Trendek a magyar könyvtárügyben (2001–2005)

Kategória: 2007/ 3

BEVEZETÉS

A Könyvtári Intézet munkatársai időről időre áttekintik a magyarországi könyvtárak fejlődésének trendjeit, elsősorban a könyvtári statisztikára támaszkodva. Jelen esetben az elmúlt öt év változásait vesszük szemügyre, a legfontosabb mutatók elemzésének segítségével. Árnyaltabb, az okokat is vizsgáló elemzésekhez azonban szükség volna reprezentatív könyvtár-szociológiai kutatásokra.
Áttekintésünk az adatszolgáltató könyvtárak számának, alapterületének, valamint könyvtáros munkatársainak változásain túl kiterjed a legfontosabb könyvtárhasználati mutatókra, amelyek a következők: a regisztrált olvasók, a könyvtárhasználati és kölcsönzési alkalmak száma, a kölcsönzött és helyben használt dokumentumok száma, valamint a könyvtárközi kölcsönzések alakulása. Az olvasók által használható számítógépek és internetes hozzáférések mennyiségi mutatói csupán az elmúlt három évre vonatkozólag állnak rendelkezésünkre. Sajnos, nincsenek megbízható adataink az “új típusú” szolgáltatások igénybevételéről, gondolunk itt elsősorban a távhasználatokra, amelyek volumene pedig az utóbbi években jelentős mértékben megnőtt.

A VIZSGÁLATBA VONT KÖNYVTÁRAK KÖRE

Az évente megjelenő könyvtári statisztika alapján úgy látjuk, hogy a könyvtárak száma a vizsgált időszakban minden típus tekintetében nőtt, különösen jelentős volt a növekedés 2001. és 2002. évek viszonylatában (1. táblázat). Azonban ez az eltérés nem a könyvtárak valós számának növekedését jelenti, hanem az adatszolgáltató könyvtárakét, vagyis egyre szélesedett azoknak az intézményeknek a köre, amelyek statisztikai adatokat szolgáltatnak, illetve 2002-től kezdődően a statisztikai kimutatásokban a szünetelő és időközben megszűnt intézmények is szerepelnek. Nyilvánvaló, hogy ez a további mutatók összevethetőségét is nagymértékben megnehezíti, hiszen a több könyvtár – értelemszerűen – összességében magasabb értékeket produkál, attól függetlenül, hogy a valóságban az egyes könyvtárak mutatói hogyan alakulnak. A változásokat tekintve a teljes adatállomány tehát a valóságosnál valamivel jobb képet mutatna, különösen a 2002-es évet figyelembe véve, amikor hirtelen megugrott az adatszolgáltatási kedv: összességében 15 százalékkal, az egyéb könyvtárak vonatkozásában pedig csaknem 50 százalékkal több könyvtár jelentett. A 2002-es adatok tehát a legtöbb esetben indokolatlanul kiugró javulást mutatnának, majd 2004-ben és 2005-ben, amikor az adatszolgáltatók köre ismét csökkent, indokolatlanul romló tendenciákat figyelhetnénk meg.
Nem kapunk reális képet abban az esetben sem, ha a mutatókat az adott évben adatszolgáltató könyvtárak átlagára vetítve számítjuk ki, hiszen az új adatszolgáltatók többnyire kis könyvtárak voltak, tehát az átlagokat jelentősen lefelé húzták, nem is beszélve a szünetelő könyvtárakról, amelyek lényegében csak papíron léteznek, és nincs sem forgalmuk, sem személyzetük, sem pedig gyarapodásuk.
Ezért szükségessé vált az adatállomány korrigálása. Az adatállományból töröltük azokat a könyvtárakat, amelyek a vizsgált időszakban nem működtek, szüneteltek, megszűntek. A városi könyvtárak csoportjába azokat a könyvtárakat soroltuk, amelyek települései 2005-ben városok voltak, függetlenül attól, hogy mikor történt a várossá nyilvánítás. Ebben a csoportban szerepelnek a városi, megyei és a városkörnyéki könyvtárak is.
Az egyéb könyvtári kategóriában (felsőoktatási, szak- és munkahelyi könyvtárak) esetében nőtt legerőteljesebben az adatszolgáltatási kedv (öt év alatt 432-ról 725-re emelkedett az adatszolgáltatók száma), ezért ebben a kategóriában a 2001-es évet tekintjük bázisnak, vagyis kihagytuk mindazon könyvtárak adatait, amelyek a későbbiekben léptek be az adatszolgáltatói körbe. Elemzésünk során a továbbiakban a korrigált adatokra támaszkodunk, hiszen ezek segítségével tudjuk megrajzolni a valós tendenciákat, az adatokból kiolvasható időközi változások hitelesebben tükrözik a valóságot.

