A Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Információs Központ új épülete

Kategória: 2007/ 8

A kezdet

Új épület avatása mindig öröm, könyvtárépületé különösen. A 2007 tavaszán átadott Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Információs Központ létrejöttének története van, ami rögzíthető és nyomon követhető.
A megyei könyvtár 1952 óta működik Debrecenben, a Kereskedelmi Akadémia egykori – az 1893-ban neoreneszánsz stílusban épült – műemlék épületében, a mai Piac u. 8. szám alatt, 889 négyzetméter hasznos alapterülettel. A helyhiány miatt először galériák építésével kellett megnövelni a hasznos teret, majd fokozatosan kiszorult az épületből a gyermekrészleg, a hálózati módszertan, a nyomda, és lakótelepi pincékben költöztek a könyvraktárak, az állomány 70 százalékával. Az épület zsúfoltsága, a részlegek és a gyűjtemény szétszórtsága nehezítette a könyvtári szolgáltatást, a gazdaságos működtetést, a hatékony munkaszervezést.A “könyvtári gondolat” már 1966-ban megfogalmazódott, sőt terv készült a megyei művelődési központtal közös épületegyüttes létrehozására. Akkor azonban anyagiakra hivatkozva a művelődési központ kapott elsőbbséget. Dokumentumainkat lapozgatva meg lehetne írni a könyvtár negyvenéves meg nem építésének történetét. Az elmúlt tíz évben egyre nyilvánvalóbbá vált a könyvtár tarthatatlan helyzete, és mind intenzívebbé vált egy új, korszerű könyvtár megépítésére irányuló szándék és akarat. Az évek során több elképzelés is napvilágra került: könyvtár és levéltár egy épületben történő elhelyezésétől a városi könyvtár speciális gyűjteményeinek átvételén át egészen az egyetemi könyvtárral közös Könyvtárház koncepcióig terjedően, de mindegyik meghiúsult.
2004-ben végre megszületett a politikai döntés: a megyei közgyűlés határozatában kifejezte a megyei könyvtár felépítésének szándékát a Bem tér 19. szám alatt található telken, címzett támogatás igénybevételével. A szakmai fejlesztési koncepció és megvalósíthatósági tanulmány dokumentációja 2004 áprilisában elkészült.
A 2005-ben elnyert címzett támogatás elérhetővé tette a régi álmot, és a 2006. március 28-ai alapkőletétellel megkezdődött az építkezés. 2006-tól a kivitelezést irányító koordinációs bizottságban Eszenyiné Borbély Mária igazgatónő képviselte a könyvtár érdekeit.
Ugyanezen év szeptember 29-én a szerkezetkész épületet bokréta ünnepség avatta. Végül a gyors, látványos és magas színvonalú kivitelező munka beteljesítette a programot, és 2007. május 4-én a megyei közgyűlés elnöke átvehette az új könyvtárépületet.

A program
A szakmai program ambíciózus volt. A tervezés számára általános szempontokat is meghatározott.

  • A könyvtárépület térrendszerének, technológiájának, üzemeltetésének megtervezésénél a számítás- és kommunikációtechnikai alkalmazások lehetőségeit messzemenően figyelembe kell venni.
  • A könyvtár működésében előtérbe kell állítani a szolgáltató és információközvetítő funkciókat, a térbeli bővíthetőséggel szemben a virtuális könyvtáreszményre helyezve a hangsúlyt.
  • Az épületen belül szigorúan elkülönítendők az olvasói és a könyvtárosi forgalom útvonalai, amelyek nem keresztezhetik egymást. Az egyik a nyilvános, a másik a szolgálati bejáraton keresztül zajlik.
  • A könyvtár függőleges irányú közönségforgalma egyetlen lépcső- és liftrendszeren bonyolódjék le, ehhez képest más függőlegesen közlekedőknek csak kiegészítő vagy menekítő szerepe lehet.
  • A forgalmi útvonalak vezetése legyen egyszerű és áttekinthető.
  • A forgalom ne zavarja a könyvtár használatát.
  • A szolgálattevő könyvtárosok természetesen használhatják az olvasói útvonalakat is a nyilvános térben mozogva, de az olvasók semmiképpen sem léphetnek be a szolgálati övezet tereibe.
  • Az épület minden tere legyen megközelíthető a mozgássérültek speciális igényeinek megfelelően, és a könyvtárbelsőkben történő teherszállító kézikocsi akadálymentes közlekedését is biztosítani kell. Erre tekintettel kell lenni az ajtók és a közlekedési útvonalak kialakítása során (lengőajtó, ütközésvédelem. küszöbmentesség, rámpák).
  • Nyilvános parkolóhelyekről a vonatkozó építési előírásoknak megfelelően kell gondoskodni. A tervezés részletkérdései tekintetében szakmai irányelvként a Közművelődési Könyvtárak Tervezési Előírásai című ágazati szabvány (ÉSZ 204/4-76) használható.

