A gyermekek könyvtári ellátása Svédországban

Kategória: 2010/11

A svéd Állami Kulturális Tanács1honlapján a következő olvasható: “A gyerekek és az ifjúság kultúrához való jutását a Kulturális Tanács különösen fontos területnek tartja.” Ez tükröződik a könyvtáraknak nyújtott támogatásokon és elosztásukon is.
A Kulturális Tanács évente kb. 82 millió koronát oszt szét könyvtári területen.

  1.  A legnagyobb támogatás a működési és fejlesztési támogatás a regionális könyvtári ellátás, a kölcsönzőközpontok, a depókönyvtárak és a Nemzetközi Könyvtár számára. Kb. 46 millió koronával támogatják ezeket az intézményeket.
  2.  A második legnagyobb támogatás a beszerzési támogatás. A pénzt közkönyvtárak és iskolai könyvtárak irodalom beszerzésére fordíthatják. A támogatást az önkormányzatok igénylik, és célja, hogy növelje a könyvtárak gyermek- és ifjúsági könyvekkel való ellátását. Erre kb. 25 millió koronát fordítanak évente.
  3. Olvasásnépszerűsítő projekteket is támogat a Kulturális Tanács. A támogatás célja új együttműködési formák kifejlesztése az olvasásnépszerűsítés területén, és azt nemcsak könyvtárak, hanem pl. különböző hivatású szervezetek és egyesületek is igényelhetik. Kb. 9 millió koronát fordítanak évente olvasásnépszerűsítő programokra.
  4. A Kulturális Tanács működésfejlesztésre is nyújt támogatást a közkönyvtáraknak. A támogatás célja a közkönyvtárakban folyó munka új formáinak a kifejlesztése. Kb. 1 millió koronát fordítanak évente erre a célra.

Beszerzési támogatás

A beszerzési támogatás célja az irodalomhoz való hozzájutás elősegítése a köz és iskolai könyvtárakban, valamint az olvasás iránti érdeklődés felkeltése.
A beszerzési támogatást csak önkormányzatok pályázhatják meg. Svédország közigazgatásilag 290 önkormányzatra oszlik, ezek 21 megyében helyezkednek el. Minden önkormányzat csak egy pályázatot adhat be. A beszerzési támogatás gyermek- és ifjúsági irodalom vásárlására fordítható, vagy olyan felnőtt irodalom beszerzésére, ami a gyerekek és a fiatalok olvasás iránti érdeklődését segíti elő. Feltétel, hogy az önkormányzat teljes médiakerete a pályázat évében nem lehet alacsonyabb, mint az előző évben, és a gyermekmédiumok beszerzési kerete nem csökkenhet. Az egyetlen kivétel ez alól, ha a lakosság vagy a diákok létszáma csökken.
A Kulturális Tanács előnyben részesíti azokat az önkormányzatokat, ahol az olvasásnépszerűsítő tevékenység a könyvtári tervhez kapcsolódik, valamint azokat, ahol az iskola és a közkönyvtár között szoros együttműködés áll fenn. A támogatás összegét – ami legkevesebb 30000 korona – főleg az önkormányzat területén élő 18 éven aluli gyerekek és fiatalok száma határozza meg. A pályázatnak tartalmaznia kell egy tervezetet arra vonatkozóan, hogy az önkormányzat hogyan kívánja ösztönözni a gyerekek és a fiatalok olvasását úgy, hogy a könyvtár, az iskola és az iskolai könyvtár együttműködjék. Mivel a beszerzési támogatás mind a köz-, mind az iskolai könyvtárat megcélozza, és a közöttük való együttműködés kialakítására irányul, az olvasásnépszerűsítő terv kivitelezésében – ahogy a pénzösszeg elosztásában – a közkönyvtár és az iskola is részt kell, hogy vegyen.

