A 3K idei márciusi számában a fenti címmel adtuk közre a finn egyetemi könyvtárigazgató, Tuulikki Nurminen úrhölgy – szerintünk rendkívül tanulságos – cikkét. A szerkesztőség felkért néhány magyar egyetemi és főiskolai könyvtárigazgatót, ha netán lenne a finn cikkel kapcsolatban mondandójuk a címben megjelölt, persze tágan értelmezett témakörrel kapcsolatban, és természetesen a hazai helyzetre, illetve saját könyvtárukra vonatkoztatva, foglalják azt írásba, és bocsássák lapunk rendelkezésére. Igen nagy örömünkre szolgált, hogy sokan ragadtak tollat, ültek le írógépük, számítógépük elé, és alkották meg műveiket, amelyek közül nem egy bizony árnyékba borította a finn szerző művét. Úgy véljük, a téma is, de kivált az eddig beérkezett cikkek, enyhén szólva, közérdeklődésre számíthatnak. Ezúttal a lapzártánkig beérkezett írásokat közöljük, de természetesen a hozzászólások tovább fognak sorjázni következő lapszámainkban is. Igazából persze nem hozzászólásokról van szó, hanem önelvű, önértékű tanulmányokról, amelyek alapkérdéseket boncolnak, igen mélyrehatóan. Örülünk nekik, és reméljük, olvasóink is legalább olyan izgalommal fogják őket olvasni, mint mi tettük. Arról természetesen szó sem esett, hogy az egyes írásokat egybehangoljuk, hisz szuverén, egyéni teljesítményekről van szó, amelyeknek csak ürügyül, alkalmul szolgált a márciusi szám cikke.

Az egyetemi könyvtárak funkcióinak változása és a felsőoktatás-kutatás szakirodalmi ellátottsága

A XXI. századra való felkészülés jegyében, figyelembe véve az információs “tartalom-ipar” nemzetközi tendenciáit, az előttünk álló feladatokat és célkitűzéseket, stratégiai jelentőségűnek tartom az oktatás, a felsőoktatás mellett a könyvtári és információs szolgáltatások kiemelt állami támogatását. A könyvtár- és információ-politikát olyan összefüggésben is stratégiailag kiemelt fontosságúnak tartom, hogy a könyvtárak az oktatási intézményekkel együttesen felelősek (az iskolai könyvtáraktól a tudományos felsőoktatási könyvtárakig bezárólag) az információs kultúra elsajátításáért, elterjedéséért. A könyvtáraknak a nemzeti információs infrastruktúra rendszer stratégiai programja megvalósulásának aktív részesévé kell válniok, hiszen a könyvtár az az intézmény, amely mindenki számára elérhető, hozzáférhető, a közélet fontos színtere, közhasznú társadalmi infrastruktúra.

A felsőoktatási könyvtárak alapfeladata, hogy az intézményben folyó képzést és kutatást támogassák a gyűjteménnyé szervezett szakirodalom rendelkezésére bocsátásával, saját állományukról információ-szolgáltatásokat nyújtsanak, tájékoztatást adjanak a más hazai és külföldi könyvtárakban elérhető dokumentumokról és szolgáltatásokról annak érdekében, hogy az oktató, kutató, hallgató hozzájusson a tanuláshoz, tanításhoz, kutatáshoz szükséges szakirodalomhoz.

Az egyetemi könyvtárak funkcióinak változása

A felsőoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXX. törvény, valamint a felsőoktatás fejlesztéséről szóló 1995. évi Országgyűlési határozat a felsőoktatás minőségi és mennyiségi átstrukturálását fogalmazza meg. A felsőoktatási képzési formák és rendszerek átalakulása a könyvtárakkal szemben is növekvő minőségi, mennyiségi követelményeket és igényeket támaszt.

A könyvtári szolgáltatások extenzív és intenzív igénybevételének növekedését – a teljesség igénye nélkül – az alábbi célkitűzések involválják: a hallgatói létszámnövelés, a kötelező óraszám-csökkentés, az átjárhatóság, a kreditrendszer, a távoktatás, a felnőttek képzése, a felsőfokú szakképzés, az önálló tanulmányi munkára nevelés, a tudományos kutatómunka módszereinek elsajátítása, PhD programok, stb.

