Olyan világban élünk, ahol mindennapi ismereteinket már nem elsősorban a papírra nyomtatott, könyvtárakban őrzött könyvekből, hanem elektronikus adathordozók tömkelegéből szerezzük. Így az írott szöveg sokszor már nem autentikus formájában, hanem képpé és hanggá alakított audiovizuális rendszerben jut el hozzánk. Ezekkel a változásokkal szembenézve, felmerül a kérdés, hogy az elkövetkezőkben hogyan és milyen módon maradhat fenn vagy alakulhat át a Gutenberg-galaxist képviselő könyvtár. Ezért tíz év folyamatait vizsgálva, arra keressük a választ, milyen változásokon ment keresztül hazánk legnagyobb könyvtára.

Könyvtárosok

A könyvtári munkakörben dolgozók képzettségük szerinti megoszlása igen érdekes képet mutat a 2000-es és a 2004-es évek tekintetében. A könyvtári munkakörben dolgozók alap- vagy középfokú végzettséggel rendelkezők száma 2000-ben 90, míg 2004-ben 111 fő volt; a középfokú könyvtáros szakképesítéssel rendelkezők száma 31 főről 27-re csökkent. Azoknak a könyvtárosoknak, akiknek volt valamilyen felsőfokú végzettségük, valamint középfokú könyvtáros szakképesítésük, számuk 6-ról 16 főre növekedett, továbbá 19-ről 83 főre nőtt az egyéb felsőfokú végzettségűek száma. 271-ről 222-re csökkent a felsőfokú könyvtáros szakképesítéssel rendelkező könyvtári munkakörben dolgozók száma.
E változás egyik oka kereshető abban, hogy a nem szakirányú alap-, illetve középfokú végzettségűek és a középfokú szakirányú ismeretekkel rendelkezők között a szakmabeli különbségek nem túl nagyok, és betanítással megoldhatók, így gazdasági szempontból költségcsökkentő tényezőként lehet számon tartani. Az egyetemet vagy főiskolát végzettek körén belül a középfokú könyvtáros szakképesítésűek arányának növekedése történhet az okból, hogy a nem szakképzett diplomások olyan munkákat is elvégeznek, amiket a szakképzettek nem, és munkabér tekintetében ez a különbség nem tekinthető jelentékenynek. A jövőt tekintve olyan informatikus szakemberekre lenne igény a könyvtárakban, akik a könyvtári ismereteket ötvözni tudják a számítógépes tudással. A nyelvtudás hiánya szintén probléma. Előfordul az is, hogy továbbképeznek valakit, aki azután elhagyja a könyvtárosi pályát.
Tóth Ferenc Tibor, az OSZK tájékoztatási osztályvezetője elmondta, hogy a nyugati országokban a bérköltségek 30%-ot, míg a dologi költségek 70%-ot képviselnek. Magyarországon napjainkban a bérköltségek 87%-ot, míg a dologi költségek 13%-ot tesznek ki. A jövőbeli célt tekintve a bérköltség 70%-os, a dologi költség 30%-os arányú átrendeződése lenne kívánatos.
A könyvtári munkakörben dolgozó felsőfokú könyvtáros szakképesítéssel rendelkezők létszáma csökkent 2001-ről 2004-re, bár 2000-ben (0,4%-kal) és 2003-ban (3%-kal) némi növekedés figyelhető meg az előző évhez képest. Az egyéb felsőfokú végzettségű könyvtárosok száma 2000-ről 2001-re (10,5%-kal), illetve 2001-ről 2002-re (543%-kal) nőtt, valamint 2002-ről 2003-ra (18,5%-kal), illetve 2003-ról 2004-re (24,5%-kal) csökkent. Míg a szakirányú felsőfokú könyvtárosi végzettséggel rendelkezők létszáma erőteljesen csökkent 2002-ben (13%-kal), addig a nem szakirányú diplomával rendelkezők létszáma ugyanebben az évben, nagymértékben növekedett (543%-kal) az előző évhez képest. 2000-től 2003-ig nőtt, illetve 2003-ról 2004-re 20%-kal csökkent azoknak a könyvtárosoknak a létszáma, akik középfokú könyvtáros szakképesítésük mellett rendelkeznek valamilyen felsőfokú diplomával. Az előző évhez képest 2000 (40,4%-kal) és 2001 (19,4%-kal) a csökkenés éve volt, míg 2002 (4%-kal) és 2004 (3,8%-kal) a növekedésé a középfokú könyvtáros szakképesítéssel rendelkezők számának alakulását tekintve. A könyvtári dolgozók közül az alap- vagy egyéb középfokú végzettségűek létszáma 2000-ben (36,17%-kal) csökkent, 2002-ben (71,11%-kal) növekedett, majd 2003-ban (8,4%-kal) és 2004-ben (21,3%-kal) a csökkenő irányultság figyelhető meg az előző évhez képest.
