A felsőoktatási könyvtárak az információs társadalom kihívásai előtt

Kategória: 1998/ 7

A külföldi folyóirat-rendelés helyzete
a Kossuth Lajos Tudományegyetemen

Általános megállapítások

Egyes felmérések szerint a tudományos ismeretek minden 15–17 évben megkétszereződnek. Az észak-amerikai tudósok pl. 1965-ben még “csak” 217 000 cikket jelentettek meg, 1995-ben publikációik száma 660 000 fölé emelkedett. A folyóiratok száma tízévenként, átlagos előfizetési díjuk hatévenként megduplázódik. Az EBSCO folyóirat-előfizetési ügynökség katalógusa 1997-ben 256 000 címet tartalmazott. Megjelentek az elektronikus dokumentumok és szolgáltatások, egyre több az on-line elérhető adatbázis. A felsőfokú oktatás és a tudományos tevékenység alapfeltétele a tudományos folyóiratok használata. A felsőoktatásban végbemenő változások (hallgatói létszám növekedése, új szakok indulása, kreditrendszer bevezetése, szakirányú és tudományos továbbképzés, oktatási-tanulási módszerek változása) fokozott igényeket támasztanak a felsőoktatási könyvtárakkal szemben, amelyek támogatását az MKM rendelete és az Európa Tanács javaslata egyaránt szorgalmazza.

Egy 1995 végén befejeződött országos felmérés szerint a hazai egyetemi könyvtárak állománya 1980 óta az idegen nyelven megjelent és beszerzésre érdemes művek alig néhány százalékával gyarapodott. A legrosszabb helyzetbe a több fakultással rendelkező egyetemek kerültek, hiszen nemegyszer 30-35 tudományterület gondozását kell(ene) megoldaniuk. Az egyre emelkedő előfizetési árak miatt a könyvtárak mind kevesebb külföldi periodikumra fizetnek elő, sokan a folyóiratok válságáról beszélnek.

Intézményi háttér

A Kossuth Lajos Tudományegyetem (KLTE) jelentős bázisa a hazai szakember-képzésnek és a tudományos kutatásnak. Az 1997-98-as tanévben 9699 hallgató kezdte el tanulmányait a bölcsész-, a természettudományi és a műszaki karon, ill. a közgazdász- és jogászképzés keretében. Évről évre egyre nagyobb az érdeklődés a szakirányú továbbképzés és a tudományos továbbképzés iránt, a 18 doktori programban jelenleg 504-en vesznek részt. Dinamikusan fejlődnek a KLTE nemzetközi kapcsolatai is, 30 külföldi egyetemmel együttműködési szerződés szabályozza a tudományos munkamegosztást. Az Universitas könyvtárai által egységesen használt Voyager integrált könyvtári rendszer segítségével a 41 tanszéki, tanszékcsoporti, intézeti és egyéb könyvtár hálózatot alkot, amelynek központja az Egyetemi Könyvtár. A külföldi időszaki kiadványok központi beszerzése lehetővé teszi a rendelések egyeztetését és a gyűjtőkör megosztását.

Helyzetkép

1993-ban 846 külföldi vásárolt folyóirat járt egyetemünkre, 1998-ra ez a szám 732-re apadt, miközben új karral bővült intézményünk. 1993 és 1998 között a külföldi periodikumválaszték 13,48%-kal csökkent, az előfizetésre fordított összeg viszont majdnem két és félszeresére nőtt. 1993-ban átlagosan 37 516 Ft-ba került egy általunk vásárolt külföldi folyóirat, 1998-ban 102 809 Ft-ba. Érdemes összehasonlítanunk néhány jelentős kiadói háttérrel rendelkező ország tudományos folyóiratainak átlagárát 1998-ban a Swets cég kimutatása alapján. A forintösszegek a saját rendelésünk megújításakor érvényes árfolyamot tükrözik: Hollandia 1737,20 NLG (165 972 Ft), USA 508,71 USD (96 030 Ft), Egyesült Királyság 252,15 GBP (80 372 Ft), Németország 429,78 DEM (46 290 Ft), Franciaország 910,18 FRF (28 998 Ft). Az átlagárakat nagyban befolyásolja az egyes országok kiadói profilja, a természettudományi folyóiratok köztudottan sokkal többe kerülnek a humán kiadványoknál. A brit és amerikai valuta erőssége elsősorban a forintösszegben jutott kifejezésre. Ezek a különbségek a KLTE külföldi folyóiratáraiban szintén megmutatkoznak: egy természettudományi folyóirat megújítása 1998-ra átlagosan 176 237 Ft-ba került, egy humán kiadványé 26 138 Ft-ba. Nagy a szóródás a karokon belül is az egyes tudományterületek között, nézzünk meg ezek közül néhányat, kombinálva az előző évhez viszonyított áremelkedéssel:

