A honvédségi könyvtárak helyzete (2001-2005)

Kategória: 2007/11

A Könyvtári Intézet Kutatási és szervezetfejlesztési osztálya 2006-ban vizsgálta a nem nyilvános könyvtárak helyzetét Magyarországon. A nyilvános könyvtárakról érthetően sok szó esett és esik; ám a nem nyilvánosak ritkán kerülnek reflektorfénybe. E tarthatatlan helyzeten kívántunk változtatni a könyvtárak helyzetének fölvázolásával.*
Ebben a munkában e cikk szerzője a honvédségi könyvtárakkal foglalkozott; eredményeit ezúton teszi közzé.

A honvédségi könyvtárak jogi helyzete

A honvédségi könyvtárakat nem szabályozza semmilyen különleges jogszabály, sőt belső rendtartás, szabályzat sem. Az ominózus 3/1975-ös KM-PM együttes rendelet alapján, ami a nyilvántartásról, a leltározásról és a törlésről szól, készítettek egy belső utasítást annak idején, de ez csakúgy, mint maga a rendelet, elavult.
Egy utasításról tudható továbbá, hogy életben van: a 103/2002. (HK 30.) HM utasítás a tudományos információellátás rendjéről: meghatározza többek közt a Hadtudományi Szakirodalmi Integrált Információs Rendszer (HSZIIR) működési rendjét. (Erről bővebbet a Jövő című fejezetben.)

A vizsgálat módszertana

A honvédségi könyvtárak vizsgálatát megnehezíti, hogy kevés közös jellemzőjük van: közös a fenntartásuk, de különböző a funkciójuk. Vannak köztük csapatkönyvtárak, ezek közművelődési szerepet töltenek be, tulajdonképpen munkahelyi könyvtárak. Némely csapatkönyvtár átmenet a közművelődési és a szak-, sőt a tudományos könyvtár között. Van orvosi, börtönkönyvtár, művelődési ház könyvtára… A különböző funkciók mentén vizsgálódni, trendeket fölállítani még óvatosan sem lehet.
Problémát jelentett az adatszolgáltatás hektikussága is. Összesen 38 könyvtártól kaptunk jelentést legalább a vizsgált időszak (2001-2005) valamelyik két évében, de csak öttől mind az öt évben, és további kilenctől négy évben (s ezek sem közöltek mindig minden adatot). Az összesen 14 könyvtár adatait kontrollcsoportként a táblázatok végére illesztettem.
A nem nyilvános könyvtárak kutatási programjának megfelelően a vizsgált időszak öt év (2001-2005). Ez elég hosszú idő volna a lehetséges tendenciák kitapintására. Azonban a legtöbb táblázatban az adatközlők szerény száma miatt az első év (2001) ignorálandó. Jó néhány táblázatban a második vizsgált évet sem szerencsés figyelembe venni: ekkor a bázisév 2003-ra tolódik. Sajnos, ezek a problémák megnehezítették munkámat.
Nem állt rendelkezésre belső felmérés a könyvtárak állapotáról, állományáról, használtságáról, csak a statisztika sovány adataira hagyatkozhattam. Ugyanis a könyvtárak a folyamatosan zajló haderőreform áldozatai (talán ha egy nyertes közülük). A döntés egy könyvtár összevonásáról vagy felszámolásáról a csapat (bázis stb.) összevonásának, illetve megszüntetésének függvénye, és nem a könyvtár sikerességét vagy sikertelenségét mutatja.
Mit lehet tenni ebben a helyzetben? Marad a statisztika mint vizsgálódási alap, ha mégoly bizonytalan eredményeket is hoz. Meg kívánván felelni a kutatási szempontoknak, minden összesített adatot közlök. Azonban az összadatok alapján nem vonható le következtetés. Az abszolút számokból nem lehet tendenciákat megállapítani; ingadozásuk leginkább az adatközlési kedv hullámzását jelzi. Mindenesetre közlöm őket – mutatóba. A néhány ingatag, de igazságtartalmat is hordozó következtetést az átlagokból lehet levonni.
Az összes könyvtár (jelzésük: MIND) átlaga alá két kontroll sort is beillesztettem. Ezek a legalább négy éven át adatot szolgáltató 14 könyvtár összesített és átlag adatait tartalmazzák (jelzésük: HUZ). Bízom benne, hogy a két átlagsor egymást támogatva mond valami lényegest a honvédségi könyvtárakról.
Kevés értelmét láttam a könyvtárakat adataik alapján klasszisokba sorolni. A honvédségi könyvtárak, mint erről már szó volt, olyannyira elütő paramétereket mutatnak, hogy bizonyos igen önkényes csoportosításoknak kitéve sem mutatnak többet. Kivételt tettem a nyitvatartási idővel mintegy kísérletképpen: vajon megtudok-e többet ebből a táblázatból? (Az itteni csoportosításnak legalább volt logikai alapja: a heti munkaidő.) Az eredményt ld. ott (a 4. számú táblázatban)!