A könyvtárosok számára fontos volt, hogy funkcionálisan jó épület készüljön el, ahol minden dokumentum hozzáférhető, és az informatika a korábbi szolgáltatások sokszorosának kínálatával vonzza a használókat; ahol sokféle tevékenység megszervezésére nyílik lehetőség; a regionális szerepkörnek megfelelő hagyományos és elektronikus szolgáltatások rendszerszerű működtetése korszerű feltételek között valósítható meg.
Az építész a funkció és tér összefüggés-rendszerében a szakmai követelmények és az esztétikai megjelenés harmonikus megvalósítására törekedett, és arra, hogy szerethető épületet hozzon létre.

A helyszín

Az épület a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat kizárólagos tulajdonában lévő – Debrecen, Bem tér 19. szám – telekre épült, a Kenézy Gyula Kórház felhagyott pszichiátriai és ellátó épületei helyén.
A terület három oldalról közterülettel határolt, tömegközlekedési kiszolgálása ideális, mind a villamos-, mind a buszközlekedés szempontjából. A telek egyenlő távolságban van a városközponttól és az egyetemektől, ugyanakkor zöldterületbe ágyazott. A telek minden közmű- és energiaellátó rendszerrel kiszolgált.
A Hadházi út felőli zajterhelés nagy, amit robosztus, szendvicsszerkezetű falelemekkel, hangszigetelő üvegezésű nyílászárókkal, klimatizált zárt terekkel az utca felől, valamint funkcionális szervezéssel igyekeztünk kivédeni.

A telepítés

A könyvtárépület a szabályozási előírások megtartásával, a lehetőségek maximális kihasználásával helyezkedik el a telken. A Bem tér és a Hadházi út felőli 10-10 méteres előkert, a Kórház utca felőli 7,5 méteres előkert, a zártsorú telepítés, és a 30 százalékos beépíthetőség az épület alaprajzi elrendezését abszolút formában meghatározta. A telepítésnek egy “L” alakú, a Bem tér irányában 40 méter mély, a Hadházi úti hossztengely mentén 70,95 méter hosszú, és mindkét szár irányában 15,40 méter széles épület felel meg, amely a Kórház utca felőli végen 8,22 méteres épületszélességre vált át, a területi normák megtarthatósága miatt.
Az épület nyilvános bejárata a Bem tér-Hadházi út sarokrészén nyílik, az épület leghangsúlyosabb pontján, egyben a publikus zónák elérhetőségi centrumában. A szolgálati bejárat a Kórház utca felől nyílik, porta ellenőrzéssel.
Az “L” alakú épület belső, udvari épülethez kapcsolódó terepsíkját lesüllyesztettük, hogy az udvar felőli perem mentén elhelyezett alagsori helyiségek természetes megvilágítást kapjanak.
Az épület parkosított zöldfelületi kialakításokat hoz létre a közterületek és a belsőudvar irányában. Kerítést csak a kórház felőli telekoldalon, valamint a Kórház utcai oldalon az épület széléig vezetve alkalmazunk – áttört, pálcarácsos kivitelben.