Mindezek az egyetemi könyvtárak feladatainak szükségszerű változását, továbbfejlesztését igénylik, mivel a könyvtár az egyetem minőségi létének olyan alapintézménye, melytől függhet mind az egész intézménynek, mind szakjainak, szakirányainak, tudományos minősítő képzésének (PhD) az akkreditációja. Új szakok, szakirányok indításának tudományos infrastruktúráját a nemzetközi normatívákhoz igazodó szakgyűjtemény és a hozzá kapcsolódó szolgáltatások adják.

Melyek is azok a könyvtári és információs szolgáltatások, amelyek a felsőfokú képzés minőségét, a tudományos kutatást szolgálják, hogyan változott az egyetemi könyvtárak funkciója? A jelenlegi oktató-kutató generáció derékhada még olyan egyetemi könyvtárral találkozott, ahol sok-sok régi könyv van (mármint ha régi az egyetem), a gyűjteményben való tájékozódáshoz nem könnyen, nem önállóan használható cédula-katalógusok állnak rendelkezésre, és amelyben az eligazodást kedves könyvtárosok segítik, továbbá ahol a dokumentumok zöme zárt raktárban van, és még a kurrens folyóiratokhoz is (különösen, ha külföldi) a könyvtárosokon keresztül jutott az olvasó.

Napjaink egyetemi könyvtára viszont a hazai és külföldi kurrens folyóiratokat, könyveket szabadpolcon tárolja (ha van elég helye), on-line adatbázisokat épít, távoli adatbázisokból szolgáltat információt. A ma könyvtárosa a szó igazi értelmében szolgáltatást nyújt az egyetemi közösségnek és az azt övező társadalomnak. Az egyetemi könyvtárak épületadottságaikat, technikai felszereltségüket, a szakember-ellátottságot tekintve elmaradnak a fejlett országok egyetemi könyvtáraitól – ezt oktatóink, hallgatóink is tapasztalhatták külföldi tanulmányútjaikon – ugyanakkor a megújítási, megújhodási kényszer elemi erővel tört utat magának számos felsőoktatási könyvtárban.

A jelen és jövő egyetemi könyvtára gyűjteményének az egyetemi oktatás és kutatás igényeihez igazításával, az információszolgáltatások bővítésével, sokszínűségének biztosításával, ~ szakirodalom gyors rendelkezésre bocsátásával támogathatja az oktatás minőségi színvonalának emelését, a hazai diplomák európai, nemzetközi ekvivalenciáját.

A felsőoktatási könyvtári hálózat struktúráját, az egyes egyetemi könyvtárak helyi alapfeladatain túlmutató funkcióját a felsőoktatás kialakuló új rendszere determinálja. Bármilyen legyen is a struktúra, az egyetem és a könyvtárak közötti méretkülönbség, a korszerű felsőoktatási könyvtáraknak hozzá kell járulnia ahhoz, hogy

1) a felsőoktatásban (egyetem, főiskola) résztvevő valamennyi hallgató elsajátíthassa a korszerű információs technikák használatát;

2) egyetemi tanulmányai során a hallgató önálló tanulmányi és kutatómunkára váljék alkalmassá.

A fenti célok eléréséhez minden felsőoktatási intézmény könyvtárát: a gyűjteményt, a szakember-állományt, technikai felszereltséget és épületet olyan szintre kell hozni, hogy a könyvtári hálózat maradéktalanul betölthesse mindazt a funkciót, ami a felsőoktatás stratégiai-fejlesztési céljaiból ráhárul.

A szakirodalmi ellátás

1992-1994 között az MKM világbanki és hazai szakértők bevonásával a felsőoktatási könyvtárak stratégiai fejlesztési projektjét dolgozta ki, melyről 1995-ben záró konferencia keretében adtak tájékoztatást a hazai szakmai közösségnek. Sajnálatos módon az MKM-VB e projektjének megvalósítására nem került sor. Az asztalfiókba került projekt egyik almodulja volt a felsőoktatást és kutatást szolgáló korszerű gyűjtemények és a hozzá kapcsolódó – a jelen és a jövő kihívásainak megfelelő – szolgáltatások, a dokumentum-ellátás korszerű rendszerének létrehozása.

