HUMANUS – Humántudományi Tanulmányok és Cikkek Adatbázisa

Kategória: 2008/ 2

2008. február 5-én adtuk át a Humántudományi Tanulmányok és Cikkek Adatbázisát (HUMANUS) a nagyközönségnek: ettől a naptól érhető el a szolgáltatás honlapja, azon keresztül a bibliográfiai adatbázis. Elképzelhető tehát, hogy e cikk olvasói számára már ismerős e név. Az adatbázist az Országos Széchényi Könyvtár Gyűjteményfejlesztési és Feldolgozási Igazgatója, valamint az általa felügyelt, vezetett Humántudományi Bibliográfiai Osztály (HBO) “tervezte”. A következőkben a Humántudományi Bibliográfiai Osztály munkatársaiként amolyan “hogyan készült” ráadással, háttérmagyarázatokkal szeretnénk meglepni az olvasókat. Nem rendszerleírást, -ismertetést végzünk. Elöljáróban fontosnak tartjuk azt is megjegyezni, hogy ezt a nyitó állapotot nem tekintjük feltétlenül lezártnak, véglegesnek; a széles értelemben vett szakmai közönség, közösség véleménye kulcsfontosságú számunkra, így amennyiben majd megosztják velünk meglátásaikat, örömmel kamatoztatjuk.

A névadás lépései

Humántudományi
Két tényező, nevezetesen a humán- és társadalomtudományok (Human and Social Sciences / Human- und Sozialwissenschaften) nemzetközileg elterjedt tudományfelosztás léte, illetve a tény, hogy a magyar vonatkozású társadalomtudományi szakirodalom bibliográfiai feldolgozása biztosítottnak tekinthető, együttesen magyarázzák a névadást. E két tényező azt sugallta, hogy a fennmaradó, jelenleg többnyire szakbibliográfiák nélküli tudományterületek átfogó jelölésére, multidiszciplináris adatbázis neveként bevezethető, megállja a helyét a humántudomány megnevezés. S a névadás apropóján máris egy-két szó az e bibliográfiai adatbázisban tárgyalt dokumentumtípusokról.

Tanulmányok és Cikkek
Ennek az adatbázisnak a rendeltetése: lehetővé tenni a – könyvtári szakszót használva – részdokumentumok HUNMARC-ra épülő bibliográfiai leírását, ugyanakkor az e dokumentumtípusok által felvetett sajátosságokra ésszerű, kényelmes, meggyőző megoldást találni, illetve kínálni. A részdokumentumok kifejezés nem könyvtáros szakemberek számára bizonyára nehézkes, így névként nem akartuk szerepeltetni. A felhasználó a “tanulmányok és cikkek” pontosítást bizonyára könnyedén érti. Humántudományi Tanulmányok és Cikkek Adatbázisa: Ugyan a névkeresést tovább is folytathattuk volna (Mi a szép, a tökéletes?), de ennél a névformánál mint alapnévnél (amelyet természetesen nem mi találtunk meg, hiszen ha az ember valamit sokáig néz, fennáll a veszélye annak, hogy egyre kevésbé tudja kamatoztatni vélt ötletességét) megállapodtunk. Cserébe szerettünk volna egy szájra álló, rövid, azaz olyan nevet találni, amely eleget tesz a megjegyezhetőség követelményének: hosszas ötletelés után dőlt el, hogy a szolgáltatás neve HUMANUS (Humántudományi Tanulmányok és Cikkek Adatbázisa) lesz. Azért érezzük különösen szerencsésnek ezt az elnevezést, mert egyszerre utal a körébe vont tudományterületek klasszikus örökségére, és első hallásra könnyen megjegyezhetővé teszi az általunk kínált újdonságot. (Sőt, még a lelkiismeretünk háborgását is elaltatta: az alapnévben ugyanis sehol nem szerepel a harmadik gyűjtőköri szűkítési szempont, azaz a magyar vonatkozású. Lehet idegen nyelvű, de magyar tárgyú, vagy magyar személy által írt. Kis csúsztatással felfoghatjuk a humántudományiból kölcsön kapott “hu”-t a hungarus szó kezdéseként.) A magyar vonatkozású humántudományi folyóiratok (időszaki kiadványok) és tanulmánykötetek megszámlálható mennyiségben jelennek meg ugyan, de bizonyított tény, hogy önállóan egyetlen szakintézmény, könyvtár sem képes azok “naprakész” feldolgozására. Márpedig a tudományos kutatás újabb (rész)eredményeit hozó, jelentő cikkek, tanulmányok esetében azok szakbibliográfiai adatbázisba történő “felvételének” időpontja is kulcsfontosságú: a naprakészség a cikkadatbázisok egyik minőségi mutatója. Senki nem vitatja, hogy a humántudományok területén is kellenek szakbibliográfiák: irodalomtudományi, történettudományi-történelemtudományi, filozófiatudományi stb. szakbibliográfiák – az egyetemisták, a főiskolások számára, a gimnazisták számára, talán nem tűnik naivságnak, az újságírók számára, a szó legnemesebb értelmében vett “érdeklődők” számára. A humántudományok területén Magyarországon is léteznek ún. magfolyóiratok, de a legtöbb humántudományi folyóirat több tudományterülethez is tartozó publikációkat jelentet meg, és – a tudományos publikációk természeténél fogva – adott publikáció több tudományterülethez is tartozhat. A kérdés: mikor lesz e kiadványokból ilyen bibliográfia, bibliográfiák? Hogyan lehet felszámolni a hiányt? Állítsa elő minden tudományterület könyvtári rendszere az őt megillető szakbibliográfiát? Várni kell erre? A megoldás: megfelelő számítástechnikai háttér megtervezésével és kiviteleztetésével meg lehet teremteni az elvi lehetőségét a naprakész szakbibliográfiák, illetve együttesen a multidiszciplináris szakbibliográfia előállításának és szolgáltatásának. A második feltétel a könyvtárak, kiadók, kutatócsoportok együttműködésének megszervezése, koordinálása. Kézenfekvő a játékszabály – itt csak az időszaki kiadványokra, és csak a kurrens anyagra vonatkozó játékszabályt ismertetjük: – az együttműködő felek állapodjanak meg a szűkebb szakterületekben, és valamennyi szakterületnek legyen felelős intézménye;
- ezek mindegyike ismertesse az egyes szakterülethez tartozó publikációk ismérveit, azaz a tartalmi feltárás generikus szintjének paramétereit a többi együttműködő partnerrel;
- az együttműködő felek összesítsék a humántudományi időszaki kiadványokat; az együttműködő felek mindegyike válasszon – megegyezés alapján – időszaki kiadvány(oka)t, és annak összes részdokumentumát dolgozza fel, naprakészen (hogy semmi se maradjon ki, és ezért ne kelljen azt újra átlapozni stb.);
- a feldolgozás feltétele: HUNMARC-ra épülő bibliográfia rendszer;