Funkcionális elrendezés

A tervezés meghatározó eleme a részletes tervezési programban tételesen megfogalmazott 370 000 dokumentum felhasználóbarát elhelyezése, a könyvtár jövőképének és küldetésnyilatkozatának direktívái szerint.
A tervezésnél alapvető szerkesztési elvnek tekintettük a térben és időben átrendezhető, nagy mobilitási lehetőségeket adó funkcionális és szerkezeti kialakítást.
Az egész épületben a publikus és a szolgálati bejáratok, valamint a hozzájuk kapcsolódó lépcsőházak és vizesblokkok kötött helyzetűek, az összes többi terület szabadon átrendezhető, mivel az infrastrukturális hálózatok követni tudják a változásokat.
Az “L” alakú épület részben alápincézett, földszint, plusz I-II. emelet (tetőtérbeépítés) szintelrendezésű, nettó 4050 négyzetméter összterületű. A déli és nyugati homlokzatok mentén zárt, napárnyékolt kialakítású, míg a belső udvari árnyékolt és északi homlokzat irányban megnyitott, nagy üvegfelületekkel szervezett.
Az épület központi eleme a csuklópontba elhelyezett kör alakú galériás udvar, amely áthalad minden szinten, és összeköti térben az alagsort a tetőtérrel. E köré szerveződik szintenként a terület információs pontja, és zárt együttest alkot az átlósan rászervezett központi főlépcsőház és liftmaggal – valamint a köréjük szervezett vizesblokkokkal. A többszintes – kör alakú – nyitott belső udvar a pinceszintre is levezet, vizuális összeköttetést teremtve valamennyi szinttel, hangsúlyozva a kiállítóteret.
A pinceszint a központi előcsarnokból közelíthető meg, ahol a büfé és kiállítótér található, és a Hadházi út felőli épületszárnyban a könyvtár zárt belső területei szerveződnek. Mindkét területhez akadálymentes lépcső és felvonó csatlakozik, oldalaikon férfi és női vizesblokkokkal.
A pince szolgálati bejárat felőli megközelítését háromkarú lépcső és személy-teher felvonó biztosítja. A lépcsőházból induló középfolyosóra vannak felfűzve a műhelyek – raktárak és gépészeti helyiségek. Az utca felőli traktusban a könyvraktárak helyezkednek el, a gördülő állványok 120 000 könyv, illetve bekötött folyóirat elhelyezését teszik lehetővé. A raktárba leközlekedik a kölcsönzési ponttól induló könyvlift, s a raktár közvetlen előtérrel kapcsolódik a szolgálati lépcsőház nagy teherbírású felvonójához is. A raktárban az előírt tisztaságú és hőmérsékletű levegő biztosított. A pincében kapott helyet a kötészet és a nyomda.
Az épület nyilvános bejárata a Bem tér és a Hadházi utcai épületsaroknál nyílik, átlósan átvágva az épületet az átforduló épületszárnyak között. Az épülethez az akadálymentesen kialakított hangsúlyos előlépcsőn át jutunk. Az előlépcsőt két kis bástya – mint két ökölbe szorított kéz – fogja közre, és a lépcsők fokról fokra emelnek és visznek az épület főkapuja felé. A bejárat és az előcsarnok a nyilvános könyvtári terek súlypontjába esik és a forgalmat tisztán szétválasztható funkcionális terekre tagolja. Az előcsarnokba forgóajtós szélfogón keresztül jutunk. Belépve a teljes térszerkezet vizuálisan áttekinthetővé válik. Az előcsarnok közepén végighaladó nyitott galériás udvar kiterjeszti az előcsarnok méreteit, vizuálisan is összeköti a könyvtári szinteket, szintenként ismétlődve sugárszerűen nyit a különböző funkciójú terek felé.
A bejárattól balra a ruhatár helyezkedik el. A ruhatár része az ellenőrzési helyeknek, elsősorban az előadóterem irányában van ilyen funkciója. A ruhatártól a könyvtári terek felé az ellenőrző kapukon keresztül lehet átjutni, amelyhez a kölcsönzési – ellenőrzési pont csatlakozik. Itt ellenőrzik a könyvtár teljes felhasználói forgalmát, itt történik a beiratkozás, a kölcsönzés és a könyvek visszavétele. Az ellenőrzési pontnak közvetlen kapcsolata van a biztonsági, vagyon- és tűzvédelmi hálózatokhoz és rendszerekhez, valamint az innen indítható könyvlift közvetlen kapcsolatot teremt a pinceraktárral, valamint az emeleti könyvtári terekkel.
Az ellenőrzési pont után az ívelt előcsarnok három fő irányt szab meg. A bejárattal szemben a főlépcsőház – akadálymentes felvonóval – végigközlekedik az alagsortól a legfelső szintig. A lépcsőház két oldalán vizesblokkok települnek: az infotéka és hírlaptár felé férfi és női, a gyermekrészleg felé külön a gyermekek számára kialakított – köztük akadálymentes – vizesblokk található, pelenkázó előtérrel.