A gyűjtemények elemzése során nyilvánvalóvá vált

1) elmaradottságunk a nyugati egyetemek könyvtárai gyűjtemények színvonalától;

2) a gyűjteményfejlesztésre irányzott költségvetési keretek szűkössége.

A nyugat-európai és USA-beli egyetemi könyvtárak gyarapítási normatívája négy évvel ezelőtt 200–300 USD/fő (nappali hallgató) volt, ami azóta feltételezhetően változott. Ebben az időszakban nálunk jó eredménynek számított az 50 USD/nappali hallgató. Ha figyelembe vesszük múltbéli hiányosságainkat, fehér foltjainkat a gyűjtemények struktúráját és volumenét tekintve, az akkori öt éves fejlesztési előirányzatunk megalapozott igénynek volt tekinthető. E fejlesztés nemcsak a könyv- és folyóirat-gyarapítást szolgálta volna, hanem az elektronikus, virtuális dokumentum-ellátás, könyvtárközi kölcsönzés és copyright díjak (másolás stb.) költségeit is.

Úgy vélem, senki sem vitatja a könyvtári gyűjtemények szerepét az önálló tanulmányi és kutató munkára nevelésben, a kötelező óraszámok csökkentése miatti könyvtári szolgáltató funkció erősödésének szükségességét. Mégis, a gyűjtemények és a korszerű szolgáltatások veszélybe kerültek, illetve nem fejlődhettek, nem alakulhattak ki a felsőoktatás új szakjainak megfelelő színvonalon.

A felsőoktatás finanszírozási feltételei nem teszik lehetővé, hogy a szakirodalmi ellátottság javuljon, az intézmények állami költségvetési támogatása még a szinten tartáshoz sem elegendő. Az MKM-nek a felsőoktatási könyvtárak fejlesztésének normatív és pályázati támogatására hozott rendelete nem állította meg a gyűjtemények elszegényesedését. 18 egyetemi könyvtár adatait áttekintve megállapítható, hogy a rendelt folyóiratok száma az 1990-es és az 1996-os éveket figyelembe véve mind a féleséget (5383-mal), mind a példányszámot (8072-vel) illetően csökkent, pedig az induló évre (1990) sem lehet azt mondani, hogy jó volt az ellátás. A külföldi folyóiratok átlagára három-ötszörösére, a magyar folyóiratoké némely szakterületen a többszörösére nőtt. Hasonló megállapításra juthatunk a hazai és külföldi szakkönyvek beszerzése terén is (az oktatók által igényelt külföldi szakkönyvek könyvtári beszerzése minimális, a külföldi gyarapítás fő forrása az egyetemek, könyvtárak nemzetközi kapcsolataiból származó ajándék), holott a gyűjtemények fejlesztése, az alapvető hiányosságok felszámolása, új szakok szakirodalmi megalapozása nélkülözhetetlen a diplomák nemzetközi elismertségéhez is.

A felsőoktatás és kutatás szakirodalmi ellátásának érdekében a gyűjtemények fejlesztése az alábbiak szerint szükséges és lehetséges:

Külföldi normatívákhoz igazodó állománygyarapítási normatívák bevezetése.

A kormány által meghirdetett/támogatott projekt szükséges a felsőoktatás és kutatás szakirodalmi dokumentum-ellátásának biztosítására. E projekt célja lenne a külföldi/nemzetközi elektronikus dokumentumküldő és adatbázis szolgáltató (ISI, Dialog, British Library Dokument Delivery Services, Information Access Company, UMI ProQuest Direct stb.) cégek, szervezetek szolgáltatásainak elérése és finanszírozása a felsőoktatásban és kutatásban érdekeltek számára. E szolgáltatások közvetítését az egyetemi könyvtárak konzorciumos formában láthatnák el.

A felsőoktatási könyvtárak gyűjtemény-fejlesztési finanszírozási forrásainak bővítésére van szükség az OTKA, OMFB, MKM különböző kutatási és fejlesztési, programfinanszírozási stb. alapok könyvtári pályázati lehetőségeinek biztosításával.

Szükséges, hogy az egyetemi könyvtárak dokumentum-ellátó politikájukat koordinálják, költségkímélő gyarapítást valósítsanak meg, hozzák összhangba dokumentum-megőrzési, -szolgáltató és tájékoztató tevékenységüket.