A települési könyvtárak szakfelügyeleti vizsgálatának Győr-Moson-Sopron megyei tapasztalataiból*

Kategória: 2008/ 1

Ebben az előadásban – a szervezők megtisztelő felkérésének eleget téve – a megyénkben eddig elvégzett települési könyvtári szakfelügyeleti vizsgálatok legfontosabb tapasztalatainak összegzésére teszünk kísérletet. A rendelkezésre álló húsz percet munkatársammal, Szalai Gábornéval megosztva szeretném felhasználni; úgy gondolom ugyanis, hogy a magam megyei vezető szakfelügyelői “látószöge” mellett érdekes lehet a területi feladatokat szervező, szakfelügyelői munkát nem végző kolléganőm tapasztalata is. Amíg magam a szakfelügyeleti vizsgálatok alkalmával tapasztaltakról, valamint az azokra érkezett közvetlen reagálásokról szólhatok, addig ő arról is számot adhat, milyen hatása volt – volt-e hatása? – a szakfelügyeleti vizsgálatnak egy-egy településen.
Győr-Moson-Sopron megyében 2002-ben 24, az azt követő esztendőkben évente 29-30 könyvtári szakfelügyeleti vizsgálat elvégzésére került sor; így 2006 decemberéig 140 községben történt meg a vizsgálat. Ehhez ez év első félévéből további 16 települési könyvtár helyzetét ismerhettem meg, így e sorok írásakor 156 község könyvtári helyzetéről nyerhettem képet – azaz a megye 173 községének közel 90 százalékáról. A vizsgálatok döntő hányadát négy megyénkbeli szakfelügyelő végezte el; a fennmaradó mintegy másfél tucatnyi szakfelügyelet elvégzéséhez öt Veszprém megyei “vendégmunkás” segített be – kizárólag az első két esztendőben. A megyei vezető szakfelügyelő az első két évben Tuba László volt; magam 2004 óta végzem az e megbízatással járó teendőket.A mennyiségre is tisztességes dokumentumhalmazt látva azonnal felmerülhet a kérdés: lehet-e 156 községi könyvtár vizsgálatának dokumentumaiból összegzést készíteni? A kérdés megválaszolása előtt néhány nehézségre mindenképpen szeretném felhívni a figyelmet:
- Bár a “menet közben” szerzett tapasztalatok hasznosításának szándéka dicsérendő, sajnálatos tényként említem, hogy a könyvtári szakfelügyeleti vizsgálat alapjául szolgáló kérdőív a 2002. évi indulás óta több ízben is változott: újabb kérdésekkel egészült ki, illetve a válaszadási lehetőségek köre bővült, módja módosult-így a 156 kérdőív számszerűsíthető adatainak összegzése nem minden esetben lenne elvégezhető;
- További gondot jelent, hogy az információk egy része a kérdőívhez fűzött, a szakfelügyelő által papírra vetett szöveges megjegyzésekben található – ezek összesítése szinte teljességgel lehetetlen.
- Felgyorsult világunkban nem szabad figyelmen kívül hagynunk azt a tényt sem, hogy a szakfelügyeleti vizsgálat egy könyvtár működése szempontjából csak “pillanatfelvételt” rögzíthet, az időpontot megelőző történések elbeszélésével – könnyen előfordulhat, hogy a vizsgálat után néhány hónappal már lényeges változások történnek a könyvtár helyzetében (amint arról később nem ritkán értesülünk…).Az elemzés nehézségeit még hosszan sorolhatnám; ehelyett azonban néhány olyan lényeges – időközben bekövetkezett – változásra szeretnék utalni, amelyek megítélésem szerint jelentős mértékben befolyásolták a szakfelügyelet helyzetét, feladatait.
