Egy konzultatív testület munkájáról beszámolni, a teljesítményét megítélni, az elért eredményeit értékelni mindig bonyolult feladat. Hiszen azok a tanácsok, javaslatok, vitákban kiérlelt vélemények, amelyeket az Országos Könyvtári Kuratórium (OKK) megfogalmaz más döntést hozó személyek, testületek tevékenységén keresztül juthatnak kifejezésre. Az új ciklus felénél azonban indokolt megkísérelni, hogy képet adjunk a testület munkájáról.
Az OKK a 165/1999. (XI. 19.) számú kormányrendeletben foglaltaknak megfelelően 2004 végén újjáalakult. A jogszabály rendelkezéseit követő jelölési eljárás után Hiller István miniszter kinevezte az OKK tagjait. Bár a szaksajtó annak idején közzétette az OKK személyi összetételét, indokolt a teljesség kedvéért megismételni abban a formában, ahogy a miniszteri kinevezés szólt. Az elmúlt időszakban a kinevezett személyek feladatkörében bizonyos esetekben történt változás, de ez természetes folyamat néhány év távlatában.

Az OKK tagjai:

a könyvtárosok közül:
Bakos Klára, a Magyar Könyvtárosok Egyesületének elnöke,
Fodor Péter, az Informatikai és Könyvtári Szövetség elnöke,
Huszár Ernőné, a Budapesti Corvinus Egyetem Központi Könyvtárának főigazgatója,
Redl Károly, az Országgyűlési Könyvtár tájékoztatási igazgatója,

a tudományos élet képviselői közül:
Bakonyi Péter, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács tagja, a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság elnöke,
Bélyácz Iván, a Pécsi Tudományegyetem egyetemi tanára,
Kiss Ferenc, a Nyíregyházi Főiskola Környezettudományi Tanszékének tanszékvezetője,

a gazdasági élet képviselői közül:
Hegedüs Miklós, a GKI Energiakutató Kft. ügyvezető igazgatója és
Lengyel László, a Pénzügykutató Rt. elnök-vezérigazgatója.

Látható, hogy néhányan már az OKK működésének előző ciklusában is tagjai voltak a testületnek. Ez a tény önmagában is hozzájárult, hogy a korábbi tapasztalatok jól hasznosulhassanak az újjáválasztott testület munkájában. Természetesen sokat jelentett az is, hogy már nem egy új testületet kellett bevezetni a könyvtárszakmai közéletbe. Tárgyilagosan megállapítható, hogy az OKK az elmúlt időszakban kitűnő munkakapcsolatot alakított ki mind a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumával (NKÖM), mind az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK), mind a Könyvtári Intézet vezetésével.
Az első ülés összehívására 2004. november 16-án került sor a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumában, az alábbi napirendi pontok megjelölésével:
• Az OKK elnökének és titkárának megválasztása.
• Az OKK ügyrendjének elfogadása.
• Hiller István miniszter tájékoztatója az OKK aktuális feladatairól.

A kuratórium tagjainak bemutatása után Koncz Erika helyettes államtitkár tett javaslatot az elnök és a titkár személyére. Az OKK egyhangúan fogadta el a két jelöltet, Bakonyi Pétert elnöknek, Redl Károlyt titkárnak. A testület működési rendjének alapjául a korábbi ciklus ügyrendjét fogadta el, azzal a megszorítással, hogy szükség esetén módosítja.
Ezután az OKK munkájába bekapcsolódó Hiller István miniszter Lengyel László felvetésére válaszként elmondta, hogy egyetért az OKK javaslattételi jogkörének bővítésével. Megerősítette álláspontját, amit a kuratórium működésének előző ciklusában – 2003 novemberében – már megfogalmazott:

“A könyvtári stratégia megvalósítása során kiemelt szerepet szánok az Országos Könyvtári Kuratóriummal folytatott konzultációnak.”