ELEMZÉSEK

A könyvtárak alapterülete

A vizsgált időszakban a könyvtárak alapterületét tekintve lényeges változásokról a települési könyvtárak vonatkozásában nem számolhatunk be: a városokban található könyvtárak alapterülete valamelyest nőtt, a községekben és a fővárosban üzemelőké valamelyest csökkent (2. táblázat). A legdinamikusabb területnövekedést az egyéb nyilvános könyvtárak vonatkozásában figyelhetünk meg: öt év alatt több mint 17 százalékos az eltérés, ugyanakkor a nem nyilvános könyvtárak alapterülete ez idő alatt lényegében nem változott.
Könyvtárosok létszáma
A könyvtári munkakörben dolgozók teljes munkaidőre átszámított átlagát tekintve azt látjuk, hogy öt év alatt – dacára minden megszorító intézkedésnek – országos viszonylatban lényegében nem változott a létszám, sőt mintegy 2 százalékos növekedést is tapasztalhatunk (3. táblázat). A városok vonatkozásában most is szinte egyenletes létszámnövekedést látunk, amelyet a községi könyvtárak adatai még túl is szárnyalnak. A könyvtárosi létszámot tekintve a települési könyvtárak közül egyértelműen a főváros kerül ki vesztesen: öt év alatt negyedével csökkent az alkalmazotti létszám: 508 főről 384-re! Hasonló kettősséget figyelhetünk meg az egyéb kategóriában is: a nyilvános könyvtárak munkatársi gárdája összességében mintegy öt százalékkal erősödött, igaz, ez a növekedés 2001. és 2002. között ugrásszerű volt, amelyet azután fokozatos csökkenés követett. Ezzel szemben a nem nyilvános könyvtárakban – bár némi hullámzást követhettünk nyomon – a két végpontot tekintve több mint tíz százalékos létszámleépítés történt.
Számítógépes ellátottság
Jelentős eredményjavulást könyvelhetünk el a könyvtárak számítógépes és internetes ellátottsága tekintetében – bár ezekről a területekről csak az utóbbi három évben kaptunk statisztikai adatokat (4–5. táblázat). A könyvtárlátogatók által is használható számítógépek száma három év alatt országos viszonylatban 40 százalékkal nőtt. Figyelemre méltó, hogy a számítógépes ellátottság növekedése a községi könyvtárakban jelentősen meghaladta az országos átlagot: a vizsgált időszakban majdnem duplájára, 90 százalékkal nőtt a számítógépek száma. A települési könyvtárak közül a fővárosi közkönyvtárakban találtuk a legkevésbé dinamikus fejlődést (19 százalék), sőt az elmúlt két év adatainak összehasonlításakor mintegy 13 százalékos visszaesést tapasztaltunk.
Hasonló trendet, ugyanakkor még erőteljesebb arányokat figyelhetünk meg az internetes hozzáférések tekintetében: a növekedés ezen a téren majdnem 80 százalékos volt három év alatt. Különösen figyelemre méltó a települési könyvtárakban tapasztalható fejlődés (70 százalék), ezen belül a községi könyvtárak ellátottságának több mint kétszeres (132 százalék) emelkedése. A települési könyvtárak között most is a fővárosi könyvtárak maradnak le leginkább (23 százalék), sőt ha csak az utóbbi két év adatait hasonlítjuk össze, akkor ebből a szempontból is mintegy négyszázalékos a visszaesés.

KÖNYVTÁRHASZNÁLATI SZOKÁSOK

Regisztrált olvasók

A regisztrált olvasók száma a községi könyvtárak kivételével minden könyvtártípusban nőtt az elmúlt öt évben (6. táblázat). Az átlagtól magasabb volt a növekedés a budapesti közkönyvtárakban (mintegy negyedével), valamint az “egyéb nyilvános könyvtárakban” (30 százalék körül). A budapesti olvasói létszám növekedése azért is figyelemre méltó, mert éppen ezekben az intézményekben volt a legerősebb könyvtárosi létszámcsökkenés.
Az olvasói aktivitás csökkenése leginkább a 14 éven aluliak körében figyelhető meg. A megyei és városi könyvtárakban a gyerekolvasók száma gyakorlatilag stagnált, a községi könyvtárakban mintegy tíz százalékkal, a budapesti könyvtárakban pedig több mint öt százalékkal csökkent. Ez utóbbi esetben azonban nemcsak a gyerekek, hanem általában a beíratkozott olvasók számának csökkenéséről is szó van.

