A Magyarországon kiadott CD-ROM-ok adatainak gyűjtését 1992-ben dr. Tószegi Zsuzsanna kezdte meg. A lista az első, 1990-ben megjelent lemezektől kezdve tartalmazza a kiadványok legfontosabb adatait. A magyar CD-ROM-ok diszkográfiája, amelyet folyamatosan frissítünk, jelenleg a Neumann János Digitális Könyvtár és Multimédia Központ szolgáltatásai között található.** 2004 novemberében 2559 lemez és 360 fejlesztő, kiadó adatait tartalmazza a lista. Megjegyezném, hogy a kiadókat semmi sem kötelezi adatszolgáltatásra. Meglehetősen időigényes gyűjtőmunkával kutatjuk föl az újonnan megjelent lemezeket, és természetesen nem lehetünk biztosak benne, hogy a lista teljes. Külön köszönjük mindenkinek, aki adatokkal, kiegészítésekkel segítette a munkánkat, és a jövőben is örömmel vesszük észrevételeiket.
A diszkográfiáról rendszeresen olvasható elemzés Árkos Iván tollából, aki minden évben összeállít egy sok szempontú statisztikát a megjelent lemezekről, így adatokkal most nem terhelem a kedves olvasókat.
Mielőtt a CD-ROM-lemezek jövőjéről beszélnék, vessünk pillantást az elmúlt tizenöt év termésére. Az előadáshoz rendelkezésre álló rövid idő nem teszi lehetővé, hogy teljes képet alkossunk a meglehetősen színes palettáról, ezért inkább kiemelnék egy-két kiadót a teljesség igénye nélkül, inkább csak felvillantva a kínálat értékeit és sokszínűségét.
Elsőként a Kossuth Kiadót említem, amely az igényes tartalmat képviselte, de ma már nem foglalkozik ezzel a területtel. Számos témában adott ki lemezeket – mindig magas színvonalon.
Magyarország flórája és faunája címmel a Com-Com kiadóval közösen jelentetett meg egy sorozatot, amelyen a legújabb tudományos eredmények alapján – fotókkal, hangbejátszásokkal, filmrészletekkel illusztrálva – mutatták be a hazai élővilágot. A lemezek többsége magyar és angol nyelvű.
Az önálló nyelvtanulás támogatására angol, német, olasz, francia szótárakat és nyelvkönyveket jelentetett meg.
A természettudományok közül a biológia, a fizika, a csillagászat és a földrajz terén készültek multimédia lemezeik. A kontinenseket bemutató CD-ROM-okat az azonos című könyvvel együtt vagy külön is megvásárolhatjuk a boltokban. Hasonló kombinált kiadvány az 1999-ben megjelent Magyar Kódex is, amelyet az Enciklopédia Humana Egyesülettel közösen adott ki. A lemez kiegészítő kép- és hanganyagokat tartalmaz, valamint keresési lehetőséget nyújt az olvasónak. A Kódex elnyerte a Szép Magyar Könyv ’99 közönségdíjat és a Fitz József-díjat.
A kiadó sokszínű kínálatának jellemzésére néhány további cím: Interaktív magyar nyelvtan, Antik irodalom, Aprófalva, Építőművészet Magyarországon, Jancsó, Kamramesék .
Említettük az Enciklopédia Humana Egyesületet, amelynek munkásságát elsősorban a művelődéstörténeti lemezek kiadása fémjelzi. Legfontosabb alkotásuk a magyar történelmet öleli fel a honfoglalástól a XX. századig. A kilenc, korszakonként csoportosított, gazdagon illusztrált lemez párhuzamosan több tudományterület segítségével mutatja be a tárgyalt kort. A szövegeket egyetemi tanárok és kutatók írták, akik nemcsak a tudományos hitelességre törekedtek, hanem a közérthetőség szempontját is szem előtt tartották.
Az egyesület az MTA Zenetudományi Intézetével közösen adta ki Tari Lujza Magyarország nagy vitézségi című könyvének elektronikus változatát. Kiadványaikat magas színvonalú tartalom, igényes illusztráció és ízléses grafika jellemzi.