itt csak a legegyszerűbb esetet, a HUMANUS-ba történő on-line adatbevitel útját ismertetjük:

  • on-line adatbevitel a HUMANUS-ba, az ún. formai feltárás elvégzése;
  • a részdokumentum generikus szinten történő tartalmi feltárása, leírása – pl.: irodalomtudomány, filozófiatudomány;
  • ha a publikáció csak a formai leírást végző könyvtár szakterületéhez tartozik: a formai leírás mellett elvégzi a tartalmi feltárást, saját rendszere szerint;
  • ha a publikáció más tudományterülethez, vagy több tudományterülethez is tartozik: elvégzi a generikus tartalmi feltárást, azaz kijelöli pl. “irodalomtudomány” területre;
  • az irodalomtudomány szakterületének könyvtára tartalmilag feltárja a részdokumentumot.

A megvalósítás szakaszai

Az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) vezetősége határozatot hozott a szükséges számítástechnikai rendszer és az együttműködésen alapuló szolgáltatás modelljének kidolgozásáról, majd a Gyűjteményfejlesztési és Feldolgozási Igazgató vezetésével 2006 áprilisában megkezdődött a tervezés a Humántudományi Bibliográfiai Osztályon. A munkafolyamatok szoftveres hátterét a Szegedi Tudományegyetem BODZA elnevezésű keretrendszere adja, amely a MOKKA-R és a MOKKA-MS fejlesztésével már bizonyította, hogy alkalmas hasonló feladatok ellátására. Az előkészítő munka során meg kellett fogalmazni az adatbázis feladataival és működ(tet)ésével kapcsolatos alapelveket. Célunk az volt, hogy az elkészült “termék” a felhasználók széles körű érdeklődésére tartson számot, és új, értéknövelt könyvtári szolgáltatás formájában – a korszerű informatikai lehetőségek kihasználásával – hozzájáruljon a nemzetközi és a magyar humántudományi kutatáshoz.
Olyan számítástechnikai rendszer és működési modell kidolgozása volt a célunk, amelyek együttesen biztosítják:
- a már létező, vonatkozó könyvtári szolgáltatások integrálását;
- az együttműködési potenciállal jellemezhető, de jelenleg ilyen szolgáltatást, munkát nem végző különböző intézmények (könyvtárak, kiadók, kutatócsoportok) bevonásának lehetőségét.

