Számítógép-használat és felekezeti hovatartozás

Kategória: 2007/12

A kutatásról

Ez az írás az Országos Széchényi Könyvtár és a TÁRKI 2005. szeptember 16-a és október 15-e között folytatott országos reprezentatív vizsgálatából származó vallási és felekezeti hovatartozásra vonatkozó adatokat ismerteti. E kutatásból származó adatokra építve ezidáig számos tanulmány jelent meg.1
A mintavétel során többlépcsős, arányosan rétegzett valószínűségi eljárás alkalmazására került sor. A minta nemcsak a felnőtt magyar népességet, hanem a magyar háztartásokat régió szerint is reprezentálja. Az összes felkeresett cím száma: 4288 volt, az összes lekérdezett címé pedig 2058. A 16 éven felüli egyéni lekérdezett kérdőívek száma: 3808.
Mivel korábbi kutatásaink során a felnőtt lakosságra vonatkozó adatokkal dolgoztunk, ezért az adatállományból leválogattuk a 18. életévüket be nem töltöttek által szolgáltatott adatokat. A korábbi adatokkal való összevetés, az összehasonlíthatóság csak ezáltal valósulhatott meg. Itt kell elmondani, hogy az OSZK-n belül működő olvasáskutatási műhelynek soha korábban nem volt alkalma ilyen megbízhatóságú és nagyságrendű (3674 fős) mintával dolgoznia.
A TÁRKI 163 tételt tartalmazó omnibusz kérdőívében 10 kérdéssel volt jelen az olvasás témakör. Azonban a kérdőívben szereplő egyéb kérdésekkel való összevetésre is módunk nyílt. Ennek kapcsán fogalmazódott meg a hipotézis, amely szerint hatással van vallásosságunk mértéke és felekezeti hovatartozásunk a kulturális javakkal való ellátottságunkra. E feltevésünket korábbi kutatási eredményekre alapoztuk, amelyek a felekezet és a vallásosság kérdéskörében születtek. Mint azt például Tomka Miklós már kimutatta, van összefüggés a házaspárok felekezeti hovatartozása és gyermekeik iskolai végzettsége között. Ugyanis a szülői családban kialakult magatartásminták hatással vannak a felekezetileg vegyes, illetve homogám családokban nevelkedő gyerekek iskolai végzettségére. Azokban a családokban ugyanis, ahol a szülők közül az egyik római katolikus, a másik pedig protestáns, ott jelentősen nagyobb az esélye, hogy gyermekeik magasabb iskolai végzettséget szereznek.2 Mint azt Harcsa és Tomka írja: “Mindez arra utal, hogy ugyanazon családokban, ahol erősebb az ösztönzés a gyermekek továbbtaníttatására gyengébb a felekezeti egyneműséghez való ragaszkodás. Feltehetően ez a kevésbé tradicionális, vagy megfordítva a modernebb családok jellemzője.”
 Ezen túlmenően Gereben Ferenc 1985-86-ból származó kutatásaiból ismert, hogy vannak összefüggések a vallásosság mértéke és a könyvolvasási szokások, valamint az olvasmányszerkezet között. Ezek szerint “…a nem vallásosak minden iskolai végzettségi fokozatban aktívabb könyvolvasók a vallásosoknál, kivéve a diploma szintjét, itt ugyanis a vallásos értelmiség valamivel többet olvasott a nem vallásosnál.”3 De nem ez az egyetlen olyan pont, ahol kimutathatók szignifikáns összefüggések. A felekezeti hovatartozás is egyike e változóknak.
A jelen kutatás már publikált adatai is hasonló képet festenek. Mint azt Nagy Attila írja: “… nem mondható meglepőnek, de itt is a nem vallásos és az egyház tanításait követők vannak egy szinten, ők a leginkább olvasók. A bizonytalanok minden tekintetben a leggyengébben teljesítők, s a legnépesebb maguk módján vallásosak csoportja csaknem hajszálpontosan az országos könyvolvasói átlagot jelenti.”4
Eme adatokra építve fogalmazódott meg az a hipotézis, amely feltételez bizonyos összefüggéseket az olvasás, könyv- és könyvtárhasználat, valamint a felekezeti hovatartozás és a vallásosság között.