A vizsgált könyvtárak

Tudományos és szakkönyvtárak (jelölve, ha huzamos adatszolgáltató [HUZ])
1. Honvédelmi Minisztérium Technológiai Hivatal Haditechnikai Könyvtár HUZ, Budapest
2. Magyar Köztársaság Katonai Felderítő Hivatal Szakkönyvtár Budapest
3. MH Összhaderőnemi Logisztikai és Támogató Parancsnokság Jobbik István Szakkönyvtár Budapest
4. MH Támogató Ezred 1. Objektum Üzemeltető Osztály Tudományos Könyvtár HUZ Budapest
5. MH Térképész Szolgálat Könyvtár HUZ Budapest
6. MH 43. Vezetéstámogató Zászlóalj Könyvtár HUZ Székesfehérvár
7. MH Légierő Parancsnokság Szakkönyvtára HUZ Veszprém
8. MH Egészségvédelmi Intézet Tudományos Könyvtár HUZ Budapest
9. MH Kecskeméti Repülőkórház Tudományos Könyvtár Kecskemét

Hibrid könyvtárak
(némely csapatkönyvtáraknak föl kell vállalniuk szakfunkciókat, pl. oktatási-kiképző könyvtárak vagy parancsnoksági könyvtárak)
MŰKÖDŐ HIBRID KÖNYVTÁRAK
10. MH Kinizsi Pál Tiszthelyettesképző Központ Könyvtára Szentendre
11. MH Savaria Kiképző Központ Könyvtára Szombathely
12. MH Híradó Parancsnokság Könyvtár Nagytarcsa
HIBRID, A TÁRGYIDŐSZAKBAN MEGSZŰNT KÖNYVTÁRAK
A MEGSZŰNÉS ÉVÉVEL
13. MH Alföldi Kiképző Központ Könyvtára, 2004 Szabadszállás
14. MH Tapolcai Kiképző Központ Könyvtár, 2005 Tapolca

Csapatkönyvtárak
MŰKÖDŐ CSAPATKÖNYVTÁRAK
15. MH Támogató Ezred 3. Üzemeltető Osztály Könyvtár  HUZ Budapest
16. MH Támogató Zászlóalj Könyvtár HUZ Budapest
17. MH 32. Bp. Őr- és Díszezred Könyvtár HUZ Budapest
18. MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis Könyvtára Kecskemét
19. MH 5/62. Könnyű Lövészzászlóalj Könyvtár  Hódmezővásárhely
20. MH 37. II. Rákóczi Ferenc Műszaki Dandár Könyvtár  Szentes
21. MH 5. Bocskai István Könnyű Lövészdandár Könyvtára Debrecen
22. MH 5. Bocskai István Könnyű Lövészdandár Vay Ádám Kiképzőbázis Könyvtára Hajdúhadház
23. MH 24. Bornemissza Gergely Felderítő Zászlóalj Könyvtár Eger
24. MH 86. Szolnok Helikopter Ezred