Vannak a könyvtári szakfelügyeleti kérdőívnek bizonyos pontjai, amelyek esetében az öt és fél év során felvett adatokat számszerűleg már csak azért sem érdemes összesítenünk, mert a közben lezajlott ellentétes irányú folyamatok miatt az adatok szinte “semlegesítik” egymást. Ilyennek érzem például a könyvtárak-és a fenntartók – viszonyulását a Nyilvános Könyvtárak Jegyzékéhez. Az ennek vezetéséről rendelkező 64/1999. (IV. 28.) Kormányrendelet megjelenése után megindult a küzdelem a “felkerülés” érdekében: 2000 júniusában megyénkből már 35 községi könyvtár szerepelt e jegyzéken, és számuk folyamatosan növekedett a következő esztendőkben is. 2002-től az újjászervezett szakfelügyeleti vizsgálatok során a szakfelügyelők ugyancsak erre biztatták azon településeket, ahol a működési feltételek némi javításával, de mindenekelőtt az “alapdokumentumok” elkészítésével, illetve megújításával ez a cél elérhetőnek mutatkozott. A folyamat eredményeképpen 2004 decemberében megyénkből 137 községi könyvtár és 3 “községi fiókkönyvtár” szerepelt a Nyilvános Könyvtárak Jegyzékén – azaz mindössze 36 községi könyvtár nem! Ez utóbbi adat azt is mutatja, hogy a szakfelügyelők nem “mindenáron” szorgalmazták a felkerülést-jónéhány esetben éppen azt fogalmazták meg, hogy a fenntartó aligha tudja teljesíteni a nyilvános könyvtárral szemben támasztott törvényi előírásokat; ugyanakkor tagadhatatlan, hogy a 137 községi könyvtár felkerüléséhez jelentős mértékben hozzájárult a szakfelügyelet “hozzáállása” is.
A 2005 nyarától, a többcélú kistérségi társulásokon keresztül lekérhető könyvtári normatív támogatással megnyíló új lehetőségekről és azok hatásáról itt és most aligha kell részletesebben szólnom; csupán arra szeretnék utalni, hogy ezek lényeges változásokat kellett eredményezzenek a szakfelügyelet szemléletében is. 2005 őszén már “óvatosabbak” voltunk a “Jegyzék” ügyében, a következő év elejétől pedig már alternatív megoldási lehetőségként fogalmaztuk meg a nyilvános könyvtár fenntartását – részletezve az ezzel járó feladatokat és kötelezettségeket -, illetve a könyvtári szolgáltató hely szolgáltatás megrendelésével történő működtetését. Aligha hihetjük, hogy az azóta bekövetkezett – Szalai Gáborné által részletesebben ismertetendő – változások a mi szemléletváltásunknak tudhatók be; abban viszont biztosak lehetünk, hogy némi szerepe annak is volt ezekben!
Másik fontos kérdésként szeretném említeni a települési könyvtárak szervezeti formájában bekövetkezett változásokat, illetve egyáltalán: a szakfelügyelet viszonyulását a szervezeti formához. A vizsgálatok újraindulásakor megyénkben a legtöbb községi könyvtár szervezetileg önálló intézményként működött; viszonylag alacsony volt a más intézménnyel összevontan működő községi könyvtárak száma. A korábbi évek szakfelügyeleti vizsgálatainak dokumentumaiban gyakran találunk utalást arra: a kisebb településeken – az erők szétforgácsolása helyett célszerű lenne a községi és az iskolai könyvtár integrációja! Az említett szempontot elfogadva azonban nem hagyhatjuk figyelmen kívül az integráció veszélyeit sem: a működéssel kapcsolatos problémákra, a felnőtt lakosság “odaszoktatásának” nehézségeire vagy az iskola tetőterében elhelyezett integrált könyvtár megközelítésének az idősebbek számára sokszor lehetetlen voltára itt csak utalva, pusztán egyetlen problémát szeretnék kiemelni: a községi iskolák megszűnésének az utóbbi években, sajnos, egyre inkább felgyorsuló folyamatát! Az általános iskola megszűnése – és ennek következményeként az épület esetleges funkcióváltása – nem csupán a könyvtár szervezeti formájának megváltozásához vezethet, de kényszerű költöztetését is jelentheti!
