A Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer hatása a nyilvános könyvtárakra

Kategória: 2011/ 3

A falvak, kistelepülések könyvtári ellátása mindig is a megoldandó feladatok között szerepelt. A cél mindenkor az volt, hogy a kistelepüléseken élők informá-cióhoz való jutásának az esélyei és a számukra nyújtható könyvtári szolgáltatások megközelítsék a nagyvárosokban élőkét. Ennek a célnak a megvalósítására hozták létre a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszert (KSZR).

A kistelepülések könyvtári helyzete

Egy 2003-ban létrehozott munkacsoport a kistelepülések könyvtári helyzetét vizsgálva arra az eredményre jutott, hogy az akkori könyvtárak szolgáltató helyeinek száma kielégítő volt, azonban alapterületük kicsi, így a könyvtárak zsúfoltak. A községi-kistelepülési könyvtárak állománya elavult, mivel alig tudtak új dokumentumot beszerezni. Ebből is adódott, hogy a 2003-as évre vonatkozó forgalmi mutatók szerények. A kedvezőtlen működési feltételek (rossz állapotú, könyvtári célra alkalmatlan épületek, helyiségek, minimális gépesítettség stb.) mellett még nagyobb gond volt a személyi ellátatlanság, mind a ráfordított munkaidő, mind a szakképzettség tekintetében. Összességében nem meglepő tehát, hogy a lakosság mindössze 12,8 százaléka volt tagja a községi könyvtáraknak, ami messze elmaradt az országos 22 százalékos átlagtól.
“Mivel az országnak közel egyharmada kistelepüléseken él (35%), megállapíthatjuk, hogy egyre nő a különbség a jól ellátott és az ellátatlan területek között” (Skaliczki, 2006). Ezt megakadályozandó 2006-ban kialakították a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszert, mint az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer (ODR) kiegészítését.

A Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszerről röviden

A KSZR célja, hogy “a községekben élők közvetve vagy közvetlenül hozzáférjenek olyan hatékony és minőségi könyvtári ellátáshoz, amely alapvetően a felhasználók igényeit elégíti ki” (Ramháb, 2006).
A rendszer lényege abban áll, hogy az önkormányzatok vagy önkormányzati társulások különböző szolgáltatásokat rendelnek meg olyan megyei könyvtáraktól, amelyek adott formában gondoskodnak a lakosság könyvtári ellátásáról, valamint olyan városi könyvtáraktól, amelyek a megyei könyvtár koordináló tevékenysége mellett alkalmasak térségi feladatok ellátására. A rendszer másik oldalán pedig a szolgáltatást fogadók állnak, ezek lehetnek a kistelepülés könyvtárai, könyvtári szolgáltató helyei, szolgáltatást más formában fogadók (pl. teletékák, teleházak stb.) vagy mozgókönyvtári állomáshelyek.
Akár szolgáltatást fogadókról akár közvetítőkről van szó, a rendszer négyféle ellátási formát támogat aszerint, hogy az adott településen mennyien élnek. 1. A 3000-5000 fős településeken az önálló könyvtár fenntartása esetében a KSZR elsősorban kiegészítő, megrendelhető szolgáltatásokat nyújt (könyvtárközi kölcsönzés, rendezvények, továbbképzések stb.). 2. 1000-3000 fős településen, ahol nem tart fenn könyvtárat az önkormányzat, ott szolgáltatási szerződés megkötésével tesz eleget könyvtárellátási kötelezettségének. Ebben az esetben az önkormányzat szolgáltató helyet biztosít, és a könyvtárost vagy az önkormányzat alkalmazza vagy a KSZR-től megrendeli. A szolgáltató könyvtár (a megyei vagy nagyobb városi) – szerződés szerint – minden megrendelt könyvtári szolgáltatást biztosít. 3. A könyvtári szolgáltató helyek esetében a könyvtári szolgáltatást fogadók között egyéb szervezetek is lehetnek, pl. teletékák, teleházak is fogadhatják és közvetíthetik a könyvtári szolgáltatást. 4. Az 1000 fő alatti, aprófalvas településeken könyvtárbuszos ellátás valósítható meg a kistérségek együttműködésével. Egy-egy busz összesen kb. 50 000 lakost láthat el úgy, hogy minimálisan kétheti gyakorisággal jut el ugyanoda.
A szolgáltatási rendszer megrendelése szerződés alapján történik, és minden korosztályra kiterjed. A lakosság a szolgáltatásokat a szolgáltató és a szolgáltatást fogadó által megkötött szerződés alapján veheti igénybe. A rendszerben az igénybe vehető szolgáltatásokat alap- és egyéb szolgáltatás körébe csoportosították. Az alapszolgáltatás körébe tartozik a könyv-, folyóirat- és egyéb dokumentumellátás, a dokumentumszolgáltatás és az információszolgáltatás, azaz az országos közhasznú információszolgáltató rendszer biztosítása. Az “egyéb” kategóriába pedig olyan szolgáltatások tartoznak, mint a közösségi szolgáltatások (rendezvények, programok stb.), szakmai továbbképzések, használó képzések, felnőttoktatás, speciális szolgáltatások (a fogyatékkal élők számára, a nemzeti kisebbségek ellátása stb.), praktikus szolgáltatások (kötészeti, technikai stb.).