Olvasásnépszerűsítő támogatás

Az olvasásnépszerűsítő támogatás célja új módszerek kifejlesztése az olvasásnépszerűsítés területén. Önkormányzatok mellett különböző kulturális szervezetek pályázhatják meg.
A támogatást olyan tevékenységek számára ítélik oda, amelyek elsősorban a gyerekek és fiatalok olvasását segítik elő. A támogatás nem fordítható szokásos önkormányzati alaptevékenységre, mint pl. iskolák vagy óvodák könyvbeszerzése vagy egyszeri író-olvasó találkozó rendezése. A projekteknek hosszú távú, széles együttműködésre kell épülniük. Élővé kell tenniük az irodalmat, olvasásra kell buzdítaniuk, széles részvételre és saját alkotó tevékenységre való lehetőséget kell biztosítaniuk. A projektek új médiaformákat is igénybe vehetnek. Alaposan dokumentálni kell a terveket, hogy mások is tanulhassanak belőlük.
A Kulturális Tanács pozitívumnak tartja, ha egy önkormányzat mind a beszerzési, mind az olvasásnépszerűsítő támogatást megpályázza.
Ide tartozik még az elosztási támogatás is, ami az irodalmi támogatás része. Ez azt jelenti, hogy az irodalmi támogatásban részesült könyveket évente négy alkalommal eljuttatják a 290 önkormányzat legnagyobb könyvtárába, az ún. főkönyvtárba. Irodalmi támogatásban részesülnek svéd szépirodalmi művek, ismeretterjesztő könyvek, képregények és gyerekkönyvek, illetve svéd nyelvre fordított irodalmi művek; évente mintegy 700 cím. Ennek kb. 20 százaléka gyerekkönyv. Az irodalmi támogatást könyvkiadók pályázzák meg. Az irodalmi támogatás célja, hogy az állampolgárok sokszínű és minőségileg értékes irodalomhoz jussanak a könyvtárakban.

Gyermekek Könyvtára

A Gyermekek Könyvtára2elnevezésű virtuális könyvtárat a Kulturális Tanács finanszírozza, és 1996 óta működik. Igazgatásilag a Västra Götaland Regionális Könyvtárhoz tartozik, és a Borås Városi Könyvtárban található az iroda, ahonnan irányítják.
A Gyermekek Könyvtára nem rendelkezik külön fizikai gyűjteménnyel. De azok a gyerekek, akik regisztrálják magukat a honlapon, kölcsönözhetnek elektronikus könyveket és hangoskönyveket. Recenziókat is írhatnak kedvenc könyveikről.
A honlapon 400 gyerekkönyvíróról található információ. Itt tekinthető meg a Gyerekkönyvkatalógus az interneten, és itt is lehet szavazni a Könyvzsűri versenyében résztvevő könyvekre.

Gyerekkönyvkatalógus

A Gyerekkönyvkatalógus3minden év szeptemberében a Göteborgi Könyvvásárra jelenik meg, és többek között a Könyvzsűriversenyét igyekszik elősegíteni. A katalógust az Állami Kulturális Tanács finanszírozza, amelynek a kormány által meghatározott feladata az olvasás iránti érdeklődés felkeltése, főként a gyerekek körében.
A katalógus célja, hogy szemléltesse a könyvkiadás sokszínűségét. 400000 példányban jelenik meg évente.
A nyomtatott katalógus évi 300 címet ismertet részletesen az egy év alatt Svédországban megjelenő kb. 1700 gyermek- és ifjúsági könyvből. A katalógus internetes változata a Gyermekek Könyvtára honlapján található. De oda nemcsak a nyomtatott katalógusban lévő, hanem minden olyan gyerekkönyv bekerül, amit a kiadók beküldenek. 2003 óta lehet keresni a katalógusban a neten. A nyomtatott katalógus ingyenesen rendelhető meg. A katalógusban a következő kategóriákban lehet keresni: Képeskönyv, Olvass hangosan, Olvass egyedül, Olvass többet, Hangoskönyv, Ifjúság, Képregény, Ismeretterjesztő. Könyvismertetésen kívül cikkeket, írókkal és illusztrátorokkal készült interjúkat, valamint keresztrejtvényt is tartalmaz.