Megjelölte azokat a koncepcionális kérdéseket is, amelyekkel kapcsolatban az OKK állásfoglalását várja:
• Lehetséges-e és szükséges-e a nemzeti kulturális intézmények számára törvényi szintű szabályozást kialakítani? A jogszabály természetesen a finanszírozási kérdések mellett átfogó szabályokat is tartalmazhatna.
• Az OKK alakítson ki véleményt a közigazgatási reformmal kapcsolatban, különös tekintettel a kistérségek és a regionalizmus kérdéskörére. Természetesen az olvasók és a közgyűjtemények iránt érdeklődő nagyközönség szemszögéből vizsgálja a témát.
• Jelentős társadalmi problémaként ajánlotta az OKK figyelmébe, hogy “szűkül az olvasótábor, különösen a fiatalok körében”. Kérte, hogy az OKK szakmai szempontokat is figyelembe véve, de azokon túlmutatóan is tegyen javaslatot a probléma kezelésére.
• Felhívta a testület figyelmét a közeljövőben kezdődő “Nagy Könyv” programra. A brit minta alapján induló program kialakításában számít az OKK véleményére.Az OKK első ülésén tehát kialakította működési rendjét, és tájékoztatót hallgatott meg arról, hogy a miniszter milyen feladatok ellátásában kíván a testület munkájára támaszkodni. Ekkor még senki sem tudhatta, hogy alig néhány hónapon belül új miniszter irányítja a NKÖM munkáját, és természetesen azt sem, hogy két éven belül ismét Hiller István fogja vezetni a kulturális igazgatást, igaz, egy másik nevű minisztérium élén. Mindez meghatározóan hatott a testület munkájára is.
Az OKK úgy határozott, hogy következő ülésén napirendre tűzi a “Nagy Könyv” programot is. Erre az ülésre 2004. december 8-án került sor az OSZK-ban. A napirend a következő volt:
• A “Nagy Könyv” program.
• Az OSZK 2002–2004-es beszámolója.
• Az OSZK stratégiai céljai és cselekvési terve 2005–2008.
• Az OSZK szervezeti és működési szabályzata.
Az ülés előkészítése során az OKK munkamódszerként elfogadta, hogy a tárgyalt témákat egy-egy referens összegezze a testület számára, ez a megoldás segíti, hogy a testület minden témával kellő alapossággal foglalkozhasson.
A második ülésen tehát azonnal a szakmai kérdések kerültek terítékre. A “Nagy Könyv” program vitájára meghívást kapott Harsányi László, a Nemzeti Kulturális Alapprogram (NKA) elnöke, Ramháb Mária, az NKA Könyvtári Kuratóriumának elnöke és Maróti Istvánné, a Könyvtárellátó Kht. Igazgatója. A program tervezetének részletes tárgyalása alkalmat adott számos olyan elvi és gyakorlati szempont megfogalmazására, ami hozzájárulhat a program továbbfejlesztéséhez. Különösen részletesen vizsgálta a kuratórium, hogy milyen szerepet kaphatnak a könyvtárak a program lebonyolítása során.
Az OKK elfogadta az OSZK 2002–2004. évekről szóló beszámolóját, a többi munkaanyagot pedig első olvasatban tárgyalta. A stratégia vitája során a testület tagjai határozott igényként fogalmazták meg, hogy markáns helyzet- és jövőképpel bővüljön a dokumentum. Legyen világosan megfogalmazva, honnan hová kíván a stratégia megvalósítása során az OSZK eljutni. Sőt javaslat született arról is, hogy a benyújtott “stratégiai és cselekvési terv”-et két dokumentumra kellene bontani. Erre elsősorban azért volt szükség, mert a cselekvési terv számos olyan vitathatatlanul szükséges feladatot tartalmazott, amelyek nem kötődtek közvetlenül a stratégiai célokhoz.
A szervezeti és működési szabályzat vitája során fogalmazódott meg a javaslat, hogy az új szervezeti felépítés is tartalmazza az általános főigazgató-helyettesi munkakört. (Ezt az OSZK által benyújtott eredeti javaslat megszüntette volna.) A vita lezárásaként döntés született arról, hogy az OKK következő ülésén második olvasatban tárgyalja a benyújtott dokumentumokat.
A harmadik ülésen, 2005. január 26-án a kuratórium munkatervének megfelelően folytatta az OSZK tevékenységét szabályozó alapdokumentumok (a stratégia, a cselekvési terv és a szervezeti és működési szabályzat) korábban megkezdett vitáját.
Az OSZK stratégiájával kapcsolatban az a megállapodás született, hogy a vitában elhangzott észrevételeket és javaslatokat beépítik a tervezetbe. A testület úgy döntött, hogy a dokumentum véglegesítése előtt konzultálni kíván a NKÖM miniszterével, és ha szükséges, a stratégiát újra tárgyalja.
Az ülésre az OKK kérésének megfelelően új, átdolgozott dokumentumként nyújtotta be az OSZK a cselekvési tervet. A dokumentumot az OKK elfogadta.
A szervezeti és működési szabályzat tervezetéhez a NKÖM képviselője még néhány észrevételt nyújtott be. A vita során a testület támogatta a minisztérium javaslatait, és kiegészítette azzal, hogy az általános főigazgató-helyettes lássa el a jövőben a tájékoztatási igazgatói feladatokat is. Az OKK a megfogalmazott módosítással elfogadásra ajánlotta a NKÖM miniszterének a tervezetet. A későbbiek során Bozóki András miniszter az OKK előterjesztésének megfelelően jóváhagyta az OSZK Szervezeti és Működési Szabályzatát.
Az ülés lezárásaként az OKK összefoglalóan megállapította, hogy a fenti döntések meghozatala után az OSZK egy nagyon gondosan kimunkált cselekvési tervvel és egy ahhoz szervesen kapcsolódó szervezeti és működési szabályzattal rendelkezik. A vitákban kiérlelt dokumentumok megfelelő alapot és hátteret nyújtanak az OSZK nemzetközileg is elismert tevékenységéhez.
Az ülések tapasztalatai alapján, az OKK munkájának hatékonyabbá tétele céljából egy belső honlap létrehozására került sor, hiszen a több száz oldalnyi különböző munkaanyag így könnyen hozzáférhetővé vált a kuratórium tagjai számára.
Az OKK titkára megállapodott a Könyv, Könyvtár, Könyvtáros (3K) című szakmai folyóirat szerkesztőségével, hogy cikkeikben érintik az OKK által vizsgált témákat is. Mire ez az írás megjelenik, gyakorlatilag az összes megyei könyvtár igazgatójával interjút közölt a 3K. Természetesen ezek a beszélgetések elsősorban az adott intézmény aktuális problémáival, szakmai terveivel foglalkoznak, de mindig megjelenik a kérdések között az OKK által javasolt néhány téma is. Ezek elsősorban a kulturális stratégiával, a regionalizmus és a könyvtári ellátás problémakörével, a könyvtáros etikával és más fontos kérdésekkel foglalkoznak. A cikksorozat színes képet ad a megyei könyvtárak jelenéről és terveiről, valamint megszívlelendő szempontokat az OKK számára a fenti kérdéskörökkel kapcsolatban.