Az erők egyesítésének jegyében születtek a könyvtár és a teleház, vagy a könyvtár és az eMagyarország-pont egymás közelében történő elhelyezését, esetleg a kettő egyesítését szorgalmazó szakfelügyelői javaslatok is. Megvalósításukra- amint a példákból látni fogjuk – jó és kevésbé elfogadható megoldások egyaránt születtek…
A szakfelügyelet által megfogalmazott javaslatok sorát idő hiányában nem részletezhetem; azok néhány fontosabb csoportjára, illetve az időközben bekövetkezett lényegesebb változásokra szeretnék csupán utalni. Így például arra, hogy a könyvtár működési dokumentumaival kapcsolatos észrevételek az utóbbi mintegy két évben – a nyilvános könyvtárak számának radikális csökkenésével összefüggésben – háttérbe szorultak; előtérbe kerültek viszont – az anyagi lehetőségek bővülésével – a könyvtár megfelelőbb elhelyezésére, berendezésének felújítására, informatikai fejlesztésére vonatkozójavaslatok. A könyvtári szolgáltatás megrendelésével az érintett könyvtárak állománygyarapítása – amelynek milyensége korábban gyakran volt a szakfelügyelői kritika tárgya – egyenletesebbé és magasabb színvonalúvá vált; az újonnan beszerzett állomány feldolgozása is biztosított a szolgáltatást nyújtó nagyobb könyvtárakban; hosszabb távra viszont problémát fog még jelenteni a visszamenőleges adatbevitel megoldása. A szakképzett könyvtáros alkalmazását már csak a nyilvános könyvtárak rohamosan csökkenő számú csoportjában kérheti számon a szakfelügyelet; érdemes megjegyeznem, hogy e téren a korábbi években értünk el kisebb eredményeket: jónéhány megyénkbeli könyvtárban a szakfelügyelet biztatására vágott neki az addig szakképzetlen munkatárs – fenntartója támogatásával! – a megyei könyvtár által évenként indított könyvtárosasszisztens-tanfolyam elvégzésének, hogy annak sikeres befejezése után közülük többen azonnal megkezdjék főiskolai könyvtár szakos tanulmányaikat is… Szinte folyamatosan szerepel viszont a szakfelügyelői javaslatok között a könyvtár nyitva tartási idejének növelése – nyilvános könyvtár és könyvtári szolgáltató hely esetében egyaránt.
Ugyancsak gyakran kellett figyelmeztetnünk a fenntartót az állomány “megtisztításának” szükségességére, valamint az állományellenőrzés – sokszor hosszú évek óta – esedékes voltára. Ez utóbbival kapcsolatos tapasztalataink alapján két apró megjegyzés kívánkozik ide:

- Kissé túlzónak tűnik a törvény szigora: kisebb könyvtárakban – ha más ok nincs rá – ritkábban is elegendőnek tartanánk az állományellenőrzés elvégzését.
- Bár a javaslatot a fenntartó számára fogalmazzuk meg – hiszen az ő kötelessége a törvényi előírások betartása -, a megvalósítás a könyvtári szolgáltatást nyújtó megyei vagy városi könyvtár munkáját gyarapítja; de önálló könyvtár is gyakran kéri ehhez a megyei könyvtár szakmai segítségét – viszont e könyvtárak lehetőségei is végesek…

Számos esetben kényszerülünk a fenntartó figyelmét apróbb – vagy legalábbis anyagi vonzatát tekintve kisebb-hiányosságokra is felhívni. Gyakran kell például figyelmeztetnünk arra: a könyvtárnak otthont adó épület falán jó lenne elhelyezni egy erre utaló külső feliratot (táblát), a nyitva tartási idő feltüntetésével! Ha már eligazító tábla a község utcáin-terein úgysem hívja fel a könyvtár helyére a figyelmet…
A könyvtárosnak címzett javaslatok között gyakran hívtuk fel a figyelmet a településre és környékére vonatkozó dokumentumok összegyűjtésének, megőrzésének és hozzáférhetővé tételének fontosságára – talán nem eredménytelenül; a könyvtárközi kölcsönzés népszerűbbé válásában viszont számszerűleg is mérhető a szakfelügyelet ezirányú munkájának eredménye! Sokszor tartottuk fontosnak a könyvtári szolgáltatások településen belüli népszerűsítésének szorgalmazását, különösen a felnőtt lakosságra kiterjedően, a helyi nyomtatott és elektronikus sajtó lehetőségeit is felhasználva.
