A Magyar Közlöny 2010. évi 132. számában (VIII. 13.) megjelent az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény, amelynek IV. fejezete hatályon kívül helyezte a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvényt (Kt.), és módosította az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvényt (Áht.) és más kapcsolódó törvényeket. Továbbá a Kormány 226/2010. (VIII. 13.) Korm. rendeletével módosította az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendeletet (Ámr.) is.

Az alapító okirat Kt. szerint meghatározott tartalmi elemeiről bővebben a Korszerű könyvtár 2010. februári számában olvashattak. E kézikönyvben megjelentekhez képest a főbb változások a következők:
ad 1) az alapító okirat kötelező részei ismét visszakerültek az Áht.-ba, a 90. § (1) bek. értelmében az alapító okirat tartalmazza a költségvetési szerv
a) nevét, székhelyét,
b) a létrehozásáról rendelkező jogszabályra való hivatkozást, ha az alapításról jogszabály rendelkezett,
c) jogszabályban meghatározott közfeladatát,
d) alaptevékenységét,
e) illetékességét, működési körét,
f) irányító szervének nevét, székhelyét,
g) kormányrendeletben foglaltak szerinti gazdálkodási besorolását,
h) vezetőjének kinevezési, megbízási rendjét, és
i) a foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszony (jogviszonyok) megjelölését.

A 90. § (2) bek. szerint az alapító okirat – az (1) bekezdésben foglaltakon túl – az alábbiak fennállása esetén tartalmazza a költségvetési szerv
a) közvetlen jogelődjének megnevezését, székhelyét,
b) vállalkozási tevékenysége arányának felső határát a szerv kiadásaiban,
c) megszűnésének időpontját vagy pontos feltételét, ha határozott időre vagy bizonyos feltétel bekövetkeztéig hozzák létre, és
d) a külön jogszabályban kötelező kellékként előírtakat.

ad 2) A fentiekből is kitűnik, hogy nem kell a költségvetési szerveket az eddigi típusok szerint besorolni (közhatalmi vagy közszolgáltató költségvetési szerv, illetve közintézmény vagy közintézet), csak az Ámr.-ben foglaltak szerinti gazdálkodási besorolást kell megadni (önállóan működő vagy önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv).

ad 3) Megszűnt a jogi személyiségű szervezeti egység létrehozásának lehetősége, amikor is az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv egyes szervezeti egységeit jogi személyiséggel ruházhatta fel.

E változásokon kívül a Korszerű könyvtár 2010. februári számban megjelentek az alapító okiratokkal kapcsolatosan továbbra is irányadóak.

* * *

A következőkben a nyilvános könyvtárak jegyzékének 2010. évi változásait szeretném összefoglalni.
2010-ben négy nyilvános könyvtári jegyzék1 jelent meg, amelyekre összesen nyolc könyvtár kérte felvételét, végül 6 könyvtár, vagyis a jelentkezők 75 százaléka került fel ténylegesen. A 6, jegyzékre felkerült könyvtár alaptevékenység szerinti megoszlása:

 
A 2009. év végi állapothoz képest2 1234-ről 1181-re csökkent a nyilvános könyvtárak száma. Egyrészt az említett 6 könyvtárat felvettük a jegyzékre; másrészt a 29. jegyzékről 16, a 30. jegyzékről 21, a 31. jegyzékről 16, a 32. jegyzékről 6 könyvtárat, azaz összesen 59 könyvtárat töröltünk az önkormányzatok, illetve a fenntartók kérésére vagy a szakfelügyeleti jelentések alapján. Mindazonáltal megállapítható, hogy (2009-ben és) 2010-ben az előző évekhez képest drasztikusan kevesebb könyvtárat töröltünk a jegyzékről.3

A nyilvános könyvtárak jegyzéke 2002-2010

Az idei és a tavalyi táblázat adatait összevetve megállapítható, hogy továbbra is csökken a községi (és iskolai) könyvtárak száma, de már csak 7 százalékkal.
A teljesség igénye nélkül fontosnak tartom kiemelni, hogy 2010-ben a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Könyvtára és a Magyar Nemzeti Bank Könyvtára is kitárta kapuit a nagyközönség előtt.
A 2009-ben a jegyzékről elutasított két könyvtárból egy szakkönyvtár és egy városi könyvtár volt. Az elutasítás oka a szakkönyvtár esetében az volt, hogy a beküldött iratokban nem volt egységes a könyvtár elnevezése, illetőleg “korlátozottan” nyilvános könyvtárként definiálta magát. A városi könyvtárat pedig szakfeladaton működtetik, holott a kulturális törvény egyértelmű e tekintetben, amikor kimondja, hogy a városokban elsődlegesen önálló intézményben kell a nyilvános könyvtári ellátást biztosítani.4
A köztársasági elnök 2010-ben egy nagyközségnek sem adományozott városi címet. Év végéig 7 önkormányzat5 küldte be a Könyvtári Intézetbe a hitelesített, módosított alapító okiratot. 2 városi könyvtárat6 pedig a 2011. évi első jegyzékről töröltünk, mivel szakfeladaton működnek.

Városi címet kapott települések, amelyek módosított alapító okiratát továbbra is várjuk7

JEGYZETEK

1 Hivatalos Értesítő, 2010. 8. sz. 1256-1261. p.; Hivatalos Értesítő, 2010. 34. sz. 7326-
7330. p.; Hivatalos Értesítő, 2010. 61. sz. 10031-10036. p.; Hivatalos Értesítő, 2010. 100. sz. 14315-14321. p.
2 Vö.: Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 2010. 5. sz. 11. p.
3 2005-ben 71, 2006-ban 165, 2007-ben 439, 2008-ban 256, 2009-ben 86 könyvtárat töröltünk a jegyzékről.
4 1997. évi CXL. tv. 67. § (1) bek.
5 Beled, Igal, Jászkisér, Nyírmada, Tápiószele, Vép és Zsámbék
6 Bodajk és Pacsa
7 2006-ban és 2010-ben egy nagyközség se kapott városi címet, a 2007-es városok nyilvános könyvtárainak hitelesített, módosított alapító okirata pedig maradéktalanul beérkezett a Könyvtári Intézetbe.