Csapatkönyvtár Szandaszőlős HUZ Szolnok
25. MH 25. Klapka György Könnyű Lövészdandár Könyvtár HUZ Tata
26. MH 64. Boconádi Szabó József Logisztikai Ezred Könyvtára Kaposvár
27. MH Pápa Bázisrepülőtér Könyvtár Pápa
28. MH 1. Logisztikai és Támogató Zászlóalj Könyvtár Veszprém
29. MH 87. Bakony Harcihelikopter Ezred Szakkönyvtára Veszprém
A TÁRGYIDŐSZAKBAN MEGSZŰNT CSAPATKÖNYVTÁRAK
A MEGSZŰNÉS ÉVÉVEL
30. MH 101. Szigetvári Zrínyi Miklós Vegyes Tüzérdandár Könyvtára 2004 Pécs
31. MH 12. Légvédelmi Rakétadandár Könyvtára, 2006 HUZ Győr
32. MH 25/88. Könnyű Vegyes Zászlóalj Könyvtár 2006 Szolnok
33. MH 40. Galga Vezetésbiztosító Ezred Könyvtár 2005 Aszód

Orvosi szakkönyvtárak
34. MH Balatonfüredi Kardiológiai Rehabilitációs Intézet Könyvtár Balatonfüred
35., MH Hévízi Mozgásszervi Rehabilitációs Intézet Könyvtára Hévíz

Börtönkönyvtár
36. MH Katonai Fogház Könyvtár HUZ BudapestKözkönyvtár (művelődési ház könyvtára)
37. HM Kulturális Szolgáltató Kht. Stefánia Kulturális Központ Könyvtára HUZ Budapest

Múzeumi könyvtár
38. HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Könyvgyűjtemény Budapest
A vizsgálat nem terjedt ki mint országos szakkönyvtárra a Hadtörténeti Könyvtárra és Térképtárra; mint felsőoktatási könyvtárra a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Egyetemi Központi Könyvtárra és a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Főiskolai Kar Repülőműszaki Intézet Könyvtárára.

A honvédségi könyvtárak néhány sajátossága

Arról már esett szó, hogy a funkciójukat tekintve a honvédségi könyvtárak igen változatos képet mutatnak, ezért nehéz közös sajátosságaikat megragadni.
A honvédség által fenntartott könyvtárak száma folyamatosan csökken az általános haderőreform következtében. Elsősorban a csapatkönyvtárak szűnnek meg, éppen az a legnagyobb csoport fogy, amiben több közös jellemzőt lehetne megragadni. Ez is nehezíti a kép fölvázolását.
A honvédségi könyvtárak helyzetének specialitásából következik, hogy nem nyilvánosak. Az egyik kivétel a Stefánia úti szabadidőközpont könyvtára: szerepét tekintve nem különbözik más, nem települési művelődési ház könyvtárától, amely területre is szolgáltat. A másik nyilvános könyvtár az MH Egészségvédelmi Intézeté; eleve kérdés, miért jelentkezett a Nyilvános Könyvtárak Jegyzékére.
A működés sikeressége vagy sikertelensége nem befolyásolja a könyvtár sorsát. Jól működőket is megszüntetnek pusztán az egységek átszervezése, összevonása folytán.
Az állomány terén az átszervezések veszteséget jelentenek (a szolgáltatások terén nem, mert a szolgálandó közönség, a katonák használói tömege is megszűnik, beolvad, leszerel.) Egyetlen nyertesről tudunk, a MH Összhaderőnemi Logisztikai és Támogató Parancsnokság Jobbik István Szakkönyvtárat fölfejlesztették (2004. november 24-én nyílt meg).
A csapatkönyvtárak tulajdonképpen közművelődési könyvtárak, szerepük gyakorlatilag csak szolgáltatás; s ennek van alárendelve az állomány. Éltetőjük az, hogy míg a katona otthon, még civilként közelébe sem menne a helyi települési könyvtárnak, addig itt szorgalmasan látogatja a helyőrségit, mert még mindig jobb, mint “fókázni” (a kövezetet felmosni)… Amúgy is kevés a szórakozási lehetőség. A csapatkönyvtárakban szakmai munkáról nemigen beszélhetünk. Erre nincs sem mód, sem szükség. Főleg ha a könyvtáros gyakran költözik, átleltároz…
A tudományos és a szakkönyvtárak közül viszont azért érint keveset az állományvédelem problémája, mert a szakirodalmi megújulás és lépéstartás nagyon fontos ezen a területen. A megőrző funkcióra szinte egyáltalán nincs szükség. Tipikusan nem jellemző a műemlékkönyvtár típusa; kivétel persze a nem vizsgált országos szakkönyvtár, a Hadtörténeti Könyvtár és Térképtár, valamint a vizsgálat körébe bevont HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Könyvgyűjteménye.
A fogyatékosok ellátása – az intézmény jellegéből adódóan – nem jelent problémát; nincs szükség sajátos állományra, eszközökre és szolgáltatásokra.