A soron következő ülésre 2005. május 23-án került sor az OSZK-ban, az alábbi témában:
• Az OSZK magasabb vezetői állásainak betöltésére meghirdetett pályázatok elbírálásában való közreműködés.
Monok István főigazgató felkérte az OKK négy tagját, hogy vegyenek részt a pályázatokat bíráló bizottság munkájában.
A meghirdetett állásokra három pályázat érkezett:
• Rády Ferencé az általános főigazgató-helyettesi és tájékoztatási igazgatói állásra,
• Dippold Péteré a különgyűjteményi és tudományos igazgatói állásra,
• Rácz Ágnes a gyűjteményfejlesztési és feldolgozási igazgatói állásra jelentkezett.

A bíráló bizottság munkáját nagymértékben könnyítette, hogy előzőleg a kuratórium részletesen foglalkozott az OSZK stratégiájával és cselekvési tervével. Logikus volt tehát, hogy e dokumentumok ismeretében, a közösen meghatározott feladatok végrehajtásához kell a nemzeti könyvtár új vezetőit kiválasztani. A szakmai bíráló bizottság érdemi vitában értékelte a benyújtott pályázatokat. A bizottság – ezen belül az OKK négy tagja is – egyhangúlag támogatta a pályázatok elfogadását és a jelöltek kinevezését.
Bozóki András miniszter elfogadta a szakmai bíráló bizottság javaslatát, és jóváhagyta a kinevezéseket.
Az OKK 2004. évi jelentésének átadására 2005. június 16-án került sor a NKÖM-ben. A megbeszélésen részt vett Bozóki András miniszter, Simon Zoltán kabinetfőnök, Skaliczki Judit főosztályvezető, az OKK képviseletében Bakonyi Péter elnök és Redl Károly titkár. Az OKK írásban benyújtott 2004. évi jelentése és az elhangzott szóbeli kiegészítés alapján Bozóki András az alábbi megállapításokat tette:
• Kiemelt jelentőséget tulajdonít a kistérségek és régiók könyvtári ellátásának. A készülő koncepciók véleményezésében kiemelt szerepet szán az OKK-nak.
• Egyetért az OKK azon ajánlásával, hogy az OSZK stratégiájában a gyűjteményépítést, prioritásként kell kezelni.
• Elvben egyetért az OSZK kidolgozott stratégiai tervével, azonban a dokumentum pénzügyi megalapozásához egyeztetés szükséges a közigazgatási államtitkárral. Munkatársai számára feladatul szabta, hogy vizsgálják meg a stratégia mely elemei építhetőek be a 2006. évi költségvetésbe.
A kuratórium soron következő ülésére 2005. október 5-én került sor az OSZK-ban, az alábbi témában:
• A Könyvtári Intézet igazgatói állásának betöltésére meghirdetett pályázat elbírálásában való közreműködés.

Az OSZK stratégiai tervének részét képezte a Könyvtári Intézet stratégiája is, ezért a kuratórium tagjai döntésük meghozatalakor tekintetbe vehették az ott megfogalmazott célokat is. A meghirdetett állásra egy pályázat érkezett. A szakmai bíráló bizottság részletes, érdemi vitában értékelte a benyújtott pályázatot. A bizottság – ezen belül az OKK négy tagja is – egyhangúan támogatta a pályázat elfogadását és a jelölt, Bartos Éva kinevezését.
Bozóki András miniszter egyetértési jogával élve hozzájárult, hogy az OSZK főigazgatója Bartos Évát bízza meg a Könyvtári Intézet igazgatói feladatainak ellátásával.

Az OKK következő ülését 2005. december 9-én tartotta az OSZK-ban, az alábbi témákban:
• Az OSZK állományapasztási politikáját vizsgáló bizottság jelentésének vitája.
• A Könyvtári Intézet munkaprogramja a vezetőváltás után.
• Az OSZK 2006-ban várható költségvetési helyzete.