A tapasztalt “apróbb” hiányosságokról itt nem szólnék; szeretnék viszont röviden kitérni a pozitív tapasztalatokra. Számos községi könyvtárban találkozhattak a szakfelügyelők munkájukat lelkesen és pontosan, esetenként több évtizede végző könyvtárosokkal, akik mindent megtesznek a településen élők könyvtári ellátásának biztosításáért, a sokszor mostoha körülmények között erejükön felül is. Olyan elkötelezett könyvtárosokkal, akik a nyitva tartási időn túl is kinyitják a könyvtárat, ha valaki emiatt bekopog lakásuk ajtaján; akik a könyvtárközi kölcsönzést – a folyamatot gyorsítandó – személyesen is lebonyolítják olvasóik kérésére; akik nemcsak könyvvel és információval szolgálnak az érdeklődőknek, de igyekeznek segíteni kisebb ügyes-bajos dolgaik intézésében is; akik lelkes és eredményes pályázatírói tevékenységükkel lényegesen hozzájárulnak a könyvtár állományának vagy éppen berendezésének javításához; akik sokszor családtagjaikat is bevonva bővítik a könyvtári szolgáltatások körét és idejét; akik a kölcsönzés és az információszolgáltatás lebonyolításán túl számos egyéb feladatot – rendezvények szervezése, kiállítások rendezése, rendhagyó órák tartása, vetélkedők lebonyolítása, faluújság szerkesztésében való részvétel (vagy éppen könyvismertetések írása a faluújságba) stb. – is elvállalva igyekeznek a tőlük telhető lehető legtöbbet nyújtani! A szakfelügyelők által készített beszámolók alapos áttanulmányozása után ezért néha odakerült a könyvtárosnak címzett javaslataim végére még egy ilyenforma megjegyzés is: “Végezze munkáját az eddigi lelkesedéssel és pontossággal!”
A szakfelügyeleti vizsgálatok hatása – véleményem szerint – három területen mérhető le. Közülük elsőként a kérdőívre érkezett reagálásokra utalnék. A szakfelügyelő által kitöltött kérdőívet a hozzá fűzött szöveges megjegyzésekkel, valamint a vezető szakfelügyelő javaslataival minden esetben megküldjük az érintetteknek: a fenntartót képviselő jegyzőnek vagy polgármesternek, a könyvtárosnak, valamint integrált könyvtár esetén az intézmény vezetőjének – reagálásukat kérve. Az első években viszonylag kevés reagálás érkezett, azok jó része is újabb felszólítás eredményeképpen; az utóbbi időben legalább minden második megérkezik a kért határidőre. A válaszok többsége egy-két mondatos: a dokumentum tartalmával egyetértenek, a benne foglaltak megfelelnek a valóságnak; a javaslatokat köszönik. A valamivel bővebb tartalmúak ígéretet tesznek egy-két változtatásra, esetleg már folyamatban lévő előrelépésről tájékoztatnak. A vitatkozó reagálás ugyanolyan ritka, mint a bővebben elemző.
Lényegesen többet tudhatunk meg a szakfelügyelet hatásáról az utóvizsgálat elvégzésekor. Magam eddig mintegy két tucatnyi esetben tehettem ennek keretében kísérletet a változások regisztrálására; tapasztalataim tömör összegzésére előadásom teljes időkerete is kevés lenne. A szakfelügyeleti vizsgálatkor megfogalmazott vezető szakfelügyelői javaslatok megvalósulását illetően többnyire kedvező tapasztalatokat szerezhettem: számos helyen végezték el az esedékes állományellenőrzést és selejtezést, látványosan fejlődött az informatikai eszközpark, több könyvtárban megindult a visszamenőleges adatbevitel, esetenként a könyvtár elhelyezése is javult, berendezésének megújítása is megkezdődött stb. – nyilvánvalóan nem csupán a szakfelügyeleti vizsgálat hatásának köszönhetően, de talán nem is attól teljesen függetlenül. Örömmel állapíthattam meg, hogy néhány településen a szakfelügyelet időpontjában szünetelő könyvtári szolgáltatás – hosszabb-rövidebb kihagyás után – újraindult. Ugyanakkor tapasztalnom kellett azt is, hogy a problémák egy része újratermelődik: hogy néhány településen a korábban működő könyvtár éppen ottjártamkor nem működött, vagy a két időpont között volt kisebb-nagyobb kimaradás működésében. Az okok helyenként teljesen egyediek, néhány jelenség azonban tipikusnak is mondható. Az utóbbiak közül – a néhány helyen életveszélyessé vált épület mellett – a könyvtáros hiányát szeretném kiemelni, megemlítve egy érdekes – és számomra döbbenetes – adatot: a 2004-2006-ban általam szakfelügyeleti utóvizsgálat keretében felkeresett 19 községi könyvtár közül négyben éppen nem volt könyvtáros; míg a további 15 könyvtár kétharmadában változott a két vizsgálat között eltelt három-négy év alatt a könyvtáros személye – az egyik településen közben kétszer is! Bár ezen adatokból általánosabb, a megye összes községi könyvtárára kiterjeszthető következtetést aligha vonhatunk le, annyit mindenképpen jeleznek: a községi könyvtárosok körében meglehetősen magas a fluktuáció, és ez nagymértékben veszélyezteti a könyvtári szolgáltatások folyamatosságát! Ugyanakkor megerősíteni véljük általuk a bevezetőben tett, a szakfelügyeleti vizsgálat “pillanatfelvétel”-jellegére utaló megállapításunkat is!