2000 és 2004 között a könyvtári munkakörben dolgozók létszámának változását befolyásoló tényezők okai elsősorban pénzügyi, másodsorban a technikai, műszaki innovációs folyamatok elkerülhetetlenségében keresendők. A könyvtár 2000-ben DOBIS/LIBIS rendszerről áttért az AMICUS rendszerre, ami azzal járt együtt, hogy az új adatbázis használatához szükséges ismeretek megszerzéséhez belső képzést kellett indítani, amelyet a NKÖM és az NKA által nyújtott képzési, eszközbeszerzési támogatás segített. Az új technika bevezetése, a munka színvonalának emelése, a szemléletváltás lehetett az oka a munkatársak elvándorlásának, valamint a magas követelményrendszer nem járt ezzel arányos bérszínvonal növekedéssel. További gondokat okozott a munkatársak túlképzettsége, hiszen a diákok diplomájuk megszerzésével magasabb fizetési kategóriába kerülnek, ami a könyvtár pénzügyi helyzetét jelentősen rontja, valamint elégedetlenséget szül, hiszen képzettségüknek megfelelő munkát szeretnének végezni. A 2001-es évben szerkezetátalakításra, illetve az új szervezeti és működési szabályzat elfogadására került sor, ez a személyzeti összetétel változásával járt együtt. A 2002-es évben bekövetkezett könyvtári munkakörben dolgozók létszáma növekedésének egyik oka a 2001-es közalkalmazottak jogállásáról szóló, illetve a 2002-es szakképzési hozzájárulásról, képzési rendszer fejlesztésének támogatásáról, és a felnőttképzésről szóló törvény hatása, illetve ebben az évben kezdődött meg a könyvtárosok továbbképzése. Másik oka abban kereshető, hogy a könyvtár 200 éves fennállásának alkalmából rendezvény-, és kiállítás-sorozatokra (Budapesten, Modenában) került sor, így több munkatársra volt szükség. A Multimédia Olvasóterem nyitva tartásának meghosszabbítása létszámnövekedést eredményezett, ezt polgári szolgálatosokkal és részmunkaidős dolgozókkal oldották meg. Az internet bevezetése a könyvtárosok továbbképzését vonta maga után, így a munkatársak részére belső tanfolyamok szervezésére is sor került
Tóth Ferenc Tibor beszámolt arról, hogy a könyvtári dolgozók végzettségét tekintve egyik kategóriából sincs hiány, sőt olyan feladatokat is diplomások végeznek el, amelyhez elegendő a középfokú végzettség.
A visegrádi országok nemzeti könyvtárait vizsgálva 2000-ben a könyvtárosi képesítéssel rendelkező könyvtárosok létszáma Lengyelországban 516 fő, Szlovákiában 139 fő, míg Magyarországon 308 fő volt. 2001-re Lengyelországban 1 fővel, Szlovákiában 10 fővel gyarapodott, míg Magyarországon 7 fővel csökkent a szakképzett könyvtárosok száma.