Bozóki András miniszter szükségesnek tartotta, hogy egy független vizsgálóbizottság értékelje a nemzeti könyvtár állományapasztási gyakorlatát, és a bizottság jelentését nyújtsa be az OKK-nak megvitatásra. Bakonyi Péter a vizsgáló bizottság elnöke szóban ismertette a miniszteri felkérést, a vizsgálandó témák körét, a jelentés létrejöttének főbb állomásait. Az írásban kiküldött jelentés ismeretében az OKK részletes vitában elemezte a munkaanyagot. A vita során az OSZK főigazgatója és a kurátorok is hasznosnak és lényegretörőnek ítélték a bizottság tevékenységét. Mindenki szükségesnek tartotta a megfogalmazott tapasztalatok alapján javasolt korrekciók megtételét. A javasolt intézkedésekre részletes ajánlást tartalmazott a bizottsági jelentés. Az OKK javaslatának megfogalmazása előtt a dokumentum szerkezetével kapcsolatos észrevételt fogalmazott meg az egyik kurátor. Tekintettel arra, hogy az OKK a bizottság által elkészített jelentésen – értelemszerűen – nem módosíthatott szövegszerűen, ezért megoldásként különvélemény megfogalmazásának lehetősége merült fel, azonban az észrevételt megfogalmazó kurátor ettől eltekintett. Az OKK javaslatot tett a szakminiszternek a jelentés elfogadására.
Bozóki András, figyelembe véve az OKK javaslatát, elfogadta “Az OSZK állományapasztási politikáját vizsgáló bizottság összefoglaló jelentés”-ét.
A Könyvtári Intézet munkaprogramjának ismertetése során Bartos Éva igazgató nagymértékben támaszkodott pályázati anyagára. A vezetői megbízás óta eltelt rövid idő elsősorban a 2006. évi munkaterv prioritásainak megfogalmazására volt elegendő. A koncepció a kidolgozott stratégiával összefüggésben az alábbi területeket jelölte meg prioritásként:
- Könyvtár és társadalom
- Minőségbiztosítás
- Kistelepülések könyvtári ellátása
- Képzés, továbbképzés
- Az IFLA közkönyvtári irányelveinek hazai adaptációja.

Az OKK jóváhagyólag tudomásul vette a tájékoztatót.
Az OSZK 2006-ban várható költségvetési helyzetéről Monok István főigazgató tartott tájékoztatót. Kiderült, hogy a kormány által az Országgyűlésnek benyújtott 2006. évi költségvetési törvényjavaslat várható következményeként az OSZK költségvetési támogatása alacsonyabb szintű lesz, mint amilyen 2005-ben volt. Különösen nehéz helyzetet teremthet, ha a dologi keret a tervezetnek megfelelően 260 millió forinttal csökken.
Az OKK megállapította, hogy az ismert adatok szerint a T/1700. sz. költségvetési törvényjavaslat változatlan elfogadás esetén működési zavarok léphetnek fel az OSZK tevékenységében, és esetleg visszafordíthatatlan negatív folyamatok indulhatnak meg.
Az OKK megvizsgálta a helyzetből kivezető lehetséges megoldásokat.
A titkár beszámolt arról, hogy az Országgyűlés Kulturális Bizottságának elnöke, Pető Iván 2005. november 4-én módosító javaslatokat nyújtott be a költségvetési törvényjavaslathoz. A költségvetési módosító javaslatok kidolgozása során az OKK véleményét is figyelembe vette. E javaslatok közül kettő hozható közvetlen összefüggésbe az OSZK-val:
• A T/17700/809. sz. javaslat, amely a NKÖM fejezeten belül a közgyűjtemények körében javasolta a dologi kiadásokra fordítható összeget növelni 123,9 millió forinttal.
Az indokolás az alábbi volt:
“A törvényjavaslat jelentősen (814,4 millió forinttal) csökkentené a 2005. évi dologi kiadások összegét. A javasolt módosítás célja, hogy a nemzeti közgyűjtemények működési kereteit stabilizálja. A dologi kiadások – 2005. évi összegéhez képest – szerény mértékű emelése a már megkezdett szakmai munka folytatását ill. befejezését teszi lehetővé. A javaslat érdemi fejlesztést nem tartalmaz.”
• A T/17700/810. sz. javaslat, amely a NKÖM fejezeten belül a közgyűjtemények körében a beruházásra fordítható keretet javasolta növelni 550 millió forinttal.
Az indokolás az alábbi volt:
“Az intézményi beruházási keret elsősorban a nemzeti könyvtár céljait szolgálja. Amíg a múzeumi területen évek óta folyik rekonstrukciós program, addig a nemzeti könyvtár állandó megoldatlan problémákkal küzd (pl. mélyraktár, könyvlift, az épület homlokzata stb.).”
 
Az Országgyűlés Kulturális Bizottságában a kormánypárti és ellenzéki képviselők egyaránt támogatták a javaslatokat.
A testület ezért úgy döntött, hogy levélben fordul Gyurcsány Ferenc miniszterelnökhöz a következő kéréssel:
“Kérjük, hogy az Országgyűlés Kulturális Bizottságának elnöke, Pető Iván által benyújtott módosító javaslatokat a Kormány támogassa. Megítélésünk szerint ezen javaslatok, amiket a Kulturális Bizottság egyhangúan támogatott, megoldást jelentenének az Országos Széchényi Könyvtár problémáinak részleges megoldásához.”
A költségvetési vita során az Országgyűlés több ponton módosította a törvényjavaslatot a közgyűjtemények vonatkozásában is, ezért az OKK úgy döntött, hogy e módosítások következményeit az OSZK-val összefüggésben a 2006. évi első ülésén fogja megvizsgálni.
Az OKK a 2005. évi munkájáról szóló jelentését Bozóki András miniszter számára – 2006. február 27-én – küldte meg.