A feltüntetett árak az 1998. évi előszámlákon alapulnak, amelyek a végszámlák megérkezésekor még módosulhatnak. Az áremelkedés mértékét a kiadói árváltozáson kívül (amely, mint láttuk, jelentősen eltérhet országonként és tárgykörönként), nagy mértékben befolyásolja a külföldi valuták keresztárfolyama, illetve a forint inflációja. A vásárlói valuta gyengeségétől vagy erősségétől függően nőhet vagy csökkenhet az eredeti kiadói ár.

A Swets cég táblázata az előfizetések megújításakor érvényes árfolyammozgásokat rögzíti:

Átlag 10%-os kiadói áremelkedést kalkulálva, a kiadói áremelkedést és a különböző valutanemek keresztárfolyamát együttesen figyelembe véve azt az eredményt kapjuk, hogy míg a brit könyvtáraknak csak 4,5%-os áremelkedéssel kellett számolniuk 1998-ra, az amerikai könyvtárak ugyanezen időszakra 10%-kal fizettek többet megrendelt folyóirataikért. Az európai könyvtárak többsége 22,5%-kal volt kénytelen többet kiadni előfizetéseinek 1998-as megújítására. A KLTE külföldi folyóirat-rendelése 23,6%-kal került többe az előző esztendeinél.

A lemondás ára

A tudományos folyóiratok piaca sajnos világszerte beszűkült, a választék bővülése példányszám-csökkenést vont maga után, ami felfelé srófolja az árakat. A folyóirat-előállítási költségek annál magasabbak, minél kevesebb az előfizető. Egy természettudományi folyóirat minimálára 500 megrendelő esetén 830 $, 5000 előfizető esetén 110 $. A természettudományi folyóiratok fele 2500 alatti példányszámban jelenik meg (az előfizetői díj minimum 190 $).

Az amerikai dollár néhány évvel ezelőtti tartós gyengélkedése következtében az európai folyóiratok aránytalanul megdrágultak a tengerentúli olvasók számára. Előbb az egyéni előfizetők száma csökkent drasztikusan, később a lemondási hullám elérte a könyvtárakat is. A példányszám zuhanása áremelésre késztette a kiadókat, amely újabb lemondási hullámot indított el. A régi előfizetők egy jó része tartalomjegyzék- illetve dokumentumküldő szolgáltatásokat vett igénybe, többen átpártoltak az elektronikus verzióhoz. Az ördögi körből nagyon nehéz kitörni, tulajdonképpen a példányszám sokkal inkább meghatározza az áremelkedés mértékét, mint az infláció, s a körön belül maradók számára egyre drágább lesz az előfizetés. Közvetve a magyar megrendelők is ennek a folyamatnak az áldozatai.

Nyomtatott és/vagy elektronikus változat

A folyóiratok túlnyomó része egyelőre nyomtatott formában lát napvilágot, de a tudományos ismeretek egyre nagyobb hányada jelenik meg elektronikus formában. A kiadók elsősorban a természettudományi folyóiratokhoz biztosítanak on-line hozzáférést, s legtöbbször együtt kínálják a nyomtatott és az elektronikus verziót. Egy több tudományterületre kiterjedő egyetemen olyan adatbázisokat érdemes beszerezni, amelyek több fakultás szakirodalmi igényét elégítik ki, s lehetőséget adnak az interdiszciplináris kutatásokra.