Együttműködési készségüket dicséri, hogy nemcsak a Kossuth Kiadóval, hanem közgyűjteményekkel, elsősorban múzeumokkal is vállaltak közös feladatokat. Így született meg a Vácz város története címet viselő lemez, amelyen – a Tragor Ignác Múzeummal közösen – Karcsú Antal Arzén nyomtatásban megjelent könyvét dolgozták föl. A közelmúltban elhunyt Legány Dezső emlékének szentelték A magyar zene krónikája címmel kiadott lemezt.
Több díjat nyertek, legutóbb a budai várat bemutató, magyar és angol változatban is megjelent lemezük aratott sikert: a kulturális örökség megőrzése kategóriában első helyezést ért el az idei eFestiválon.
Következőkben a Profi-Média Manó-sorozatát nézzük meg, amelynek különös értéke, hogy a kisiskolásoknak szánták, és a tartalmat – tanárok segítségével – az iskolai tananyagokhoz alakították. A játékos feladatok, a rajzos megjelenítés, a megoldások értékelésének lehetősége kitűnő eszköz a korosztály iskolai munkájának támogatásához.
A Profi-töri első két lemeze a középiskolásoknak szól, az őskort és az ókort dolgozza föl, számos tesztfeladattal segítve a tudnivalók begyakorlását.
Különböző korosztályokhoz tartozó nyelvtanulók számára képes szótárakat és nyelvoktató programokat készítettek. Utóbb – Lopva, angolul címmel – egy bűnügyi történet keretébe ágyazta a nyelvi leckéket. Három részből álló sorozatként több díjat nyert.
Ha CD-ROM-okról van szó, semmiképp nem hagyhatjuk ki az Arcanum Adatbázis Kft .-t, amely sok éve működik, és számos hiánypótló kiadvány megjelentetése fűződik a nevéhez.
A kft. kitűnő kapcsolatokat tart fenn a könyvtárakkal és a levéltárakkal, ennek eredményeként nagy mennyiségű digitalizált dokumentum válhatott közkinccsé. Az adatbázisba rendezett elektronikus változatokat szavas keresési lehetőség teszi jól használhatóvá. Munkássága elismeréséül Biszak Sándor, a vállalkozás vezetője 2004-ben életműdíjat kapott az eFestiválon.
Megemlíteném még a tízéves Lapoda Multimédia kiadványait. 2003-ban Hundidac díjat nyert az általuk fejlesztett multimédia-szerkesztő program, amelyet több iskolában is használnak. Ezzel a programmal készült a BKÁE Dísznövény-termesztési és Dendrológai Tanszék több CD-ROM-lemeze is.
Ne feledkezzünk el az OMIKK lemezeiről sem, amelyek a tudomány legnagyobb alakjainak állítanak emléket. A dokumentumok nagy része a könyvtár tulajdonában volt, ezen kívül összegyűjtötték más intézmények kapcsolódó dokumentumait is, hogy minél teljesebb képet adhassanak az érintett személyiség munkásságáról.
Ha az internet és a CD-kiadás kapcsolatát vizsgáljuk, vessünk egy pillantást a www.egyszervolt.hu weboldalra. A gyermekeknek szánt oldalakon meséket, játékokat, dalokat találunk. A kiadó munkatársai úgy gondolták, hogy CD-ROM-on is megjelentetik a nagy érdeklődést kiváltó összeállítást, így is komoly sikert értek el. Az Enciklopédia Humana Egyesület pedig a korábban CD-n megjelent anyagokat dolgozza át internetre.
Végül engedjék meg, hogy pár szóban bemutassam a Neumann-ház off-line elektronikus kiadványait. Első lemezeinket, amelyek forrásgyűjtemények voltak, és az 1848-as forradalom és szabadságharc témakörével foglalkoztak, még 1998-ban adtuk ki. Egy évvel később két multimédia kiadványunk jelent meg. A Budapest Museum – Múzeumi séták Budapesten című lemez a 27 legnagyobb budapesti gyűjteményről készült, kedvcsináló bemutató. A Bibliotheca Hungarica – A magyar könyvtárak egy ezredév tükrében című lemezen a XI. századi szerzetesi könyvtáraktól kezdve a jövő könyvtáráig mutatjuk be az intézmények történetét és legértékesebb dokumentumait. 2003-ban a Digitális Irodalmi Akadémia keretében jelent meg a Kertész Imre műveit felsorakoztató lemezünk. Jelenleg egy újabb kiadványon dolgozunk Kárpáti János professzor úrral, a zenetudomány szakértőjével.