Könyvzsűri

A Könyvzsűri4országos olvasómozgalom Svédországban. A Könyvzsűri ötlete Hollandiából származik, ahol 17 éve működik nemzeti Gyerekzsűri, amelyik minden évben megszavazza az év legjobb könyveit.
Svédországban 1997-ben kezdődött a Könyvzsűri mozgalom, és évről évre egyre több gyerekhez jut el. Évente kb. 40 ezer kis olvasó szavaz az év legjobb könyveire november és május között.
A Könyvzsűri felelőse kezdetben a Kulturális Tanács volt, 2008-ban a verseny szervezését a Svéd Gyerekkönyv Intézet vette át. A mozgalom könyvtárak, iskolák és könyvkiadók közötti együttműködésen alapul.
Amint említettem, az adott évben megjelent legjobb gyermek- és ifjúsági könyvek a Gyerekkönyvkatalógusban kerülnek bemutatásra. A résztvevők (felső korhatár 19 év) azonban valamennyi, az adott évben megjelent gyermek- és ifjúsági könyvre szavazhatnak. Minden gyerek öt könyvre szavazhat a Könyvzsűri honlapján vagy a helyi könyvtárban. A versenyben résztvevők könyveket nyerhetnek saját maguknak, vagy író-olvasó találkozót az osztályuknak.
A Gyerekkönyvkatalógust november elején osztják ki az iskolákban és a könyvtárakban. Ezzel egyidőben kerül nyilvánosságra a Könyvzsűri 100-as listája is. A lista a 100 legjobbnak ítélt könyvet tartalmazza korcsoportonként. Ezt a listát pedagógusok, könyvtárosok, könyvesbolti dolgozók és a kiadók képviselői állítják öszsze a katalógusban szereplő könyvekből. A 100-as listáról plakátot készítenek, ami korcsoportok szerint mutatja be a könyveket. Ezt aztán kifüggesztik az óvodákban, iskolákban, könyvtárakban. A könyvtárosok és a pedagógusok ezeket a könyveket részesítik előnyben, amikor a Kulturális Tanácstól elnyert összegből könyveket vásárolnak az osztályok számára, hogy részt vegyenek a Könyvzsűri versenyében.
A Könyvzsűri versenyéhez a Gyerekkönyvkatalóguson kívül igényelhetők még plakátok, szavazócédulák, könyvjelzők és matricák is. A „Könyvzsűri” feliratú matricákat minden évben azokra a könyvekre ragasztják rá a könyvtárakban, amelyek felkerültek a 100-as listára az adott évben.
Ezután kezdődhet a katalógus ismertetése, és a gyerekek olvasásra való buzdítása. A Könyvzsűri olvasómozgalom egyik előnye az, hogy minden óvoda, iskola és könyvtár annyi energiát fektethet bele, amennyit tud.
A Könyvzsűri honlapján néhány sikeres próbálkozás olvasható arról, hogy az óvodákban és az iskolákban hogyan bonyolították le a versenyt.
A Könyvzsűri eredményét májusban hozzák nyilvánosságra. Korcsoportonként kihirdetik a tíz legjobb könyv listáját, ezekről plakát is készül, amit kifüggesztenek a könyvtárakban.
Az eredményhirdetésre ünnepélyes keretek között kerül sor, ahová meghívják a nyertes könyvek szerzőit is, hogy átvegyék a díjat. A díjat nyert szerzők úgy tartják, hogy ez a legjobb, leghitelesebb gyerekirodalmi díj, mivel maguk a gyerekek választják ki kedvenc könyveiket, nem felnőtt irodalomkritikusok.

