A MEGYEI KÖNYVTÁRI HÍRADÓKRÓL
Sorozatunkban azokat a rövidebb-hosszabb “bemutatkozó” cikkeket közöljük, amelyek a megyei hálózati híradók múltjáról, jelenéről és jövőjéről tudósítanak. 2007 őszén a szerkesztőség levélben kereste meg a megyei könyvtárak igazgatóit, azzal a kéréssel, hogy maguk számoljanak be vagy éppen lapszerkesztő munkatársuk írjon ismertetést a megye hálózati híradójáról; úgy ahogyan maguk gondolják, úgy ahogyan önmaguk látják lapjukat. Vannak megyék, ahol jelenleg nem is lát napvilágot könyvtári hálózati híradó, vannak megyék, ahonnan visszajelzést sem kaptunk. Ahonnan viszont érkeztek bemutatkozó cikkek – azokat sorra-rendre olvasóink elé tárjuk.
“A könyvtárra adott pénz megtérül”
Czine Mihály
Ezzel a mottóval jelenik meg rendszeresen a Deák Ferenc Megyei Könyvtár szakmai folyóirata, a Zalai Könyvtári Levelező, amely talán nem ismeretlen az olvasók előtt, hiszen törekedtünk arra, hogy a zalai könyvtárak mellett minden megyei könyvtárba és a Könyvtári Intézetbe is eljuttassuk. Kiadványunk összefoglalja a megye könyvtári eseményeit, kitér a fontos évfordulókra, megemlékezik neves könyvtáros személyiségekről, tudósít szakmai újdonságokról, rendezvényekről, továbbképzésekről. A cikkeket elsősorban a megye könyvtárainak munkatársai, illetve egy-egy téma országosan elismert szakemberei írják. Jellegénél fogva talán az országos megjelenésű Könyvtári levelező/lapra hasonlít leginkább.
Rövid történeti áttekintés a Zala megyei könyvtári híradókról
Zala megyében a könyvtárosoknak már jóval a rendszerváltozás előtt volt
számos szakmai híradója. Kezdetben járási híradók jelentek, meg, amelyeket a járásokhoz tartozó városi könyvtárak adtak ki a ’60-as évek elejétől. Intézményünkben ma is megtalálható néhány lapszám ezekből: Kanizsai Könyvtáros, A Lenti Járási Könyvtár Híradója, Muramenti Könyvtáros (Letenye), Zalaegerszegi Járás Könyvtári Tájékoztatója, Zalavölgyi Könyvtáros (Zalaszentgrót). Megjelentek művelődési tájékoztatók is, mint a Zalai Művelődés és a Zalalövői Híradó.
A megyei könyvtár kiadásában először párlapos körlevél formájában jelent meg megyei híradó, 1957-től Zalai Népkönyvtáros, majd Zalai Könyvtáros címmel. Az 1965-1970 között kéziratként megjelent Zalai Könyvtáros évi két számával már időszaki kiadványnak tekinthető.
Néhány éves szünet után, 1983-ban a megyei tanács úgy határozott, hogy a megye művelődési otthonai és könyvtárai számára jelentet meg egy tájékoztató kiadványt Hálózatok címmel. Mint fenntartó, a Megyei Könyvtár és a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ közös kiadványának tartalmi kérdéseit is előírta a szerkesztők számára. A rendszerváltozásig megjelent lap az 1987. évi 2. számtól ISSN számmal is rendelkezett (ISSN 0237-3092).