A könyvtári ellátás finanszírozása

A települések könyvtári ellátásának finanszírozása több forrásból történhet, ilyen forrás lehet például a megyei közművelődési és közgyűjteményi feladatok ellátásának normatívája, azután az érdekeltségnövelő támogatás (könyvtár, közművelődés, múzeum), vagy a mozgókönyvtári feladatok ellátásának normatívája stb. Talán ez utóbbi a legfontosabb, mivel a mozgókönyvtári feladatok ellátásának normatívája kimondottan könyvtári célra használható fel. A támogatás a többcélú kistérségi társulások keretein belül nyújtható be a mozgókönyvtári feladatok működési kiadásaira, illetve fejlesztésére.
A KSZR-rel ellentétben itt mozgókönyvtári feladatellátáson azok az ellátási formák értendőek, amelyeket a szolgáltató könyvtár biztosít szerződés alapján az azt megrendelő önkormányzat, illetve könyvtári szolgáltató helye számára. Ez azt jelenti, hogy a dokumentumellátástól a kiadványok feldolgozásáig, feltárásáig, a dokumentumforgatáson át a képzés, továbbképzés működtetéséig, a közös katalógus, információs rendszer, közhasznú információs szolgáltatások rendszere mellett a helyismereti, helytörténeti dokumentumok központi nyilvántartásáig minden ide érthető. A mozgókönyvtári feladatoknak csak egyik ellátási formája a könyvtárbusz, vagyis amikor a szolgáltatáskihelyezés eszköze egy erre a célra felszerelt és felkészített gépjármű (Fehér: http://www.kulturalisjog.hu/publikaciok/kiterell.htm).
Ez a normatív támogatási forma az 5/2005. évi kormányrendeletnek köszönhetően indult el. A rendelet alapján a többcélú kistérségi társulásoknak normatív támogatás jár, amelyet többek között a mozgókönyvtári szolgáltatásokra vehetnek igénybe. A norma összege szolgáltató helyenként van meghatározva, amely évről évre változhat.
A normatív támogatás igénybevételénél fontos kritérium, hogy a többcélú kistérségi társulás legalább négy, nyilvános könyvtárral nem rendelkező, azaz nyilvános könyvtári jegyzékben nem szereplő könyvtári szolgáltató helyet üzemeltető önkormányzata rendelkezzen ellátási szerződéssel. A támogatás az ellátott települések után igényelhető, tehát összege az ellátott (nyilvános könyvtárral nem rendelkező) települések számával kerül beszorzásra. Ez alól kivételt jelent a könyvtárbuszos szolgáltatás ellátásának a megrendelése. Ugyanis, ha az ellátott települések között már van négy olyan település, ami nem rendelkezik nyilvános könyvtárral, akkor a többi könyvtárbuszos ellátásban részesülő település után abban az esetben is jár a normatív támogatás, ha nyilvános könyvtárat tartanak fenn (Fehér: http://www.kulturalisjog.hu/publikaciok/kiterell.htm).
Ez az egész azt a célt szolgálja, hogy az önálló könyvtárak szerepét jól ellátott szolgáltató helyek vegyék át, hiszen a gazdasági helyzet egyre nehezebb, az önkormányzatoknak csökkenő finanszírozással kell számolniuk, ami mellett egy önálló könyvtár fenntartása igen költséges feladat. Szolgáltató helyek esetében viszont már nemcsak az önkormányzat költségvetéséből tudják előteremteni a könyvtár fennmaradásához szükséges anyagi forrásokat, hanem igénybe tudják venni a kistérségi normatívát is.
Az egyes kistérségeknek ítélt normatív támogatás összegét az éves költségvetés 8. számú melléklete segítségével lehet évente nyomon követni. Amíg 2005-ben csak 23 kistérség kapott támogatást mozgókönyvtári és egyes közművelődési feladatok ellátására, addig a következő években növekedett azoknak a többcélú kistérségi társulásoknak a száma, amelyek igénybe vehették a normatív támogatást. Ennek köszönhetően egyre több pénz jutott be a könyvtári rendszerbe.