Gyermekek könyvtári ellátása Göteborgban

Göteborgban egy Városi Könyvtár5és 24 kerületi könyvtár található. Ezek közül három ún. forráskönyvtár, amely regionális, hálózati-módszertani funkciókat lát el a körzetükben lévő könyvtárak körében. Ez a három könyvtár: a Västra Frölunda Könyvtár, a Hisingen Könyvtár és a Kortedala Könyvtár.
A göteborgi gyerekek könyvtári ellátása már a születéskor megkezdődik! Minden újszülött szülei írásos tájékoztatót kapnak arról a Gyermekellátási Központban (védőnői hálózat) történő első látogatáskor, hogy ha bemennek a könyvtárba, akkor ajándékkönyvet kapnak. Ez a könyv a Barnens Första Bok (A gyerekek első könyve), amellyel együtt két ajánló bibliográfiát is átvehetnek. A könyvtáros ilyenkor megmutatja a gyerekkönyvtárat és tájékoztat arról, hogy a szülők és a gyerekek milyen könyvtári szolgáltatásokat vehetnek igénybe, és milyen programokon vehetnek részt. A gyerekek első könyvét a Västra Götalandi Régió finanszírozza. Ebbe a régióba tartozik Göteborg város.
A göteborgi gyermekkönyvtárosok együttműködnek a kerületükben lévő Gyermekellátási Központtal és Gyermekorvosi Rendelővel. Ezen intézményekben egy kisebb letéti gyűjtemény található a könyvtár állományában lévő gyerekkönyvekből, amit a könyvtáros évi három-négy alkalommal cserél. A könyveket a váróteremben helyezték el, így a szülők olvashatnak a gyerekeknek, amíg a védőnőre vagy az orvosra várakoznak.
Néhány kerületben a gyerekkönyvtáros egy alkalommal részt vesz az újdonsült szülők számára szervezett csoportos tanfolyamon is, ahol a könyvtárról ad tájékoztatást, és ismerteti a magával vitt gyermekgondozási, illetve gyermekkönyveket, CD-lemezeket. Különösen fontosnak tartják, hogy ezeken a beszélgetéseken az apák is részt vegyenek, hiszen fontos, hogy mindkét szülő olvasson a gyerekeiknek.
Az új óvodai csoportok külön összeget kapnak a várostól arra, hogy egy alapállományt hozzanak létre gyerekkönyvekből. A könyvek kiválasztásához és megvásárlásához a helyi gyermekkönyvtáros ad segítséget.
Több könyvtárban is külön Szülői Könyvállvány található, ahová gyermekgondozással kapcsolatos könyveket, folyóiratokat, CD-lemezeket válogatnak össze.
Néhány könyvtárban babacsoport működik. Itt a résztvevő szülők (többségükben anyukák) hetente találkoznak a könyvtárban. A könyvtáros a foglalkozás alkalmával a legkisebbekhez szóló könyveket, leporellókat, valamint gyereknevelési, pszichológiai tárgyú ismeretterjesztő könyveket ajánl. Előfordul az is, hogy külső előadót hívnak, ha valamelyik kiválasztott témában szeretnének elmélyülni. Ezeket a találkozókat mindig kávézás, teázás zárja, amit rendszerint a könyvtár fizet. Esetleg megkérik a szülőket, hogy néhány koronával járuljanak hozzá az uzsonnához.
Az óvodás korú gyerekek az óvodai csoporttal kezdenek könyvtárba járni. Az óvónők általában délelőtt látogatnak el a könyvtárba, néhány gyerek kíséretében, hogy azután együtt válasszák ki azokat a könyveket, CD-lemezeket, diafilmeket, amiket magukkal visznek az óvodába. Egy alkalommal kb. 30 könyvet kölcsönöznek, amit havonta cserélnek. A könyveket speciális fehér kartondobozokban viszik magukkal. Az is előfordul, hogy az óvónő betelefonál a könyvtárba, hogy másnap szeretne jönni könyveket cserélni, és megkéri a könyvtárost, hogy készítsen elő egy doboz könyvet a számára. A könyvtáros jobban ismeri a gyerekirodalmat, és nagyobb hozzáértéssel tudja összeválogatni a könyveket. Az óvodai csoportok gyakran dolgoznak valamilyen konkrét témával, ilyenkor ehhez kérnek könyveket.
Göteborgban ilyen téma leggyakrabban a tenger.
A göteborgi gyerekek hatéves korukban kapnak második alkalommal ajándékkönyvet a könyvtárban. De ezt a könyvet nem minden, hanem csak bizonyos kerületi könyvtárak osztják ki, és különféle módon finanszírozzák. Kortedala Könyvtár a saját költségvetéséből fizeti, és a Barnens Andra Bok (A gyerekek második könyve) kerül kiosztásra minden évben. Torslanda kerület könyvtárában az idén 460 könyvet ajándékoztak a hatéveseknek. A könyvek szétosztását mesélés előzte meg. A gyerekek több könyv közül válogathattak.