Az OKK 2006. március 16-án, a tárgyévi első ülésén két napirendi pontot tárgyalt:
• Tájékoztatókat hallgatott meg: az OSZK 2006. évi költségvetési helyzetéről és a II. Nemzeti Fejlesztési Tervben tervezett könyvtári és informatikai programokról.
• Az OSZK költségvetési helyzetét érintő vita után az OKK egy közlemény megfogalmazását tartotta szükségesnek, ami az OSZK honlapján volt olvasható:

“Az Országos Könyvtári Kuratórium 2006. március 16-i ülésén megvizsgálta az Országos Széchényi Könyvtár tárgyévi költségvetési helyzetét. A testület ülésére meghívást kapott Benedek András, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának közigazgatási államtitkára. Az ülésen Monok István főigazgató tájékoztatott arról, hogy a könyvtár dologi kiadásra fordítható kerete nem fedezi a működési költségeket, annak ellenére sem, hogy a szakmailag indokolható takarékossági intézkedéseket már elrendelte. Megerősítette, hogy amennyiben a könyvtár nem kap kiegészítő költségvetési támogatást, akkor csak két hónapos teljes nyári zárva tartásból tudják kigazdálkodni a minimális működéshez szükséges pénzügyi fedezetet. Benedek András államtitkár elmondta, hogy megvizsgálták az Országos Széchényi Könyvtár költségvetési igényét és annak kielégítését mind szakmailag, mind pénzügyileg indokoltnak tartják. Egyetértenek kiegészítő pénzügyi támogatás folyósításának szükségességével. A pénzügyi források biztosítása érdekében a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma már előterjesztést készített a Kormány számára.

A tájékoztatásokat meghallgatva az Országos Könyvtári Kuratórium leszögezte, hogy nem támogatja az Országos Széchényi Könyvtár két hónapos nyári bezárását. A nemzeti könyvtár működésének pénzügyi okokból történő szüneteltetését olyan horderejű kérdésnek tekinti, hogy a Magyar Köztársaság Kormányához fordul. Az Országos Könyvtári Kuratórium ezért a mai napon Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek írt levelében kéri, hogy a Kormány tegyen eleget a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma előterjesztésének és biztosítsa az Országos Széchényi Könyvtár működéséhez szükséges többletforrásokat. Egyúttal felkéri Monok István főigazgatót, hogy készítsenek tervet 2006. május 31-ig, az Országos Széchényi Könyvtár pénzügyi konszolidációjáról. Az Országos Könyvtári Kuratórium abban bízik, hogy fenti javaslatai hozzájárulnak az Országos Széchényi Könyvtár folyamatos működésének fenntartásához.”
 
Az OKK a közlemény kiadásával egyidejűleg – 2006. március 16-án – levélben fordult Gyurcsány Ferenc miniszterelnökhöz. A levél lényegi mondanivalója a következő volt:

“Az Országos Könyvtári Kuratórium a nemzeti könyvtár működésének pénzügyi okokból történő szüneteltetését olyan horderejű kulturális kérdésnek tekinti, hogy a Magyar Köztársaság Kormányához fordul segítségért. Kérjük, hogy engedélyezze 100 millió forint támogatás kifizetését az Országos Széchényi Könyvtár számára, ezzel megszüntetné a nemzeti könyvtár működését közvetlenül akadályozó pénzügyi hiányt.”

