekhez, egyházi ünnepekhez fűződő grafikákat, művelődéstörténeti, irodalmi-történelmi témájú, hazai tájakat, épületeket ábrázoló ex libriseket. Külön tablón szemlélhetjük a természettudósok portréit, amelyek közül említhetjük Entz Géza (1842-1919), Gorka Sándor (1878-
1945) és Huzella Tivadar (1886-1950) arcképét. Az egyházi vonatkozású ex librisek egyik példája Rajeczky Benjámin (1901-1989) bencés szerzetes, a gregorián és a népzene tudósa, zenetörténész arcképe, mellette főbb attribútumai: a bencés rend címere és a népzenére utalásul kottarészlet. Glattfelder Gyula (1874-1943), a Szeged-Csanád egyházmegye püspöke portréját egyházi jelvények és a szegedi dóm képe egészíti ki. Erdőssy Béla (1912-1989) teológus, egyházművészeti író aranymiséjére alkalmi lap készült. Kozár Gyula (1916-1990) plébános, a KALOT egyik alapítója kisgrafikáján a testület jelszava olvasható: Önérzetes magyar, krisztusibb ember, műveltebb falu, életerős nép! Lékai László (1910-1986) bíboros ex librise a bíborosi hatalom jelképeivel, főpapi jelmondatával: Succisa virescit (A megnyesett fa kizöldül) pappá szentelésének 50. évfordulója alkalmából készült, 1984-ben.
Vasadi Péter (1926-) katolikus költő, író Imádság című verséhez készített illusztráció szerepel a Palásthy-család egyik alkalmi grafikáján: imádkozó kézzel, keresztekkel. Részlet a versből: “üres kézzel / sohasem érkezem / hozom ölemben legfrissebb / omladékaim és átkelek / velük vízszintes fényeden / ez is milyen! / nem látja az sem / aki nézi / s ízekre kényes / ínyetek / nem ízleli / honnan világítasz?… a semmit választottad / rejtekül, mivel / hiányaink akarnak / testesülni / magas falon kopogtatok /talán… de csak a csönd / rácsárnyékos háta / remeg…”.
A magyarországi szentek attribútumaikkal szerepelnek, Szent István a koronázási ékszerekkel, Szent László lovagkirályként nyílvesszőkkel, címerpajzzsal, Szent Imre liliommal, Szent Erzsébet sugárzó fényben, rózsák közt.
A történelmi eseményeket megörökítő grafikák közül a Szent László pénze ábrájának keresztmetszeti képe látható Kecskeméti Tibor (1930-), a földtudomány kandidátusa ex librisén. Az ennek alapjául szolgáló történést Temesvári Pelbárt krónikájából idézem (1458):
“…Akkor a tatárok futtukban elszórták pénzüket, hogy a magyar hadak ráesve elmaradjanak mögöttük. De László imádkozott és a rengeteg pénz legott kővé változott.”
Szent László pénze síkmetszeti képe szerepel a XXI. Európai Mikropaleontológiai Kongresszus alkalmából készített grafikán is. A IV. Kun László királyunk halálának emléket állító ex librisen: Árboc, Törtel és Kemencs kun főemberek láthatók, amint Kőrösszegnél 1290. július 10-én végeznek a királlyal.
A magyar történelmen túlmutató eseményt elevenít fel a Wittenberg, 1517. október 31. feliratú, Luther tevékenységére utaló grafika, amely a reformáció szempontjából fontos történelmi dátumot idéz. Michiel de Ruyter (1607-1676) holland tengernagy a magyar történelemben a gályarabságba eladott protestáns prédikátorok kiszabadításával szerzett érdemeket, Csiby Mihály róla is készített grafikát.
A könyvjegyek készíttetői közül többen is az Országos Széchényi Könyvtár munkatársai voltak. Köztük Keresztury Dezső (1904-1996) író, költő, irodalomtörténész, akinek ex librisén bibliai alak, Mózes látható, utalva Madách Mózes című drámájára, amelyet Keresztury színpadra vitt. Szíj Rezső (1915-2006) református lelkész, művelődés- és irodalomtörténész, az Országos Széchényi Könyvtár egykori főkönyvtárosa komolyan elkötelezte magát a könyvművészet és az ex libris gyűjtés területén. Több könyvjegyet is rendelt Csiby Mihálytól, ezek közül kiemelkednek a tudós lelkész Bél Mátyásra (1684-1749) emlékezők.