Normatív támogatás mértéke
2005-2009 között

 

Ezzel párhuzamosan az is megfigyelhető, hogy minél több kistérség szeretne részesülni ilyen támogatásban, annál kisebb összegben határozzák meg a normatíva mértékét:

Normatíva mértéke 2005-2010 között

 

A 2005 és 2009 közötti időszakban nemcsak a támogatás mértékében volt változás, hanem a kistérségek számában is. Ennek az időszaknak az első évében 108 kistérségi társulás működött, 2009-ben ez a szám 173-ra növekedett. Ezért célszerű azt is megnézni, hogy a különböző években a kistérségeknek hány százaléka kapta meg a normatívát.

Normatív támogatásban részesülő kistérségek
százalékos aránya 2005-2009 között

 

A statisztika alapján tisztán látható, hogy a 2005-2009 közötti időintervallumban nemcsak a kistérségek számának növekedése jellemző, hanem azok százalékos arányának emelkedése is. Míg 2005-ben a kistérségeknek 21,2 százaléka kapta meg a támogatást, addig ez az arány 2009-re jelentősen megugrott: 64,7 százalékra.
Ha a 2005 és 2009 közötti időszakban a támogatások térbeli eloszlását is megnézzük, akkor azt tapasztalhatjuk, hogy Fejér megye kivételével valamilyen mértékben minden megye részesült támogatásban. Pest, Jász-Nagykun-Szolnok, Csongrád, Bács-Kiskun, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye kistérségeinek többsége például nem kapott normatív támogatást, viszont az 1000 fő alatti lakónépességű települések többsége részesült ebben a juttatásban, ami igen pozitív lehet, hiszen az ilyen apró települések önerőből nem biztos, hogy fenn tudnának tartani egy könyvtárat.
Mindezekből arra lehet következtetni, hogy egyre több település veszi igénybe a ráeső normatívát annak érdekében, hogy az ott élő emberek számára elérhetőek legyen a könyvtári szolgáltatások. Azonban fontos azt is megnézni, hogy ezek a támogatások, hogyan hasznosulnak a könyvtári rendszerben. Hatására megfigyelhető-e valamilyen változás?

A vizsgálat

A vizsgálati szempontok kialakításánál egyrészt figyelembe vettem a Könyvtári fejlesztési koncepció a községekben, különösen a kistelepülésen élők számára című tanulmányban megtalálható vizsgálati szempontokat; másrészt pedig a Fehér Miklós által írt A többcélú kistérségi társulások mozgókönyvtári feladatellátásának normatív támogatására biztosított forrás hasznosulásának vizsgálata a statisztika lehetőségeivel című tanulmányban olvasható szempontokat. A vizsgálat kezdőéve a 2004-es év, mégpedig azért, mert ekkor még nem létezett sem a KSZR, sem a normatív támogatásról szóló kormányrendelet, ezért ez az év biztosítja az összehasonlítási alapot. Továbbá a vizsgálatokat a nyilvános könyvtárak körében végeztem, mivel a KSZR célját (különböző könyvtári szolgáltatások bárki számára elérhetőek legyenek) elsősorban a nyilvános könyvtárak képesek megvalósítani.