1990-től a Zalai Könyvtári Levelező már kifejezetten könyvtári szakmai kiadványként jelenik meg, évente kétszer 350 példányban (HU ISSN 0866-1979). A nyomtatott forma mellett 2004-től honlapunkon elektronikus formában is olvasható: http://www.dfmk.hu/kiadvanyok.html
A megyei módszertani híradók mellett a gyermekkönyvtár is jelentet meg hosszú évek óta különböző kiadványokat; köztük az iskolai és gyermekkönyvtárosok számára készült évente megjelenő módszertani füzet, a Tarkaforgó töltött be jelentős szerepet a ’80-as és ’90-es években, amely szinte teljes terjedelemben elérhető az intézmény honlapján: http://www.dfmk.hu/~gyerek/link9.html
A gyermekolvasók számára a Deák Ferenc Megyei Könyvtár Olvasó Lurkó címmel jelentet meg havi lapot 2005 májusától. A legfrissebb számot az intézmény honlapján is megtalálhatják és szabadon terjeszthetik az érdeklődők: http://www.dfmk.hu/~gyerek/link8.html
Napjainkban a gyors információterjesztést elősegítő hírleveleknek és levelezőlistáknak is nagy szerepe van. Ezért indítottuk el a megyei szakmai levelezőlistát, a ZALATÁR-t, a Gyermekkönyvtári Információ (GYI) című hírlevelet és a DFMK Hírlevelet. A ZALATÁR levelezőlistát 2002-ben hoztuk létre, amelynek jelenleg 91 feliratkozott használója van. Nagy szerepet játszik abban, hogy például a megjelenő pályázatokról, tanfolyamokról, rendezvényekről tájékoztassuk a kollégákat. Ezen a levelezőlistán adjuk közre a Zalai Gyermekkönyvtáros Műhely 2004 márciusától megjelenő Gyermekkönyvtári Információ című hírlevelét, amely nyomtatásban és az intézmény, valamint az MKE Gyermekkönyvtári szekció honlapján is elérhető. Célja, hogy a gyerekekkel foglalkozó könyvtárosok munkájához kapcsolódó papíralapú és elektronikus szakirodalmi információk (cikkek, internetes források stb.) legalább kéthavonta eljussanak minden zalai (és hazai) gyermekkönyvtárba.
Havi rendszerességgel jelenik meg a DFMK Hírlevél, amelyet 2007 áprilisában indítottunk útjára. E-mailben terjesztjük, célközönsége a megyei könyvtár olvasóinak azon rétege, amely a személyes használat mellett vagy helyett rendszeresen használja honlapunkat és az elektronikus információforrásokat. Beszámolunk az adott hónapban várható rendezvényekről, a könyvtárban tartandó könyvbemutatókról, valamint a társintézmények, más könyvtárak és múzeumok programjairól. Ezen kívül ma már az új kommunikációs csatornákat (pl. Skype) is kihasználjuk a gyors információszolgáltatás érdekében.
A könyvtári híradók szerkesztése
A Zalai Könyvtáros első számai (1965-1966) “Módszertani füzetek” alcímmel jelentek meg. Nem jelezték a szerkesztő nevét, csak a felelős kiadót (Németh László igazgató). 1968-tól 1970-ig Gaál Károly, a Megyei Könyvtár akkori módszertanos munkatársa szerkesztette a kiadványt. A szerkesztőbizottság tagjai a megyei könyvtár igazgatóhelyettese, Bangó Béla, valamint a városi könyvtárak vezetői voltak. A Zala megyei művelődési otthonok és könyvtárak tájékoztatójának, a Hálózatoknak mindvégig a felelős szerkesztője volt Bangó Béla és Kiss Ferenc, a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ főmunkatársa (majd osztályvezetője). A felelős szerkesztők között az évek során további munkatársak neve is szerepel: Gaál Károlyé, aki már a Zalai Könyvtáros szerkesztője is volt, valamint Jagasics Béláé, Domina Erzsébeté és Horváth Ferencé.
A rendszerváltozás után kiadott Zalai Könyvtári Levelező felelős szerkesztője 1994-ig Horváth Ferenc volt, majd 1995-ben Kiss Gábor. 1996-tól a megyei szakmai folyóirat szerkesztője Kiss Gábor igazgató, mellette a módszertani csoport vagy az olvasószolgálat egy-egy munkatársa. Zsirainé Kulcsár Mária és Szili Erika két-két évig szerkesztette a lapot, 1998-tól Sebestyénné Horváth Margit vállalta ezt a feladatot. A Zalai Könyvtári Levelezőből általában évi két szám jelent meg, de voltak olyan évek, amikor három-négy, vagy csak egy, illetve összevont szám került az olvasók kezébe. Ennek oka talán abban kereshető, hogy a folyóirat szerkesztésére és megjelentetésére nem volt külön munkacsoport, hanem a módszertani munkát végző kollégák feladata volt az anyag összegyűjtése, a szerkesztői feladatok elvégzése és sokszorosításra való előkészítése. Voltak olyan évek is, amikor nem érkezett elég írás, vagy az egyéb munkák miatt nem jutott idő lapszerkesztésre.