Ahogy jeleztem is, ez a néhány információ csak kis szeletét mutatja be a hazai CD-ROM-kiadásnak. Említhetnénk még számos kiadót és kiadványt, jó és rossz példákat, igényesebb és kevésbé sikerült lemezeket egyaránt.
Inkább térjünk vissza a címben feltett kérdéshez, és vizsgáljunk meg néhány gondolatot a CD-ROM-kiadványok előnyeiről és hátrányairól, valamint jövőjéről. Az utóbbi években érzékelhetően visszaesett a CD-ROM-ok iránti kereslet. Sokan állítják, hogy lassan kiszorítja ezt a médiumot az internet vagy a DVD. Tény, hogy csökken a lemezek eladhatósága, aminek egyik oka az árakban kereshető. Egy multimédia-kiadvány jó esetben 5-6000 Ft körül mozog. (Az előállítási költség általában 8-12 millió forint, főleg ha több nyelvű tartalomról van szó.) Talán emiatt is gyakori a lemezek illegális másolása, és ez a kiadó forgalmát és lehetséges bevételeit jelentősen csökkenti.
Az olvasók egyre több internetes tartalomhoz férnek hozzá, amelyek talán aktuálisabbak, frissebbek, mint a statikus tartalommal rendelkező CD-ROM. Ugyanakkor a CD-ROM internetkapcsolat nélkül, off-line is megtekinthető, és jó eszköz az interaktív multimédia-anyagok, különösen tematikus összeállítások megjelenítésére vagy nagy mennyiségű adatbázisok kezelésére. Általában sokoldalú, gyors keresési lehetőséget is találunk a lemezeken. A nagy mennyiségű adatok, képek megjelenítése gyorsabb, mint az interneté, főleg, ha arra gondolunk, milyen sebességgel (és milyen költséggel!) jön át egy nagyobb kép a telefonvonalon. Talán a gyorsabb kapcsolatok terjedésével ez a helyzet némiképp változik.
Összességében elmondhatjuk, hogy a CD-ROM használata sok esetben olcsóbb és gyorsabb mint az interneté, viszont a rajta lévő tartalom aktualizálása már messze nem olyan egyszerű, mint a hálózati anyagoké, és előállítása is költségesebb. Szintén hátrány, hogy a lemezek kapacitása korlátozott, bár ezt a problémát a DVD már kiküszöböli. Az is igaz viszont, hogy egy DVD-t megtölteni adatokkal szintén nem olcsó mulatság, és a lejátszásukhoz szükséges meghajtó sem olyan elterjedt, mint a CD-olvasó használata.
Úgy gondolom, pár évig még használni fogjuk a CD-lemezeket, hacsak a technikai fejlődés következtében el nem tűnnek az olvasók, amelyeken lejátszhatjuk őket. Elsősorban az ismeretterjesztésben lehetne szerepük, bár tapasztalataink szerint az oktatásban nem terjedt el olyan mértékben a használatuk, mint ahogy megérdemelnék. Talán javít a helyzeten, hogy sok tanintézet kapott “digitális zsúrkocsit”, amely éppen a multimédia szemléltető eszközök és az internet használatát könnyítené az iskolai környezetben.
Adattárak, lexikonok, enciklopédiák kezelésére még mindig megfelelő hordozónak tűnik, bár a feldolgozandó információ tömeges növekedésével a DVD-k nagyobb kapacitása ezen a téren is kiszoríthatja a CD-ROM-okat.
Nehéz lenne megjósolni, meddig lesz még használatos a CD-ROM. Folytathatnánk még az érvek és ellenérvek felsorakoztatását, de valószínűleg a technika gyors fejlődése fog dönteni a sorsáról.
* Elhangzott az ISMERET – TUDÁS – INNOVÁCIÓ tudomány- és technikatörténeti konferencia “15 éves a hazai tudományos CD-ROM kiadás” című előadássorozatának keretében.