Olvasók

A regisztrált használók (beíratkozott olvasók) száma 1995-ben 32 349 fő volt. Ebből 22 764 (70%) fő olvasójegyet, és 9 585 (30%) fő napijegyet váltott. 1998-ban a beíratkozott olvasók teljes létszáma 26 927 fő, amelyből 15 724 (58%) fő napijeggyel, 11 203 (42%) fő pedig olvasójeggyel látogatta a könyvtárat. 1995-ről 1998-ra az olvasójeggyel rendelkezők aránya 70%-ról 42%-ra csökkent, míg a napijegyeseké 30%-ról 58%-ra nőtt. Az összetétel ilyen irányú változásának egyik oka lehet az, hogy az interneten keresztül történő információ megszerzése mellett elegendő csak egy-egy napra váltani jegyet, illetve használni a könyvtári olvasótermeket.
A beíratkozott könyvtárhasználók számát nagymértékben befolyásolja az internet elterjedése, illetve a Magyar Elektronikus Könyvtár által nyújtott szolgáltatások, lehetőségek. Manapság egyre több háztartásban található számítógép és internet, ami jelentősen megkönnyíti a keresett információ megszerzését. Egy-egy ismeretért nem kell azonnal a könyvtárba szaladni, elég, ha kérdésünket begépeljük valamelyik internetes keresőbe.
A csökkenésben szintén meghatározó szerepet tölt be a napi-, illetve olvasójegyek díjának emelkedése, valamint a különböző kedvezmények nagyobb rétegződése. Az egyetemi, főiskolai hallgatók sokszor nem tudják megvásárolni tanulmányaikhoz szükséges, kötelezően megjelölt tananyagokat, könyveket, így inkább a könyvtár segítségével bővítik ismereteiket.
A regisztrált használók száma 1995-től 2003-ig folyamatosan csökkenő tendenciát mutat, majd 2004-ben 24,5%-kos (7911 fő) növekedés figyelhető meg az 1995-ös évhez viszonyítva. A beíratkozott olvasók száma 2004-ben a legmagasabb (40 260 fő), és 2001-ben a legalacsonyabb (23 015 fő), ha az 1995-ös évet választjuk bázisul. 2003-ról 2004-re 74%-kal, azaz 17 111 fővel növekedett az olvasók száma.
A regisztrált használók száma 1995 és 1998 között évente átlagosan 1807 fővel, illetve 6%-kal, valamint 1999 és 2001 között 2537 fővel, azaz 9,5%-kal csökkent. A 2003-as olvasói létszám erőteljes növekedése a könyvtári szolgáltatások, a megfelelő technikai felszereltség további fejlesztését generálja, illetve a könyvtárosok megfelelő továbbképzését mozdítja elő.
A beíratkozott olvasók 1995-től csökkentő, illetve 2003-tól történő dinamikus létszámnövekedésének okai kereshetők a megelőző években hozott intézkedésekben. Az 1993-ban életbe lépő felsőoktatási törvény a központi felvételi eltörlésével, valamint a hallgatók anyagi támogatásával (ösztöndíj, szociális támogatás) növelte az egyetemi, illetve főiskolai hallgatók létszámát. Az 1996-ban megszületett rendelet kimondja, hogy a felsőoktatásban résztvevő hallgatók 1998-tól kötelesek könyvtári költségtérítést fizetni. 1998-ban a könyvtár nagyobb pénzhiánnyal küszködött, mint az előző években, ezért a bevezetett könyvtárhasználati díjból, az olvasótermek kézikönyvtárát gyarapították. Az 1999-es évben foganatosított főigazgatói döntés okozhatta a 2000-es olvasói létszám csökkenését, amely korlátozza a könyvtárba behozható könyvek számát. 2000-ben a minisztérium segítségével 11 millió forint támogatást kapott a könyvtár a beléptető rendszer megvalósításához. Majd a következő évben a kijelző tábla cseréje, továbbá a teremfelújítás és korszerűsítés növelte a könyvtári szolgáltatások színvonalát. Megemlítendő a 2001-ben létrejött jogszabály, amely lehetővé teszi a határon túl élő magyarok könyvtári alapszolgáltatásban való részesedését, ez megegyezik a magyar állampolgárokéval (pl. 50%-os diákkedvezmény), valamint a diákhitel bevezetését. 2002-ben megkezdődött a LibInfó új honlapjának szerkesztése, valamint technikai fejlesztésekre belső pályázat útján, illetve a minisztériumi támogatásként nyert jelentős összeget. Az OSZK tájékoztatási osztályának vezetője elmondta, hogy saját bevételi forrásuk növelése érdekében 2003-ban és 2004-ben sor került a beíratkozási díj, valamint az egyéb szolgáltatásokra kiterjedő díjak növelésére. Véleményem szerint a beíratkozott olvasók létszámát erőteljesen befolyásolja a felsőoktatási intézményekben tanulók létszámának ingadozása, illetve változása. Az iskolai tanulmányokhoz szükséges könyvek árainak szigorú megemelkedése is nagymértékben befolyásolja a beíratkozott olvasók számának emelkedését.