Az olvasók számára elektronikus formában készülő DFMK Hírlevél gondozója Szili Erika könyvtáros; a gyermekkönyvtári kiadványok szerkesztői a gyermekkönyvtár munkatársai közül kerülnek ki. A Tarkaforgó című módszertani füzetet korábban is Oláh Rozália szerkesztette, mellette az évek során Bangó Béláné, Henczi Sándorné, Kovács Jánosné, Tímár Jánosné is részt vett a munkában. Szintén Oláh Rozália szerkeszti a Gyermekkönyvtári Információt. Az Olvasó Lurkó-t Tóth Renáta jegyzi szerkesztőként.*
A Zala megyei könyvtári híradók formai jellemzői
A megyei híradók mérete és terjedelme is változó volt. A Zalai Könyvtáros, majd a Hálózatok A/4 méretűek voltak, a Zalai Könyvtári Levelező kezdetben (1990-1994) A/5, majd B/5 (1995-1996), végül 1997-től A/4 méretű. A Tarkaforgó szintén A/4 méretű. Az Olvasó Lurkó kezdetben A/4 méretű volt, majd a felére csökkent a nagysága. A Gyermekkönyvtári Információ nyomtatott változata szintén “közepes boríték” nagyságú.
A terjedelmet illetőleg elmondható, hogy nem azonos oldalszámmal jelentek meg a lapszámok. A gyermekkönyvtári kiadványok – a Tarkaforgó kivételével – csak néhány laposak. A Zalai Könyvtári Levelező és elődei (Zalai Könyvtáros, Hálózatok) magasabb oldalszámúak. Az utóbbi években a “Levelező” 80-100 oldal közötti terjedelmű.
Az időszaki kiadványoknak a külső megjelenése, sajnos, nem igazán tetszetős, mivel az eddig megjelent megyei híradók többsége nem nyomdában készült, hanem a megyei könyvtár sokszorosító üzemében, ahol nincsenek igényes kiadvány előállításához szükséges technikai feltételek.
Az évek során a szerkesztők megpróbálkoztak grafikákkal, fekete-fehér fotókkal is illusztrálni a lapszámok címoldalát. A Zalai Könyvtáros 1968-1970-ben megjelent számait Gaál Károly, illetve Haraszti László grafikái díszítik. A Hálózatok egységes külsővel jelent meg, csak a különböző évfolyamok betűszíne változott. A Zalai Könyvtári Levelező első számainak címlapja egyszerű grafika volt, később fametszetek másolataival, új könyvtárépületekről készült grafikákkal, neves személyiségek (Keresztury Dezső, Fülöp István) portréinak fotómásolataival díszítették. Az 1995-96-ban kiadott lapszámok rendkívül egyszerű külsővel (a folyóirat címe keretben) jelentek meg. Az 1996-ban alkalmazott keret a következő hat évben is megmaradt. 2003-tól ismét fotómásolatokkal próbáltuk a kiadványunkat tetszetősebbé tenni, de sajnos, a másológép adottságai ezt nem igazán tették lehetővé. A kiadvány címlapjára olyan fotókat választottunk, amelyek az adott év jelentős eseményeihez fűződtek. 2003-ban például a címlapon a névadóját ünneplő Deák Ferenc Megyei Könyvtár, valamint az épület előtt álló felújított Deák-szobor látható; a következő években felújított könyvtárépületekről, jeles könyvtári eseményekről készült képek kerültek a címlapra: a zalaegerszegi és a zalalövői városi könyvtár, a kerkaszentkirályi természetház és könyvtár, a Nagy Könyv program rendezvényei és a 2006-ban “Az év könyvtára” címet elnyert Fejér György Városi Könyvtár emléktáblája. Külön megemlítem, hogy a 2004. év 2. szám címoldalán a szlovéniai könyvtárakba kiránduló közel száz zalai könyvtáros csoportképe látható.
