A kutatásról
Ez az írás az Országos Széchényi Könyvtár és a TÁRKI 2005. szeptember 16-a és október 15-e között folytatott országos reprezentatív vizsgálatából származó vallási és felekezeti hovatartozásra vonatkozó adatokat ismerteti. E kutatásból származó adatokra építve ezidáig számos tanulmány jelent meg.1
A mintavétel során többlépcsős, arányosan rétegzett valószínűségi eljárás alkalmazására került sor. A minta nemcsak a felnőtt magyar népességet, hanem a magyar háztartásokat régió szerint is reprezentálja. Az összes felkeresett cím száma: 4288 volt, az összes lekérdezett címé pedig 2058. A 16 éven felüli egyéni lekérdezett kérdőívek száma: 3808.
Mivel korábbi kutatásaink során a felnőtt lakosságra vonatkozó adatokkal dolgoztunk, ezért az adatállományból leválogattuk a 18. életévüket be nem töltöttek által szolgáltatott adatokat. A korábbi adatokkal való összevetés, az összehasonlíthatóság csak ezáltal valósulhatott meg. Itt kell elmondani, hogy az OSZK-n belül működő olvasáskutatási műhelynek soha korábban nem volt alkalma ilyen megbízhatóságú és nagyságrendű (3674 fős) mintával dolgoznia.
A TÁRKI 163 tételt tartalmazó omnibusz kérdőívében 10 kérdéssel volt jelen az olvasás témakör. Azonban a kérdőívben szereplő egyéb kérdésekkel való összevetésre is módunk nyílt. Ennek kapcsán fogalmazódott meg a hipotézis, amely szerint hatással van vallásosságunk mértéke és felekezeti hovatartozásunk a kulturális javakkal való ellátottságunkra. E feltevésünket korábbi kutatási eredményekre alapoztuk, amelyek a felekezet és a vallásosság kérdéskörében születtek. Mint azt például Tomka Miklós már kimutatta, van összefüggés a házaspárok felekezeti hovatartozása és gyermekeik iskolai végzettsége között. Ugyanis a szülői családban kialakult magatartásminták hatással vannak a felekezetileg vegyes, illetve homogám családokban nevelkedő gyerekek iskolai végzettségére. Azokban a családokban ugyanis, ahol a szülők közül az egyik római katolikus, a másik pedig protestáns, ott jelentősen nagyobb az esélye, hogy gyermekeik magasabb iskolai végzettséget szereznek.2 Mint azt Harcsa és Tomka írja: “Mindez arra utal, hogy ugyanazon családokban, ahol erősebb az ösztönzés a gyermekek továbbtaníttatására gyengébb a felekezeti egyneműséghez való ragaszkodás. Feltehetően ez a kevésbé tradicionális, vagy megfordítva a modernebb családok jellemzője.”
Ezen túlmenően Gereben Ferenc 1985-86-ból származó kutatásaiból ismert, hogy vannak összefüggések a vallásosság mértéke és a könyvolvasási szokások, valamint az olvasmányszerkezet között. Ezek szerint “…a nem vallásosak minden iskolai végzettségi fokozatban aktívabb könyvolvasók a vallásosoknál, kivéve a diploma szintjét, itt ugyanis a vallásos értelmiség valamivel többet olvasott a nem vallásosnál.”3 De nem ez az egyetlen olyan pont, ahol kimutathatók szignifikáns összefüggések. A felekezeti hovatartozás is egyike e változóknak.
A jelen kutatás már publikált adatai is hasonló képet festenek. Mint azt Nagy Attila írja: “… nem mondható meglepőnek, de itt is a nem vallásos és az egyház tanításait követők vannak egy szinten, ők a leginkább olvasók. A bizonytalanok minden tekintetben a leggyengébben teljesítők, s a legnépesebb maguk módján vallásosak csoportja csaknem hajszálpontosan az országos könyvolvasói átlagot jelenti.”4
Eme adatokra építve fogalmazódott meg az a hipotézis, amely feltételez bizonyos összefüggéseket az olvasás, könyv- és könyvtárhasználat, valamint a felekezeti hovatartozás és a vallásosság között.
Amit a KSH adataiból tudni lehet
Mivel a Központi Statisztikai Hivatal már 1870-től végez vallásra vonatkozó összeírást, így csaknem 140 év távlatában tudjuk nyomon követni a hazai vallási, felekezeti változásokat. A rendszeres összeírások történetében az 1960 és 1990 közötti években mutatkozik hiány, ugyanis az 1949-es ilyen típusú összeírást csak a 2001-es követte. A köztes népszámlálások során politikai okok miatt nem történt adatfelvétel. 1992 az az év, mikor a KSH egy 29 ezer főre kiterjedő reprezentatív vizsgálat során igyekezett feltérképezni a magyarországi helyzetet, de a korábbiakhoz képest ez nem teljes körű, nem a teljes népességre kiterjedő adatfelvételt jelentett.
