Egyéves a magyar könyvtárosság etikai kódexe

Kategória: 2007/ 3

Amint arról – reményeink szerint – a könyvtáros társadalom minden tagja értesült már, egy évvel ezelőtt, 2006. január 17-én a Magyar Könyvtárosok Egyesületének rendkívüli küldöttközgyűlése elfogadta a magyar könyvtárosság etikai kódexét. A kódexet előkészítő munkabizottság megbízatása és mandátuma ugyan a kódex elfogadásának pillanataiban lejárt, azonban az azóta eltelt időben jó néhány olyan esemény történt, amelyek felsorolását és összefoglalását a bizottság egykori titkáraként még mindig feladatomnak érzem.
A 3K tavalyelőtt márciusban, tavaly pedig januári számában közölte a munkabizottság “zárójelentéseit”, azaz a bizottsági elnök, Papp István által az elvégzett munka egy-egy szakaszáról megfogalmazott összefoglalókat. Mindkét jelentés foglalkozott az etikai bizottság felállításának szükségességével. A kódexet előkészítő munkabizottság hangsúlyozta: a könyvtárosok etikai kódexének elfogadása után majd létre kell jönnie egy olyan fórumnak, amely figyelemmel kíséri a szakmai etika alakulását, hatását, érvényesülését; amely eligazítást és tanácsot ad etikai kérdésekben; számon tartja az etikai alapelvek sérelmét; szükség szerint és megfelelő formában (általában kerülve a személyeskedést, végső fegyverként az esetek és érintettek nyilvánosságra hozatalát használva) fellép a vétők ellen; védelmet nyújt azoknak, akik etikus magatartásuk miatt szenvednek sérelmet vagy hátrányt. Az elfogadott álláspont szerint a létrejövő etikai bizottság inkább a pozitív példák felmutatásával, semmint a nyilvános megrovás eszközével élhet, a negatív etikai gyakorlattól és magatartástól elhatárolja magát, ezeket észrevételezi, de nem folytat le fegyelmi eljárásokat és nem szankcionál. A jelentésekben használt jövő idő 2007 elejére – a kódex elfogadásának első évfordulójára – határozott jelenné vált: a kódexet kibocsátó két szakmai szervezet, az MKE és az IKSZ felállította az etikai bizottságot, tagjai: Biczák Péter (Pest Megyei Könyvtár), Hangodi Ágnes (Könyvtári Intézet), Virágos Márta (Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár).
Ha a kódex elfogadását követő időszak feldolgozásához kronologikus módszert választva visszatérünk a tavalyi év elejére, feltétlenül ki kell emelnünk, hogy a Könyvtári Intézet – amely a kódexszel kapcsolatos valamennyi információt, vitaanyagot és elkészült dokumentumot a korábbiakban is folyamatosan közölte – honlapján az ünnepélyes elfogadás után napokon belül elérhetővé tette a kibocsátók és a csatlakozó szervezetek által aláírt kódex beszkennelt változatát: (http://www.ki.oszk.hu/old/dok/alairtkodex.pdf). Alig két héttel ezután, 2006 februárjának első hetében a kibocsátó szervezetek közül a Magyar Könyvtárosok Egyesülete saját honlapjának nyitóoldalán ún. animált gif-formátumban kiemelve tette hozzáférhetővé a kódex tíz pontjának szövegét (http://www.mke.oszk.hu).
A Tudományos és Műszaki Tájékoztatás 2006. évi első számának hasábjain a Könyvtári osztály vezetője, Skaliczki Judit Esélyteremtés, hozzáférés, minőségi szolgáltatások: félidőben a hazai könyvtárügy stratégiája című tanulmányában méltatta a stratégia megvalósult eredményei közé sorolt etikai kódexet. Az év első negyedében a kódexet előkészítő munkabizottság elnöke, Papp István előadóként még gyakran kapott meghívást olyan szakmai konferenciákra, programokra, ahol a kódex keletkezésének története, tartalma és jövője volt a téma. A teljesség igénye nélküli felsorolásban mindenképpen szerepelnie kell a márciusi törökszentmiklósi, az áprilisi sárospataki, nyíregyházi, pécsi és a májusi kazincbarcikai helyszíneknek. Nyíregyházára, a Szabolcs-Szatmár Megyei Pedagógiai Hetek alkalmából szervezett konferenciára jómagam is elkísérhettem Papp Istvánt, és ismertethettem a bizottság többéves tevékenységét; egy másik alkalommal, a balassagyarmati városi könyvtár szakmai napján pedig a bizottságot képviselve számolhattam be az elvégzett és eredményt hozó munkáról. 2006 októberében lehetőségünk adódott a magyar könyvtárosok etikai kódexének népszerűsítésére a külföldi szakmai közvélemény előtt is: az oslói könyvtárosképző főiskola Budapestre látogató oktatóinak és hallgatóinak tartottunk a Könyvtári Intézetben szemináriumot a kódex tartalmáról.