Állandó rovatai a Zalai Könyvtárosnak, a Hálózatoknak nem voltak, a Zalai Könyvtári Levelezőben is csak 1995-től csoportosultak az írások rovatok szerint: Összefogás a könyvtárakért, Műhely, Nemzetközi kapcsolatok, Hírek, tudósítások, Függelék. 1996-ban a Búcsúzó, Tudósítások, Műhely, Gondolatok a könyvtárról, Hírek rovatba kerültek a megjelent írások. A következő évben az előzőekhez képest további rovatcímmel – Bemutatkozik – bővült a kiadvány, majd 1998-tól egyszerűsödött a cikkek csoportosítása: állandó rovatok a Tudósítások, Műhely és Hírek, amelyeket a Figyelő egészített ki 2001-től. E rovatokon kívül egy-egy szám erejéig gazdagodott a fő címek száma, például 2000-ben a nagy évfordulók kapcsán a Múltunkból, 2001-ben az Olvasás Éve, 2003-2004-ben az Ünnepelő könyvtárak, 2005-ben a József Attila-évforduló és a Nagy Könyv, 2006-ban ismét az Ünnepelő könyvtárak, 2007-ben Ünneplő rovattal.
A gyermekkönyvtári kiadványok közül az Olvasó Lurkó állandó rovatai: Hagyományozó, Lepetyelő, Engem minden érdekel, Verselgető, Hümmögő, Viccelődő, Kobaktörő, Készítsük együtt! A Gyermekkönyvtári Információ nem rendelkezik rovatcímekkel, de a szakirodalmi tájékoztató két fő részre osztható, előbb a nyomtatott, majd az internetes források recenzióit közli és honlapajánló zárja.
A DFMK Hírlevél állandó rovatai: Aktuális, Kitekintő, Tudja-e, Olvasta már?.
A Zalai Könyvtári Levelezőben megjelent publikációk
Míg a Hálózatokban közművelődéssel és könyvtárakkal kapcsolatos írások egyaránt voltak, a Zalai Könyvtári Levelezőben megjelenő írások többsége a megyénkben dolgozó könyvtárakról, illetve könyvtárosokról szól, így főleg a helyi kollégák olvassák, de a visszajelzések alapján tudjuk, hogy az ország más területén is érdeklődéssel forgatják. A régebbi lapszámok ma is jól használhatók könyvtártörténeti kutatásokhoz, hiszen beszámolnak minden fontos könyvtári eseményről, új könyvtárak építéséről, évfordulókról, elismert könyvtáros személyiségekről, egész megyét átfogó rendezvényekről stb.
A statisztikai adatszolgáltatás alapján minden évben megjelenik egy tanulmány, amely értékeli a megye könyvtári helyzetét. Hosszú éveken keresztül Bangó Béla készítette az elemzéseket, az utóbbi években pedig Sebestyénné Horváth Margit vette át ezt a feladatot. A Zala megye települési könyvtárainak helyzetét értékelő tanulmányokat azért kell külön kiemelnünk, mert a települési könyvtári ellátás formáinak ismertetése mellett kitérnek a könyvtárak működési körülményeire, az állomány- és forgalmi adatokra, pályázatokra, rendezvényekre, továbbképzésekre, kiadói tevékenységre. A szöveges évértékeléseket táblázatok, diagrammok teszik szemléletesebbé.
Az újabb lapszámokat ajánlhatjuk egy-egy téma iránt érdeklődőknek: így aki a kistelepülések könyvtári ellátásáról, ezen belül az ellátórendszerekről, a mozgókönyvtári ellátásról, a minőségfejlesztésről, az elektronikus tájékoztatásról, vagy éppen az olvasóvá nevelésről keres cikkeket, az a Zalai Könyvtári Levelezőt is bátran forgathatja szakirodalomként.
Több írás jelent meg a könyvtárak informatikai fejlesztésével kapcsolatban; ezen belül az integrált rendszerekről (elsősorban a megyében legelterjedtebb TEXTLIB rendszerről), az elektronikus információszolgáltatás lehetőségeiről, tartalomszolgáltatásról, s bemutattuk néhány könyvtár honlapját is. Népszerűsítettük az EBSCO, a Kormányzati Portál és a NAVA szolgáltatásait. A könyvtárakban egyre fontosabbá váló használóképzés módszertanát segítve a József Attila Városi Könyvtár internetoktatás tematikáját adtuk közre.