Könyvtárhasználat

A könyvtárhasználati alkalmak számát vizsgálva az előzőekkel megegyező képet kapunk, vagyis amelyik kategóriában nőtt a regisztrált olvasók száma, ott a könyvtárhasználatok száma is növekedett, ahol viszont a beíratkozottak száma csökkent (a községi könyvtárakban és általában a gyermekolvasók körében), ott a könyvtárhasználatok száma is kevesebb lett (7. táblázat). A gyermekolvasók körében a városokban található könyvtárak esetében a könyvtárhasználatok száma gyorsabb ütemben nőtt, mint a beíratkozási kedv – vagyis nőtt a könyvtárhasználat intenzitása –, a községi könyvtárakban és Budapesten viszont a kevesebb beíratkozott gyermekolvasó még kisebb intenzitással használja a könyvtárakat, mint korábban.
A fenti adatok alapján ismét felül kell vizsgálnunk korábbi feltevésünket, miszerint egyre kevesebb olvasó látogatja a könyvtárakat, de egyre intenzívebben. A kirajzolódó kép alapján sokkal inkább az tetszik valószínűnek, hogy a könyvtárhasználók köre bővül – valószínűleg a felsőoktatásban és az egyéb képzésben résztvevők körének gyarapodása következtében –, ugyanakkor a könyvtárhasználati alkalmak száma csökken, legalábbis stagnál.
Tovább árnyalja a képet, ha nem pusztán a könyvtárhasználatok, hanem a kölcsönzési alkalmak számának alakulását nézzük (8. táblázat). A vizsgált időszakban a települési könyvtárakban – kivéve Budapestet – minden kategóriában fokozatosan csökkent azon alkalmak száma, amelynek során a lakosság kölcsönzési célból kereste fel a könyvtárat. Különösen jelentős volt a csökkenés a községi könyvtárakban (mintegy 15 százalékos), és a gyermekolvasók körében, beleértve a fővárosi gyermekeket is. Ugyanakkor az egyéb könyvtárakban 2002-ben és 2003-ban jelentősen megugrott a kölcsönzési kedv, és annak ellenére, hogy az utóbbi két évben némi csökkenés tapasztalható, az öt évvel korábbi állapotokhoz képest még mindig majdnem 10 százalékos javulás mutatható ki.
Ugyanakkor, ha a kölcsönzött dokumentumok számát is megnézzük (9. táblázat), egyre csökkenő mutatókkal találjuk magunkat szemben, kivéve az egyéb nyilvános könyvtárakat, amelyekben lényegében stagnálást tapasztalhatunk. Vagyis a lakosság összességében valamivel gyakrabban jár könyvtárba, mint öt évvel ezelőtt, lényegében ugyanannyiszor keresi fel a könyvtárat kölcsönzési céllal, mint korábban, de egy alkalommal lényegesen kevesebb dokumentumot kölcsönöz. A kölcsönzési kedv csökkenése különösen a községi és a budapesti közkönyvtárakban jelentős, ezen belül is a gyermekolvasók körében aggasztó. A budapesti gyermekolvasók esetében csaknem negyven százalékos volt a visszaesés ebben a tekintetben! Mindenképpen vizsgálni kellene ennek a jelenségnek a hátterét – különösen azért, mert ez a csökkenés várhatóan a többi könyvtártípusban is megjelenik.
Lényegében igazolódik az a feltevésünk, mely szerint a kölcsönzési kedv csökkenésével párhuzamosan jelentősen növekedett a helyben használat intenzitása (10. táblázat). A budapesti közkönyvtárakban öt év alatt csaknem duplájára növekedett a helyben használt dokumentumok száma, és ebben az esetben a gyermekolvasók körében is 40 százalékos emelkedést tapasztalunk. A vesztesek most is a községi könyvtárak, mind az össznépesség, mind pedig a gyermekek esetében tíz százalék körüli a veszteség, és ugyancsak csökkent a helyben használat intenzitása az egyéb, nem nyilvános könyvtárak körében is (öt százalék). Vagyis azokban a könyvtárakban, amelyek megfelelő kínálattal és differenciált szolgáltatásokkal rendelkeznek (például a FSZEK, a megyei könyvtárak, az egyetemi könyvtárak és a nagy szakkönyvtárak), fokozatosan növekszik a helyben használat, mind az össznépesség, mind pedig a gyermekek körében; azokban a könyvtárakban viszont, ahol mindez nem tapasztalható (a községi és a nem nyilvános könyvtárakban), egyre romlik ez a tendencia.