Az előcsarnokból a Bem téri szárny felé az előadóterem, infotéka és a hírlaptár, valamint könyvtárosi munkaszoba települ. A hírlaptárban a kurrens folyóiratok és hírlapok, közlönyök, és a közhasznú információk érhetők el. Az infotékában elektronikus, gyorsinformációs szolgáltatás igénybevételére nyílik lehetőség a különböző adatbázisokból és internetelérhetőséggel, továbbá multimédiás szolgáltatás, másoló- és nyomtató berendezések kaptak itt helyet.
Az előcsarnokból a Hadházi út felőli szárny irányában a gyermekrészleg helyezkedik el. A részleg kényelmét a bútorok formája, elrendezése, harmóniáját a berendezések színvilága határozza meg. Szabadpolcos olvasóhelyek, játékszoba-foglalkoztató, internetoktató és olvasóterem várja a gyermekolvasókat. A gyermekkönyvtár bejáratánál információs-ellenőrző pont, valamint a könyvtárosi munkaszoba került helyezkedik el.
Az épület szolgálati bejárata – a nyilvános bejárattal átellenes oldalon – a Kórház utcából nyílóan helyezkedik el. Itt bonyolódik a személy- és teherforgalom, ide érkeznek az új könyvek és dokumentumok, innen történnek a különböző szállítások. A bejárat portaellenőrzésű, itt helyezkednek el a biztonsági berendezések pultjai, a tűz- és vagyonvédelmi rendszerek központjai.
A szolgálati övezetet háromkarú lépcsőház köti össze személy- és teherfelvonóval. A felvonón keresztül történik a feldolgozott könyvek szétosztása a könyvtári szintek és a raktár között.
A lépcsőházi előtérből nyíló közlekedőre az állománygyarapító és feldolgozó osztály, valamint a postázó és öltöző helyiségei szerveződnek. Az állománygyarapító és feldolgozó osztály természetesen számítógépes integrált könyvtári rendszerben dolgozza fel a dokumentumokat.
A szolgálati övezet közlekedőn keresztül kapcsolódik a gyermekkönyvtár teréhez. Az átjárás csak a könyvtárosok számára lehetséges, az ajtóknál alkalmazott elektronikus beléptető rendszerek felhasználásával. A lépcsőház mellett férfi-női vizesblokk helyezkedik el a szolgáltatói területek számára.
Az első emelet nyilvános övezeteiben, mindkét szárnyban könyvkiválasztó terek helyezkednek el, a kölcsönözhető szép- és szakirodalommal, és idegennyelvű állománnyal. A rendelkezésre álló terület a dokumentumok szabadpolcos, szakrendben történő elhelyezését teszi lehetővé.
A könyvkiválasztó terekben az állványok között, valamint az ablakok mellett szigetszerűen, illetve soroltan elhelyezett böngészőhelyek kialakítására került sor. A könyvkiválasztó terekben 150 kötet/m2 mutatóval számoltunk.
E szintre a főlépcsőházon keresztül érkezünk, ahol olvasói számítógépek és OPAC-ok fogadják az érkezőt, és biztosítják a tájékozódást, a saját és más könyvtári gyűjteményekről és információs központokról, adatbázisokról és azok elérhetőségéről. A könyvtár multifunkcionális képességét a galériás udvar köré szervezett szolgáltató boxok növelik.
A könyvkiválasztó terek végeiben könyvtárosi munkaszobák kaptak helyet. A nyilvános könyvkiválasztó térhez kártyás, biztonsági ajtós kapcsolattal csatlakozik a szolgáltatói övezet a Kórház utca felőli szárnyvégben. A területre a földszintről háromkarú lépcső és felvonó visz. A lépcsőház kapcsolatú közlekedőre nyílnak az igazgatás helyiségei, valamint a gazdasági ügyvitel és a számítástechnikai gép- és munkaszoba.
A második emeleten (a tetőtérben) – a Hadházi úti épületszárnyban – a csak helyben használható gyűjtemény dokumentumai, a 60 férőhelyes olvasóterem, az on-line katalógus termináljai és másolóberendezései kaptak helyet.
A Bem tér felőli épületszinten a helyismereti gyűjtemény található olvasóhelyekkel, valamint a különgyűjtemények kezelőhelyeivel és tárolóival. A helyiség végében munkaszobákat alakítottak ki.
Erre a szintre is a főlépcsőházon keresztül érkezünk, az első emeleti elrendezéssel megegyező módon elhelyezett olvasói számítógépek és OPAC-ok fogadják az érkezőt, és biztosítják a tájékozódást.
A belsőépítészeti berendezések és bútorok eredetileg a skandináv Eurobib-BCI állvány- és polcrendszerrel és ülőbútorokkal szerepelt a tervben. A közbeszerzési versenyt a Mátészalkai Sandraform Bútoripari Kft. nyerte, amely a hihetetlenül szűkre szabott költségvetéshez viszonyítva nívós és egységes küllemű bútorokat készített.