Tóth Ferenc Tibor beszámolójából tudjuk, hogy a 2004-es olvasói tábor létszámnövekedésének egyik oka az, hogy az egyetemi könyvtárak szintén anyagi nehézségekkel küzdenek, illetve a gyarapítási keretük kicsi, így nem tudják megvásárolni a szükséges könyveket, jegyzeteket. A beíratkozott olvasók létszáma lendületes növekedésének másik oka a tömeges doktori képzések beindítása. Az OSZK tájékoztatási osztályának vezetője azt is elmondta, hogy a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár “nyitottsága” miatt az olvasók egy része átvándorolt a nemzeti könyvtárba, mivel itt nyugodtabb környezetben tud kutatni, olvasni.
A visegrádi országok nemzeti könyvtárait vizsgálva a 2000-es évben a könyvtárat látogatók száma Lengyelországban 281 603 fő, Csehországban 792 082 fő, Szlovákiában 36 693 fő, míg Magyarországon 223 039 fő volt. 2001-re Lengyelországban 81 188 fővel, Csehországban 6538 fővel, Magyarországon 14 400 fővel csökkent, míg Szlovákiában 5623 fővel nőtt a nemzeti könyvtárat látogatók száma.

Gyűjtemény

A dokumentumokat különböző csoportokra bonthatjuk. Könyvnek tekinthető minden olyan meghatározott terjedelmű dokumentum, amely nyomtatott, illetve számítógépes hálózaton érhető el. Ebbe a csoportba kerültek az időszaki kiadványok, amelyek periodikusan jelennek meg, és szintén nyomtatott formában vagy számítógépes hálózaton találhatók meg. Az audiovizuális dokumentumok közé soroljuk a hangzó CD-t, a hangkazettát, a hangoskönyvet, a hanglemezt, a diát, a filmtekercset és a videokazettát. Az elektronikus dokumentumokat a könyvtár maga digitalizálta vagy digitális alakban szerezte be, például CD-ROM-on. Az egyéb dokumentumok közé soroltuk a kéziratokat, valamint az aprónyomtatványokat, a szabványosítási kiadványokat, a szakfordításokat, a kutatási és fejlesztési jelentéseket, a grafikákat, a szabadalmi dokumentumokat, a disszertációkat és a szakdolgozatokat.
Az Országos Széchényi Könyvtár állományát 1998-ban (2 669 988 db) 35,8%-ban a könyvek, (4 753 312 db) 63,8%-ban az egyéb dokumentumok és (32 211 db) 0,4%-ban az audiovizuális állományrészek tették ki. 2004-ben a könyvek (2 965 085 db) 37,1%-ot, a hangzó és videoállomány-részek (56 386 db) 0,7%-ot, az elektronikus (4 779 db) 0,06%-ot, az egyéb dokumentumok (4 956 612 db) 62,1%-ot képviseltek a teljes állományból. Az elektronikus dokumentumok 1999-től jelentek meg a könyvtári állományban. 1998-ról 2004-re a könyvek aránya 1,96%-kal, az audiovizuális dokumentumok 0,28%-kal nőttek, valamint az egyéb állományrészek 1,67%-kal csökkentek. A teljes leltári állomány mennyisége 1998 és 2004 között évente átlagosan 87 892 db-bal, illetve 1,15%-kal növekedett.