Könyvtárközi kölcsönzés

Töretlenül sikeres a könyvtárközi kölcsönzés (11–12. táblázat). A más könyvtáraktól kapott dokumentumok esetében a települési könyvtárak mindegyike legalább duplájára növelte a teljesítményét (a budapesti könyvtárak körében ez az eredmény 280 százalékos!), az egyéb könyvtárak körében azonban ezek a szolgáltatások kevésbé terjedtek el, egyedül az egyéb nyilvános könyvtárak mutatnak visszaesést, a nem nyilvános könyvtárak esetében pedig valamelyes javulást figyelhetünk meg. Természetesen változik a helyzet, ha a küldött dokumentumok számának alakulását vesszük szemügyre: összességében ebben az esetben kétszeres a növekedés, ezen belül a budapesti települési könyvtárak körében négyszeres! Csökkenést egyedül a nem nyilvános könyvtárak esetében figyelhetünk meg, ugyanakkor a községi könyvtárak is több mint tízszázalékos növekedést produkáltak!

ÖSSZEFOGLALÁS

A vizsgált adatok alapján megállapíthatjuk, hogy 2001. és 2005. között a könyvtárhasználati szokások tekintetében a legnagyobb változás, hogy a korszerű könyvtári ellátást nyújtó nagyobb intézményekben (egyetemi könyvtárak, országos szakkönyvtárak, megyei könyvtárak, FSZEK) nőtt a regisztrált olvasók, a könyvtárhasználatok, valamint a helyben használt dokumentumok száma, ugyanakkor stagnált vagy csökkent a kölcsönzési alkalmak és a kölcsönzött dokumentumok száma. Viszont a községi könyvtárakban, a nem nyilvános könyvtárakban, valamint a gyermekolvasók körében ezzel lényegében ellentétes tendenciákat figyelhetünk meg: a beíratkozott olvasók és a könyvtárhasználatok száma stagnált vagy valamelyest csökkent, az országos átlagnál jobban apadt a kölcsönzési alkalmak és a kölcsönzött dokumentumok száma. Vagyis az adatokból az olvasható ki, hogy a korszerűen felszerelt és működtetett intézmények egyre jobban vonzzák az olvasókat, egyre differenciáltabb szolgáltatásokat kínálnak, míg a községi könyvtárak és a nem nyilvános könyvtárak alig tudják megtartani korábbi olvasóikat.

***

1. táblázat

 

 

2. táblázat

 

3. táblázat

 

4. táblázat

 

5. táblázat

 

6. táblázat

 

 

7. táblázat

 

 

8. táblázat

 

 

9. táblázat

 

 

10. táblázat

 

 

11. táblázat

 

12. táblázat

 

Címkék

(1) (1) (1) (1) (12) (1) (2) (2) (3) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (10) (3) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (20) (1) (18) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (1) (5) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (5) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (28) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (10) (1) (5) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (18) (6) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (27) (3) (10) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (8) (3) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (12) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (7) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (11) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (4) (2) (10) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (30) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (33) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (1) (1) (4) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (3) (1) (19) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (4) (1) (9) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (6) (15) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (10) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (7) (5) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (6) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (13) (1) (1) (2) (4) (3) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (38) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (6) (1) (6) (17) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (19) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (4) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (9) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (2) (1) (21) (6) (5) (1) (3) (2) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (8) (1) (25) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (18) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (4) (14) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (14) (7) (2) (4) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (5) (1) (1) (1) (1) (2) (22) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (6) (1) (4) (1) (1) (1) (10) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (3) (12) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (17) (4) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (5) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (9) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (62) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (4) (1) (11) (10) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (4) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (9) (1) (1) (7) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (42) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (9) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (6) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (4) (6) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (4) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (8) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (2) (2) (9) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (8) (1) (1) (1) (4) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1)