1. Nyilvános könyvtárak jegyzékében szereplő könyvtárak és az ellátott települések száma 2004-2010 között
2004-ben 2135 könyvtár volt megtalálható a jegyzékben. A listában lévő könyvtárak számának csökkenése igazán a 2006-os évben kezdődött meg, amikor is több mint 100 könyvtár került ki a lajstromából. A későbbi években a csökkenés mértéke gyorsult (2007-ben 428-cal, 2008-ban 236-tal csökkent), annyira, hogy 2010-ben már csak 1185 nyilvános könyvtárat tartott számon a jegyzék. A nyilvános könyvtárak jegyzékében szereplő könyvtárak számának csökkenése egyebek között a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer és a normatív támogatás bevezetésének is köszönhető, hiszen a mozgókönyvtári feladatok ellátására adható normatívák okán ahhoz, hogy a település szolgáltatóhelyet tartson fenn, nem kell a nyilvános könyvtári jegyzékben szerepelnie a település könyvtárának.
Az ellátott településekre vonatkozó adatok csak 2006-tól állnak rendelkezésre. Az első évben mintegy 1175 KSZR által ellátott település volt. Ezeknek a településeknek a száma 2007-re ugrásszerűen megnőtt (1727), és 2009-ben pedig már 1992 olyan települést számoltak össze, amely a KSZR szolgáltatásait vette igénybe. A nyilvános könyvtárak jegyzékében szereplő könyvtárak számának csökkenése és a KSZR által ellátott települések számának növekedése arra enged következtetni, hogy egyre inkább terjed az a nézet, miszerint nem az önálló könyvtár fenntartása a lényeg, hanem az, hogy a felhasználók a megfelelő és magas színvonalú szolgáltatásokban részesüljenek.

2. Működő, nyilvános könyvtárak szolgáltató helyeinek száma  2004-2009 között
2004-ben a nyilvános szolgáltató helyek 93,4 százaléka (3907) működött, ez az arány a következő évre egy százalékkal nőtt. Némi csökkenés után 2008-ban 96 százalék fölé emelkedett a működő nyilvános szolgáltatóhelyek száma, sőt 2009-ben már 98 százalékos lett ez a hányad. Azaz a finanszírozási gondokkal küszködő önálló könyvtárak nagy része a megszűnés és szüneteltetés helyett ellátott szolgáltató helyekké tudtak alakulni, aminek köszönhetően egy-egy település nem maradt könyvtári ellátás nélkül.

 3. Heti nyitvatartási órák száma 2004-2009 között
Az összehasonlítás alapját ismét a 2004-es adat szolgálja, amikor is a heti nyitvatartási óráknak és a működő, nyilvános szolgáltató helyek számának aránya 11,9 óra volt. Ez az arány 2006-ig folyamatosan emelkedett, és ekkor elérte a 13,8-at. Majd olyan mértékű csökkenés történt az egy szolgáltató helyre jutó átlagos nyitvatartási órák számában, hogy 2008-ban átlagosan már csak heti tíz órát tartottak nyitva a könyvtárak. A következő évben viszont a szolgáltató helyek heti nyitvatartási óráinak számában ugrásszerű növekedés figyelhető meg, ugyanis a felhasználók átlagosan heti 15 órában vették igénybe a könyvtári szolgáltatásokat.

 4. Könyvtáros munkakörben dolgozók 2004-2009 között
Ebben a vizsgálati pontban a könyvtárosi képesítés nélkül dolgozók arányának változását lehet nyomon követni. 2004-ben a könyvtáros munkakörben dolgozóknak mintegy 34,7 százaléka nem rendelkezett semmilyen könyvtárosi képzettséggel, ehhez képest 2009-re 13 százalékkal csökkent ez az arány. A számbeli adatokat nézve pedig megállapítható, hogy a könyvtárosi képzettség nélkül dolgozók száma kb. egyharmaddal csökken 2004-hez képest, a szakképesítéssel dolgozók száma pedig több mint 1000 fővel meghaladja a kezdeti értéket, annak ellenére, hogy 2006-2007-es években visszaesés mutatkozott.