A miniszterelnök kabinetfőnöke, Szilvásy György 2006. április 19-én kelt levelében arról tájékoztatta az OKK-t, hogy a Pénzügyminisztérium egyetért a 100 milliós költségvetési támogatás megadásával. A tájékoztatást követően az OKK titkára intézkedett, hogy az OSZK honlapjáról vegyék le az idézett közlemény szövegét.
Közben az OSZK pályázatot írt ki az Informatikai Igazgatóság igazgatói munkakörének betöltésére, tekintettel arra, hogy a hivatalban lévő vezető kinevezése lejárt. A pályázatot bíráló bizottság 2006. május 19-én tartotta ülését. A bizottság munkájában az OKK titkára is részt vett. A pályázatra egy jelentkező volt Horváth Ádám személyében, aki a korábbi időszakban is informatikai vezető volt az OSZK-ban. A bizottság egyhangúan javasolta Horváth Ádám pályázatának elfogadását és igazgatói kinevezését.
Az OKK kérésének megfelelően az OSZK elkészítette azt a pénzügyi konszolidációs tervet, amit 2006. június 6-án nyújtott be a testület számára. Mielőtt azonban sor kerülhetett volna az OKK következő ülésére, amin megvitathatta volna a tervezetet, a Határozatok Tárában megjelent a 2118/2006. (VI. 30.) kormányhatározat – “Az államháztartás hatékony működését elősegítő szervezeti átalakításokról és az azokat megalapozó intézkedésekről”. Az idézett határozat szerint az Országos Széchényi Könyvtárhoz kerül – beolvadás, összevonás címszóval – az Országos Idegennyelvű Könyvtár és az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum. Az intézkedés végrehajtásának határidejéül 2007. január 1-jét jelölték meg.
Tekintettel arra, hogy az OKK nem kapott tájékoztatást a tervezett intézkedésekről, ezért 2006. július 17-én levélben fordult Hiller István oktatási és kulturális miniszterhez, amelyben személyes találkozót kezdeményezett az idézett kormányhatározattal összefüggésben. Ezt az is indokolta, hogy július végén került sor a Magyar Könyvtárosok Egyesületének Vándorgyűlésére, ahol várhatón napirendre kerül az összevonások ügye. A levélben felvetésre került az OSZK 100 millió forintos támogatásának kérdése is, hiszen az azt megígérő levél megérkezett, de a pénz nem.
A kormány a következő ülésén, 2006. július 19-én, meghozta döntését (2126/2006. sz. kormányhatározat), és biztosította az OSZK számára a korábban megígért 100 millió forintos többlettámogatást. Ennek tényét Hiller István miniszter a Magyar Könyvtárosok Egyesületének Vándorgyűlésén be is jelentette.
Eközben zajlott a 2118/2006. (VI. 30.) kormányhatározatból fakadó intézkedések előkészítése. Az összevonással érintett három könyvtár vezetője 2006. július 20-án Schneider Márta és Závecz Ferenc szakállamtitkárokkal folytatott megbeszélést. Ezt követően a három főigazgató tárgyalásokat folytatott 2006. július 24-én, valamit augusztus 14-én, és elkészítette az “Álláspont és javaslat az Oktatási és Kulturális Minisztérium által fenntartott, a 2118/2006. (VI. 30.) kormányhatározat hatálya alá tartozó országos könyvtárak összevonásáról” című munkaanyagot.
A dokumentum többek között az alábbi megállapítást tartalmazta:

“Valamennyi szakmai feladat ellátásának, további összevonásának és fejlesztésének alapfeltétele a könyvtárszakmai és pénzügyi informatikai rendszerének egységesítése. Hangsúlyozni kívánjuk, hogy a három könyvtár összevonásának költségei rövid távon (2007. évi költségvetés) meghaladják a 300 millió forintot, ugyanakkor a közép-, illetve hosszú távú megtakarítás sem számottevő.”

Tekintettel arra, hogy az Országgyűlés Kulturális Bizottsága – 2006. szeptember 7-ei – ülésére napirendre tűzte a 2118/2006. (VI. 30.) kormányhatározatnak a kulturális területtel foglalkozó részét, az OKK 2006. augusztus 30-án ismételten levélben fordult Hiller István miniszterhez. Ez volt ugyanis az utolsó alkalom, hogy a Kulturális Bizottság ülése előtt a kormány még foglalkozhasson az intézményi összevonás ügyével. A levél fő javaslata az volt, hogy a kormány úgy módosítsa határozatát, hogy a három könyvtárat érintő intézkedést tegyék át az idézett határozat 6. pontjába. Ebben a pontban azokat az intézményeket sorolták fel, ahol a kormány még vizsgálni kívánja az intézmények működésének hatékonyságát, illetve az esetleges intézményi összevonásokat.
Másnap, 2006. augusztus 31-én elkészült Hiller István miniszter válaszlevele, amelyben négy fő kérdést érintett:
• Köszönettel nyugtázta az OSZK többlettámogatása ügyében írt korábbi levelünket. A támogatást az OSZK megkapta.
• Kérte, hogy az OKK tárgyalja meg az OSZK pénzügyi konszolidációs tervét.
• Az intézményi összevonásokkal kapcsolatban a következőket írta:

“Az OSZK-val összevonásra kerülő könyvtárak ügyében is várom az Országos Könyvtári Kuratórium véleményét, javaslatait. Az ülésre, amelyen ezzel a témával foglalkoznak, az általában résztvevő munkatársaim mellett javaslom meghívni Farkas Katalin miniszteri biztos asszonyt is, aki a kormányhatározat végrehajtásának részleteiről tájékoztatást tud nyújtani.”

• Ismételten rögzítette:

“Az OKK véleménye, javaslatai fontosak számomra ezekben a kérdésekben.”