Az etikai kódex kidolgozásának két éve alatt, a munkálatok előrehaladtával világossá vált az előkészítő bizottság számára, hogy a kódex – műfajából következően – csak a legalapvetőbb értékeket, alapelveket, szabályokat tartalmazhatja, a lehető legtömörebb formában. Így a tíz pont és a közvetlenül a pontokhoz tartozó summák megfogalmazása során nem volt lehetőség az egyes kérdések részletes kifejtésére, a követelmények melletti érvelésre, a rögzített elvek gyakorlatban való érvényesülésének bemutatására. A kétéves munka idején felhalmozódott, megfontolásra érdemes nézeteket és álláspontokat a kódexet előkészítő bizottság utolsó ülésének idejére (2005 októberében) Papp István egy, a kódexszöveget részletesen kibontó, mintegy 150 kéziratoldalt kitevő tanulmányba gyűjtötte össze. A tanulmány szerkezetének bemutatása érdekében az előszóból idézünk: “Az alábbiakban az etikai kódex tervezetének rendjében, de nem összefüggő szöveg, hanem tételenkénti kifejtés formájában állnak az alkalmazás szempontjából fontosnak és hasznosnak ítélt állásfoglalások. A szöveg nagymértékben támaszkodik a munka során feldolgozott bel- és külföldi forrásokra, a szóban és írásban a munkabizottsághoz érkezett vagy másutt publikált észrevételekre, az etikai kódex előkészítése során tartott regionális és szakmai megbeszéléseken elhangzottakra, s főként a munkabizottság tagjainak közreműködésére. Az anyag összeállítója úgy véli, hogy jelen esetben eltekinthet a tartalmilag, esetenként szövegszerűen felhasznált források megjelölésétől, ugyanis a bennük kifejtett gondolatok a könyvtárosság közös álláspontját fejezik ki; a tőlük kapott segítségért azonban a maga részéről is hálás köszönettel tartozik.”
Annak érdekében, hogy a könyvtáros társadalom világosan láthassa: milyen komoly segítséget jelentettek a bizottsághoz írásban beérkezett egyéni és testületi vélemények és a kódextervezetet bemutató regionális fórumok idején élőszóban elhangzott hozzászólások, a Könyvtári Intézet honlapjának a könyvtári életpályával foglalkozó stratégiai oldalain a hozzájuk fűzött bizottsági véleményekkel együtt olvasható a mintegy háromszázharminc gondolat, illetve az elfogadásukat vagy elvetésüket tartalmazó döntések sora. A beérkezett vélemények tanulmányozása alapján mindenki számára világossá válhat például, hogyan és miért maradt ki – az előkészítő bizottságnak a magyarázatokban részletesen kifejtett és határozott állásfoglalása ellenére is – a kódexnek a könyvtárosi szakmáról és hivatásról szóló első pontjának szövegéből a “felsőfokú végzettséget igénylő” kifejezés (http://www.ki.oszk.hu/old/dok/hozzaszolasok_etika.rtf).
A Könyvtári Intézet – háromnegyed éves előkészítő munka után, a Nemzeti Kulturális Alapnál elnyert pályázat anyagi forrásait felhasználva – 2006 júliusában “Továbbképzés felsőfokon” elnevezésű sorozatában ötszáz példányban A magyar könyvtárosság etikai kódexe – magyarázatokkal, kommentárokkal, kiegészítésekkel címmel jelentette meg a Papp István által összeállított anyagot. A kötetben való minél gyorsabb és hatékonyabb tájékozódást tárgyszójegyzékre alapozott visszakeresési lehetőség segíti. Az augusztus végén kezdődött kiadványértékesítés olyan sikeres volt, hogy decemberben kétszáz példányos utánrendeléssel kerestük meg a nyomdát.
A kötet utolsó oldalain olvasható a kódexszerkezet summájának és tíz pontjának angol nyelvű változata. A fordítás Hegyközi Ilona munkája, ő a későbbiekben még abban is a segítségünkre volt, hogy július utolsó napjától fogva az IFLA honlapján – ahogy Ilona a Katalisten erről hírt adott: Franciaország és Indonézia “között” – mindenki számára hozzáférhetővé váljon a magyar könyvtárosság etikai kódexének alapvetése (http://www.ifla.org/faife/ethics/hungary_code_of_ethics.htm). Azóta már külföldi szakemberek is meglelték ezt a forrást: a Magyar Könyvtárosok Egyesületét e-mailben kereste meg 2006 szeptemberében az isztambuli egyetem informatika tanszékének egyik kutatója, aki arra volt kíváncsi, milyen konkrét esetekkel találkozott már a magyar könyvtáros társadalom a kódex életbe lépése óta, és milyen döntések születtek az esetek nyomán.