Helyet adtunk olyan példamutató kezdeményezések bemutatásának is, mint a megyei könyvtárban megvalósuló, fogyatékos gyerekek társadalmi integrációját segítő drámapedagógiai és kézműves foglalkozások, vagy a NAGYKAR kistérségi elektronikus szolgáltató rendszer.
A könyvtárak minőségmenedzsmentjével több írás foglalkozott, köztük kérdőíves vizsgálatok és teljesítménymérések tapasztalatai jelentek meg az utóbbi években.
Az idegennyelv-tanulást segíti a megyei könyvtárban elhelyezett Gateway UK tájékoztató sarok, amelynek szolgáltatásaira többször is felhívtuk a figyelmet. A British Councillel kialakult szakmai kapcsolat eredményeként beszámolhattunk a növekvő állományról, valamint több rendezvényről is.
A tudásalapú társadalomban a szellemi tőkének meghatározó szerepe van. Ezért tarjuk fontosnak, hogy rendszeresen jelenjenek meg írások az élethosszig tartó tanulásról, a gyermekek olvasásfejlesztési lehetőségeiről, az olvasóvá nevelésről.
Rendszeresen beszámoltunk a könyvünnepek (Ünnepi Könyvhét, Zalai gyermekkönyvhetek) programjairól, a lenti, a nagykanizsai és a zalaegerszegi könyvtárak által szervezett olvasótáborok, felolvasó estek tapasztalatairól.
A utóbbi tíz év lapszámait áttekintve elmondható, hogy a legtöbb írás a nagyobb könyvtárakból érkezett a “szerkesztőségbe”. A megyei és városi könyvtárak életét bemutató írások mellett beszámolunk ugyanakkor a sikeresen működő községi könyvtárak (Zalaháshágy, Gelse, Kisbucsa, Pusztamagyaród, Muraszemenye, Pacsa) munkájáról is. Felhívtuk a figyelmet azokra a lehetőségekre (például teleház és könyvtár együttműködése, ellátórendszerek, KSZR-szolgáltatások), amelyek hozzájárulhatnak a községek könyvtári szolgáltatásainak fejlesztéséhez. Egy történeti összefoglaló tanulmány is megjelent a 2006. évi 2. számban arról, hogyan változott a megyében a községi könyvtári ellátás 1946-tól napjainkig.
Méltóképpen emlékezik meg a kiadvány a könyvtárak ünnepeiről: a körzeti könyvtárak és a megyei könyvtár létrejöttének 50. évfordulójáról, valamint a nagyobb városi könyvtárak (keszthelyi, nagykanizsai és a zalaegerszegi) évfordulóiról. Névadójáról a Deák Ferenc Megyei Könyvtár, a Fejér György Városi Könyvtár, a nagykanizsai Halis István Városi Könyvtár és a zalaegerszegi József Attila Városi Könyvtár emlékezett meg ünnepség keretében. A jubiláló könyvtárak szakmai kiadványokat is megjelentettek, ezekről is közöltünk rövid ismertetőket a Zalai Könyvtári Levelezőben.
Külön ki kell emelni, hogy az utóbbi években két zalai könyvtár is elnyerte “Az év könyvtára” címet: a nagykanizsai Halis István Városi Könyvtár és a keszthelyi Fejér György Városi Könyvtár.
A megyénkben kiemelkedő szakmai munkát végző könyvtárosokról is írtunk: méltattuk a nyugdíjba vonuló Henczi Sándorné, Müller Róbertné, Szabó Ilona, Kemény Lajosné szakmai tevékenységét; riportot készítettünk például Nyakasné Túri Klárával, Czupi Gyulával, Pál Évával; megemlékeztünk az elhunyt Joós Istvánnéról, Sinka Istvánról, Halász Béláról.
Rendszeresen tudósít a Zalai Könyvtári Levelező az MKE vándorgyűlésekről, országos konferenciákról és továbbképzésekről (pl. Országos Gyermekkönyvtáros Konferencia, e-tanácsadó képzés stb.).