A harmadik ajándékkönyvet a göteborgi gyerekek 3. osztályban kapják. A könyvek kiosztására decemberben kerül sor, amikor az osztály ellátogat a könyvtárba, ahol minden gyerek kap egy könyvet és mellé egy olvasónaplót. A könyvet a Kulturális Tanács által elnyert támogatásból finanszírozzák. Az olvasónaplót a göteborgi önkormányzat fizeti. Azt, hogy melyik könyvet adják ajándékba, néhány gyermekkönyvtáros határozza meg. Tehát minden gyerek ugyanazt a könyvet kapja, de ez évente változik. Tavaly egy népszerű detektívregény-sorozat egyik részét vihette haza minden harmadikos.
A Kulturális Tanács által negyedévente irodalmi támogatásban részesült gyerekkönyvek Göteborgban a három forráskönyvtárba kerülnek. Azok azután elosztják a könyveket a hozzájuk tartozó kerületi könyvtárak között. A könyvtárak maguk döntik el, hogy beveszik-e ezeket az állományukba, vagy más célra használják fel, pl. vetélkedők alkalmával ajándékozásra.
A Kulturális Tanácstól megpályázott támogatás egy részét Göteborg könyvtáraiban a Könyvzsűri versenyre fordítják. A pénzt az egyes kerületekben annak függvényében osztják el, hogy az adott kerületben hány iskolás gyerek van. Arról, hogy az összeget milyen módon használják fel, a kerületi könyvtár maga dönt.
Kortedala Könyvtár minden évben a kerületben lévő iskolák 4. osztályai számára vásárol könyveket. Ha marad pénz, akkor valamelyik felsőbb osztály is részt vesz a Könyvzsűriben. A verseny lebonyolítása úgy történik, hogy a gyermekkönyvtáros kiválaszt kb. 15 címet, és ezeket megveszi minden 4. osztály számára. Elolvassa őket, majd személyesen viszi ki az iskolákba, és ismerteti a gyerekeknek. A könyvek az osztályteremben maradnak, és a gyerekek olvassák és cserélgetik őket egymás között a pedagógus irányításával. Áprilisban pedig szavaznak azokra a könyvekre, amiket a legjobbnak tartottak. A verseny végén a könyvek bekerülnek az iskolai könyvtár állományába. De a kerületi vagy az iskolai könyvtárban kölcsönzött könyvekre is lehet szavazni, ha azok egy adott évben jelentek meg.
Biskopsgården kerületben az iskolák minden második évben vesznek részt a Könyvzsűriben. A kerületi könyvtár szétosztja a Kulturális Tanácstól kapott pénzt a kerületben lévő iskolák között, és az iskolai könyvtárosok maguk vásárolják meg azokat a könyveket, amik részt vesznek a versenyben. Ezek később szintén bekerülnek az iskolai könyvtár állományába.
A svéd könyvtárosok nagyon fontosnak tartják, hogy minőségi könyveket adjanak a gyerekek kezébe. Köztudomású, hogy a svéd gyermekirodalom nagy múlttal rendelkezik, és ma legalább száz gyerekkönyvíró publikál rendszeresen. Tehát nagy a választék, ezért igen kevés régi könyvet jelentetnek meg újra, Astrid Lindgren regényein kívül. Disney-képeskönyveket a könyvtárak egyáltalán nem vásárolnak, mert azokat a Könyvtárellátó recenzensei nem tartják értékes irodalomnak, így nem is veszik bele a kétheti rendszerességgel megjelenő katalógusukba. A gyerekkönyvek vásárlásakor a könyvtárosok a Könyvtárellátó recenzióit tartják mérvadónak. Talán érdemes megemlíteni, hogy az egy év alatt megjelent gyermek- és ifjúsági irodalom 40 százaléka svéd szerzőtől származik, és zöme új kiadású. A legtöbb fordítás angolból származik. A más nyelvekből fordított gyerekkönyvek száma elenyésző. Ez a német nyelvre is vonatkozik. Említésre érdemes, hogy néhány svéd gyerekkönyvet lefordítanak a bevándorlók nyelvére, és azokat Svédországban jelentetik meg. Így olvashatók például Astrid Lindgren, Sven Nordqvist, Martin Widmark könyvei arabul, perzsául, szomáliai nyelven is.
Ami szembetűnő, az az új könyvek kölcsönzése. Egy tíz-húsz éve megjelent könyv már réginek számít, és feledésbe merül. Persze a sikerkönyveken kívül, ilyen például Pettson és Findusz,amit a magyar gyerekek is jól ismernek. A svéd gyerekkönyvkiadók igyekeznek a különböző korosztályok életkori sajátosságainak és érdeklődési körének megfelelő sorozatokat megjelentetni. Különösen népszerű lett egy kezdő olvasók számára készült detektívregény-sorozat, a LasseMaja, ennek 2002 és 2010 között 18 része jelent meg. Film is készült belőle.