Papp István immár nyomtatásban megjelent összeállítása reményeink szerint a munkabizottság egy korábban megfogalmazott, nagyon fontos szándékát is valóra váltja majd: a bolognai folyamathoz csatlakozott könyvtárosképző intézmények új, hároméves képzési programjában kellő helyet és hangsúlyt kell kapnia a könyvtárosi etika oktatásának – felhasználható szakirodalomként ehhez nyújthat komoly segítséget a kiadvány. A bizottság többször jelezte azt is, mennyire fontosnak tartja, hogy személyes kapcsolat teremtődjön a kódex és a könyvtárosok között. Ennek első lépéseként javasoltuk, hogy a könyvtárosi diplomával egyidejűleg díszes kivitelű oklevélformát kapjanak kézhez a frissen végzett (informatikus) könyvtárosok. Tudomásunk szerint a 2006 nyarán tanulmányaikat befejezők közül a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Tanárképző – jelenleg már Pedagógusképző – Karának Könyvtártudományi Tanszékén vettek át a végzős diákok az oklevelük mellett egy-egy szépen kivitelezett példányt az etikai kódex tízpontos változatából. A tanszékvezető, Barátné Hajdu Ágnes jóvoltából egy minta eljutott a munkabizottság napjainkban még mindig bővülő irattárába is. Arról is vannak információink, hogy – elsősorban kiegészítő és levelező tagozatokon tanuló, jelenleg is könyvtárosi munkakörökben dolgozó kollégák tollából – máris készültek és készülőben vannak olyan záró- és szakdolgozatok, amelyek a könyvtárosi etika egy-egy szeletét, gyakorlati megvalósulását vagy éppen a kódex elfogadása után felvetődött és egyelőre megválaszolatlan kérdéseket, megoldatlan problémákat tárgyalják.
A bizottság az előkészítő munka során több alkalommal és különböző fórumokon fejtette ki a kódex szerkezetére vonatkozó elképzelését: az etikai kódexszel kapcsolatos dokumentumok piramisszerűen épülnek fel; a csúcsot maga a kódex képezi, a második szintet pedig – elkészültük után – a különböző szervezetek, egyesületek, intézmények, könyvtártípusok, könyvtárosi munkakörök stb. etikai szabályzatai alkotják; a harmadik szint a korábban említett, magyarázatokat, kommentárokat, kiegészítéseket tartalmazó tanulmány, a negyedik pedig az etikai kódexszel, és általában a könyvtárosi etikával kapcsolatos, publikált vagy szűk publicitású, bármilyen formátumban hozzáférhető dokumentum, kutatási jelentés. Örömmel tapasztaltuk, hogy a tavalyi év második felében Hock Zsuzsa, a korábbi bizottság egyik tagja vezetésével elkezdődött a könyvtárostanárok etikai kódexének kidolgozása, vagyis útjára indult az első kísérlet a második szint egy példájának megteremtésére. A szöveg első változatának kidolgozása után, 2006 októberében az összeállítók a könyvtárostanárok hírlevelének mellékleteként tették mindenki számára elérhetővé a szövegtervezetet, és a minél szélesebb körű vita érdekében internetes fórumot is nyitottak (http://kte.uw.hu/forum.php). A dokumentumot végül A könyvtárostanári hivatás etikai alapelvei címmel a Könyvtárostanárok Egyesületének közgyűlése fogadta el 2006. november végén. Szövegének egy példányát Hock Zsuzsának köszönhetően irattárunkban őrizzük, preambulumából pedig itt idézünk: “A könyvtárostanári pálya felsőfokú szakképesítést feltételező, arra igényt tartó hivatás. A könyvtárostanár munkája során azonos súllyal esik latba az etikus magatartás, a pedagógusi és a könyvtárosi felkészültség.”