Táblázatok és elemzésük

1. számú táblázat

Az adatszolgáltatók területi fekvése

MIND = 38 könyvtár

A magyarországi intézményekhez hasonlóan a területi eloszlás Budapest-központú. Bács-Kiskun és Pest megye megerősíti ezt az érdekes tényt: szintén központi fekvésűek a könyvtáraik. Mintha a végeket nem is kellene védeni. A meglepő Veszprém megye sok könyvtára; bár nyilván a Dunántúl védelmének központi fekvésű kulcsmegyéje. De akkor miért nincs egy keleti központ (mondjuk, Jász-Nagykun-Szolnok megyében)? A nyilvánosság szempontjából a táblázat érdektelen, a nyilvános könyvtárak Budapesten működnek mind (a ketten).

2. számú táblázat

Szerepel-e a Nyilvános Könyvtárak Jegyzékén?

MIND = 38 könyvtár

Par excellence nem jellemző adat. A hadsereg funkciójából kifolyólag félig-meddig titkos bázisokon működik; a könyvtárakba sem engednék be szívesen a civil látogatókat. Még afelől is vannak kétségeim, hogy használhatnám, csak úgy az utcáról az Egészségvédelmi Intézet könyvtárát, pedig az nyilvános.

3. számú táblázat

Nyitvatartási óra/hét

MIND = 38, HUZ = 14 könyvtár

Az átlagok halk, kiegyenlített csökkenés felé mutatnak. Összefüggésben a könyvtárosok számával megállapítható, hogy azok gyorsabban fogynak, mint a heti nyitvatartási idő; tehát a maradék szakmunkaerő egyre nagyobb terhelésnek van kitéve. Ez eddig egybevág az általános könyvtári tapasztalattal, de még a magyarországi munkavégzési viszonyokkal is, ahol több munkanélküli mellett kevesebb állásban lévő többet dolgozik. De figyelemmel egyúttal a forgalmi adatokra, látható, hogy stagnáló beíratkozott olvasószám mellett a használatok száma egyenletesen, ám biztosan csökkent, a kölcsönzött dokumentumok száma pedig a felére esett vissza! A huzamos adatszolgáltatók (HUZ) átlagcsökkenése kisebb, de ellent nem mond a tendenciának.
Az általános viszonyokkal összevetve: mind az összes munkahelyi könyvtár, mind az összes magyarországi könyvtár átlagosan 18 órát tart nyitva egy héten; ehhez képest figyelemreméltó a honvédségi könyvtárak hosszú nyitvatartási ideje.

4. számú táblázat
 
Nyitvatartási óra/hét
(klasszifikálva a legalább négy éven át megjelenő könyvtárakat)

HUZ = 14 könyvtár

Egy kis kitekintés: a HUZ-könyvtárak besorolása a következő klasszisokba:
20 óra alatt: a heti munkaidő felét sem nyitva tartó könyvtárak: jó jel, hogy ide alig sorolódik könyvtár.
21-40 óra: a heti munkaidő felé közelítő nyitva tartású könyvtárak; szinte minden könyvtár ide soroltatott.
40 óra felett: a heti munkaidőn túl nyitva tartó könyvtár; az egy, amelyik idetartozott, sajnos, 2005-re lecsökkentette nyitvatartási idejét.