A megyei rendezvények közül kiemeltük a nagyobb konferenciákat, szakmai napokat, amelyeket mindig egy-egy aktuális témában (Az olvasás változó arca, A kultúra menedzselése, Az esélyegyenlőség elveinek érvényesítése az információ és dokumentumszolgáltatásban, Könyvtárak a nyelvtanulás – nyelvtanítás szolgálatában, Utak, lehetőségek, elképzelések a települések kulturális életében, Minőségbiztosítás a közkönyvtárakban stb.) szerveztünk meg. Fontosnak éreztük, hogy néhány oldalas tudósítás mellett helyet adjunk az elhangzott előadások teljes szövegű megjelentetésének is. Így a megyei kollégák mellett országosan elismert szakemberek publikációi is megtalálhatók kiadványunkban: mások mellett Balogh Mihály, Dippold Péter, Fehér Miklós, Horváth Sándor Domonkos, Vidra Szabó Ferenc előadásainak írásos változata.
Megyénk csatlakozott az országos programokhoz, így az Olvasás Éve, az Internet Fiesta, A Nagy Könyv, az Országos könyvtári napok rendezvényeihez, amelyekről szintén beszámoltunk a lap hasábjain.
A települési könyvtárak mellett a szakkönyvtárakkal, felsőoktatási könyvtárakkal kapcsolatban is rendszeresen jelentettünk meg írásokat. E téren legaktívabbak a zalaegerszegi pénzügyi és számviteli főiskola, az orvosi könyvtár és a Zala Megyei Bíróság könyvtára voltak.
Több írás jelent meg lapunkban, amelyek a zalai könyvtárak és a határon túli könyvtárak együttműködését mutatják be: így például a Lenti Városi Könyvtár lendvai, a Halis István Városi Könyvtár gleisdorfi, a Deák Ferenc Megyei Könyvtár ippi kapcsolatát. A szlovéniai magyar könyvtárosok közül Zágorec-Csuka Judit rendszeresen küld cikkeket a szerkesztőségbe.
Külföldi könyvtárakban járt kollégáink (Kereki Judit, Madarász Lászlóné, Major Árpád, Sándor Gertrúd, Beke Gabriella, Kerekiné Beke Szilvia, Schmidtné Farkas Mária, Cserhalmi Henriette) szintén beszámoltak tapasztalataikról.
A 2002-ben indított Figyelő rovatban jogszabályokra, fontos webhelyekre, kiadványokra, pályázatokra hívjuk fel a figyelmet. Nyomon követhetők pl. a pályázati eredmények vagy az érdekeltségnövelő támogatás listái is.
A Tarkaforgó – bár nyolc évvel ezelőtt jelent meg utoljára – a gyermekkönyvtárosok számára ma is nagy segítséget nyújthat gyermekfoglalkozásokhoz, vetélkedőkhöz, levelezős játékokhoz. Szünetelése idején a Zalai Könyvtári Levelezőben adtunk lehetőséget arra, hogy a jól sikerült gyermekfoglalkozások, vetélkedők forgatókönyvei közkinccsé válhassanak.
Nagy örömünkre szolgál, hogy az Országos Széchényi Könyvtár MANCI adatbázisa feldolgozza a megyei kiadványokat is. A Hálózatokban megjelent írásokat 1985-től, a Zalai Könyvtári Levelezőt a kezdetektől feltárták. Az on-line elérhető lapszámok cikkeit már a MATARKA is feldolgozza. A honlapstatisztikánk havonta 500-1000 letöltést regisztrált az utóbbi években.
Összegzés
Örülünk annak, hogy a megye könyvtárosai a sok-sok egyéb feladat mellett fontosnak érzik azt is, hogy szakmai kiadványokban publikáljanak. A szerkesztők köszönettel fogadnak minden beérkező írást; sajnos, anyagiak hiányában honoráriumot ezért a megyei könyvtár fizetni nem tud. Szeretnénk, ha a Zalai Könyvtári Levelező és az egyéb kiadványok megjelennének a jövőben is. Természetesen terveink is vannak. Jó lenne digitalizálni a Zalai Könyvtári Levelező valamennyi lapszámát, hiszen a honlapstatisztika is azt bizonyítja, hogy mindenképpen érdemes lenne ezzel foglalkozni.
* Vö.: Tóth Renáta: Gyermekfolyóirat születése a Deák Ferenc Megyei Könyvtárban. = Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 2006. 5. sz., 36-38. p.