Amit a KSH adataiból tudni lehet

Mivel a Központi Statisztikai Hivatal már 1870-től végez vallásra vonatkozó összeírást, így csaknem 140 év távlatában tudjuk nyomon követni a hazai vallási, felekezeti változásokat. A rendszeres összeírások történetében az 1960 és 1990 közötti években mutatkozik hiány, ugyanis az 1949-es ilyen típusú összeírást csak a 2001-es követte. A köztes népszámlálások során politikai okok miatt nem történt adatfelvétel. 1992 az az év, mikor a KSH egy 29 ezer főre kiterjedő reprezentatív vizsgálat során igyekezett feltérképezni a magyarországi helyzetet, de a korábbiakhoz képest ez nem teljes körű, nem a teljes népességre kiterjedő adatfelvételt jelentett.
Tehát a KSH 2001-es népszámlálási adatai szerint a következőképp alakultak az egyházra, felekezetre, vallási közösségre vonatkozó adatok:

A felekezeti hovatartozás általános jellemzői

A KSH 1992-93-as rétegződés- és mobilitásvizsgálataiból származó adataiból ismert, hogy több évtizedes viszonylatban is csak kisebb módosulások következtek be a népesség felekezetek szerinti összetételében. A területi megoszlás tekintetében megállapítható, hogy az Alföldön a protestánsok elterjedtsége jóval nagyobb, mint az ország más régióiban. A szellemi foglalkozású csoportokban magasabb a nem hívők és ateisták hányada, mint a fizikai foglalkozású csoportokban.
A 2001-es adatfelvétel tanúsága szerint a vallásos emberek százalékos aránya az életkorral párhuzamosan növekszik5. “A vallási, felekezeti hovatartozásukat vállalók aránya az életkorral párhuzamosan növekszik. A gyermekkorúak (0-14 évesek) körében nem éri el a 65 százalékot a valamilyen valláshoz tartozók aránya, a fiatal felnőttkorúak között már több mint kétharmaduk (68 százalék) jelölt meg vallást, felekezetet. A 40-59 évesek körében a valláshoz tartozók aránya ennél is tíz százalékponttal több, az időskorúaknak viszont csak alig több mint egytizede nem jelölt meg valamilyen vallást. Ebből következően a népesség átlagos életkoránál a valamilyen valláshoz tartozóké csaknem egy évvel magasabb, a nem tartozik egyházhoz, felekezethez választ adóké viszont több mint tíz évvel alacsonyabb.”6

Az OSZK-TÁRKI adatai kapcsán

Hogy miért közöltük ilyen terjedelemben a KSH megállapításait? A különböző kutatások során mindannyiszor felmerül a megbízhatóság kérdése, az, hogy mennyire fedik a valóságot, mily mértékben tükrözik a valós helyzetet az adatok. A KSH adatfelvétele, mivel nem mintavételi eljárás során választották ki a válaszadókat, hanem a népszámlálási ciklus részeként került sor a népesség összeírására, meglehetősen nagy pontosságúnak tekinthető. (Azért nem mondhatjuk, hogy teljesen pontosak az adatok, mivel a felekezeti hovatartozásra vonatkozó kérdés volt azon három kérdés egyike, amelyre nem volt kötelező a válaszadás.) A megbízhatóság, önmagunk ellenőrzése miatt érdekes számunkra saját adatainknak a KSH adataival való összevetése. Mint azt láthatjuk, a két adatsor között eltérések alig-alig mutatkoznak.