A kiadók most éppen kezdő olvasókhoz szóló fantasy-sorozatokat adnak ki sorra. A könyvtárakban az óvónők és a pedagógusok külön olvasói kategóriát képeznek. Az óvodai csoportok hat hétig kölcsönözhetik a könyveket a szokásos három helyett. A pedagógusok nem fizetnek késedelmi díjat.
A kerületi könyvtárak és az iskolák között szoros együttműködés tapasztalható. Az iskolai osztályok havi rendszerességgel kölcsönöznek a helyi könyvtárban. A svéd gyerekek padjában mindig található egy gyerekkönyv, amit iskolában az arra kijelölt időben és a szünetekben olvasnak. A hangos olvasás pedig általánosnak mondható. A gyermekkönyvtárosok rendszeresen hívják be az osztályokat a könyvtárba, hogy olvasnivalót ajánljanak a számukra. Az ajánlott könyveket a tanárok kikölcsönzik, és magukkal viszik az osztályterembe. A göteborgi kerületi könyvtárak gyerekrészlegein korcsoportok és témák szerint kerülnek a polcokra a könyvek. Már a legkisebbeket is több sorozat várja. Az óvodás korosztályhoz szóló képeskönyveket külön ládákban kapnak helyet.
Könyvállványokra kerülnek a népmesék, a kezdő olvasókhoz szóló könyvek és a 6–9 éves korosztály számára írott könyvek.
A 9–12, illetve 13–18 éves korosztály számára készült szépirodalmi műveket gyakran a következő témákra osztják: fantasy, detektívregények, vámpírok/szellemek, állatok, lovak, sport és az ún. könnyű stílusban írott művek. Ezek a bevándorlókat és az olvasási nehézségekkel küzdő fiatalokat célozzák meg. Az ismeretterjesztő irodalom külön kerül a polcokra.
Néhány könyvtárban külön állványon helyezték el a fiatal felnőttek számára írott könyveket.
A gyermekrészlegeken találhatók még hangoskönyvek, DVD-filmek, tv-játékok, CD-ROM-ok. A csökkentlátók és olvasási nehézségekkel küzdők számára nagyon sok gyermek- és ifjúsági könyvet olvasnak daisy-hangoskönyvre, ami mp3-lejátszóval meghallgatható.
Azokban a kerületekben, ahol sok bevándorló lakik, a gyermekrészlegen több nyelven is kölcsönözhetők gyerekkönyvek. Az idegen nyelvű gyerekkönyvek beszerzése nem mindig könnyű feladat. Ezért több svéd gyerekkönyvet is lefordítottak a bevándorlók nyelvére. A svéd könyvtárakban nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy a könyveket jól áttekinthető módon, ízlésesen helyezzék el az állványokon. Az elhasználódott könyveket azonnal kiselejtezik.
Göteborg iskolai könyvtárai nagyon különböznek egymástól. A legtöbb iskolában pedagógus látja el az iskolai könyvtárosi feladatokat, de van néhány olyan intézmény is, ahol főállású könyvtáros dolgozik. Az ő munkájukat segíti a Västra Frölunda Könyvtárban lévő Iskolai Könyvtári Központ, ahol egy-egy címből egy osztályravaló példányt vásárolnak. Tanév közben az iskolák innen is kölcsönözhetnek, klasszikusokat is, de mai gyerekkönyveket is.
Göteborgban minden év márciusában irodalmi hetet rendeznek. Ilyenkor kb. ötven svéd gyermek- és ifjúsági író látogat a városba, és könyvtárakban, iskolákban találkoznak olvasóikkal.
A göteborgi gyermekkönyvtárosok minden év októberében továbbképzésen vesznek részt, ennek a neve Gyerekkönyvnap. Ezen a vasárnapon a svéd gyerekkönyvkiadók munkatársai ismertetik az év könyveit könyvesbolti dolgozók és könyvtárosok számára. A nagyobb kiadók egy-egy írót is magukkal hoznak. A bemutatott könyveket a nap végén tombolán kisorsolják a résztvevőknek. Ráadásul mindenki kap egy ajándékkönyvet a kiadóktól.
Áprilisban tartják azt a továbbképzést Göteborgban, ahol a Svéd Gyerekkönyv Intézet munkatársai előadás keretében részletesen beszámolnak arról a felmérő tanulmányról és statisztikáról, amit az előző év gyerekkönyvterméséről készítettek. Svédország gyermekcentrikus ország – ez látszik a gyerekek könyvtári ellátásán is.