5. számú táblázat
 
A beszerzett dokumentumok száma

MIND = 38, HUZ = 14 könyvtár

Pontosan követhető: ahogy egyre kevesebb a pénz, és a könyveket, dokumentumokat egyébként is az egyéb áruknál jobban sújtó infláció, drágulás egyre nagyobb, úgy esik vissza a gyarapodás majd’ a felére. (Vö. az állománygyarapításra fordított összeg alakulásával a 11. táblázatban!) Ami, eltekintve az első két év adatától, amikor is az adatszolgáltatók száma alacsony volt, egy helyben topog; tehát nominálisan azonos összegből mindössze 54 százaléknyi könyvet tudnak beszerezni. Ha beszámítjuk az inflációt is, amely az adott időszakban mintegy 22 százalék (és tudjuk, ezt a könyvek drágulása meghaladta!), leszögezhetjük, hogy a gyarapodásveszteség a tárgyidőszakban 3/4-es. Kontrollcsoportunk, a HUZ adatszolgáltatók kisebb arányú veszteséget szenvedtek el a beszerzés terén; de számaik pontosan mutatják az irányt: a 33 százalékos süllyedés, hozzászámolva az inflációt, azt jelenti, hogy a beszerzés a felére esett vissza a “biztos adatközlők” körében is!
A honi átlaggal összevetve: a munkahelyi könyvtárak messze a honvédségiek alatt teljesítenek a beszerzés terén (280 db/könyvtár). A magyarországi összes átlaga azonban 721 db könyvtáranként! Igaz, ez az adat tartalmazza az óriás szakkönyvtárakat, a nemzeti könyvtárat, a FSZEK-et is; ehhez képest nem is rossz a honvédség által fönntartott könyvtárak átlagdarab-száma.

6. számú táblázat
 
Helyben lévő állomány

MIND = 38, HUZ = 14 könyvtár

 

A biztos leépülés elsősorban a csapatkönyvtárakat érintette: a tudományos könyvtárak (leszámítva az érthető selejtezést, pl. az MH Egészségvédelmi Intézet Tudományos Könyvtárában) megtartották állományukat, bár mennyiségi növekedést nem mutatnak. Most igazán fontos a négy vagy öt éven át adatot szolgáltatók vizsgálata: ugyanis pontosan felerészben szak-, illetve tudományos könyvtárak. Ez a tény lehet az oka, hogy sokkal kisebb mérvű a csökkenés körükben (hiszen a másik hét könyvtár csapatkönyvtár vagy közkönyvtár).

7. számú táblázat
 
A használók számára fönntartott számítógépek

MIND = 38, HUZ = 14 könyvtár

A honvédségi könyvtárakat egészében tekintve jellemzően inadekvát adat. Mindamellett megállapítható, hogy az összadat impozáns növekedése feletti örömünket lehűti az átlag szerényen emelkedő volta. Próbálkozzunk a tudományos és hibrid könyvtárak adataival:

8. számú táblázat
 
Számítógép a tudományos és szakkönyvtárakban

MIND = 17, HUZ = 6 könyvtár

 

Mindenesetre ez már valamit mondó adat. A szakszerepet is játszó és tudományos könyvtárakban az emelkedés biztos (de korántsem olyan lenyűgöző). Megerősít véleményemben a HUZ- adatküldők idevonatkozó adata.

9. számú táblázat

A használók számára fönntartott internetes számítógépek

MIND = 38, HUZ = 14 könyvtár

 

(Ld. az 7. táblázathoz írottakat!) Továbbá e helyt is elvégeztük a szűkebb körre (a tudományos és vegyes könyvtárakra) nézve a vizsgálatot:

10. számú táblázat

Internetes számítógép a tudományosés szakkönyvtárakban

MIND = 17, HUZ = 6 könyvtár

 

Mind a számítógépek, mind az internetes számítógépek esetében az összadat, illetve annak átlaga nem használható adat. Mégis kitapintható a lassú, de biztos növekedés tendenciája, ha a vizsgálat körét szűkebbre húzom, csak a tudományos és hibrid könyvtárak számait elemezve.
A 7-10. táblázat alapján elmondható: a magyar viszonyokkal összevetve, a munkahelyi könyvtárak átlagának (1,6 számítógép, ebből 1,3 internetes) több, mint a kétszerese, amit a honvédség nyújt könyvtárlátogatóinak. Az összes magyarországi könyvtárban ez az átlag már közelíti, de nem éri el a honvédségi könyvtárak magas átlagát. Nincs még egy könyvtártípus – leszámítva a nemzeti könyvtárat, ami önmaga is egy típus – ahol ennyi számítógép, illetve internet várná a használókat!