Az Elsevier Science Publishers 103 folyóirata (ebből 33-at finanszíroz a KLTE) nyomtatott és elektronikus változatának előfizetésével jelentős lépést tettünk az universitas szintű elektronikus hálózat kiépítésére s az átfogó hozzáférés biztosítására. Az Elsevier Science Publishers kedvezményes árajánlata a hálózat 15 könyvtárának több tudományterületet (ásványtan, fizika, földrajz, genetika, kémia, közgazdaságtan, matematika, meteorológia, orvostudomány, ökológia) felölelő rendelését tartalmazza. Az oktatás, a kutatás támogatásának országosan új eleme a folyóiratok teljes szövegének hálózati elérhetősége az egy példányban csak korlátozottan használható nyomtatott változat mellett. Az egyes könyvtárak integrált forrásként való szemlélete, úgy érezzük, mindhárom egyetem (KLTE, DOTE, DATE) javát szolgálja, megvalósítva a magas színvonalú tudományos ismeretek azonnali szétsugárzását a lehetséges érdeklődőkhöz az intézmények minden egységében. Önerőből nem tudtuk volna biztosítani ezt a korszerű szolgáltatást, reméljük, a folytatáshoz is kapunk majd pályázati segítséget.

Az elektronikus dokumentumok égbe szökő előfizetési költségeivel a gazdag nyugati könyvtárak sem tudnak lépést tartani. Az inflációt meghaladó mértékű áremelkedés elleni tiltakozásul néhány holland és német tudományos könyvtár közös útmutatót állított össze a kiadókkal folytatandó tárgyalásokhoz. Nézetük szerint a nyomtatott sajtó megrendelői 7,5%-nál nem fizethetnek többet az elektronikus változat eléréséért, amelynek egy idő után ingyenessé kell válnia. A kizárólagos elektronikus változat nem kerülhet többe a papírkiadás 80%-ánál, s a megrendelők nem kötelezhetők többéves előfizetésre. A mindennapi valóság egy kicsit még más, de úgy tűnik, a könyvtárak lassan öntudatra ébrednek, s felveszik a harcot a kiadói társulások monopolhelyzete ellen.

Tervezési nehézségek

A korábban hagyományos, évi átlag 10%-os kiadói áremelkedés újabban kevésbé prognosztizálható. Az elektronikus formához szükséges beruházások összegét a kiadók sokszor áthárítják a vásárlókra, s a nyomtatott változat csökkenő vevőköre is érezteti hatását.

A különböző valutanemek keresztárfolyamának ingadozása jelentősen módosíthatja az előfizetési árakat.

A hazai infláció magas, a kiszámíthatóság, a havi csúszó leértékelés ellenére, csak korlátozott mértékben érvényesül.

A beszerzésre fordítható összeg egy nem elhanyagolható hányada pályázatokból származik, amely nem épül be tartósan a keretbe (egyszeri forrásként jelentkezik), s teljesen esetleges az elnyerése. Az új szakok szakirodalmi igényének kielégítése a pályázatok megszűnte után nem biztosított. Tanácsos lenne a folyóirat-rendelést támogató pályázatok hosszabb időre szóló kiírása.

A normatív finanszírozás előnyös és előnytelen oldalairól még kevés a gyakorlati tapasztalat, de annyi máris megállapítható, hogy feszültségeket okoz a különböző karok között, s hátrányos helyzetbe hozza a kis és induló szakokat.

Megoldási javaslatok

A KLTE Egyetemi Könyvtár feladata a legelőnyösebb feltételeket kínáló folyóirat-közvetítő cégek felkutatása, a könyvtári szolgáltatások népszerűsítése, a könyvtárak közötti együttműködés koordinálása.

A KLTE egységei kipróbálás után javaslatot tehetnének, mely folyóiratok előfizetése helyettesíthető tartalomjegyzék- illetve dokumentumküldő szolgáltatások igénybevételével. Az elsősorban kutatást elősegítő külföldi folyóiratok finanszírozásába kutatási források bevonása is szükséges.