Az állomány gyarapítása történhet vásárlással, cserével, a köteles példányok beszolgáltatása révén, ajándékozással, hagyaték útján.
1999-ben az Országos Széchényi Könyvtárhoz került a Magyar Elektronikus Könyvtár, amelyet 1994-ben hoztak létre. Az elektronikus dokumentumok bővülése volt a leglendületesebb, 2000-ről 2004-re 759%-kal növekedett. Az 1998-as évhez viszonyítva 2004-ben az audiovizuális állományrészek 75%-kal, a könyvek 11%-kal, az egyéb dokumentumok 4%-kal mutatnak magasabb értéket. Összességében a növekedés 7%-os volt. Az OSZK 2008-ig szóló stratégiai tervében első helyen szerepel a gyűjteményszervezés és az állományvédelem, ehhez a fedezetet a fenntartói költségvetés mellett egyéb források bevonásával kívánja előteremteni (pályázatok, magánszféra). Számottevő bevételi forrást jelent a könyvtárban történő kutatási eredmények kiadása, illetve a kiállítások rendezése. 1998-ban pénzügyi okok miatt le kellett állítani a vásárlást, ami leginkább retrospektív gyarapítást, a külföldi beszerzést és a többes példányokat érintette. Ebben az évben az áremelkedés miatt visszafogott volt a könyvvásárlás. Az elektronikus dokumentumok dinamikus növekedését befolyásolta a 2001-es törvény, amely az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokkal foglalkozik, valamint a 2004-ben megkezdett digitalizálási folyamat. 2001-ben a Könyvtártudományi Szakkönyvtár 1 109 901 Ft-ot kapott állománygyarapításra. 2002-ben a külföldi könyvvásárlás anyagi okok miatt a tervezettnél kevesebb volt, bár a Nemzeti Kulturális Alapprogramnál 8 millió Ft értékű pályázatot nyert a könyvtár. Az antikvár beszerzéseket segítette a minisztériumi támogatás, valamint a Corvina Alapítvány. A könyvtár 2002-ben lehetővé tette a digitális formában hozzáférhető dokumentumok használatát. A nemzeti könyvtár az Informatikai és Hírközlési Minisztérium pályázatain 2004-ben 400 millió forintot nyert, amelyet a dokumentumok megőrzésére kívánt fordítani.
Tóth Ferenc Tibor elmondta, hogy az állománygyarapodásban a köteles példányok játszanak nagy szerepet, illetve a hagyatékok és a különleges dokumentumok vásárlása.
2000-ben a visegrádi országok nemzeti könyvtárait vizsgálva Lengyelországban 3 067 201 db, Csehországban 5 828 000 db, Szlovákiában 6 158 287 db, míg Magyarországon 2 739 745 db volt az állomány nagysága. A visegrádi országok állomány tekintetében 2001-ben gazdagabbak, mint Magyarország, 11%-kal maradunk el Lengyelországtól, 53%-kal Csehországtól, valamint 37%-kal Szlovákiától. Az audiovizuális dokumentumokból 28%-kal kevesebbel rendelkezünk, mint Lengyelország, de 73%-kal, illetve 96%-kal gazdagabbak vagyunk, mint Csehország, illetve Szlovákia.

Forgalom

Az Országos Széchényi Könyvtár saját dolgozói részére, valamint az “A” típusú kutatói olvasójeggyel rendelkezők számára lehetővé teszi a dokumentumok kölcsönzését. Ezt az olvasójegyet, a hivatásszerűen kutatómunkát végzők mellett a PhD-programban részt vevő diákok kaphatják meg.