A Kulturális Bizottság az ülése előkészítése során – 2006. szeptember 5-én – tájékozódott az érintett intézményeknél, munkaanyagokat kért be stb. Ezzel kapcsolatban került sor az OKK kormányhatározat-módosítást kérő levelének a bizottság számára történő megküldésére. Ezt követte a Kulturális Bizottság elnökének és az OKK titkárának megbeszélése.
Az Országgyűlés Kulturális Bizottságának ülésén – 2006. szeptember 7-én – Jánosi György (MSZP), a bizottság alelnöke koalíciós véleményként elmondta, hogy számos tekintetben nem értenek egyet a kormányhatározatban foglaltakkal. Kiemelte, hogy különösen rossznak tartják a három könyvtár összevonásának ügyét, és azt nem támogatják. A koalíciós képviselők igényeként fogalmazták meg, hogy az Oktatási és Kulturális Minisztérium folytassa le a szakmai egyeztetéseket, és a végső döntés előtt hozza vissza a bizottság elé a tervezett intézkedéseket. Halász János (Fidesz), a bizottság másik alelnöke hasonló szellemben nyilatkozott. Ő is kiemelte, hogy a könyvtári területen nem lehet végrehajtani az összevonást. Egyetértett azzal, hogy a végső döntés előtt a minisztérium hozza a bizottság elé javaslatait. Pető Iván (SZDSZ), a bizottság elnöke úgy foglalta össze a véleményeket, hogy a kormányhatározatot a bizottság a jelen formájában nem támogatja. Kéri a kormány jelenlévő képviselőit, hogy folytassák le a szükséges szakmai egyeztetéseket, és hozzák vissza a Kulturális Bizottság elé az így elkészült javaslatokat.

Az OKK 2006. szeptember 21-én ülést tartott, amin a miniszteri kérésnek megfelelően két napirendi pontot tárgyalt:
• Az intézmények összevonásának ügyét.
• Az OSZK pénzügyi konszolidációs tervét.Az ülést megelőzően az OKK képviselői személyesen konzultáltak az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, valamint az Országos Idegennyelvű Könyvtár vezetőivel, megbízottaival. Mindkét érintett intézmény főigazgatója írásos dokumentációt bocsátott a kuratórium tagjainak rendelkezésére, hogy kellő információk birtokában fogalmazhassa meg álláspontját az OKK.
A kuratórium 2006. szeptember 28-án levélben összegezte Hiller István miniszter számára az ülésen elhangzottakat. A levél főbb megállapításai a következők voltak: A testület örömmel nyugtázta, hogy kérésének megfelelően megszületett a döntés, amely szerint az OSZK 100 millió forintos többlettámogatáshoz jut.
A testület megtárgyalta a 2118/2006. (VI. 30.) kormányhatározat hatálya alá tartozó országos szakkönyvtárak összevonásának ügyét. Az ülésre meghívást kapott Farkas Katalin miniszteri biztos, aki tájékoztatást adott a határozat végrehajtásának munkálatairól. A tájékoztatással kapcsolatban az OKK az alábbi megállapításokat tette:
• Nem tartja szerencsésnek, hogy a kormányhatározat megszületése után kérik ki a testület véleményét a döntésről.
• Örömmel veszi, hogy az OKM is módosíttatni kívánja az OSZK-t érintően a kormányhatározatot.
• Az OKK a jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján sem szakmai, sem gazdaságossági szempontból nem látja indokoltnak az OSZK, az OIK és az OPKM összevonását.

Az OKK napirendre tűzte az OSZK pénzügyi konszolidációs tervét is. Tekintettel arra, hogy a 2007. évi költségvetéssel kapcsolatban az OKK csak két információval rendelkezik az OKM megjelent képviselőitől, (a Budavári Palota rekonstrukciójára terv készül a minisztériumban, illetve a könyvtárak támogatását kiemelten kezeli a minisztérium), ezek az információk nem elégségesek a konszolidációs terv megtárgyalására. Erre nyilvánvalóan akkor kell sort keríteni, amikor a szükséges információk birtokában lesz az OKK. A költségvetéssel kapcsolatosan néhány elv fogalmazódott meg a vita során:
• Érdemes lenne megfontolni egy olyan finanszírozási csomag kidolgozását a könyvtárak (ezen belül az OSZK számára is), ami négy-öt évre előre tervezhetővé tenné az érintett intézmények gazdálkodását.
• Nem lenne szerencsés, ha az OSZK esetében érvényesülne a “fűnyíró elv” a jövő évi költségvetés kidolgozása során. Erre biztosítékot jelenthetne a nemzeti kulturális intézményi kör meghatározása és az ehhez kapcsolódó finanszírozási garanciák megteremtése.
• Az OKK támogatja azt az elgondolást, hogy a Budavári Palota rekonstrukciójára készülő tervek és az ahhoz kapcsolódó finanszírozási megoldások tehermentesítenék az OSZK költségvetését az épületfenntartás tekintetében.
• Az OKK fontosnak tartja, hogy a lehetőségek keretei között az OKM szerepeltesse a Nemzeti Fejlesztési Tervben az OSZK-t érintő fejlesztési elképzeléseket, és támogassa annak megvalósulását.

A 2007. évi költségvetési törvényjavaslat parlamenti vitája során Pető Iván, az Országgyűlés Kulturális Bizottságának elnöke, T/1145/592. sz. alatt kapcsolódó módosító indítványt nyújtott be. A javaslat indokolása a következő volt:

“Az Országos Széchényi Könyvtár a 2006. évben a 2126/2006. (VII. 19.) kormányhatározat alapján 100 millió forint támogatásban részesült a központi költségvetés általános tartaléka terhére. A támogatás nyújtását az indokolta, hogy a könyvtár dologi kiadásra fordítható kerete nem fedezte a legszükségesebb működési költségeket. Erre tekintettel a tavalyi évhez hasonlóan idén is indokolt az előző évi, 100 millió forintos támogatás nyújtása.”