 5. Éves gyarapodás darabszáma 2004-2009 között
2004-hez képest 2005-ben mintegy 11,5 százalékkal csökkent a leltárba vett állomány. Ezt követően viszont az éves gyarapodás tekintetében növekedés figyelhető meg, amivel párhuzamosan a gyarapításra fordított összeg kismértékű emelkedése is bekövetkezett. 2009-ben viszont ismét 11 százalékkal kevesebb dokumentum került be könyvtárak állományába, mint 2004-ben, annak ellenére, hogy 22 százalékkal nőtt az állománygyarapításra fordított összeg. Ebből arra lehet következtetni, hogy a dokumentumok árának növekedése igencsak hozzájárult a gyarapodás mértékének csökkentéséhez.

 6. Használók számára fenntartott számítógépek
és internet-hozzáférések száma 2004-2009 között
Ebben a kategóriában egyértelműen pozitív változások történtek az elmúlt öt év során. A nyilvános könyvtárak látogatói által használt számítógépek száma évről évre növekedett, és 2009-ben 13 053 olyan számítógép volt, ami a könyvtárhasználók rendelkezésére állt. Ezzel egy ütemben az internetes hozzáférések száma is emelkedett, ami 2009-re elérte 12 069-es számot. Ez annak köszönhető, hogy egyre több fenntartó ismeri fel: számítógép és internet nélkül a könyvtár elszigeteltté válik, és nem tud olyan szolgáltatásokat nyújtani a felhasználók számára, ami elvárható lenne.

 7. Érvényes regisztrációval rendelkező használók száma 2004-2009 között
Ez az adat elég hullámzó tendenciát mutat, ugyanis 2004-ben a regisztrált felhasználók száma elérte az 1 926 394-et. 2006-ban már több mint százezer használóval több regisztrált, azonban ezt követően csökkent a regisztráltak száma. Ennek ellenére 2009-ben még így is 5,5 százalékkal több regisztrált használóról szolgáltattak adatot a könyvtárak, mint 2004-ben.

 8. Személyes könyvtárhasználatok száma 2004-2009 között
2006-ig körülbelül tizenkét százalékkal nőtt azoknak a száma, akik személyesen használták a nyilvános könyvtárak szolgáltatásait; a következő években viszont egyre kevesebben voltak azok, akik személyesen látogattak el a könyvtárakba. 2009-re a személyes könyvtárhasználók száma fél százalékkal maradt alul a 2004-es adathoz képest. Ellátott és önálló könyvtárak szerinti bontásban csak 2006-tól tudjuk nyomon követni a használatnak ezt a típusát. Ettől az évtől kezdve az önálló könyvtárakban előforduló személyes könyvtárhasználat nagyobb mértékben csökkent, mint hogy azt az ellátott könyvtárak növekedő könyvtárhasználata ellensúlyozni tudta volna, így a könyvtárhasználatnak ezen a területén összességében csökkenő tendencia figyelhető meg.

 9. Kölcsönzött dokumentumok száma 2004-2009 között
A kölcsönzött dokumentumok számában is csökkenés figyelhető meg a 2004-2009 közötti időszakban. 2009-ben a kölcsönzött dokumentumok száma 13 százalékkal esett vissza a bázisévhez képest. Itt is csak 2006-tól van adatunk az ellátott és önálló könyvtárak által kölcsönzött dokumentumok mennyiségről. Ugyanaz figyelhető meg, mint az előző pontban: az önálló könyvtárakban kölcsönzött dokumentumok mennyisége nagyobb mértékben csökkent, mint hogy azt az ellátott könyvtárak növekedő dokumentumkölcsönzéseinek száma ellensúlyozni tudta volna.

10. Helyben használt dokumentumok száma 2004-2009 között
Ezen a területen is folyamatos visszaesés figyelhető meg. 2004-ben 26 181 666 helyben használatot regisztráltak a nyilvános könyvtárak. Ez a mennyiség a következő három évben folyamatosan csökkent, 2007-re a csökkenés mértéke 2004-hez viszonyítva elérte a 8,9 százalékot. Utána viszont olyan mértékben növekedett az ilyen típusú könyvtárhasználat, hogy 2009-ben már 1,2 százalékkal meg is haladta a hat évvel korábbi mértéket.