11. számú táblázat

Az állománygyarapítás összege (eFt)

MIND = 38, HUZ = 14 könyvtár

 
A kép a stagnálásé: az első két év magas számai csak azt mutatják, hogy az akkori kevés adatközlőnek szép gyarapodása volt. Ha 2003-at tekintenénk bázisévnek, a ráfordítás nominális összege változatlan volna, sőt huzamos adatszolgáltatóink esetében kis emelkedést is mutatna. A honvédség mindent megtett e téren, amit tehetett: nem vont el pénzt (igaz, nem is emelt keretet, kompenzálandó a pénzromlást). Legalább négy éven át adatot szolgáltató könyvtáraink aláhúzzák ezt az eredményt.
A honi viszonyokkal összevetve: a munkahelyi könyvtárakban költött átlag összeg 600 százalékát, az összes magyarországi könyvtár átlagának 140 százalékát fordítják a honvédségi könyvtárak beszerzésre. Az első százalékos adat nem csodálható, lehettek előzőleg is fogalmaink a munkahelyi könyvtárak csapnivaló ellátottságáról… Ám a magyarországi átlag ekkora meghaladása lenyűgöző.

12. számú táblázat

Felsőfokú végzettségű könyvtáros

MIND = 38, HUZ = 14 könyvtár

 

Ne tévesszen meg senkit a növekmény mértéke; az első évet ez esetben különösen nem érdemes figyelembe venni az adatközlők szerény volumene miatt. 2002-től az átlagot tekintve lassú csökkenés jellemzi a honvédség könyvtárait – ami a haderő-átalakítás, folyamatos leépítés következménye; ennek ellenére kiváló eredmény a könyvtárankénti 1,2 felsőfokúan képzett könyvtáros (ez az érték a huzamos adatközlők táborában majdnem 1,4)!

13. számú táblázat

Összes alkalmazott

MIND = 38, HUZ = 14 könyvtár

 

Az alkalmazottak száma határozott csökkenést mutat, nyilván az általános haderőreform (haderőcsökkentés) melléktermékeként. Pozitívum, ha szabad ezt mondani, hogy a leépítések láthatólag az egyéb alkalmazotti gárdát sújtják elsősorban, s kevésbé a szakalkalmazottakat (a könyvtárosokat).

14. számú táblázat
 
Könyvtáros
(Teljes munkaidőre átszámított létszám)

MIND = 38, HUZ = 14 könyvtár

 

Erről a táblázatról ugyanaz mondható el, ami a felsőfokon képzett könyvtárosok számát közlő 12-es számúról. A növekedés megtévesztő; az első évet nem szabad figyelembe venni az adatközlők csekély száma miatt. 2002-től az átlagot tekintve a másik táblázathoz képest nem is olyan lassú csökkenés jellemzi a honvédség könyvtárait – ami a haderő-átalakítás, a folyamatos leépítés hozadéka; ennek ellenére kiváló eredmény a könyvtárankénti 1,2 felsőfokúan képzett könyvtáros (ez az érték a huzamos adatközlők táborában eléri az 1,5-öt)!
Az országos viszonyokkal összevetve: a munkahelyi könyvtárak átlagát (1,29) kicsivel meghaladja a honvédség fenntartotta könyvtárak átlaga; az összes magyarországi könyvtár átlagától (1,96) viszont kissé elmarad.

15. számú táblázat

Beíratkozott olvasó

MIND = 38, HUZ = 14 könyvtár

 
A beíratkozott olvasók száma csak látszólag nőtt, erre mutat, ha figyelemmel vagyunk egyúttal a használati mutatókra is. Az első vizsgálatba bevont év adata kevés (öt) adatközlő átlaga: bázisévnek érdemes 2002-őt tekinteni (17 adatszolgáltató). Így véve már más a “leányzó fekvése”, 90 százalékos a teljesítmény. Kérdés, miért nem nagyobb az esés, hiszen a személyes használat is és a kölcsönzés, főleg az utóbbi jóval kevesebb lett. Talán a csapatkönyvtárak specialitása, hogy a későbbiekben könyvtárat nem használó honvédek is könnyen beíratkoznak az elején (jó időtöltés). Alátámasztja ezt a legalább négy éven át adatot küldő könyvtárak adatgörbéje is. Valóban, az egyedi adatokat górcső alá véve, csak három csapatkönyvtárnál találunk emelkedést.