Erre tekintettel az OKK 2006. december 13-án levélben fordult Hiller Istvánhoz, ebben felhívja a miniszter figyelmét az idézett módosító indítványra, amely javítani igyekszik az OSZK költségvetési helyzetén. A Kulturális Bizottságban az ellenzéki és kormánypárti képviselők nagy többséggel támogatták a javaslatot.

Az OKK 2006. december 15-én tartotta tárgyévi utolsó ülését az OSZK-ban, az alábbi témákban:
• Az OSZK 2007. évi munkaterve és várható költségvetési helyzete
• A Könyvtári Intézet 2007. évi munkaterve.A titkár beszámolt Pető Iván módosító javaslatáról, és arról, hogy az Országgyűlés Kulturális Bizottsága 2006. december 14-én hallgatta meg Hiller István minisztert a 2006. évi tevékenységéről. A miniszteri beszámoló érintette az intézményi összevonásokat és “A kulturális modernizáció irányai” című dokumentumot. Idézte az ülésről készült jegyzőkönyvből a miniszter szavait:
“Részben módosult a kormányhatározat, így további tárgyalásokra van szükség, hogy az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, illetve az Országos Idegennyelvi Könyvtár ne a Széchényi Könyvtárba kerüljön. Értettük, tehát ott tartunk, hogy nem az Országos Széchényi Könyvtárba fog kerülni.”
“A kormány a tegnapi ülésén elfogadta ťA kulturális modernizáció irányaiŤ címet viselő dokumentumot. Ez egy javaslat, egy ajánlat a magyar kulturális élet szereplőinek és minden érdeklődőnek. (…) Azt várom, hogy az elkövetkezőkben a kulturális élet szereplői ehhez véleményüket, kritikájukat vagy támogatásukat, kiegészítésüket elmondják. Ezért történt meg az, hogy ezt a legnagyobb nyilvánosság előtt is bemutattuk, és természetesen hozzáférhető honlapokon is.”

A kuratórium örömmel nyugtázta, hogy álláspontját a miniszter elfogadta és nem kerül összevonásra az OSZK, az OIK és az OPKM.
Az OSZK 2007. évi munkatervével kapcsolatban a kuratórium támogatólag vette tudomásul, hogy a könyvtár a jövőben még határozottabban kívánja szolgáltatás-centrikusan ellátni feladatait.
A Könyvtári Intézet 2007. évi munkatervében három kiemelt feladatot jelölt ki:
• Az Új Magyarország Fejlesztési Terv könyvtári eszközökkel történő támogatásának koordinálása.
• Közreműködés a Portál program projektjeinek kidolgozásában és megvalósításában.
• A 2003–2007-es könyvtári stratégiai időszak eredményeinek összegzése.A testület a munkatervről szóló beszámolókat elfogadta.
Az OKK megállapította, hogy az elmúlt időszakban kiemelten foglalkozott az OSZK szervezeti és gazdasági helyzetével, ezért a jövő évben elsősorban a szakmai tevékenységet kívánja vizsgálni. A testület javaslatot tett arra, hogy a stratégia megvalósításának félidejére tekintettel a könyvtár az év során egynapos konferencia keretében mutassa be elért eredményeit, a megvalósult stratégiai célokat. Az OKK titkára kérje fel a 3K szerkesztőségét, hogy a konferencia előkészítéseként a lap közöljön néhány publikációt az OSZK által fontosnak tartott szakmai tervéről és eredményéről.
A jövő évben a kuratórium – a miniszteri kérésnek megfelelően – szakmai vitát kíván indítani a “A kulturális modernizáció irányai” című dokumentumról.

Talán szokatlan ilyen részletességgel bemutatni egy konzultatív testület munkáját. Azonban a kuratórium tevékenységének elmúlt két éves időszaka jól példázza, hogy világos célok megfogalmazásával és szakmai összefogással komoly eredményeket lehet elérni. Természetes az is, hogy a különböző ügyek alakulását számos körülmény befolyásolja. Ezért igyekeztem a OKK tevékenységét tágabb összefüggések figyelembevételével bemutatni. Tudom, hogy a kép nem teljes, de az ilyen beszámolónak nem is lehet feladata egy-egy ügy minden részletre kiterjedő elemzése. Fontos tanulsága az elmúlt időszaknak az is, hogy van értelme a különböző álláspontok ütköztetésének. A vitát természetesnek tekinthetjük, hiszen nem feledhetjük el, hogy más döntési lehetősége és felelősségi köre van a kormánynak, egy miniszternek, egy főigazgatónak vagy a kuratóriumnak. A tapasztalatok mégis azt mutatják, hogy egy konzultatív testület, az Országos Könyvtári Kuratórium is képes eredményesen dolgozni.