A kiállításon bemutatott irodalmi vonatkozású grafikák közül Goethe portréja és Faust alakja látható a XX. Nemzetközi Ex libris Kongresszusra készített grafikán, Palásthy Lajos nevére. Tóth Sándor (1939-) író, költő, főiskolai tanár, a Katolikus Rádió és az Új Ember című katolikus hetilap munkatársa nevére Goethe Vándor éji dalát idéző ex libris készült, amely a halottal, a fészekben ülő madárral, a lefele mutató kézzel hitelesen idézi fel a költemény hangulatát, a halálközelség érzését. A vers Tóth Árpád fordításában: “Immár minden bércet / csend ül. / halk lomb, alig érzed, / Lendül: / Sohajt az éj. / Már búvik a berki madárka, / Te is nemsokára / nyugszol, ne félj…”. Bérces Judit orvos ex librisén a Felszállott a páva
című népdal alapmotívuma, háztetőn álló páva látható, felidézve Ady Endre azonos című versét: “Fölszállott a páva a vármegye-házra, / Sok szegény legénynek szabadulására”. Kelemen Béla orvos főleg a gyógyítás témájában készíttetett ex libriseket Csiby Mihállyal. A betegét sztetoszkóppal vizsgáló kismadár a humor által oldja a téma komolyságát, ugyanakkor Madách Imre Az ember tragédiája
című drámai költeményéből vett sorral hangsúlyozza az életért való küzdelem fontosságát: “Mondottam ember: küzdj és bízva bízzál…”.
A kiállításon Csiby Mihály különböző ünnepekhez kapcsolódó alkalmi grafikáiból (karácsonyi, újévi, húsvéti köszöntők, születési értesítők, házasságkötési, keresztelési, elsőáldozási értesítők stb.) is válogatást közlünk. Ezek egy része megrendelésre készült, a készíttetők közt Határ Ilona, Hegedűs Ibolya, Szíj Rezső, Krier Rudolf, Palásthy Lajos neveivel. De Csiby Mihály maga és családja számára is metszett a karácsonyi és a húsvéti ünnepkörhöz kapcsolódó alkalmi grafikákat.
A tárlaton bemutatott mintegy kétszáz eredeti nyomaton túl válogatást közlünk a művész alkotásaiból összeállított katalógusokból, kiállítási meghívókból, valamint bizonyos ex libriseinek nyomódúcaiból is. Több esetben betekintést adunk egy-egy ex libris elkészülésének hátterébe. Olvasható például a Lékai László bíborossal, Horpácsy Ignác plébánossal folytatott levelezésének részlete.
Összegezve az eddig elmondottakat: Csiby Mihály grafikai munkásságát lelki alkatából következően mélységes humanizmusa, az ember és a világ, a természet tisztelete és szeretete, valamint a transzcendentálissal való belső, egyéni kapcsolata határozza meg. “Mindig mesél. … a hadifogságon is az önfeledt életöröm, a másik ember, a másik élőlény tisztelete és szeretete segítette át. Ez éltette a későbbi évtizedekben is, és ma is ez a leginkább jellemző rá.” Nagy tudással és fiatalos hévvel szolgálja a művészi szépet, ars poeticája az értékek őrzése, a láthatatlan láthatóvá tétele. Babits Mihállyal vallja: “Ki méltó látni a csodát, az a csodát magában hordja”.
Csiby Mihály munkássága amellett, hogy közelebb visz bennünket az élet titkainak megismeréséhez, kultúránk kiemelkedő személyiségeinek, intézményeinek, eseményeinek bemutatásával, felidézésével hozzájárul a nemzeti emlékezet ápolásához, önmagunk értékeinek megtalálásához. A kiállításon bemutatott életmű is tanúsítja, hogy Csiby Mihályt méltán nevezhetjük – a tárlat címére visszautalva – a “grafikai kismesterségek Nagymesteré”-nek.
* Elhangzott 2012. április 4-én az Országos Széchényi Könyvtárban, a Csiby Mihály ex libriseiből összeállított kiállítás megnyitóján. A kiállítás szeptember 30-áig látogatható az OSZK nyitvatartási idejében.