A könyvtárosok produktivitását tekintve elmondhatjuk, hogy 1999-ben 100 könyvtárosra két kölcsönzés jutott, míg 2004-ben kilenc. A bázisévben egy könyvtárosra 435 személyes használat és 5684 helyben használt dokumentum jutott. 2004-ben 425 személyes használat, és 3242 helyben használt dokumentum jutott egy könyvtárosra. 1999-ről 2004-re héttel nőtt a 100 könyvtárosra jutó kölcsönzések száma. 2004-ben az egy könyvtárosra eső használatok száma 10 egységgel, míg az egy könyvtárosra jutó helyben használt dokumentumok 2442 darabbal csökkentek az 1999-es évhez viszonyítva. Az egy könyvtárosra eső kölcsönzések száma 2002-ben volt a legmagasabb (0,841) és 1999-ben a legalacsonyabb (0,023), valamint 2004-ben 311%-kal magasabb, mint 1999-ben. Az egy könyvtárosra eső használatok száma 2000-ben a legmagasabb (535) és 2003-ban a legalacsonyabb (383), továbbá az 1999-es év adata 2%-kal haladta meg a 2004-es év adatát. Az egy könyvtárosra eső helyben használt dokumentumok száma 2000-ben a legmagasabb (6510) és 2002-ben a legalacsonyabb (2065), valamint 2004-re 43%-kal alacsonyabb értéket mutat a bázisévhez viszonyítva.
Az egy könyvtárosra jutó kölcsönzések száma növekedésének egyik oka abban kereshető, hogy a 2002-es és a 2001-es törvények (szakképzési hozzájárulás, közalkalmazottak jogállása) lehetővé tették a könyvtárosok létszámának növekedését, valamint a magas könyvárak miatt a kölcsönzés került előtérbe. Az állomány növekedése, valamint a könyvtári szolgáltatások bővüléses egyre több olvasói igényt képes kielégíteni. Az egy könyvtárosra eső használatok számának csökkenése magyarázható a beíratkozott olvasók létszámának apadásával, illetve az internetről elérhető könyvtári szolgáltatások mennyiségi, illetve minőségi növekedésével.
1999-ben egy olvasó átlagosan hétszer vette igénybe a könyvtári szolgáltatásokat, míg 2004-ben ötször, azaz a forgalom két esettel csökkent. 100 beíratkozott olvasóra a bázisévben hat db kölcsönzött dokumentum jutott, míg 2004-ben már csak öt. 10 000 beíratkozott olvasóra 1999-ben három kölcsönzési folyamat jutott, míg 2004-ben tíz, ami azt jelenti, hogy a kölcsönzések száma hét esettel nőtt. Az olvasónkénti könyvtárhasználatok száma 2002-ben a legmagasabb (9) és 2004-ben a legalacsonyabb (4), míg a 100 olvasóra jutó kölcsönzött állomány 2002-ben a legmagasabb (12), illetve 2004-ben a legalacsonyabb (4). A 10 000 olvasóra jutó kölcsönzések száma 2002-ben a legmagasabb (200) és 1999-ben a legalacsonyabb (4). A beíratkozott olvasók könyvtárhasználata 2004-ben 35,2%-kal marad el az 1999-es esztendőhöz képest. A beíratkozott olvasók által kölcsönzött dokumentumok száma 27,3%-kal kevesebb, a kölcsönzésé pedig 172%-kal magasabb 2004-ben, mint a bázisévben.
A könyvtárhasználatok, illetve a kölcsönzött állomány mennyiségének csökkenése, az internet gyors elterjedésével, valamint az informatikai és kommunikációs rendszerek dinamikus fejlődésével magyarázható. Az információk egy része könnyen elérhető, letölthető az internetről, így kevesebb alkalommal van szükség, a könyvtári szolgáltatások személyes igénybevételére. Bár a beíratkozott olvasók létszáma csökkent, mégis egy-egy kölcsönzés alkalmával több könyvet vittek ki a könyvtárból 2001 és 2003 között, valamint a kölcsönzési idő meghosszabbításával is emelték a kölcsönzések számát.