Tehát a KSH 2001-es népszámlálási adatai szerint a következőképp alakultak az egyházra, felekezetre, vallási közösségre vonatkozó adatok:
A felekezeti hovatartozás általános jellemzői
A KSH 1992-93-as rétegződés- és mobilitásvizsgálataiból származó adataiból ismert, hogy több évtizedes viszonylatban is csak kisebb módosulások következtek be a népesség felekezetek szerinti összetételében. A területi megoszlás tekintetében megállapítható, hogy az Alföldön a protestánsok elterjedtsége jóval nagyobb, mint az ország más régióiban. A szellemi foglalkozású csoportokban magasabb a nem hívők és ateisták hányada, mint a fizikai foglalkozású csoportokban.
A 2001-es adatfelvétel tanúsága szerint a vallásos emberek százalékos aránya az életkorral párhuzamosan növekszik5. “A vallási, felekezeti hovatartozásukat vállalók aránya az életkorral párhuzamosan növekszik. A gyermekkorúak (0-14 évesek) körében nem éri el a 65 százalékot a valamilyen valláshoz tartozók aránya, a fiatal felnőttkorúak között már több mint kétharmaduk (68 százalék) jelölt meg vallást, felekezetet. A 40-59 évesek körében a valláshoz tartozók aránya ennél is tíz százalékponttal több, az időskorúaknak viszont csak alig több mint egytizede nem jelölt meg valamilyen vallást. Ebből következően a népesség átlagos életkoránál a valamilyen valláshoz tartozóké csaknem egy évvel magasabb, a nem tartozik egyházhoz, felekezethez választ adóké viszont több mint tíz évvel alacsonyabb.”6
Az OSZK-TÁRKI adatai kapcsán
Hogy miért közöltük ilyen terjedelemben a KSH megállapításait? A különböző kutatások során mindannyiszor felmerül a megbízhatóság kérdése, az, hogy mennyire fedik a valóságot, mily mértékben tükrözik a valós helyzetet az adatok. A KSH adatfelvétele, mivel nem mintavételi eljárás során választották ki a válaszadókat, hanem a népszámlálási ciklus részeként került sor a népesség összeírására, meglehetősen nagy pontosságúnak tekinthető. (Azért nem mondhatjuk, hogy teljesen pontosak az adatok, mivel a felekezeti hovatartozásra vonatkozó kérdés volt azon három kérdés egyike, amelyre nem volt kötelező a válaszadás.) A megbízhatóság, önmagunk ellenőrzése miatt érdekes számunkra saját adatainknak a KSH adataival való összevetése. Mint azt láthatjuk, a két adatsor között eltérések alig-alig mutatkoznak.
Számítógép- és internethasználat a vallásosság tükrében
Mint az az alapeloszlásból látszik, a 2000 és 2005 között eltelt öt esztendő elég jelentős változásokat hozott a számítógép-használat terén. Hogy ezzel elégedettek lehetünk-e, az más kérdés. Mindezeket az adatokat a 2005-ös vallásosság-számítógép-használat kereszttáblák tanulmányozhatósága érdekében, az összevethetőség miatt közöljük.
Számítógép-használók százalékos megoszlása
Ha a 2005-ös országos adatokat nézzük, látható, hogy míg a 18 éven felüliek 35 százaléka szokott számítógépet használni, ugyanez a többségről, azaz 65 százalékról nem mondható el. Ha ezt összevetjük a felekezeti hovatartozással, azt tapasztaljuk, hogy az evangélikusok (33,04%) állnak legközelebb az országos átlaghoz, ettől való negatív irányú eltérést a görög katolikusak (23,53%) mutatnak, pozitívat pedig az egyházhoz nem tartozók (48,32%). Mint ismeretes, az ország keleti régióiban, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyében élnek a legnagyobb számban a görög katolikus egyházhoz tartozók. Vagyis a kevésbé fejlett országrészben, ott, ahol magasabb a munkanélküliség, ahol alacsonyabb az iskolázottság, ahol az úgynevezett szociokulturális hátrányok nagyobb mértékben vannak jelen.
Az itt következő táblánál felhívnám a figyelmet, hogy míg a számítógép-használat esetében 3657 volt a válaszadók száma, addig az internetre vonatkozó tábla esetében mindösszesen 1279 főre vonatkoznak az adatok. Akik számítógépet használnak, azok jelennek meg a táblázatban 100 százalékként.