Összegzés

A fenti mutatók alapján megállapítható, hogy a KSZR és a normatív támogatás bevezetése jelentős változást hozott a könyvtárak életében. Sok könyvtár kikerült a nyilvános könyvtári jegyzékből, ezzel párhuzamosan egyre több település igényelte a KSZR ellátását. Bár 2004-hez képest javultak a működési feltételek (pl. gépesítés) és a személyi ellátottság (mind ráfordított munkaidőben, mind szakképzettségben), 2009-ben még így is a lakosságnak csak 12 százaléka volt tagja a községi könyvtáraknak és az ellátott szolgáltató helyeknek. Összességében azonban elmondható, hogy az ellátott szolgáltató helyeken növekedtek a használói mutatók, míg az önálló könyvtáraknál ezek jelentősen visszaestek. Mindez arra enged következtetni, hogy a KSZR által megújult könyvtárak szolgáltatásait szívesebben veszik igénybe a felhasználók, mint a már állományában elavulófélben lévő önálló községi könyvtárakét. A szolgáltató rendszer révén a felhasználók számára magasabb színvonalú szolgáltatások nyújthatóak, ami ahhoz vezethet, hogy a kistelepüléseken élők is igénybe tudnak venni olyan szolgáltatásokat, mint amilyeneket a nagyobb városi vagy a megyei könyvtárakban nyújtanak.

IRODALOM

Amberg Eszter: A nyilvános könyvtárak jegyzékének, valamint a költségvetési szervek jogállásának és gazdálkodásának 2008. évi változásairól. = Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 2009. 5. sz. 8-13. p.
Fehér Miklós: Kistérségi ellátás: új fogalmak, új lehetőségek és (azonnali) tennivalók a kistérségi ellátás területén. http://www.kulturalisjog.hu/publikaciok/kiterell.htm [2011.01.19]
Fehér Miklós: XXI. századi könyvtári ellátás. http://www.slideshare.net/szszptr/fehr-mikls-kszr-prezentcija-20100330 [2011.01.19]; Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 2010. 6. sz. 3-16. p.
Könyvtári Intézet: A magyarországi könyvtárak statisztikai adatai. http://www.ki.oszk.hu/107/e107_plugins/content/content.php?cat.137 [2011.01.19]
Könyvtári Intézet: Könyvtári statisztika (évkönyv). http://www.ki.oszk.hu/107/e107_plugins/content/content.php?cat.138 [2011.01.19]
Könyvtári Intézet: Nyilvános Könyvtárak Jegyéke (aktuális állapot). http://www.ki.oszk.hu/107/download.php?view.177 [2011.01.19]
Magyarország. Belügyminisztérium: Önkormányzatok gazdálkodása. http://www.bm.hu/web/portal.nsf/html/onkgazd.html [2011.01.19]
Magyarország. Nemzeti Erőforrás Minisztérium: Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer – KSZR. http://www.nefmi.gov.hu/kultura/konyvtarszakmai/konyvtarellatasi [2011.01.19]
Nagy Tünde: A mozgókönyvtári ellátás hazai és külföldi gyakorlata. [Szakdolgozat] Debrecen, Debreceni Egyetem, 2009. 65 p.
Ramháb Mária: A Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer. In: Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer (KSZR). Tájékoztató a kistelepülések könyvtári ellátásáról. Szerk. Richlich Ilona, Budapest. Könyvtári Intézet, 2006. 38-47. p.
Schmidtné Bakó Tünde: A mozgókönyvtári ellátás eredményei Somogy megyében. = Könyvtári levelező/lap, 2009. 7. sz. 10-13. p.
Skaliczki Judit: Könyvtári fejlesztési koncepció a községekben, különösen a kistelepülésen élők számára: “A könyvtár a jövő” program keretében. In: Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer (KSZR). Tájékoztató a kistelepülések könyvtári ellátásáról. Szerk. Richlich Ilona, Budapest. Könyvtári Intézet, 2006. 6-19. p.

Címkék