A szakfelügyeleti vizsgálatok hatásának harmadik – minden bizonnyal legjobban mérhető – területe a települési könyvtárakat segítő könyvtárosok napi munkája; erről szóljon a nálam e témában sokkal “illetékesebb” munkatársam, Szalai Gáborné!
Közös előadásunkból – reményeink szerint – a kedves jelenlévők képet kaphattak a Győr-Moson-Sopron megyében az elmúlt években lezajlott könyvtári szakfelügyeleti vizsgálatok legfontosabb tapasztalatairól. Természetesen sok mindenről szólhattunk volna még; azonban végezetül csupán három – általam nagyon fontosnak tartott – kérdést szeretnék megfogalmazni!
- Mit javasoljon a szakfelügyelet azon települések fenntartóinak, amely településeken nem működik könyvtár, illetve könyvtári szolgáltató hely? Akik a könyvtárbuszos szolgáltatás elindulására vártak, attól remélték a település könyvtári ellátásának megoldását? Az esetleg évtizedek óta nem gyarapított könyvállományuk “leporolásával” alapozzák meg a XXI. század elvárásainak megfelelő modern könyvtárukat? És mi legyen azokkal a községekkel, amelyekben “emberemlékezet óta” nem működött könyvtár? Csér, Gyalóka, Vadosfa, és a többi, száz fő alatti lélekszámú, vagy azt éppen csak meghaladó település kövesse a 68 lakosú Cakóháza példáját: kezdje el kialakítani – a könyvtári normatív támogatás felhasználásával, nulláról indulva – könyvtári szolgáltató helyét? A kérdés fontos és mielőbb eldöntendő, hiszen e települések egy része már kapja, mások igényelni szeretnék a könyvtári normatív támogatást, évente milliónál nagyobb összeget-jó lenne ezt a nem kis pénzt a lehető leghasznosabban elkölteni!
- További kérdés: milyen követelményeket támaszthat a szakfelügyelet a Nyilvános Könyvtárak Jegyzékén nem szereplő, könyvtári normatív támogatásban részesülő könyvtári szolgáltató helyekkel szemben? Mivel tudjuk elérni, hogy a pénz valóban a könyvtári szolgáltató hely működési körülményeinek és szolgáltatásai színvonalának emelésére használtassék fel? Hogy ne mondhassa a fenntartó: ő már eleget költött a könyvtárra – jó lesz az a pénz más célokra is!- Végezetül: mi fogja ösztönözni a Nyilvános Könyvtárak Jegyzékén még fent levő községi könyvtárakat, hogy inkább a nyilvános könyvtárral szemben támasztott követelmények teljesítését válasszák, mint a “lekérés” egyszerűbb és lényegesen több pénzt hozó útját? Mivel lehet, mivel lehetne vonzóvá tenni a községi könyvtárak számára a Nyilvános Könyvtárak Jegyzékét?

E kérdések továbbgondolását is kérve, köszönöm megtisztelő figyelmüket.
* Az itt következő két előadás 2007. november 7-én hangzott el Budapesten, az Országos Széchényi Könyvtárban megrendezett Országos szakfelügyeleti konzultációs napon.

Címkék

(1) (1) (1) (1) (12) (1) (2) (2) (3) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (10) (3) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (20) (1) (18) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (1) (5) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (5) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (28) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (10) (1) (5) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (18) (6) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (27) (3) (10) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (8) (3) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (12) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (7) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (11) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (4) (2) (10) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (30) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (33) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (1) (1) (4) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (3) (1) (19) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (4) (1) (9) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (6) (15) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (10) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (7) (5) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (6) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (13) (1) (1) (2) (4) (3) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (38) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (6) (1) (6) (17) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (19) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (4) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (9) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (2) (1) (21) (6) (5) (1) (3) (2) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (8) (1) (25) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (18) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (4) (14) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (14) (7) (2) (4) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (5) (1) (1) (1) (1) (2) (22) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (6) (1) (4) (1) (1) (1) (10) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (3) (12) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (17) (4) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (5) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (9) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (62) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (4) (1) (11) (10) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (4) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (9) (1) (1) (7) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (42) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (9) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (6) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (4) (6) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (4) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (8) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (2) (2) (9) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (8) (1) (1) (1) (4) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1)