A vallásosság mértéke és a számítógép-, valamint internethasználat
A vallásosság mértékének a számítógép-használattal való összevetéséből látható, hogy az országos átlaghoz (35%) a bizonytalanok, vagyis azok állnak a legközelebb, akik nem tudják megmondani, hogy vallásosak-e vagy sem (36,24%), és őket követik a maguk módján (33,64%) vallásosak. Az átlagtól pozitív irányban eltérést leginkább a nem vallásosak (42,40%) mutatnak, negatív irányút pedig az egyháziasan vallásosak. Mint tudjuk, azok, akik ez utóbbi kategóriába sorolják magukat, általában idősebbek és kevésbé iskolázottak.
Az internethasználat esetében elmondható, hogy a skála egyik végpontján található nem vallásosoktól minél inkább közelítünk az egyháziasan vallásosok másik végpontjáig, annál kisebb arányban találunk köztük internethasználókat. Míg a nem vallásosak az országos átlag (24%) feletti mértékben képviseltetik magukat az internethasználók között, a bizonytalanok 26,8%-kal vannak jelen, a maguk módján vallásosak közelítik meg leginkább az átlagot 21,4%-kal, és a sor legvégén 17,1%-kal az egyháziasan vallásosak állnak. Ezek az adatok százalékos formában a táblázatban nem találhatók meg, az egyes cellákban található fők száma alapján számoltuk vissza.
Összegzés
Egy kutatás kezdetén mindig nagy dilemma a hipotézis megfogalmazása. De ha ez már megtörtént, akkor az a kérdés, hogy a vizsgálati eredmények vajon alátámasztják-e vagy éppen cáfolják a feltételezést.
A 2005-ös adatfelvétel több ponton regisztrált markáns eltérést a korábbi évtizedek adataihoz képest, de akár Gereben Ferenc 2000-es adatfelvételéhez viszonyítva is kimutathatók változások, elmozdulások. Legyen szó akár az olvasói elitről vagy a nem olvasókról, a kedvenc írókról vagy a számítógép-használatról.
A hazai olvasáskutatás 1985-86-os adatfelvételéből már voltak ismereteink arról, hogy miféle együttjárások, összefüggések vannak a felekezeti hovatartozás és az olvasási szokások között, de a 2005-ös vizsgálat volt az első, amely már az új technológiákkal való összevetést is lehetővé tette. Ebben az esetben azonban inkább csak a jelen helyzet rögzítéséről számolhatunk be, hiszen szignifikáns összefüggés nem mutatkozott. Ennek ellenére fontosnak tartjuk, hogy rögzítsük a pillanatnyi állapotot, mert egy következő kutatás során fontossá válhat a korábbi adatokkal való összevetés. Fennáll a lehetősége annak, hogy ebben a pillanatban ugyan még nem érzékelhető különbség, összefüggés bizonyos jelenségek között, de a 2005-ben felvett adatok kiindulási pontját képezhetik egy későbbi karakteres, jól megfogható és leírható változásnak. Feladatunk tehát a mostani állapot rögzítése volt, hogy a következő évtizedekben az összehasonlíthatóságnak ne legyen akadálya.
JEGYZETEK
1 Nagy Attila-Péterfi Rita: Olvasás, könyvtár- és számítógép-használat. Gyorsjelentés a TÁRKI és az OSZK 2005-ös vizsgálatáról. = Könyvtári Figyelő. 2006/1. 9-45.p.
http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/1/nagy.html
Nagy Attila: Szakemberek helyett gépek? (Változási tendenciák a könyvtárhasználati szokásokban.) = Könyvtári Figyelő. 2006/4. 457-467. p.
http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/4/rezume/rezume_nagy.html
Péterfi Rita: A könyvtárhasználati szokások alakulása a számítógép- és internethasználat tükrében. = Könyvtári Figyelő. 2006/4. 468-484. p.
http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/4/rezume/rezume_peterfi.html
Nagy Attila: Olvasás és értékrend. = Könyvtári Figyelő. 2007/1.p. 9-27.p.
2 Harcsa István-Tomka Miklós: A felekezeti viszonyok és a vallásgyakorlás néhány jellemzője. In: Társadalmi riport. 1994. Szerk.: Andorka Rudolf-Kolosi Tamás-Vukovich György. TÁRKI: 1994. 396-435.p.
3 Gereben Ferenc: Könyv, könyvtár, közönség. A magyar társadalom olvasáskultúrája olvasás- és könyvtárszociológiai adatok tükrében. OSZK. Bp., 1998. 84. p.
4 Nagy Attila: Olvasás és értékrend. (Változási tendenciák a könyvolvasási szokásokban.) = Könyvtári Figyelő. 2007/1. 9-27. p.
5 Népszámlálás 2001. KSH. http://www.nepszamlalas2001.hu/hun/kotetek/fogalmak.html
6 http://www.nepszamlalas2001.hu/hun/kotetek/05/05_modsz.html