16. számú táblázat

Beíratkozott olvasók a csapatkönyvtárakban

 
a) MH Támogató Ezred 3. Üzemeltető Osztály Könyvtár Budapest
b) MH 86. Szolnok Helikopter Ezred Csapatkönyvtár Szandaszőlős Szolnok
c) MH 25. Klapka György Könnyű Lövészdandár Könyvtár Tata

17. számú táblázat

Személyes használat

MIND = 38, HUZ = 14 könyvtár

 

A szokásos módon túltéve magunkat az első év, 2001 adatán (emlékszünk: kevés adatszolgáltató átlaga) a kép nem is olyan vészes, mint első pillantásra gondolná az ember. Annyi átszervezési hercehurca után ez a pár százalékos csökkenés nem is rossz eredmény.

18. számú táblázat

Távhasználat

 MIND = 38, HUZ = 14 könyvtár

Tipikusan inadekvát adat. A használat ezen formája elsősorban a Honvédelmi Minisztérium Kulturális Szolgáltató Kht. – Stefánia Kulturális Központ Könyvtárának, de lényegében még a következő két tudományos könyvtárnak: az MH Légierő Parancsnokság Szakkönyvtárának és az MH Térképész Szolgálat Könyvtárának köszönhető.

19. számú táblázat
 
Kölcsönzött dokumentum

MIND = 38, HUZ = 14 könyvtár

 
Ha eltekintünk is az első év bizonytalanabb adatközlésétől, látható az erőteljes csökkenés. Nem is csodálható ez a jelenség:
1. a könyvkölcsönzés volumene az egész könyvtári rendszert jellemzi;
2. az örökös átalakítások, összevonások, átszervezések nemcsak a könyvtárat (és a könyvtárosokat), hanem a használókat is elbizonytalanítják (a könyvtár gyakran van zárva a belső munkák, pl. átleltározás miatt).

A 15-18. táblázatokat áttekintve: a forgalmi adatokat a magyar viszonyokkal összevetve az jut eszembe, hátra van a “fekete leves”. Az addigi paraméterek mind a működés feltételeit jellemezték (input), méghozzá átlagon felüli számokat produkálva, vagyis a feltételek adottak, sőt esetenként igen jók a sikeres működéshez. Ennek fényében érthetetlen a honvédségi könyvtárak alacsony forgalma. Mind a munkahelyi könyvtárak átlagai, mind országos átlagok jócskán meghaladják a honvédségi könyvtárak átlagait.

20. számú táblázat

Átlagforgalom

 

Pusztán a számok alapján aligha lehetünk okosak. Ezek mindenesetre magukért beszélnek, egymást erősítik; csak az okokról nem világosítanak föl. Mégsem olyan népszerű a könyvtár a szolgálók között, mint azt feltételeztem? Vagy a sok átszervezés, hurcolkodás, az ezzel járó sok zárva tartás az ok? Annyi bizonyos, hogy nem az állománnyal van baj, a beszerzés és a beszerzett darabszám – föntebb láttuk – kimagasló. Van elég könyvtáros is, sok a számítógép, gyakorlatilag mind internetes. A könyvtárak tehát csábítóak (annak kellene lenniük).
Talán a helyi viszonyok, körülmények alapos fölmérése, néhány reprezentatív könyvtár helyszíni vizsgálata, a könyvtárosok, a szakemberek meginterjúvolása segítene az árnyaltabb, pontos kép kialakításában.