JEGYZETEK

  1. Állami Kulturális Tanács: http://www.kulturradet.se
  2. Gyermekek Könyvtára: http://www.barnensbibliotek.se
  3. Gyerekkönyvkatalógus: http://www.barnensbibliotek.se/Barnbokskatalogen/tabid/578/Default.aspx
  4. Könyvzsűri: http://www.barnensbibliotek.se/Bokjury/tabid/783/Default.aspx 
  5. Göteborgi kerületi könyvtárak: http://www.goteborg.se/wps/portal/bibliotek

Címkék

(1) (1) (1) (12) (2) (2) (3) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (10) (3) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (19) (1) (12) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (1) (5) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (5) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (28) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (10) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (16) (4) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (27) (3) (10) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (8) (3) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (12) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (7) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (10) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (4) (2) (10) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (30) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (33) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (1) (1) (4) (3) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (6) (3) (1) (19) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (4) (1) (9) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (6) (15) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (10) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (7) (5) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (6) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (13) (1) (1) (2) (4) (3) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (38) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (6) (1) (6) (17) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (19) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (4) (1) (3) (1) (1) (2) (9) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (21) (6) (5) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (8) (1) (25) (1) (1) (1) (1) (2) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (18) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (4) (14) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (14) (7) (2) (4) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (5) (1) (1) (1) (1) (2) (22) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (6) (1) (4) (1) (1) (1) (10) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (3) (12) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (17) (3) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (9) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (60) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (3) (1) (11) (5) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (4) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (9) (1) (1) (7) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (42) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (9) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (6) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (4) (6) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (1) (1) (1) (1) (4) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (7) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (2) (2) (8) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (8) (1) (1) (1) (4) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1)