Szellemi alkotás, művészi kifejezés – technika és munkaszervezés

Minden újonnan épített könyvtárépület egy program eredménye. A megszülető épület egyszerre szellemi alkotás, művészi kifejezés és technika. A geodétától az informatikusig legalább tíz-tizenkét szakma mérnökei dolgoznak a terveken, továbbá rendkívül fontos a kivitelezői apparátus műszaki-technikai-technológiai felkészültsége és teljesítménye.
Könyvtárakat adaptálni nem lehet, azonban vannak közös szempontok, amelyek figyelembevétele a tervezés során nem mellőzhetők, így a rugalmasság, a modularitás, a flexibilitás, a szervezettség, a bővíthetőség, a biztonságosság, a kényelem, a gazdaságosság és a minden fázisban jelenlevő információtechnológia. Másként fogalmazva: a könyvtár nem csupán a tudás mérhetetlen forrása kell, hogy legyen, hanem olyan jól felszerelt fizikai és virtuális tér, amely különböző kulturális, ismeretszerzési, dokumentumellátási és infokommunikációs szolgáltatásokat integrál.
A Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár a használat módjából, az állományból, az információtechnológiából kiinduló tervezés során nyerte el alakját. Formája az épület lényegéből, funkciójából következik: “A könyvtárépület példát mutathat és katalizátorként hathat ezen kiemelt terület épített környezetének alakításában és tovább fejlesztésében, ami egyben alapvető városi érdek is.” – írta Varga László, a Városfejlesztési Főosztály vezetője a 2004. áprilisi ajánlásában.
Az épület homlokzatán Győrfi Lajos szobrászművész alkotása, a könyvtár névadóját ábrázoló dombormű látható. A debreceni prédikátor és püspök tekintete a jövőt fürkészve bizakodóan sejteti az intézmény szintézisre törekvő szellemi kisugárzását.

Címkék

(1) (1) (1) (1) (12) (1) (2) (2) (3) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (10) (3) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (20) (1) (18) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (1) (5) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (5) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (28) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (10) (1) (5) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (18) (6) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (27) (3) (10) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (8) (3) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (12) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (7) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (11) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (4) (2) (10) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (30) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (33) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (1) (1) (4) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (3) (1) (19) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (4) (1) (9) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (6) (15) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (10) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (7) (5) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (6) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (13) (1) (1) (2) (4) (3) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (38) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (6) (1) (6) (17) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (19) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (4) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (9) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (2) (1) (21) (6) (5) (1) (3) (2) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (8) (1) (25) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (18) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (4) (14) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (14) (7) (2) (4) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (5) (1) (1) (1) (1) (2) (22) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (6) (1) (4) (1) (1) (1) (10) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (3) (12) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (17) (4) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (5) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (9) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (62) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (4) (1) (11) (10) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (4) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (9) (1) (1) (7) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (42) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (9) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (6) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (4) (6) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (4) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (8) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (2) (2) (9) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (8) (1) (1) (1) (4) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1)