Számítástechnikai rendszer

A számítástechnikai rendszer feladata, hogy kidolgozza a BODZÁ-nak a részdokumentumok (azaz cikkek és tanulmányok) analitikus bibliográfiai leírására adaptált, HUNMARC adatcsere-formátumon alapuló változatát, modulját. Alkalmasnak kell lennie arra, hogy ésszerű, kényelmes megoldást találjon e dokumentumtípusok jellegéből fakadó valamennyi, hazai rendszerek által mindeddig nem tárgyalt (vagy tárgyalt, de nem megfelelően megoldott) sajátosságra. A rendszerrel szembeni másik alapelvárás a következő: biztosítsa a különböző együttműködő partnerek által végzett közös feldolgozást (az adatbázis növekedésének alapfeltétele). A feldolgozói és rendszertesztelési munka a rendszerfejlesztés megvalósításának szakaszaival párhuzamosan zajlott a Humántudományi Bibliográfiai Osztályon.

A működési modell kidolgozása

Egyértelmű, hogy az optimális állapot – azaz valamennyi magyar vonatkozású humántudományi tanulmány és cikk naprakész bibliográfiai rendszerben történő feldolgozása – kizárólag intézményi együttműködéssel érhető el. Nem kétséges, hogy ehhez átlátható, világos együttműködési formára van szükség. Miután felmértük a potenciális együttműködő partnerek körét (szakterület, intézménytípus, vonatkozó jelenlegi teljesítmény, jelenlegi könyvtári feldolgozói munkáinak rendszere), a több szakaszban történő együttműködési felkérés mellett döntöttünk. Mindazonáltal célunk, hogy a rendszer távlatilag bizonyos értelemben önfejlődővé válhasson, azaz reményeink szerint a potenciális partnerek önként csatlakoznak majd. Az első szakaszban az volt a szándékunk, hogy különböző intézménytípusok felkeresésével modellálhassuk a távlati együttműködést. Praktikus okokból – a földrajzi közelség okán – budapesti partnereket kerestünk fel, és az időközben a Humántudományi Bibliográfiai Osztály által létrehozott reprezentatív mennyiségű rekorddal bemutattuk az on-line feldolgozásra alkalmas rendszert.

Még egyszer a közös feldolgozás alapvető szabályairól

Maradjunk – első körben – az időszaki kiadványok közös feldolgozásának megvalósításánál. Megkönnyebbülésünkre az első közös egyeztetéskor az együttműködő felek “egyetértettek” a már említett játékszabályban: az együttműködő partner vállalja adott időszaki kiadvány folyamatos és teljes (borítótól borítóig történő) feldolgozását. Szakbibliográfiai rendszerről lévén szó, az együttműködő partner a saját tudományterületének kiadványait dolgozza és tárja fel – mindazonáltal nyitottnak kell lennie a helyismereti anyag befogadására is. Rekordszinten generikus tartalmi feltárást végzünk, amely valamennyi partner szoros együttműködését feltételezi: a feldolgozó könyvtár azt a rekordot, amely más szakterület(ek)hez is sorolható, kijelöli, és “átadja” az érintett intézmény(ek)nek.

A szolgáltatás profiljának megteremtése

A HUMANUS (Humántudományi Tanulmányok és Cikkek Adatbázisa) névformáknál való megállapodás után nem maradt más hátra, mint hogy megtervezzük egyéni arculatunkat: a működési formát is láttató saját honlapot.

Elegáns megoldások – a BODZA és a részdokumentumok bibliográfiai leírása

Befejezésként a részdokumentumok leírására kialakított BODZA-rendszer néhány újdonságszámba menő, elegáns megoldásával ismertetjük meg az olvasót.