Néhány folyóiratnak előnyösebb az elektronikus változatát megrendelni.

A jelenleg pályázati pénzből beszerzett, az új szakokhoz szükséges periodikumok számára biztos forrást kell találnunk a központi folyóiratkereten belül.

A külföldi szakfolyóirat-választék bővítése nem maradhat ki távlati céljaink közül, csak a központi folyóiratkeret rendszeres, évenkénti automatikus emelésével (kb. 20%) tarthatunk lépést az inflációval s a kiadói áremelkedéssel. Ekkora összegnél már egy esztendő kihagyása reménytelen helyzetbe hozhatja az egyetem külföldi folyóirat-rendelését. Az általános recesszió miatt a kiadói áremelkedések a fejlett országokban is egyre nagyobb gondot jelentenek, az infláció alacsony szintje s a több tízezres folyóirat-választék azonban egyelőre még lehetővé teszi a viszonylag fájdalommentes lemondásokat. A KLTE az alapszinten beszerzésre ajánlott külföldi szakirodalom mindössze 6-7%-ára tud előfizetni, ez a választék tovább már nem szűkíthető.

Az állománygyarapítási normatívákat országosan a valós és jogos igényekhez kell igazítani.

A szűkülő költségvetések ellenére újabb és újabb használói igények merülnek fel, megfelelő információs háttér nélkül már elért eredményeinket, szakmai hitelünket kockáztatjuk.

Napjainkban a tudományos információk mind szélesebb körben válnak hozzáférhetővé elektronikus formában is, s ez nélkülözhetetlenné teszi a központi szolgáltatások erősítését pl. közös licenc szerződések vásárlásával.

A folyóirat-ellátás színvonalának nemzetközi szintre való emeléséhez szükséges forrásokat csak a minisztérium biztosíthatja. A felsőoktatási intézmények összefogása (közös beszerzés, csere) és lobbizása pl. a Rektori Konferenciával sokat segíthetne abban, hogy az állami támogatás mértéke ne csökkenjen, sőt bizonyos mértékű növekedésre is sor kerüljön. Talán még nem késő a szellemi tőke fontosságáról meggyőzni a fenntartókat.

IRODALOM

Dömötör Lajosné–Szentirmai László: Állományértékelés az egyetemi oktatást

szolgáló könyvtárakban. = Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 1996, 43. évf., 11–12. sz., p. 419–426.

Enserink, Martin: Librarian join forces on journal prices. = Science, November 28, 1997, vol. 278, p. 1558.

Ketcham, Lee–Born, Kathleen: Unsettled times, unsettled prices: periodical price survey 1997. = Library Journal, April 15, 1997, p. 427.

Swets and Zeitlinger B.V. 1998, Serials Price Increases 1998, http://www.swets.nl. /price98.html

Tenopir, Carol–King, Donald W.: Setting the record on journal publishing: myth vs. reality. = Library Journal, March 15, 1996, p. 32–35.

Címkék

(1) (1) (1) (12) (2) (2) (3) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (10) (3) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (19) (1) (12) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (1) (5) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (5) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (28) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (10) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (16) (4) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (27) (3) (10) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (8) (3) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (12) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (7) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (10) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (4) (2) (10) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (30) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (33) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (1) (1) (4) (3) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (6) (3) (1) (19) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (4) (1) (9) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (6) (15) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (10) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (7) (5) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (6) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (13) (1) (1) (2) (4) (3) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (38) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (6) (1) (6) (17) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (19) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (4) (1) (3) (1) (1) (2) (9) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (21) (6) (5) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (8) (1) (25) (1) (1) (1) (1) (2) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (18) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (4) (14) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (14) (7) (2) (4) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (5) (1) (1) (1) (1) (2) (22) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (6) (1) (4) (1) (1) (1) (10) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (3) (12) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (17) (3) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (9) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (60) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (3) (1) (11) (5) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (4) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (9) (1) (1) (7) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (42) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (9) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (6) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (4) (6) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (1) (1) (1) (1) (4) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (7) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (2) (2) (8) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (8) (1) (1) (1) (4) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1)