Az olvasójegy a könyvtár gyűjteményébe tartozó könyvek, időszaki kiadványok, mikrofilmek, elektronikus, illetve videodokumentumok, különgyűjtemények állományába tartozó állományrészek helyben használatára jogosít. A 2004-től Könyvtörténeti és Könyvtártudományi Szakkönyvtár állományának egy része kölcsönözhető. Az olvasó jogosult továbbá a katalógusok, a tájékoztatási segédletek, az olvasótermek és kézikönyvtáraik, a kijelölt számítógépek, az internet, valamint az egyes technikai eszközök használatára, másolatok készíttetésére. Az olvasó a törzsgyűjteménnyel kapcsolatos szolgáltatásokat a hetedik emeleten lévő olvasótermekben veheti igénybe. Az olvasótermekben, a tájékoztató segédkönyvtárban lévő szabadpolcos könyvek és időszaki kiadványok kérőlap nélkül, szabadon használhatók. A hírlaptári olvasóteremben lévő időszaki kiadványok, továbbá a raktárból kikért évfolyamok és számok, valamint a tájékoztató segédkönyvtárban lévő kézikönyvek csak helyben olvashatók.
1999-ben egy könyvtárhasználatra 13 darab helyben használt dokumentum jutott, míg 2004-ben 7 darab. Ez az érték 1999-ben a legmagasabb és 2002-ben a legalacsonyabb (5 db). A bázisévhez viszonyítva 2000-ben 7%-kal, 2001-ben 58%-kal, 2002-ben 60%-kal, 2003-ban 43%-kal volt alacsonyabb a könyvtárhasználat. Az utolsó két évben a könyvtárhasználat növekedésének egyik oka talán abban kereshető, hogy sokan még nem rendelkeznek sem számítógéppel, sem internetes hozzáféréssel, így a könyvtári szolgáltatásokat csak közvetlenül tudják igénybe venni, valamint a magas könyvárak szintén befolyásolják a könyvtári szolgáltatások növekvő igénybevételét. Az utolsó években felgyorsult technikai fejlesztések, valamint az olvasóterek felújítása, a kijelzők lecserélése szintén növelték az olvasószolgálat színvonalának minőségét. A 2000 és 2002-es olvasói tábor csökkenését nagymértékben befolyásolta az az 1999-es főigazgatói döntés, amely korlátozta a behozható könyvek számát, így a nem bölcsész hallgatók létszáma csökkentő tendenciát mutatott.
A visegrádi országok nemzeti könyvtárait tekintve 2000-ben a használt és kölcsönzött dokumentumok száma Lengyelországban 1 141 577 db, Szlovákiában 152 313 db, míg Magyarországon 2 715 956 db volt. A használt és kölcsönzött dokumentumok száma 2001-ben Magyarországon 20%-kal magasabb, mint Lengyelországban, és 684%-kal nagyobb, mint Szlovákiában.
Fel kell tennünk a kérdést, hogy hol helyezkedünk el a visegrádi országok között egy-egy könyvtári mutató tekintetében. A 2001-es évben a könyvtárosi képesítéssel rendelkező könyvtárosok létszáma kevesebb Magyarországon Lengyelországhoz képest, míg magasabb, mint Szlovákiában; a könyvtárat látogatók számában elmaradunk Csehországtól, de megelőzzük Lengyelországot és Szlovákiát. Az állomány mennyiségének vonatkozásában az elmaradásunk szembetűnő, míg a használt és kölcsönzött dokumentumok száma Magyarországon a legmagasabb.

FELHASZNÁLT IRODALOM

Országos Széchényi Könyvtár: Az Országos Széchényi Könyvtár 1999. évi beszámolója. 1999-2004. Budapest, OSZK.
Vidra Szabó Ferenc (szerk.): Könyvtári statisztika, 1998. 1998-2000. Budapest, OSZK Könyvtári Intézet.
Somogyi József (szerk.): Könyvtári statisztika, 2001. 2001-2004. Budapest, OSZK Könyvtári Intézet.
Kovács József (szerk.): OSZK Híradó, Országos Széchényi Könyvtár. Budapest, 1995-2001, OSZK.
Vidra Szabó Ferenc: A könyvtárosok képzettsége. Könyvtári Figyelő, 1995. 2. sz.(A tanulmány a szerző szakdolgozatának rövidített változata – A Szerk.)