1. A BODZA által futtatott egyéb adatbázisok használói már ismerik a két részre osztott képernyőt, melynek ésszerűsége igazán használat közben mutatkozik meg. A találati halmaz listás megtekintésekor adott rekordra kattintva átrendeződik a kép:
- a bal képernyőrészen fut a találati halmaz;
- a jobb képernyőrészen bomlik ki a kiválasztott rekord.
Nem kell tehát visszalapoznunk, nem veszítjük el a fonalat, a rálátást a találati halmazra. Ha sorban akarjuk végignézni a találatokat, egyértelműen látjuk, hol tartunk, nem veszíthetjük el a fonalat, a továbblépés lehetősége valóban kézre áll”. Ráadásul adott rekord sorszámára kattintva azt automatikusan listázásra jelöljük ki. Bizonyos, hogy a tételek exportálására is szofisztikált, szellemes megoldást fog találni a rendszerfejlesztő – ez a fejlesztés folyamatban van.
2. A két részre osztott képernyő adottságát a cikkadatbázis saját igényeinek megfelelő testre szabása egészíti ki. Időszaki kiadványok bibliográfiai adatbázisa esetében minimális elvárásnak tekinthető, hogy a rendszer által feldolgozott kiadványok betűrendes listája lekérdezhető legyen (az aktualizált lista kifejezés még ismerős, de már a múlté). Továbbmenve, a felhasználónak “joga van” tudni, hogy adott időszaki kiadvány mely füzetszámait tartalmazza a rendszer. (A szemináriumi dolgozatok esetében is a “nézd át ennek és ennek a folyóiratnak ezt és ezt az évfolyamát” kötelezettségnek kell eleget tenni.) Ismerjük a nyomtatott bibliográfiák Feldolgozott folyóiratok címjegyzéke oldalait: egyesek a folyóiratok címe mellett közlik, hogy mely füzetekből készült a bibliográfia, míg mások csak a folyóiratok címét árulják el. Nyomtatott formában időszakosan megjelenő, akár egyazon tudományterületre vonatkozó bibliográfiák két füzete esetében is már bizonytalanok maradunk picit összetettebb kérdés esetében: mely folyóirat mely füzeteit néztük is át? A HUMANUS a folyóirat-címlista oldalán már egyértelműségre törekszik ebben a tekintetben: jelzi a folyóiratból származó tételek számát, s az “évfolyam szerint összesítve” továbblépési pont után a jobb felső legördülő menüből a “füzetszám” rendezési szempont érvényesítésével a megjelenés időrendjében listázza a kiadvány legkisebb egységét (füzet, kötet: ezen belül növekvő oldalszám szerint). Konkrét publikációk keresése esetében sem haszontalan rálátást nyerni egy folyóirat szakmai profiljára, adott kiadvány néhány évfolyamának átlapozása révén. A két részre osztott képernyő ebből a megközelítési irányból is nagyvonalú megoldás.
3. A cikkeket és tanulmányokat tartalmazó adatbázisban több dokumentumtípus szerepel:
- cikkek, tanulmányok,
- ezek gazdadokumentumai, azaz időszaki kiadványok, valamint könyvek, könyvek recenziói. Mivel az adatbázisban különböző dokumentumtípusok bibliográfiai adatai szerepelnek, a célszerűség és könnyebb átláthatóság érdekében ikonokat használtunk ezek megkülönböztetésére.
4. Amennyiben a folyóirat archivált változata megtalálható az Elektronikus Periodika Adatbázisban (vagyis rendelkezünk annak nyilvános hozzáférésű, szerzői jogilag tisztázott elektronikus formátumával), a bibliográfiai rekord a felhasználó számára felkínálja a teljes szöveget. Ezáltal maximális mértékben kiszolgáljuk az igényeit, hiszen a keresési folyamat végén nemcsak adatokat kap a keresett dokumentumról, de azonnal el is olvashatja. A “borítótól borítóig feldolgozás” következetesen alkalmazott elvének óriási szerepe van a tudományterületek szerinti együttműködésben. Egyfelől ez az elv jelent garanciát arra, hogy egyetlen folyóirat-publikáció sem marad ki az adatbázisból, így feleslegessé válik ismét kézbe venni az orgánumot, utánajárni a fel nem dolgozott anyagnak. Másfelől olyan publikációk is helyet kapnak a találatok között, amelyeket – bár informatívak – eddig kevésbé tekintettek lényegesnek. Csak egy példa: a Tiszatáj folyóirat hátsó belső borítóján olvasható Szerkesztői asztal hírei teljes szöveggel, egymás után megjelenítve komoly értékkel bírhatnak a lap és Szeged szellemi légkörének megrajzolásához – akár több évtized távlatából. Bízunk benne, hogy rövid ismertetésünk felkeltette a 3K olvasóinak érdeklődését az adatbázis iránt. Nem maradt más hátra: kellemes böngészést kívánunk a HUMANUS – reményeink szerint rohamosan gyarapodó – felhasználói és közreműködői közönségének!

Címkék

(1) (1) (1) (12) (2) (2) (3) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (10) (3) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (19) (1) (12) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (1) (5) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (5) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (28) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (10) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (16) (4) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (27) (3) (10) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (8) (3) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (12) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (7) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (10) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (4) (2) (10) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (30) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (33) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (1) (1) (4) (3) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (6) (3) (1) (19) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (4) (1) (9) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (6) (15) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (10) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (7) (5) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (6) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (13) (1) (1) (2) (4) (3) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (38) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (6) (1) (6) (17) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (19) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (4) (1) (3) (1) (1) (2) (9) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (21) (6) (5) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (8) (1) (25) (1) (1) (1) (1) (2) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (18) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (4) (14) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (14) (7) (2) (4) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (5) (1) (1) (1) (1) (2) (22) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (6) (1) (4) (1) (1) (1) (10) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (3) (12) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (17) (3) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (9) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (60) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (3) (1) (11) (5) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (4) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (9) (1) (1) (7) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (42) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (9) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (6) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (4) (6) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (1) (1) (1) (1) (4) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (7) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (2) (2) (8) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (8) (1) (1) (1) (4) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1)