Jövő

A haderőreform nyomán kialakult a Magyar Honvédség könyvtári rendszerének stratégiai koncepciója.** Ez a következőképpen vázolható fel:
2003-ban a könyvtárakkal (is) foglalkozó Honvédelmi Minisztérium Humánpolitikai Főosztálya kidolgozta a már korábban megalapozott Hadtudományi Szakirodalmi Integrált Információs Rendszer (HSZIIR) koncepcióját. Ez közös automatizációs tervre alapozott, központi hadtudományi adatbázis építését célozta meg. Az adatbázis alkalmazásának széleskörű kiterjesztése előfeltételezte a HSZIIR szervezeti modelljének megalkotását, hogy az önkéntes haderőre történő áttérést támogató korszerű tudományos és szakinformációs rendszer jöjjön létre a szakkönyvtárak és a csapatkönyvtárak együttműködésével.

A HSZIIR szervezeti modellje
1. Vezető (gyűjtő, elosztó) könyvtár, amely a rendszer koordinációját látja el mind informatikai, mind könyvtárszakmai, mind szervezeti kérdésekben. Ezt – kondíciói alapján – a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Egyetemi Központi Könyvtára végzi:
a közös elektronikus katalógus rendszergazdája,
az egységes formai és tartalmi feltárás követelményeinek meghatározója,
a felhasználói jelszavak koordinátora.
2. Transzmissziós vagy közvetítő könyvtárak (katonai szakkönyvtárak):
A közvetítő könyvtárak a rendszer autonóm tagkönyvtárai. Gyűjtik, feltárják és szolgáltatják a tudományos irodalmat. Például HM Technológiai Hivatal Haditechnikai Könyvtár, MH Egészségvédelmi Intézet Tudományos Könyvtár, MH Légierő Parancsnokság Szakkönyvtár, MH Összhaderőnemi Logisztikai és Támogató Parancsnokság Jobbik István Szakkönyvtár.
3. Receptor, azaz fogadó könyvtárak (csapatkönyvtárak).
Bekapcsolásuk a rendszerbe a felhasználói kör kiszélesítését szolgálja, ugyanis a csapatkönyvtárak a haderő-átalakítás következtében elveszítették eredeti, közművelődési funkciójukat: állományukkal már nem kell a katonák általános műveltségének hiányosságait pótolni, a szerződéses állomány is munkahelyének tekinti a laktanyát, és szórakozási igényét máshol keresi. A jövőben az állománygyarapításnál indokolt előtérbe helyezni a szakirányú fejlesztést, és a HSZIIR-be való bekapcsolódásukkal mintegy információs központtá válhatnak a laktanyákban. A közművelődés a laktanyán kívül, az önkormányzat által fenntartott nyilvános könyvtárak igénybevételével oldható meg. Ezért a könyvtárak felesleges dokumentumállományát a lehető legjobb helyre, az önkormányzati könyvtáraknak folyamatosan átadják.

* Lásd: Vidra Szabó Ferenc: Könyvtárak a büntetés-végrehajtási intézményekben. = 3K, 2007. 6. sz.; Tóth Máté: Múzeumi könyvtárak a statisztikai adatok tükrében (2001-2005). = 3K, 2007. 8. sz., illetve következő számainkat. – A szerk.
** Huszár Katalin: Könyvtári helyzetkép a haderő-átalakítás tükrében. = Hadtudomány, 16. évf. 2006/1-2. 139-143. p.

Címkék

(1) (1) (1) (1) (12) (1) (2) (2) (3) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (10) (3) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (20) (1) (18) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (1) (5) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (5) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (28) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (10) (1) (5) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (18) (6) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (27) (3) (10) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (8) (3) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (12) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (7) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (11) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (4) (2) (10) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (30) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (33) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (1) (1) (4) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (3) (1) (19) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (4) (1) (9) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (6) (15) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (10) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (7) (5) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (6) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (13) (1) (1) (2) (4) (3) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (38) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (6) (1) (6) (17) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (19) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (4) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (9) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (2) (1) (21) (6) (5) (1) (3) (2) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (8) (1) (25) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (18) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (4) (14) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (14) (7) (2) (4) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (5) (1) (1) (1) (1) (2) (22) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (6) (1) (4) (1) (1) (1) (10) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (3) (12) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (17) (4) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (5) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (9) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (62) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (4) (1) (11) (10) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (4) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (9) (1) (1) (7) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (42) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (9) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (6) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (4) (6) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (4) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (8) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (2) (2) (9) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (8) (1) (1) (1) (4) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1)