Számítógép- és internethasználat a vallásosság tükrében

Mint az az alapeloszlásból látszik, a 2000 és 2005 között eltelt öt esztendő elég jelentős változásokat hozott a számítógép-használat terén. Hogy ezzel elégedettek lehetünk-e, az más kérdés. Mindezeket az adatokat a 2005-ös vallásosság-számítógép-használat kereszttáblák tanulmányozhatósága érdekében, az összevethetőség miatt közöljük.

Számítógép-használók százalékos megoszlása

Ha a 2005-ös országos adatokat nézzük, látható, hogy míg a 18 éven felüliek 35 százaléka szokott számítógépet használni, ugyanez a többségről, azaz 65 százalékról nem mondható el. Ha ezt összevetjük a felekezeti hovatartozással, azt tapasztaljuk, hogy az evangélikusok (33,04%) állnak legközelebb az országos átlaghoz, ettől való negatív irányú eltérést a görög katolikusak (23,53%) mutatnak, pozitívat pedig az egyházhoz nem tartozók (48,32%). Mint ismeretes, az ország keleti régióiban, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyében élnek a legnagyobb számban a görög katolikus egyházhoz tartozók. Vagyis a kevésbé fejlett országrészben, ott, ahol magasabb a munkanélküliség, ahol alacsonyabb az iskolázottság, ahol az úgynevezett szociokulturális hátrányok nagyobb mértékben vannak jelen.
Az itt következő táblánál felhívnám a figyelmet, hogy míg a számítógép-használat esetében 3657 volt a válaszadók száma, addig az internetre vonatkozó tábla esetében mindösszesen 1279 főre vonatkoznak az adatok. Akik számítógépet használnak, azok jelennek meg a táblázatban 100 százalékként.

 

A vallásosság mértéke és a számítógép-,  valamint internethasználat

A vallásosság mértékének a számítógép-használattal való összevetéséből látható, hogy az országos átlaghoz (35%) a bizonytalanok, vagyis azok állnak a legközelebb, akik nem tudják megmondani, hogy vallásosak-e vagy sem (36,24%), és őket követik a maguk módján (33,64%) vallásosak. Az átlagtól pozitív irányban eltérést leginkább a nem vallásosak (42,40%) mutatnak, negatív irányút pedig az egyháziasan vallásosak. Mint tudjuk, azok, akik ez utóbbi kategóriába sorolják magukat, általában idősebbek és kevésbé iskolázottak.

 

Az internethasználat esetében elmondható, hogy a skála egyik végpontján található nem vallásosoktól minél inkább közelítünk az egyháziasan vallásosok másik végpontjáig, annál kisebb arányban találunk köztük internethasználókat. Míg a nem vallásosak az országos átlag (24%) feletti mértékben képviseltetik magukat az internethasználók között, a bizonytalanok 26,8%-kal vannak jelen, a maguk módján vallásosak közelítik meg leginkább az átlagot 21,4%-kal, és a sor legvégén 17,1%-kal az egyháziasan vallásosak állnak. Ezek az adatok százalékos formában a táblázatban nem találhatók meg, az egyes cellákban található fők száma alapján számoltuk vissza.

 