A kódexet előkészítő munkabizottság többször hangsúlyozta, mennyire fontos a kódex megfogalmazása során keletkezett hatalmas mennyiségű iratanyag megőrzése – méghozzá olyan módon, hogy az ne csak a megalakuló etikai bizottság munkájához adjon biztos hátteret, de a későbbi könyvtáros-generációk számára is megteremtse a kutathatóság feltételeit. Éppen ezért örvendetes, hogy bizottság kérésére a megőrzés feladatát a Könyvtári Intézet szakkönyvtára vállalta magára. Az sem véletlen, hogy a tavalyi év során – egyszerre két “kortörténeti” dokumentummal – az a Gerő Gyula gyarapította a kódex irattárát, akinek köszönhetően a következő sorok a kódex magyarázatait tartalmazó kötetbe kerülhettek: “Nem lehet helyes szakmai önértékelése és öntudata annak, aki nem ismeri [...] a könyvtárosság múltját. [...] Ne várjon egyetlen könyvtáros sem intézménye számra társadalmi megbecsülést, ha [...] nincsenek hiteles [...] ismeretei annak a könyvtárnak a múltjáról-történetéről, amelyben dolgozik. A könyvtár működése során keletkezett iratanyagot és dokumentumokat [...] gondosan meg kell őriznie. Az irattározás elhanyagolása, a dokumentumok gondatlan kezelése, netán pusztulásnak kitétele nem csak az utókorral szemben elkövetett galádság, hanem a jelen mindennapi tevékenységében is okozhat zavarokat, működési, tájékoztatási hézagokat, hiányokat.” A Gerő Gyulától kapott két anyag egyike még az etikai kódex történetének kezdeteihez vezet vissza: a Walleshausen Gyulának 2004 októberében kézzel írt levél azt bizonyítja, hogy az 1975-ös egri vándorgyűlés napirendjére tűzött téma – a könyvtárosi hivatás etikája – kettejük között igazából már jóval korábban, 1972-ben, a könyvtárosok Debrecenben megrendezett országos találkozójának egy közösen elköltött vacsoráján szóba került. A másik kézirat pedig arra bizonyíték: Gerő Gyula a kódex tervezésének első pillanataitól fogva azok közé tartozott, akik a legalapvetőbb mondanivaló megfogalmazását “tízparancsolat”-ként, vagyis tíz pontba tömörítve képzelték el. A három, kézzel írt lappal az irattár a Gerő által “falvédő-bölcsességek”-nek nevezett pontok első fogalmazványához jutott – a kézirat utolsó soraiból még az is kiderül, hogy ezek átirata, második, finomított változata “Mogyoródon, gyertyafény mellett, egy vastagon fogó piros filctollal” készült (ez utóbbi jelent meg a 3K 2005. évi októberi számában). Az iratokat befogadó szakkönyvtár a továbbiakban is számít minden olyan írásra, dokumentumra, amely a kódex keletkezésével kapcsolatos, és még nem juthatott el az őrzés helyére.
Örömmel olvastuk a 3K januári számában a Balogh András tollából született írást, amely a tavaly elfogadott könyvtárosi etikai kódexben rögzített elvek – esélyegyenlőség az információhoz jutásban, a használók egyéni érdekeinek érvényesítése, a könyvtáros etikája egy-egy konkrét tájékoztatási helyzetben, az állományalakítás és a gyűjteményszervezés etikai megfontolásai, az internetes szolgáltatások etikai kérdései – gyakorlati alkalmazásának módjait mutatja be a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár példáin keresztül. Bízunk a folytatásban, abban, hogy egyre több és több könyvtár és könyvtáros fogja a kódexet nemcsak fontosnak, de mindennapi munkáját támogató, abba szervesen beépült minőségi mércének érezni, és a benne lefektetett elvek gyakorlati alkalmazásáról a szakma nyilvánossága előtt rendszeresen beszámolni.

Címkék

(1) (1) (1) (1) (12) (1) (2) (2) (3) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (10) (3) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (20) (1) (18) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (1) (5) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (5) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (28) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (10) (1) (5) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (18) (6) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (27) (3) (10) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (8) (3) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (12) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (7) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (11) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (4) (2) (10) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (30) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (33) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (1) (1) (4) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (3) (1) (19) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (4) (1) (9) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (6) (15) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (10) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (7) (5) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (6) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (13) (1) (1) (2) (4) (3) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (38) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (6) (1) (6) (17) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (19) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (4) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (9) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (2) (1) (21) (6) (5) (1) (3) (2) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (8) (1) (25) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (18) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (4) (14) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (14) (7) (2) (4) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (5) (1) (1) (1) (1) (2) (22) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (6) (1) (4) (1) (1) (1) (10) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (3) (12) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (17) (4) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (5) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (9) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (62) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (4) (1) (11) (10) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (4) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (9) (1) (1) (7) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (42) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (9) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (6) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (4) (6) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (4) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (8) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (2) (2) (9) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (8) (1) (1) (1) (4) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1)