Összegzés

Egy kutatás kezdetén mindig nagy dilemma a hipotézis megfogalmazása. De ha ez már megtörtént, akkor az a kérdés, hogy a vizsgálati eredmények vajon alátámasztják-e vagy éppen cáfolják a feltételezést.
A 2005-ös adatfelvétel több ponton regisztrált markáns eltérést a korábbi évtizedek adataihoz képest, de akár Gereben Ferenc 2000-es adatfelvételéhez viszonyítva is kimutathatók változások, elmozdulások. Legyen szó akár az olvasói elitről vagy a nem olvasókról, a kedvenc írókról vagy a számítógép-használatról.
A hazai olvasáskutatás 1985-86-os adatfelvételéből már voltak ismereteink arról, hogy miféle együttjárások, összefüggések vannak a felekezeti hovatartozás és az olvasási szokások között, de a 2005-ös vizsgálat volt az első, amely már az új technológiákkal való összevetést is lehetővé tette. Ebben az esetben azonban inkább csak a jelen helyzet rögzítéséről számolhatunk be, hiszen szignifikáns összefüggés nem mutatkozott. Ennek ellenére fontosnak tartjuk, hogy rögzítsük a pillanatnyi állapotot, mert egy következő kutatás során fontossá válhat a korábbi adatokkal való összevetés. Fennáll a lehetősége annak, hogy ebben a pillanatban ugyan még nem érzékelhető különbség, összefüggés bizonyos jelenségek között, de a 2005-ben felvett adatok kiindulási pontját képezhetik egy későbbi karakteres, jól megfogható és leírható változásnak. Feladatunk tehát a mostani állapot rögzítése volt, hogy a következő évtizedekben az összehasonlíthatóságnak ne legyen akadálya.
JEGYZETEK
1 Nagy Attila-Péterfi Rita: Olvasás, könyvtár- és számítógép-használat. Gyorsjelentés a TÁRKI és az OSZK 2005-ös vizsgálatáról. = Könyvtári Figyelő. 2006/1. 9-45.p.
http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/1/nagy.html
Nagy Attila: Szakemberek helyett gépek? (Változási tendenciák a könyvtárhasználati szokásokban.) = Könyvtári Figyelő. 2006/4. 457-467. p.
http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/4/rezume/rezume_nagy.html
Péterfi Rita: A könyvtárhasználati szokások alakulása a számítógép- és internethasználat tükrében. = Könyvtári Figyelő. 2006/4. 468-484. p.
 http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/4/rezume/rezume_peterfi.html
Nagy Attila: Olvasás és értékrend. = Könyvtári Figyelő. 2007/1.p. 9-27.p.
2 Harcsa István-Tomka Miklós: A felekezeti viszonyok és a vallásgyakorlás néhány jellemzője. In: Társadalmi riport. 1994. Szerk.: Andorka Rudolf-Kolosi Tamás-Vukovich György. TÁRKI: 1994. 396-435.p.
3 Gereben Ferenc: Könyv, könyvtár, közönség. A magyar társadalom olvasáskultúrája olvasás- és könyvtárszociológiai adatok tükrében. OSZK. Bp., 1998. 84. p.
4 Nagy Attila: Olvasás és értékrend. (Változási tendenciák a könyvolvasási szokásokban.) = Könyvtári Figyelő. 2007/1. 9-27. p.
5 Népszámlálás 2001. KSH. http://www.nepszamlalas2001.hu/hun/kotetek/fogalmak.html
6 http://www.nepszamlalas2001.hu/hun/kotetek/05/05_modsz.html

Címkék

(1) (1) (1) (1) (1) (12) (1) (2) (2) (3) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (10) (3) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (20) (1) (18) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (1) (5) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (5) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (28) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (10) (1) (5) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (18) (6) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (27) (3) (10) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (8) (3) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (12) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (7) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (11) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (4) (2) (10) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (30) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (33) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (1) (1) (4) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (3) (1) (19) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (4) (1) (9) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (6) (15) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (10) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (7) (5) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (6) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (13) (1) (1) (2) (4) (3) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (38) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (6) (1) (6) (17) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (19) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (4) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (9) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (2) (1) (21) (6) (5) (1) (3) (2) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (8) (1) (25) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (18) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (4) (14) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (14) (7) (2) (4) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (5) (1) (1) (1) (1) (2) (22) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (6) (1) (4) (1) (1) (1) (10) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (3) (12) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (17) (4) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (5) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (9) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (62) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (4) (1) (11) (11) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (4) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (9) (1) (1) (7) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (43) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (9) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (6) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (4) (6) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (4) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (8) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (2) (2) (9) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (8) (1) (1) (1) (4) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1)